Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14., hétfő GAZDASÁG A Feiső-Tisza Vidéki Erdő* és Fafeldolgozó Gazdaság Cukkertanyai nemes nyár* és akácerdejét 20 hektár te­rületen továbbhasznosításra kitermelik Balázs Attila felvétele Wm& • M y.',, mmmlm i wSMMMmá £ Ü Egymilliárd vagyon felett Huszonegy felszámolási eljárás az Interitnél Továbbra is kell a napraforgó Marad a minőségi felár, olaj prémium Nyíregyháza (KM - MCS) — Idén csődhullám söpört végig a magyar gazdaság­ban. Általánossá vált a piac beszűkülése, a fizetőképte­lenség, a körbetartozás. Akiknek nem sikerült csőd- egyezséget kötni, azoknál a csődeljárás felszámolássá fordult át. A felszámolások eddigi tapasztalatairól Illés Jánost, az Interit Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyveze­tőjét kérdeztük. — Az Interit Kft. könyv­vizsgálókból, jogászokból és közgazdászokból álló szakér­tői csapat — mutatta be cégét a beszélgetés elején az ügyve­zető. — A Pénzügyminisztéri­um és az Igazságügymi­nisztérium felhatalmazásával végezhetjük a felszámoláso­kat. E mellett csődmenedzse­léssel, könyvvizsgálattal, pri­vatizációs és gazdasági ta­nácsadással foglalkozunk. Minden feladathoz éppen any- nyi ember áll rendelkezésre, amennyi az adott munkához szükséges, általában kül­ső szakértőket is bevonunk a munkánkhoz. Jelenleg 21 cég felszámolását végezzük. Könyv szerinti értéken közel 1 milliárd forint az a vagyonér­ték, amelynek kezelését, hasz­nosítását, értékesítését a fel­számolóbiztosok felügyelik. A felszámolás alatti cégek között találhatók kft.-k, kisszövetke­zetek, termelőszövetkezetek valamint állami vállalatok. Vezetői jogkör — A felszámolások leve­zénylésénél a felszámolóbizto­sok rendelkeznek a cég vagyo­na fölött. Kik lehetnek felszá­molóbiztosok? — A felszámolás köz­zétételekor 8 gazdasági bíró­ság kirendeli a felszámoló szervezetet, amely felszámo­lóbiztosnak egy természetes személyt bíz meg. Mi 7 felszá­molóbiztost foglalkoztatunk, akik átlagosan 3 cég felszá­molását végzik. Ők az Interit- tel szerződéses viszonyban állnak és soha nem annak a vállalatnak a dolgozói, ahol a felszámolás zajlik. Valameny- nyiük egy háttérvállalkozással rendelkezik, amelyből jelen­leg megél. Emellett vállalták el a felszámolói-biztosi meg­bízást és hosszabb távon csőd- menedzseléssel kívánnak fog­lalkozni. Vezetői, gyakorlati­lag igazgatói munkakört töl­tenek be, a vagyon, a bank­számla felett rendelkeznek, munkáltatói joguk van. A ko­rábbi vezető önálló intézke­dési jogköre megszűnik, ál­talában az igazgatók, elnökök maradhatnak a cégnél, bár nem gyakorolnak jogköröket, viszont a döntéselőkészítést segítik elő. Vagyonátmentés — Négy megyei termelőszö­vetkezet (nagyecsedi, tyukodi, orosi és a tiszanagyfalui) fel­számolását Önök végzik. Ezek a kritikus területek? — A téeszek felszámolása a rendezetlenség miatt nem könnyű. A tisztázatlan föld­kérdés, valamint a különböző bérleti viszonyok miatt bonyo­lult az értékesítés. A téeszek eszközeik egy részét különbö­ző formában működtették: bérbe adták, vagy kft.-kbe ap­portként vitték be, vagy saját alapítású társaságoknak bérbe adták. Sok helyen alig van értékesíthető eszköz, mert ko­rábban a nagy részét eladták. Mindezek miatt félő, hogy a vidéki lakosság teljes kiszol­gáltatottságba jut. A többség ha földhöz is jut, nem lesz ele­gendő eszköze, gépe a műve­léshez. Ezért is tartom elsődle­gesnek, hogy a téeszek eszkö­zeit főleg a tagság illetve a he­lyi lakosság vásárolja meg. — A felszámolás bejelenté­sekor az adott cégnél a vezetők és a dolgozók körében teljesen más a reagálás. Az Ön tapasz­talatai szerint ilyenkor milyen a visszhang? — Elég széles a skála. Azok a vezetők, akik éveken át be­csülettel vezették cégüket a felszámolás előtti válsághely­zetből, láthatóan megtörve ke­rülnek ki. Mintha életük fő művét veszítették volna el. A felszámolás ténye már beletö­rődést, megnyugvást jelent. Voltak, akik tudatosan készül­tek a csődhelyzetre, előkészít­ve saját jövőjüket újabb kft.- ben vagy kft.-ket alapítottak és cseppet sem bánkódtak csődbe ment cégük miatt. A dolgozók többsége szorongással, bi­zonytalansággal, a munkanél­küliségtől való félelemmel él­te és éli át ezt a nehéz idősza­kot. Akadtak viszont olyanok is, akik nem bánkódtak, mert a munkanélküli-segély közel annyi volt mint a keresetük, esetleg azt feketemunkából még kiegészítették. Olyan ré­tegről is tudok, amelynek ép­pen ez a bizonytalanság adta meg a lökést, hogy saját vál­lalkozást alapítson. —Említette azokat a vezető­ket, akiket nem különösebben érdekli cégük felszámolása. Találkoztak-e náluk vagyonát- mentéssel? — Igen, többel is. Mivel a vagyonátmentés elsősorban a hitelezők érdekeit veszélyez­teti, így a hitelezők bevonásá­val egyeztető tárgyalást kez­deményeztünk. Szerencsés esetben ésszerű kompromisz- szum történik, és a hitelező a pénzéhez jut. Ha valaki csa­lárd módon a hitelezők elől ki­menti a vagyont, csődbűntettet követ el, ami 2-től 8 évig bün­tethető. — A felszámolási eljárás sikeressége, a vagyon értéke­sítése legjobban a hitelezőket érdekli, hiszen szeretnének pénzükhöz jutni. Ok mire szá­míthatnak? — Gyakorlatunk során lesz olyan felszámolás, ahol a hite­lezők tőkekövetelésüket meg­kapják. Az esetek többségénél viszont csak egyharmad ösz- szegre számíthatnak, míg jó- néhány esetben az adósoknak a többmilliós tartozáson kívül semmijük nincs. Utóbbiak azok az egymillió forint alap­tőkéjű kft.-k, amelyek felélték vagyonukat, több tízmilliós hitelt vettek fel és a szállítói­kat sem tudják fizetni. — A felszámoló érdeke is mielőbbi értékesítés, hiszen akkor lezárhatja az aktákat. Mindig nyilvános a vagyon meghirdetése? — Másként nem is történ­het. A felszámolóbiztos felmé­ri a cég vagyonát, tartozásait, követeléseit és egy értékesítési ütemtervet készít. Célunk, hogy a működő üzemet lehető­leg egyben értékesítjük. Ezzel az új tulajdonos nemcsak esz­közöket, hanem piacot is sze­rez. Az eszközöket nyilváno­san, esetenként licitálással vagy pályázatok kiírásával értékesítjük. Ha a termék kiki­áltási áron nem adható el, az árat a hitelezők tájékoztatása mellett fokozatosan csökkent­jük. Bár az ár a kereslet­kínálat függvénye, a nemzet­közi és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, a felszámolás alatt álló cég eszközeit nem lehet olyan áron pénzzé tenni, mint annak a forgalmi értéke. Ez különösen most igaz, mikor a privatizáció és a fel­számolások miatt jelentős a túlkínálat. A Vitaminé lezárult — Amikor a két minisztéri­um kijelölte a helyi