Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
1992. december 10., csütörtök HÁTTÉR Ketet-Magyarors*ág 3 Három évig tart a helyreállítás Az olajszennyezés után óriási munka vár még a környezetvédelmi szakemberekre Szekeres Tibor felvétele Cservenyák Katalin Siófok, Nyíregyháza (KM) — Októberben ismét eltörött a Barátság Kőolajvezeték, a környezetszennyezés ezúttal (is) Nagyhalász, Ib- rány térségében történt. A talaj elhordását és ártalmatlanítását megkezdték ugyan, de az eddig végzett felmérések azt mutatják, ezzel a módszerrel nagyon sokba kerülne a talaj mentesítése, ugyanis körülbelül húszezer köbméter földről van szó. A kárt okozó MÓL RT. szakemberei ezért a helyszíni ártalmatlanítás lehetőségeit keresik. Nagy Pétertől, a MÓL RT. gáz- és olajszállító üzemének biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi osztályának vezetőjétől arról érdeklődtünk, mikorra várható a végleges megoldás. Az élővíz veszélye — Véglegeset, sajnos még nem tudok mondani. Előbb szükséges a tényleges behatárolást elvégezni, az olaj ugyanis a talajvízbe is bekerült, most azt kell megvizsgálni, nem veszélyezteti-e a kutakat, az élővizet — válaszolta. — A felméréseket a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás végzi, illetve a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Ezenkívül kontrollvizsgálatokat is végeztetünk. Várhatóan két héten belül az eredmények birtokában megbeszéljük a vízügyi igazgatósággal és a Hungária Biztosítóval (a vezetékekre itt kötöttek ugyanis környezetvédelmi biztosítást, így a kár egy részét a HB állja majd) a további teendőket: vállalkozók bevonásával, akikkel már felvettük a kapcsolatot, elvégezni a helyszíni ártalmatlanítást. Ez valamivel olcsóbb, mint a talaj elhordása. Az elszállítást ettől függetlenül nem állították le, a Köztisztasági Kft. továbbra is elhordja és ártalmatlanítja a talajt. A föld kitermelését azonban lassítja, hogy a munkagépek nehezen közlekednek a felázott talajon. — Hosszú idő eltelt már a csőtörés óta. Nem befolyásolja-e ez a környezetszeny- nyezést? — A törést követő rövid időszakon belül megtörtént a szennyezés, nagyjából be is fejeződött. További veszélyeztetés nem hiszem hogy fennállna — felelte az osztály- vezető, de azt is hozzátette, a téli hó, illetve olvadás előtt mindenképpen lépni akarnak, nehogy az további elhordást, terítést végezzen. Határidőt szabnak Jakab Isnán talajvédelmi felügyelőtől, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársától a következőket tudtuk meg. — Az eddigi felmérések alapján legalább 19-20 ezer köbméter az olajjal szennyezett talaj. Az őszi esőzések következtében megemelkedett a talajvízszint, most 220 centiméter magasan van, az olaj- szennyezés viszont több, mint három méter mélységig hatolt. Minden olyat, amit logikus és célszerű elvégezni ahhoz, hogy az eredeti állapotot meg lehessen közelíteni, a szak-, véleményünkben leírjuk. Húszezer köbméter földet kellene kitermelni, aztán vissza- tölteni. Elmondta azt is, 1,4 hektárnyi (14 ezer négyzetméternyi) területet érint a környezetszennyezés. Feltáró fúrásokat végeznek a nem szennyezett területeken is. Ráadásul még az előző, januári olajszennyezés hatástalanítása sem fejeződött be. A szóban forgó területen azonban legalább három évnek kell eltelnie a teljes helyreállításig. Molnár Béla, a Környezetvédelmi Felügyelőség szakértői irodájának vezetője a következőkről tájákoztatott: a szennyezett körzet kiemelten védett felszín alatti terület, az ivóvize miatt. A felügyelőség hatásköre, hogy határozatban kimondja, az olajjal szeny- nyezett földet hatástalanítani kell. De abba, hogyan és kivel végeztetik el, nem szól bele. Megszabja a határidőt (a technológia függvényében) és szakmailag elfogadja a kárelhárítási tervet. Ha szakmailag nem tartja jónak, a MÓL Rt. viszont mégis azt a tervet választja, akkor feltételeket és határidőt szab a környezetvédelem. A határozat nem évül el, s a mulasztások után bírság is lehetséges. