Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

yarorszag KOZELET 1992. december 10., csütörtök ..Hfiaennapjaink Ellenzék a költségvetésről Ülést tart a megyei közgyűlés Községi összefogással, megyei támogatással Tisza- esziáron négy tantermes általános iskola épül Hétköznapi falukép Nyírpilisről FIDESZ: Több pénzt az önkormányzatoknak Az 1993. évi központi költ­ségvetéshez a FIDESZ frakci­ója számos módosító indít­ványt nyújtott be. Frakciónk alapvető prioritásként jelölte meg az önkormányzatoknak a javasoltnál lényegesen foko­zottabb támogatását, a bölcső­dékre egy költségvetési nor­matíva bevezetését, a Terület- fejlesztési és Munkahelyte­remtési Alap nagyobb arányú támogatását, valamint az aktív foglalkoztatás-politikának a tervezettnél sokkal jelentő­sebb központi segítését. Annak ellenére nyújtottuk be javító szándékú módosító javaslatainkat, hogy ellenzéki pártként csak halvány remé­nyeink voltak arra, hogy ezen célok és preferenciák támoga­tásra találnak a kormánynál, s a koalíciót alkotó Magyar De­mokrata Fórum és Keresz­ténydemokrata Néppárt parla­menti frakciójánál, valamint a kisgazda képviselőknél. Saj­nos előzetes aggodalmunk va­lóra vált, s az általunk fon­tosnak tartott lépéseket a kor­mánykoalíció nem támogatta. Egyetlen kivétel történt csupán, s ez térségünk szem­pontjából rendkívül örvende­tes fejlemény: a Parlament el­fogadta a Területfejlesztési és Munkahelyteremtési Alap 1,5 milliárd forinttal megnövelt támogatását, amely így 6 mil- liárddal gazdálkodhat a jövő évben. Ebben az esetben a FIDESZ, SZDSZ és MSZP pártjainak egyértelmű szava­zata mellett megyénkbeli és más hátrányos helyzetben lévő körzetek kormánypárti kép­viselői is lehetővé tették vok- sukkal az ez évben is rend­kívül népszerű és sikeres pá­lyázatok (pl. gázfejlesztési pá­lyázatok) folytatását, ponto­sabban új pályázatok meghir­detését. A FIDESZ talán a leghang­súlyosabban támogatandónak vélte a jövőre bizonyosan na­gyon komoly feszültségekkel számoló önkormányzatok fo­kozott támogatását, ami első­sorban abban nyilvánult meg, hogy az szja visszautalásánál a kormány által javasolt 30 százalék helyett mi 45 száza­lékot juttattunk volna vissza az önkormányzatoknak. Min­dezen túlmenően emelni kívántuk a kiegészítés plafon­ját városokban a kormány- javaslat 4650 Ft-ja helyett 6975 (!) Ft-ig, a falvakban pe­dig a javasolt 3400 Ft helyett 5100 Ft-ig. Nyíregyháza esetén az álta­lunk javasolt megoldásnál a visszaigényelhető kiegészítés összege 20 millió forint he­lyett 30 millió lett volna. Ez 10 millió forintot hozott volna a megyeszékhely város „konyhájára”. Ezenkívül — s talán ez a legnagyobb tétel — mintegy 17 milliárd (!) forin­tot ajánlottunk volna a köz- tisztviselői és közalkalmazotti dolgozóknak 13. havi bérének fedezésére. Ez az emelés a pe­dagógusok számára nagyon komoly előrelépést jelentett volna! A munkanélkülivé válás megelőzésére a FIDESZ frak­ciója nevében éppen jómagam javasoltam egy nagyon ko­moly mértékű, 4 milliárd fo­rintos emelést. Mindannyian tudjuk, hogy megyénk a leg­rosszabb helyzetben van az or­szágban a munkanélküliek arányát tekintve, hiszen Sza- bolcs-Szatmár-Beregben min­den ötödik ember munkanél­küli, s számuk mára már meg­haladta a félszázezret. Javas­latom érdemlegesen javította A megyei önkormányzat támogatásával szépüli meg a tiszaiöki gyógypedagógiai intézet épülete SZDSZ: Csökkenteni a kiadásokat, ösztönözni a vállalkozásokat Lassan véget ér a parlament- lenül szükséges kiadások, a zotti hivatalok gyorsan növek­Lassan véget ér a parlament­ben a jövő évi költségvetés vi­tája. A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója aktí­van részt vett ebben a vitában, igen nehéz körülmények kö­zött igyekezett javítani a pol­gárok és a vállalkozások hely­zetét. Az ügyvivő testület vélemé­nye szerint a jórészt saját poli­tikai bázisának szétesésével elfoglalt kormánynak nincse­nek gazdaságpolitikai elkép­zelései, továbbra is adós ma­radt a kiadások megrostálásá­val, halogatja az államház­tartás átfogó reformját. Mind­ezért a költségvetésnek az ál­lamapparátus féléves munká­jával kialakított kereteit kény­telenek vagyunk adottnak te­kinteni, csak ezeken belül törekedhetünk a legsúlyosabb feszültségek csökkentésére. Ráadásul a kormány rosszul is készítette elő a parlamenti munkát. Az Érdekegyeztető Tanáccsal csak az utolsó pil­lanatban és csak a sztrájk­fenyegetés hatására tárgyalt; javaslataink egyes részeit csak néhány nappal a szavazás előtt kívánja az országgyűlés elé terjeszteni. Ilyen feltételekkel a célok, amelyeket frakciónk a költ­ségvetési vitában követ, há­rom pontban foglalhatók össze. a. A pazarló és a nem feltét­túlburjánzó bürokrácia csök­kentése, egyes területeken a kiadások átfogó felülvizsgála­ta; b. az így elért megtakarítá­sok átcsoportosítása a helyi önkormányzatokon keresztül, az utóbbiak döntési körében a szociális gondok kezelésére, az átlag alatti jövedelműek veszteségeinek csökkentésére és a leszakadó rétegek további helyzetromlásának megakadá­lyozására, továbbá az iskolák, óvodák és más intézmények ellátásának javítására, stb-re; c. A kormányzat arra készte­tése, hogy aktív politikával ösztönözze a hatékony mun­kahelyteremtést, a privatizá­ciót, és a privatizációs bevéte­lek elérhető többletét fordítsa a vállalkozások, a foglalkoz­tatás pénzalapjainak növelé­sére. E célok szellemében javas­lataink fő csoportjai az alábbi­ak. I. Javasoljuk a csökkent szere­pű ágazati minisztériumok (Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riuma, Földművelésügyi Mi­nisztérium, Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um) igazgatási kiadásainak 25 százalékos csökkentését, a ter­jeszkedő köztársasági meghí­vó pénzeszközeinek megnyir­bálását, a Belügyminisztérium egyes hivatali egységei, a Mi­niszterelnöki Hivatal kiadás- növelésének törlését, valamint kiadáscsökkentéseket. n. Az önkormányzatok bevéte­leinek növelésére azt java­soljuk, hogy a személyi jöve­delemadó bevételből ne 30, hanem 40 százalék maradjon náluk, és ott, ahol ez az adóbe­vétel csekély, azt lakosonként községek illetve városok ese­tében ne 3400, illetve 4600, hanem 4600, illetve 5600 fo­rintra egészítse ki a központi költségvetés (amivel a köz­ségek és a városok közötti különbség is csökkenni kezd). Az ilyen módon megnövelt bevételek különféle — okta­tási, kulturális, szociális — célok közötti felosztásáról azután már a lakosság köz­vetlen ellenőrzése alatt mű­ködő helyi önkormányzatok döntenének. A gazdaság, a foglalkozta­tottság növekedésének elindí­tása érdekében a privatizációs bevételekből javasoljuk a leg­súlyosabb válságban lévő régiók gazdasági problémái­nak kezelésére szolgáló Terü­letfejlesztési Alap, továbbá a Mezőgazdasági Átalakítási és Ujjápítési Alap, a Kisvállalko­zói Garancia Alap és a Fog­lalkoztatási Alap eszközeinek volna az aktív foglalkoztatás­politika helyzetét, s több tíz­ezer fővel csökkenthétté volna az országban a munkanélkü­liek számát. Szintén fontos célunk volt a bölcsődék támogatása, ame­lyet jelen törvényjavaslatban — a bölcsődék immár évek óta tartó tiltakozása ellenére — a Kormányzat nem sorol a támogatandó célok közé. En­nek a normatívának nemcsak a finanszírozás oldaláról, de szimbolikusan, a bölcsődei in­tézményhálózat fontosságát és létjogosultságát tekintve is nagy jelentősége lett volna. Az ÉT-megállapodás elle­nére hazánk nagyon nehéz év elé néz, aholis az állampolgá­roknak, s különösen megyénk polgárainak rendkívüli ne­hézségekkel kell majd számol­nia. Módosító csomagunk ezt a helyzetet javította volna — reményeink szerint — szá­mottevően, ám a kudarc elle­nére kötelességemnek érez­tem, hogy álláspontunkról, s javaslatainkról tájékoztassam a FIDESZ munkáját figyelem­mel kísérő, s az esetleg azzal szimpatizáló választókat. lényeges növelését. Örven­detes, hogy az utóbbi alapnál az emelést — továbbá a kor­mány foglalkoztatáspolitikai koncepciója kidolgozásának szükségességét, amelyről or­szággyűlési határozati javasla­tot nyújtottunk be — az Ér­dekegyeztető Tanács megerő­sítette. Az ilyen és más eszközök segítségével megvalósított vállalkozásösztönzésnek páro­sulnia kell az adózási rendszer és a bürokratikus szabályozás gazdaságkorlátozó elemeinek kiküszöbölésével. Csak egy ilyen — persze a költségvetés problémakörét messze megha­ladó, az SZDSZ gazdasági programjának megfelelő — gazdaságpolitikai akciósoro­zat alkalmas az alkotó ener­giák aktivizálására, a gazdasá­gi fordulat előidézésére. A költségvetés és az abban kifejezett gazdaságpolitika módosítását feltétlenül szük­ségesnek tartjuk. Ha erre nem kerül sor, a költségvetés nö­vekvő hiánya újabb inflációs hullám elindítója lehet; emel­lett kiéleződhetnek a szociális feszültségek, és megállíthatat- lanná válhat egyes rétegek leszakadása; megfelelő vál­lalkozásösztönzési intézkedé­sek meghozatala nélkül nem kerülhet sor gazdasági fordu­latra, amely mindannyiunk életkörülményei javításának alapvető feltétele. A szobor ügye az igazságtétel része Együttes ülést tartott decem­ber 7-én Nyíregyházán a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Szövet­ségének megyei vezetősége. Az ülésnek egyetlen napirend­je volt, a nyíregyházi szovjet felszabadulási emlékmű, köz­ismert nevén a kozák lovas szobor ügye. A két terület együttes határozatot hozott, amely így hangzik. A jelenlévő POFOSZ me­gyei elnökségével közösen, megerősítve mindkét szerv tagságának korábban hozott közgyűlési határozatát — mely szerint a nyíregyházi szovjet felszabadítási emlék­mű megszüntetését, illetve el­távolítását követelték — a vá­rosi önkormányzattal együtt­működve záros határidőn be­lül végre kell hajtani, mint a politikai rendszerváltással összefüggő történelmi igaz­ságtétel részét. Amennyiben a városi önkor­mányzat egyes pártok frak­cióinak álláspontja miatt ezt nem segítené elő, úgy a TIB és POFOSZ saját hatáskörében teszi meg. Énnek érdekében megkeresi a belügyminiszter urat — a korábbi állásfoglalá­sokkal és ajánlásokkal kap­csolatos — jogi feltételek biz­tosítására. Ezen elhatározás mindkét szervezet a Polgármesteri Hi­vatallal korábban már írásban közölte, melynek eredményé­ként az emlékművet 1992. ok­tóber 22-én — a forradalom évfordulójának előestéjén — bedeszkáztatta, így az emlék­mű legitimitását elvesztette. Amennyiben tehát az ön- kormányzati testület a két szervezet kérését továbbra is figyelmen kívül hagyná, a szo­bornál demonstrációt szerve­zünk az eltávolítás alakalmá­val, melyért a felelősség az ön- kormányzatot terheli. A TIB és a POFOSZ bízik abban, hogy erre nem kerül sor. Mindkét szervezet úgy ítéli meg, hogy a szobor talapzatá­nak és pilléroszlopának fel- használásával itt kell létre­hozni az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét (közadakozásból!) a tér ked­vező fekvése és minden igény és szempont kielégítése érdekében. A két szervezet vállalja az ezzel kapcsolatos kuratórium létrehozását, a belföldi és külföldi közadakozás megsz­ervezését. Ez azért fontos, hogy senki ne sajátítsa ki az 56-os emlékművet sajátjának. Nagyhalász, polgármesteri hivatal Elek Emil felvételei- . .

Next

/
Thumbnails
Contents