felszá­molócégeket, elsősorban az volt a cél, hogy ezeket az eljárásokat minél rövidebb idő alatt lezárják. Önöknél befe­jeződött már a felszámolás? — A múlt héten a hitelezőt egyetértésével sikeresen zárult a nyíregyházi Vitamin Kisszö­vetkezet felszámolása. Egy hi­telező volt, az alapító, egy kft. vette meg a kisszövetkezetet, amely átvállalta tartozását, kö­vetelését és kifizette a vagyoni értéket is. A többinél is arra törekszünk, hogy a felszámo­lás minél előbb befejeződjön. Elsősorban azért, hogy a csőd­bement vállalkozás helyén minél előbb egy életképes vál­lalkozás indulhasson, de erre ösztönöz az érdekeltség is. A felszámoló csak akkor jut dí­jazáshoz, ha ez a munka befe­jeződött. A felszámoló díját egyébként a gazdasági bíróság állapítja meg. Ez általában az értékesített vagyon 2 százalé­ka. Az eladósodott cégek kb. egyharmadának viszont már egy fillérjük sincs. Ilyenkor a felszámolónak járna a díjazás, de nem jut. Éppen emiatt a be­folyt pénzt három részre oszt­juk, ebből részesül a felszámo­lóbiztos, ebből fedezzük a kö­zös költségeket illetve egy kö­zös alapot képezünk azokra a felszámolásokra, amiből nem lesz pénz. Anyagilag nem egy nagy üzlet a felszámolás, de mi hosszú távon gondolko­dunk. Nyírbátor (KM) — Szó sincs arról, hogy csökkenteni akarná a hazai napraforgó termőterületet a külföldi tu­lajdonba került hazai nö­vényolajipar — derült ki a pénteken Nyírbátorban a Bóni-ban megtartott szoká­sos évvégi tanácskozáson, amelyre három szomszédos megye olajos-növény terme­lőit hívták meg. A szokásosnál mérsékeltebb érdeklődés kísérte a rendez­vényt — a meghívottaknak csupán fele jött el a nyírbátori növényolajgyárba —, ami a jelenleg nagy számban zajló szövetkezeti átalakuló köz­gyűlésekkel indokolható. Minden idők legkevesebb napraforgó mennyiségét, a szokásos 7-800 ezer tonnával szemben csupán 570 ezer ton­nát dolgozott fel idén a ma­gyar növényolajipar, „köszön­hetően” a kedvezőtlen, aszá­lyos időjárásnak — mondta Kollár Lajos, a Cereol tulaj­donná lett, volt Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat ve­zérigazgatója. A termés meny- nyiségi visszaesésén kívül, an­nak olajtartalmára is negatívan hatott a szárazság. így a fel­Stockholm (MTI) — A svéd korona bukásának egyik fő felelőseként mutatta be a svéd televízió 1-es csatornájá­nak Aktuellt című hírmagazin­ja Soros Györgyöt. A csütörtök este sugárzott riportban Soros elismerte, hogy az elmúlt hónapokban el­sősorban az angol font és a svéd korona ellen irányuló va­lutaspekulációkon összesen 10 milliárd angol font körüli összeget nyert. A riporter kér­désére, hogyan tehetett ilyet a svéd adófizetőkkel, Soros úgy válaszolt, hogy az említett két valuta gyengélkedése vala­mennyi pénzügyi szakember előtt hosszú ideje nyilvánvaló volt, ám az adott pillanatban Nem politikai nyomás Róma (MTI) — Szentelje az ENSZ a következő év­tizedet az élelmezési problé­mának — sürgették a FAO székházában rendezett nem­zetközi élelmezési konferen­cia részvevői, akik a hét vé­gén, a tanácskozás zárónap­ján egyhangúan elfogadták azt a nyilatkozatot, amely meghirdeti az éhezés és hiányos táplálkozás felszá­molását. A hat napig tartó tanácsko­záson, amelyet az ENSZ, a FAO és a WHO (Egészségü­gyi Világszervezet) rendezett, 161 országból vettek részt szakértők és kormányküldöt­tek. Közös nyilatkozatukban hangoztatják: „Az éhezés, amely a világ lakosságának egyötödét sújtja, elfogadhatat­lan, mert a Föld rendelkezik elegendő erőforrással és szak­értelemmel ahhoz, hogy min­denkinek jusson elegendő táp­lálék, és véget lehessen verni a visszatérő éhínségeknek. A táplálékhoz jutás az emberek alapvető jogai közé tartozik.” A nyilatkozatban a részvevő kormányok közös felelősséget és kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy nagyszabású akció­dolgozott magban a 40 száza­lékot is alig érte el az olaj ará­nya. 100 millió forint olajpré­miumot ettől függetlenül kifi­zetnek a termelőknek. A következő évvel kapcso­latban a vezérigazgató el­mondta, hogy a világpiacon nem várható nagy változás a növényolaj iránti keresletben, de a hazai termőterület csök­kentésétől nem kell tartani. Hogy stabilizálják a vetésterü­letet, ezer forinttal, tonnánként 13 ezer forintra emelik a felvásárlási árakat. Ezen felül megmarad a minőségi felár és az olajprémium „intézménye” is. Az ipar célja, hogy az eddi­gi termelési volumen szinten maradjon. Ennek érdekében megelőlegezik a termelők szá­mára a napraforgó vetőmagot, amelyet csak ősszel kell majd a termésből kifizetni. További segítségként azt tervezik, hogy a várható termés értékének 40 százalékáig megelőlegezzék tavasszal a munkák költségét. Ez a gyakorlatban mintegy 10 ezer forint kamatmentes hitelt jelentene. Ennek felvételére elsősorban a hitelképes terme­lési rendszerek által integrált termesztőknek a vetést köve­tően lesz lehetősége. neki volt mobilizálható tőkéje és elegendő bátorsága ehhez az ügylethez. Soros hangsú­lyozta, hogy ha ő nem teszi meg ezen lépéseket, akkor« megtette volna helyette valaki más, a svéd korona leértékelé­se mindenképpen elkerülhetet­len volt. Az interjú befejező részében említés történt arról, hogy a magyar származású Soros, aki egyike a Wall Street leghatal­masabb pénzembereinek, pén­zével segíti a kelet-közép-eu- rópai országokat, különösen szülőhazáját Magyarországot, ahol egyetem alapítására ké­szül. Elmondta azt is, örül, hogy módjában áll valamit tör­leszteni az adósságból. program keretében megoldják az évtized végére az éhezés problémáját. A program rövid és középtávra tűz ki konkrét célokat; abszolút elsőbbséget élvez az afrikai éhínségek megoldása. A cselekvési prog­ram rugalmas, és a kormá­nyok, nemzetközi szervezetek, nem kormányszintű szervek és magánegyesületek részvételé­vel egyaránt számol. Nem ja­vasolja a cél érdekében újabb nemzetközi alap vagy ügynök­ség, szervezet felállítását, ha­nem a meglévők együttműkö­dését és felelősségét sürgeti. Nyomatékosan hangsúlyoz­za a nyilatkozat, hogy az élel­miszersegélyek nem használ­hatók politikai nyomás és be­folyás eszközeként, s nyújtását nem befolyásolhatják politi­kai, faji, vallási tényezők. Kü­lön foglalkozik a konfliktusok térségében élő polgári lakos­ság helyzetével: „A kormá­nyok és nemzetközi szerveze­tek kötelessége segítséget nyújtani, ellátni élelmiszerrel és gyógyszerrel a konfliktus­térségben élő polgári lakoso­kat” — mondja ki a dokumen­tum. A svéd korona bukása Világélelmezés Ketet-Magyarország 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents