Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14., hétfő TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország Az EK támogatja a politikai stabilitást Megynyílt az út a Közös Piac bővítése előtt is John Major a házigazda, Francois Mitterand az egyik vendég Edinburghban Fekete miniszter a Clinton-kabinetben Washington (MTI) — Ron Brownt, a Demokrata Párt — fekete — elnökét je­lölte kereskedelmi minisz­ternek Bili Clinton, az új amerikai elnök. Clinton jö­vendő fehér házi kabinetfő­nökének gyermekkori barát­ját, -Thomas McLarty-, si­keres arkansasi üzletembert, az ország 500 legnagyobb vállalata közé tartozó Arcla gáztársaság elnökét válasz­totta. Brown az első, de valószí­nűleg nem az utolsó fekete tagja a januárban hivatalba lépő Clinton-kormánynak. Fiatalon a polgárjogi moz­galom részese volt, majd el­ismert nemzetközi jogász­ként egyebek között a szená­tus igazságügyi bizottságá­nak tanácsadója volt. Brown elismert szakember, egyúttal a mérsékelt polgárjogi moz­galom, a fekete felső-közép­osztály képviselője. Az utóbbi években a Demokrata Párt országos elnökeként végzett elismert munkát. A gazdasági kérdések — amint Clinton ismételten hangsúlyozta — előtérben állanak majd az új kormány munkájában. Ennek jeleként hétfőn-kedden nagyszabású tanácskozást rendeznek Litt­le Rockban: a jövendő elnök több mint 300, a legkülön­bözőbb nézeteket képviselő szaktekintélyt hívott meg, hogy kikérje véleményüket a kormány gazdaságpoliti­kájának kialakításához. Az alkalmat Clinton felhasznál­ja hírverésre is: telefonon az állampolgárok is kifejthetik majd véleményüket, majd kedden újabb sajtóértekezle­ten ismertetik a tanulságo­kat. A tanácskozást követően, a hét második felében várha­tók újabb jelölések. Clinton jelezte, hogy a kormányap­parátus fő tagjait, köztük a külügyminisztert és a nem­zetbiztonsági tanácsadót még karácsony előtt kivá­lasztja. Nagy az öröm Strasbourgban Edinburgh (MTI) — A skót főváros, Edinburgh tör­ténelmi levegőjű kastélyá­ban kétnapos kemény harc után szombat éjjelre törté­nelmi megállapodást értek el az EK állam- és kormányfői. Legalábbis így nevezte az egyezséget John Major brit kormányfő, a közösség soros elnöke záró sajtóértekezle­tén. Megegyeztek a közös költ­ségvetés 1999-ig tartó növelé­sének irányszámaiban, kivé­telt adtak Dániának. A szub­szidiaritás elvéhez fűzött ma­gyarázatban a nemzeti önálló­ság javára korlátozták a közös­ségi döntéshozatal körét. Va­gyis reményük szerint félretol­ták az útból azokat a buktató­kat, amelyek egyes tagálla­mok, például Dánia, Nagy- Britannia, vagy a dél-európai országok számára megnehezí­tették, vagy éppen lehetetlen­né tették a maastrichti unió el­fogadását. Ezzel a megegye­zéssel elvileg megnyílik az út a Közös Piac bővítése előtt is. A csúcs határozata szerint a jelentkezők első csoportjával, Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal, és alkalmasint Norvégiával már jövő év ele­jén meg kell kezdeni a csatla­kozáshoz vezető tárgyalásokat — tehát még a maastrichti unió általános ratifikálása előtt. A közép- és kelet-európai országokról így szól a határo­zat: a közösség a társulási egyezmények révén akarja tá­mogatni és bátorítani a politi­kai stabilitást és a gazdasági Igen a szavazáson Vaduz (MTI) — A Liech­tensteini Nagyhercegség lakói vasárnap népszavazáson tá­mogatták az Európai Gazda­ság Tér létrehozásáról szóló szerződést—jelentették a hír- ügynökségek. A népszavazá­son hivatalos részeredmények szerint a szavazók 55,8 száza­léka szavazott a Tér javára, 44,2 százalék ellene. Az igen győzelmének értékét növeli, hogy az országra erős gaz­dasági befolyással bíró Svájc­ban nem szavazták meg a szer­ződést. Az Európai Gazdasági Tér a Svájcot is magában fog­laló EFTA és az EK összekap­csolódását valósítaná meg. Az AFP ezzel kapcsolatban egy érdekes közvéleményku­tatási eredményt is közöl: eszerint a múlt vasárnap a Tér ellen szavazó svájciak 60 szá­zaléka (ebből 54 százalék né­met anyanyelvű) immáron szeremé, ha újabb lehetősége lenne a szavazásra. halott a határon Bonn (MTI) — Bizonyos­sággal lehet állítani, hogy messze több mint 400 ember lelte halálát az egykori NDK-NSZK határon, a keleti oldalon, menekülés közben. Kezdetben abból indultak ki, hogy a menekülés közben le­lőtt, határvédelmi berendezé­sek működésbe lépése követ­keztében meghalt emberek száma nem egészen kétszáz, idén júliusban azonban már 350-re tették az áldozatok szá­mát. növekedést a közép- és kelet­európai országokban. A társu­lási szerződéseket gyorsan és teljesen meg kell valósítani, erősítendő a társult országok kapcsolatait a közösséggel. Az EK brüsszeli bizottsága azt javasolta a csúcsértekezlet­nek, hogy emelje hivatalos céllá a társult országok EK- tagságát, és a társulási szerző­désekben előírtnál gyorsabban bontsa le a kereskedelmi aka­dályokat, más területeken is erősítve az egyeztetést és az együttműködést. A csúcstalál­kozó e konkrétumokról elha­lasztotta a döntést. Felhívjuk a miniszteri tanácsot, hogy mi­előbb foglalkozzék a bizottság ajánlásaival, és kezdeményez­zen széles körű vitát, bevonva az érdekelteket, mind ezekből Bonn (MTI) — Nem léte­zik magyar veszély, nem fe­nyeget magyar invázió — közölte Bukarestben német újságírókkal beszélgetve Ni- colae Spiroiu román védelmi miniszter, s ezzel — mint a berlini Der Tagesspiegel hét végi számában közölt is­mertetés szerzője megje­gyezte — fellépett a román nacionalisták által szított fé­lelmekkel szemben. Képviselőik állítják: a kisebbségi jogok követelése magyar részről csupán ürügy, hogy kivívják a köztes állapo­tot, a regionális autonómiát, majd a függetlenséget és Er­dély egyesítését Magyaror­szággal. Mint Spiroiu közölte, ő min­dent megtesz a feszültség csökkentésére, és a bizalom megteremtésére, a katonaság jó példával jár elöl a politika számára. Rendszeres a kap­csolattartás a budapesti védel­mi minisztériummal és a ma­gyar vezérkarral, 1993-ra Két fiatal muzul­mán, a 12 éves Ke­nan és az 5 éves Amir Poturovic tüze­lőt aprít családjának SokoJovic Koloníjá- ban, Szarajevótól két kilométerre délre. A térséget — amely mindennap ki van té­ve a szerb nehéztü­zérség támadásának — Szarajevótól több mint egy hónapja tel­jesen elzárták ÁP-FEIVÉTEL MTI-telefotó az országokból, mind a közös­ségből. Az EK (jövő félév végi) koppenhágai csúcsértekezlete dönt majd a bizottsági jelentés különböző összetevőiről, a tár­sult országok felkészítésének céljával, az EK-unióhoz való csatlakozásra. EK-bizottsági illetékesek az EK zsúfolt prog­ramjához képest ezt is szép eredménynek tartották, és nem zárták ki, hogy a koppenhágai EK-csúcs előtt esetleg megis­métlik az októberi londoni EK-visegrádi csúcsot is, de ezt egyelőre nem veszik biztosra. A dániai kivételek így szól­nak, ha Dánia nem akar, nem kell csatlakoznia az EK terve­zett pénzügyi uniójához, a vé­delmi együttműködéshez, a bevándorlási együttműködés­együttműködési szerződést is aláírtak. A Nyitott égbolt kere­tében magyar katonai gépek rendszeresen átrepülik a ro­mán légteret, a román hadse­regben nincs hátrányos meg­különböztetés etnikai alapon. A körülbelül húszezres hivatá­sos és a százezer fős sorköte­les állományon belül az arány megfelel annak az aránynak, amelyet a magyar ajkú lakos­ság tesz ki Romániában. Spiroiu elmondta: 1991 nya­rán Romániában különösen erős volt a bizonytalanság ér­zése, mivel olyan benyomás keletkezett, hogy a NATO fel­veszi soraiba Lengyelorszá­got, Csehszlovákiát és Ma­gyarországot, ily módon új ha­tárokat húz meg, amelyek Ro­mániát elszigetelik. Wörner bukaresti látogatása azonban csökkentette ezeket a félelme­ket. Európában mindenki szá­mára egyenlő biztonságot kell teremteni. Románia azt szeret­né, ha a NATO partneri kap­csolatban állna a kelet-európai államokkal. hez, és a közös állampolgár­sághoz. Mindezt négy év múl­va felülvizsgálják.Poul Schlü­ter dán kormányfő azt mondta, ezt a csomagot már bátorság­gal viszi haza a második nép­szavazásra. A csúcsértekezők figyelmeztettek: a dán kivéte­lek valóban kivételesek, az új belépők ne számítsanak auto­matikusan semmi hasonlóra. Elvileg az unióba kell belép­niük, ha tudnak. A döntés de­monstrálja, hogy az EK nem diktatórikus szervezet, s ez a másik vonakodó ország a saját kivételeit már tavaly kivívott Nagy-Britannia parlamentjé­nek is megkönnyítheti a ma­astrichti uniószerződések rati­fikálását. A csúcstalálkozó ré­gi Maastricht-párti többsége, az élen Franciaországgal és Németországgal igencsak sür­gette a dánokat és a briteket a gyors ratifikálásra. A kétkedőket győzheti meg az is, hogy a csúcson meghatá­rozták a szubszidiaritás fogal­mát. Lényege, hogy a nemzeti döntéshozatal a főszabály az évtized végére tervezett unió­ban is, a közösségi szintű dön­tés pedig a kivétel. A közössé­gi intézmények csak közös fel­hatalmazással cselekedhetnek, de akkor sem mindenáron. Példának mindjárt visszavon­tak jó pár közösségi szabályt, amelyet bürokratikusnak tar­tottak, például olyanokat, amelyek az Angliában gyártott virslik méretét szabályozták. Elhatározták, hogy általában nyitottabbá teszik a döntésho­zatali folyamatot az állampol­gári betekintés számára. Románia katonai koncepci­ója az elégséges szintű ország­védelem koncepciójában fog­lalható össze, a védelmet az ország területén kívánják megvalósítani, inváziós szán­dékaik nincsenek. 