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon a mérések eddigi eredményéről Király István vízgazdálkodási osztályvezetőt kérdeztük. Elmondta: a terület belvízi szempontból nagyon kedvezőtlen helyen van, mélyen fekszik. Korábban, csapadékos idő után a lefolyás hiánya miatt itt gyűlt össze a víz. A terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, ezért fákkal telepítették be. Az elmúlt kilenc aszályos-évben a talajvíz elmaradt. Az olaj ezt a területet öntötte el. Idő és környezet November végén a Hungária Biztosító és a MÓL Rt. képviselői előzetes vizsgálatot kértek a vízügy szakembereitől, hogy a majdani effektiv kárelhárítási terv irányát, útját jelöljék meg. A talajvíz egészen biztosan elszennyeződött, most számításokat végeznek, az alatta lévő rétegeket mennyi idő alatt érheti el a szennyeződés. A vizsgálat gyakorlatilag azt célozza, mennyire befolyásolja az időtényező a környezeti károsodást. Földárverés Nagy lendülettel folytatódik a földárverés január első hete után. Komorón január 12-én délelőtt 10 órára várják a kárpótlási jeggyel rendelkezőket a művelődési házba, ahol közel 1300 aranykorona értékű szántó, erdő és gyümölcsös szerezhető. Ezen a napon közel 100 hektár találhat gazdára. Tisztaberek határában már volt egy sikertelen kísérlet a földek árverezésére. Most január 12-én minden bizonnyal sikerül majd gazdára találni 170 hektárnyi földnek. A mintegy 1800 aranykorona értékű területben megtalálható a szántó, az erdő, a gyep, sőt az árok is. Balsán január 14-én a művelődési házban délelőtt 10-kor 200 hektár szántó, gyep és erdő kerül kalapács alá. A mikor megmérettetett Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, nem találtatott könnyűnek: 94 kilogrammot nyomott, többet, mint Farkas Péter birkózó olimpiai bajnok. Jó sajtója volt a mi- ' j niszteri méretkezésnek, M- több képet is láttam róla _ a lapokban, de — be- | vallom — nem volt rám * különösebb hatással. Legfeljebb magamban óva intettem Gergátz Elemért: vigyázhatna egy kicsit jobban magára, a súlyára. Tegnap azonban gyökeresen megváltozott a véleményem. Ekkor olvastam ugyanis a Mértékben, a demokratikus baloldal hetilapjában, hogy volt folytatása is a dolognak. A méretkezés körülbelül 75-80 ezer forintjába került a Holland Tejipari Irodának, amely a Foodapest ’92 nemzetközi élelmiszer- ipari szakvásáron jótékony- sági mérlegelésre kérte fel többek között az egyébként Győr megyei illetőségű minisztert is, aki a testsúlyának megfelelő holland sajtok árát kapta. Azt — talán természetesen? — nyomban fel is ajánlotta Szabolcs-Szat- már-Bereg és Borsod megye három-három öregek napközi otthonának. Nem tudom, a sajtnak vagy a pénznek örültek volna jobban az öregek napközijében. Az viszont biztos, jó néhányszor hangozhatott el: mégiscsak nagyszerű, hogy ilyen súlyos ember a mi miniszterünk! Ugyanott egy olyan politikusról is hírt adtak, aki feltehetően rossz formaidőzítéssel szerepelt volna az előbbi mezőnyben: húsz-egynéhány kiló súlytöbbletet adott le három hónap alatt. Palotás János országgyűlési képviselő az illető, akit ráadásul — mint a hírből kitűnik — nem a pártalapítás miatti bokros teendők fogyasztottak. Maga mondta: háromévenként meg kell ismételnie a fogyókúráját, mert már az is hizlalja, ha valamire csak ránéz. A milliomos politikus-vállalkozó képviselőnek pedig módja van arra, hogy ne csak ránézzen a jó falatokra... Az ember csak néz, és kapkodja a fejét: mikor és menynyi is az ideális testsúly. Marik Sándor Test(súly)pénz Nézőpont j Szemlélet kérdése M. Magyar László F urcsák vagyunk mi, magyarok. Sírunk, hogy milyen szegénységbe hanyatlott az ország, közben a szemünk láttára pusztulnak el értékeink. Nap mint nap halljuk: kevés a lakás, egyre több a hajléktalan. A fiatal házaspárok sem tudnak lakást vásárolni, drága albérletbe kényszerülnek. Épp ezért megdöbbentő a kép, amely megyénk egyik kis tanyáján fogadott: a 16 lakásból álló házsorban csak 9 család lakik, a többi üres. S jól tudjuk, ha valahonnan hiányzik a szorgos gazdakéz, ott előbb-utóbb a pusztulás lesz az úr. Itt sem történt másképp: a cserépkályhákat titkos kezek elhordták, a zsalukat, az ajtókat leszerelték, a szél által megrongált cserepek között pedig akadálytalanul becsepeg az eső. Igénylők lennének az árván maradt házakra, csakhogy a tulajdonos, hazánk egyik fegyveres testületé nem adja ki bérbe a lakásokat arra hivatkozva, hogy egyszer még tisztjeinek szüksége lehet az épületekre. Félő, hogy mire ez az „egyszer" bekövetkezik, olcsóbb lesz új lakásokat építeni, mint a romokból barátságos családi otthonokat varázsolni. Vajon akik Budapesten döntenek e néhány ház sorsáról, látták-e már a saját szemükkel ezt az úgynevezett „tiszti-sort”?! Talán akkor nem ragaszkodnának annyira hozzá. Furcsa, hogy mennyi minden múlik egy fővárosi aláíráson: nemcsak a lakóépületek, hanem emberek, családok jövője is. Két év híján kétszáz esztendős a híres kölesei harangtorony. A Garda András, Farkas János által 1794-ben emelt tor- . nyot alaposan megviselte az idő, ám most felújítják a szakemberek Balogh Géza FELVÉTELE I Kommentár ___________________________ Szemét Japánban Baraksó Erzsébet M egint kitettek magukért a derék japánok, olvashattuk a napi hírek között: a japán elektronikai gyártók házi komposztáló berendezések számos típusával álltak elő, hogy enyhítsék a szemét felhalmozódásával járó szigetországi gondokat. Újabban ismét divat a Csináld magad! mozgalom, egyes fejlett országokban is az a korszerű háziasszony, aki a saját konyhájában maga süti a garantáltan megbízható minőségű kenyeret, nem is beszélve arról, menynyire megnőtt az ázsiója a vegyszermentes biokertészetnek. És most itt van a házi szemétfeldolgozó, ami akkora, mint egy átlagos méretű hűtőszekrény, de a bérlakásokra gondolva készítenek belőle kisebbet is, az ára pedig, átszámítva ötvenezer forintnak felel meg. Több legyet ütnek így egycsapásra: a házi komposztáló készülékek használatával a helyi kormányzatok nem kényszerülnek gyorsan újabb szemétégetők létesítésére, továbbá csökkenthetik a hulladékbegyűjtés költségeit, sőt a munkát elvégzik a családok, azért sem kell fizetni, több marad más célokra. Egyes településeken ezért az ön- kormányzat tesztelés és minősítés címén maga látta el a lakosságot ilyen készülékekkel. Arról nem szól a hír, hogy a vegyi és bakteriológiai technikákkal tömörített miniszemétnek végülis mi lesz a sorsa, ám a tanulságot így is levonhatjuk, különös tekintettel a közterületeken tapasztalható szemetelési szokásainkra. Nekünk egy ideig még bizonyára kevés ilyen berendezésünk lesz, ám amíg ezekhez hozzájuthatunk, jobban kellene vigyáznunk környezetünk tisztaságára, hogy akkor is legyen majd természet, amikor meglesznek a megfelelő eszközeink a védelmezésére.