1980 óta fegyvereik, felszereléseik ki­lencven százaléka romániai üzemekből származik — kö­zölte Nicolae Spiroiu, leszö­gezvén azt is, hogy új katonai szövetségek nem járulnának hozzá a Balkán biztonságához. Először a kétoldalú viszonyt kell javítani. Ez vonatkozik a délszláv háborúra is. Minden­kinek kell beszélnie minden­kivel, ez az egyedüli eszköz arra, hogy megakadályozzák a konfliktus további éleződését és kiszélesedését. A Balkán könnyen lángba borul. A né­pek hosszú múltra tekintenek vissza, s abban mindig talál­nak példákat az igazságtalan bánásmódra — jelentette ki Románia védelmi minisztere. Párizs (MTI) — Franciaor­szág győzelmének és Stras­bourg sikerének tekinti Elzász fővárosa azt, hogy az EK csúcstalálkozója, több évtize­des huzavona után, pontot tett az Európai Parlament székhe­lyéről folytatott vita végére. A francia-német megbékélés jel­képének tekintett város hivata­losan is véglegesen megkapta a parlament állandó székhe­lyének státusát, a havi üléseket és a költségvetési vitát is itt tartják meg. A város, a francia állam jelentős anyagi támoga­tásával, haladéktalanul meg­kezdi a parlament új székhe­lyének, üléseimének felépíté­sét, eddig ugyanis az Európa Tanácstól kölcsönözték azo­kat. Strasbourg fő vetélytársa Brüsszel volt, ahol már javá­ban folyik egy hasonló köz­pont kiépítése. A közösség tisztségviselőinek és a parla­ment tagjainak egy része ugyanis azon az állásponton volt, hogy sokba kerül, és fe­lesleges az ingázás a belga fővárosban levő EK-intézmé- nyek és Strasbourg között, rá­adásul a közösségi szerveze­tek egy része Luxembourgban székel. A francia kormány azonban állhatatosan ragasz­kodott az elzászi városhoz, s a vita eldöntéséig minden olyan határozatot megnehezített, amely más közösségi intézmé­nyek székhelyének kijelölésé­re vonatkozott. Strasbourgot egyébként az Európai Parla­ment német képviselőinek jó része is támogatta igényében. A város polgármestere, Ca­therine Trautman közölte, a döntés nyomán megkezdik az új parlamenti központ építését, amelyhez a város kölcsönköt- vényeket bocsát ki, a francia állam pedig 2.2 milliárd fran­kos támogatást ad. Az épület 1996-ra lesz kész, addig a képviselők továbbra is az Eu­rópa Tanács székházában tart­ják üléseiket. Párolt lisztkukac fokhagymamártásban San Francisco (MTI) — Pulyka kerüljön-e kará­csonykor az ünnepi asztalra vagy talán kék pisztráng? Az igazi ínyencek csak meg­mosolyogják ezt, legalábbis San Franciscóban. Ok ugya­nis másmilyen ételekkel ked­veskednek szeretteiknek: főtt tücskökkel, fokhagymában párolt lisztkukacokkal vagy — főleg gyermekeknek — csokoládéba mártott sáskák­kal. A kaliforniai városban leg­kevesebb háromezren hódol­nak ilyen különcségeknek. Ennyien fogadják el ugyanis évente a városi állatkert rovarházának meghívását, hogy legújabb recepteket kapjanak és azon nyomban a helyszínen megkóstoljanak mindent, ami csúszik, má­szik vagy ugrál. Mivel az ínyencek tábora egyre nő, Norman Gershenz, az állat­kert tanácsadója külön sza­kácskönyvet állított össze a részükre. Aki azonban azt gondolná, hogy ezek a különös ízlésű ínyencek odahaza legyekre vagy rovarokra vadászva szerzik meg eledelüket, az alaposan téved. A legtöbben az előétel alapanyyagát — mert aligha nevezhető több­nek előételnél az, amit a ro­varokból készítenek — far­mokról szerzik be, amelyek rovarok tenyésztésére szako­sodtak. Minthogy Mexikóban és az ázsiai országokban az eh­hez hasonló ételek már szinte mindennaposak, a san fran­ciscoi ínyencek remélik, hogy kedvenc ételeik hama­rosan ott szerepelnek majd az átlagos vendéglők ét­lapján is. Nem fenyeget magyar invázió Jelentette ki a román védelmi miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents