Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám
92. december 9., szerda EGYRŐL TÖBBET Teknő az úton November 6-án, és 7-én kör- lyezetvédelmi napokat szereztek Nyíregyházán, hogy ízzel is csökkentsék a közle- cedés okozta levegő- és zajszennyezettséget. Mi is segítséget kérünk a környezetvédelmi és más hatóságoktól, tőgy sürgősen vizsgálják felül azt a tűrhetetlen állapotot, ami a Huszár sor 5. (volt MÁV- bérház) lakóinak életét megkeseríti. Az úton nagy az autóforgalom, állandó a zaj, a levegő tele van káros kipufogógázzal. A hajnaltól késő éjszakáig tartó állandó lármát még csak fokozza, hogy a bérházzal szemközti autóbusz-megállóban hónapok óta teknőszerű mélyedés van, arra ötven-hatvan kilométeres sebességgel ráhajtanak a teher-, vagy pótkocsis autók, és olyanokat csattanak, hogy a lakókat szívroham kerülgeti. Ezenkívül az önkormányzati bérház harminc lakásában megjelentek a repedések a falakon és a mennyezeten. Hogy napközben percenként hány jármű robaja hallatszik be a lakásokba, bizonyára pontosan megmondhatják a forgalom- számlálók, de igen sok. Idegőrlő zajban és porban élünk, a lakásainkat nem tudjuk kiszellőztetni, mert a levegő nagyon szennyezett. Várjuk az illetékesek szíves segítségét. Huszár sor 5.1.-VII. lépcsőház lakói Nyíregyháza Szökdöső meleg OTP-s házban lakunk Nyíregyházán a Homok soron. Négy éve az egész épületben kicserélték a radiátorokat, azóta minden fűtési idényben szinte egyvégtében fázunk. Bejelentjük a távhőszolgálta- tónak, hogy hideg a lakás, mielőtt kijönnek hozzánk, érdekes módon megmelegszik a levegő. Akkor este és éjszaka jó meleg van, másnapra lecsökken a hőmérséklet és megint didereghetünk. A radiátor épp, hogy langyos, a két gyermekem állandóan beteg. Az igazgató azt mondta, hogy cseréljük ki műanyagtokosra az ablakokat, mert ott szökik el a meleg, de a radiátor alig fűt. Nincs melegünk, csak ha megkapjuk a fűtésszámlát, ami nekünk pont annyi, mint azokban a lakásokban, ahol a legnagyobb télben is lenge öltözetben vannak a lakók. Most januártól emelni fogják a fűtési díjakat, de akkor fűtsenek is. Nagy Mihályné Nyíregyháza, Homok sor II. Megszüntették a nyomozást Porkoláb László pápai vállalkozó Önsegélyező Klubjáról bizonyára sok olvasónk hallott már. A megyénkből is sokan beléptek, és voltak, akik egy fillért sem kaptak, vagy a vártnál kevesebb pénzhez jutottak a piramisjáték révén. Február 5-én ugyanezen az oldalon jelent meg írásunk egy nyíregyházi hölgyről, aki húszezer forintot áldozott háromszoros haszon reményében, de hiába várta a segélyt. A cikkben megírtuk, hogy a pápai rendőrkapitányság csalás vétségének alapos gyanúja miatt nyomozást indított Porkoláb László ellen. A vállalkozó ügye eljutott a Legfőbb Ügyészséghez, amely megkérte a Szerencsejáték Felügyelet szakértői véleményét. Eszerint az Önsegélyező Klub nem számít szerencsejátéknak. A Porkoláb László elleni nyomozást június 5-én megszüntették. A Szerkesztőség Elültettük a hársakat A nyáron fák száradtak ki a nyíregyházi Stadion utca 42-46-os számú házak előtt. Látványuk rontotta a környezetet. Megbeszéltük a lakótársakkal, hogy ősszel pótoljuk az elkorhadt fákat. Felkerestük az önkormányzatnál Bartha Istvánt, aki készségesen segített, és ingyen biztosított nekünk nyolc hársfacsemetét, amiket el is ültettünk. Ezúton fejezzük ki köszönetünket, hogy segített szebbé tenni a lakókörnyezetünket. A lakótársak nevében a Makiári házaspár Nyíregyháza, Stadion út Télapó Ibrányban Múlt hét szombaton eljött hozzánk a Télapó, és elhozta az ibrányi és a környéken élő állami gondozott gyermekeknek a mikulás-csomagot, és a csoki, cukorka mellé mindenkinek játékot is adott. A délelőtt 11 órakor a művelődési központban kezdődő ünnepségen negyven-ötven gyermek vett részt a nevelőszülőkkel együtt. A Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézeten keresztül, zömében pénzzel sokan segítették a gondozottain- kat. az ő nevükben is köszönetét mondunk a gávavencsellői Tán János és Maros Attila vállalkozóknak, polgármesteri hivatalnak, az ibrányi Márkus Ferenc, Kiss József, Imre Dezső vállalkozóknak, a VA- FÉM Kft.-nek és a polgármesteri hivatalnak. Szakácsnő Hegedűs Borbála szociálpedagógus A segítség több formája Szociális háló volt gondozottaknak Ez az állami nevelt kisfiú Nyírparasznyáról jött A SZERZŐ FELVÉTELE Nyíregyháza (KM - TMI) — Az a jó szociálpolitika, amelyik cselekvőén segít a bajbajutottakon. Ezt valósítja meg a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet és a nagydobosi általános iskola és nevelőotthon önkéntes társulásából létrejött Ju- gendproduct Kft. A bel- és külkereskedelmi tevékenységre és szolgáltatásra bejegyzett kft. szociális hálót sző a munka nélkül maradt volt állami gondozottak köré. Az ő életük igen nehéz: ha nem nevelőszülőnél élnek, jóformán egy batyuval, albérletben kezdik az életet. A GYIVI anyagi és lelki támogatása ellenére is keserves ez, hiszen magányosan, családi háttér nélkül kell elboldogulniuk az ezerarcú világban. Az intézetben sokan szereztek szakképesítést, de az állami gondoskodás köréből évente kikerülő kétszáz fiú és lány gyakran nem talál munkát. Ha mégis, leghamarabb őket engedik el a munkahelyekről. Szeretnének dolgozni, tisztességgel talpraállni, ám hogyan? Legfőképp ezt a gondot kívánja a maga eszközeivel megoldani a Jugendproduct Kft. úgy, hogy munkahelyeket teremt nekik. Csatlakozna hozzájuk egy tanműhely jellegű varrodával a mátészalkai nevelőotthon is. Itt varrhatnának ruhákat saját üzleteikbe, és a gondozottak. Bár a kft. szükségképpen üzleti körű, de nem üzlet, hanem humán szolgáltatás, amely a munkanélküliség terheit is enyhíti. A Megyei Munkaügyi Központ támogatásával már 15 volt állami gondozottat foglalkoztatnak ruházati diszkontboltjaikban, a hajdani népkonyha épületében kialakított büfében, és festő-karbantartó ’ részlegükben. Az ő munkabérük 70 százalékát a munkaügyi központ fizeti, a többit a kft.-től kapják. A társaságnak nincs és nem is lehet magán-, illetve kültagja, a nyereséget az utolsó fillérig az állami gondozott gyerekek életszínvonalának emelésére fordítják. A megyében ma 2670 állami gondozott van, 1350 gyerek hivatásos és hagyományos nevelőszülőknél él. A nevelőszülőket is sújtja a munka- nélküliség, egyre többet. A GYIVI pénzen kívül ruhával, tanszerrel is segíti a gondozottjait, de a családi kasszából hiányzó kereset bizonytalanná teszi a megélhetést. A kft. nekik is segítő kezet nyújt: 60 diszkontlerakatában sok százféle olcsó, vadonatúj ruházati cikkhez juthatnak. Itt tetőtől talpig felöltözhetnek a gyermekek az utolsó divat szerint a ruhapénzből (most ősszel több, mint 10 ezer forintot kaptak), és a nevelőszülők is. Elsősorban hazai termelőktől szerzik be az árut, az országban sok cég nagy árengedménnyel, örömmel szállít nekik, mert ők is szeretnék támogatni a gondozottakat. Nyíregyházán, a GYIVI udvarában működik a központi lerakat és még húsz megyei városban és községben, így Újfehértón, Vásárosnamény- ban, Túristvándiban, Vasme- gyeren van diszkontjuk. Ezeket nevelőszülők vezetik, társadalmi munkában dolgoznak, nem pénzért. A boltok sajátosan enyhítik a települések szociális helyzetét is, mert a családoknak nem kell százasokat költeni az utazásra, hogy kabátot, gyerekcsizmát, de akár férfiöltönyt, fehérneműt vásároljanak. Az intézet egyébként felajánlotta az ön- kormányzatoknak, hogy a rendszeres nevelési segélyezett családok számára fordítható segélykeret összegüket az üzlethálózaton keresztül költsék el. Ismert, hogy egyes családok a ruházkodásra kapott pénzt a kocsmába hordják, a gyerekek pedig rongyokban dideregnek. Az intézetnek Nyíregyházán egy kicsiny varrodája van, tervezik. hogy a munka nélkül maradt, vagy kis keresetű nevelőszülők és a náluk lévő gyerekek bedolgoznának, termékeiket a kft. saját hálózatában értékesítené. Ez részmunkahelyeket teremtene nagyon sok embernek, és emelné az életszínvonalukat. Bár a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetet, az állami gondozást minden lehető eszközzel segítő hollandok kitűnőnek találták az ötletet, hogy a kft. munkahelyhez juttatja a volt állami gondozottakat, a munkahely teremtésére a Népjóléti Minisztériumba beadott pályázatot nem nyerték meg. Pedig a munkanélküliség sajnos tovább nő, vele az elszegényedés. A pályakezdő fiatalok — különösen az állami neveltek — jövője többnyire reménytelen. Szerkesztői üzenetek SZOMORÚ ÖZVEGY ÉDESANYA. Vásárosna- mény: Forduljon bizalommal a tisztiorvoshoz, ő tud segíteni. Az önkormányzatnál pedig a jegyzőt ajánljuk, kérje, hogy az ügy súlyosságára való tekintettel rögtön fogadja önt. Tévedés, hogy senkinek nincs lehetősége intézkedni. NAGY GÉZA. Záhony: Az 1992. évi II. törvény 27. paragrafusa szerint a részarány földtulajdonos kérésére az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részaránynak és az aranykorona-értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet ki kell adni. Elutasítás esetén a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. SZILÁGYI GYÖRGYNÉ, Nyíregyháza: A nyugdíjba vonuló dolgozót nem illeti meg a végkielégítés. Ha a munkaviszonyát a munkáltató mondja fel, felmondási ideje az általános szabályoknak megfelelően alakul. Tizenöt-harminc napi időre fel kell menteni a munkavégzés alól, erre az időre neki az átlagkereset jár. A dolgozói felmondás esetén a munkáltató nem köteles felmenteni a munkavégzés alól. B. KATALIN, Székely: Sajnos, ha nem tanul tovább, a családi pótlék csak a 16. életévének betöltéséig jár. Nem tudjuk, mit lehetne tenni, reméljük, a Szociális Törvény foglalkozik majd az önhibájukon kívül a kilátástalan helyzetbe került fiatalokkal. Addig is azt tanácsoljuk, kérjenek szociális támogatást az önkormányzattól. Jogászszemmel m Kiválás a szövetkezetből Dr. Kovács Mihály Postánkban az utóbbi időben ismét megszaporodtak a szövetkezetből való kiválásról érdeklődő és a vagyonjeggyel kapcsolatos levelek. Fehér Miklós beregi lakos kérdi, hogy a szövetkezet átalakulása után van-e lehetőség utólagos kiválásra. Az 1992. évi II. tv. 29. paragrafusa az irányadó a kiválásra. Eszerint ezt a szándékot a vagyonnevesítő közgyűlés után két hónapon belül kell bejelenteni. Levélírónk esetében már az új típusú szövetkezet is megalakult, így kiválásra nincs lehetőség, kilépésre vagy szétválásra viszont igen. A szövetkezeti tag kilépésének módját és feltételeit a szövetkezet alapszabályában kell rögzíteni, akárcsak a szétválás lehetőségét. A szövetkezeti törvény a szétválás feltételeként szabja, hogy ahhoz az összes tag kétharmados szótöbbségű határozata szükséges. A vagyonrészük kiadásának feltételeit az alapszabályban kell rögzíteni, esetleg eladhatják más tagnak. Danovicsné Molnár Ildikó nyíregyházi levélírónk édesanyjának közel egymillió forint értékű vagyonjegye van az egyik termelőszövetkezetben, ezért cserébe pénzt szeretne kapni, hogy megvehesse az önkormányzati bérlakását. Arról kér tájékoztatást, mi módon juthat a vagyonjegye helyett pénzhez, illetve kiválás esetén a vagyonjegyre jár-e kamat. Olvasónk csak abban az esetben kaphat pénzt a vagyonjegyéért, ha azt valamelyik tag megvásárolja tőle. A kiválási szándék bejelentése esetén a közgyűlés a vagyonmegosztás során a vagyontárgyakat (épület, gép, jármű stb.) értékeli fel és osztja meg annak arányában, amennyien ki akarnak válni, illetve amennyi vagyonjeggyel rendelkeznek. A vagyonjegy után a termelőszövetkezet kamatot nem fizet, viszont az éves eredményből a vagyonjegye arányában osztalék illeti meg. Özvegy Csomós Józsefné beregi levélírónk férje huszonöt éven át egy termelőszövetkezetben dolgozott, mint alkalmazott. 1990-ben elhunyt, olvasónk arra kíváncsi, hogy a férjét, illetve az örökösöket megilleti-e a vagyonjegy. Sajnos nemleges választ kell adnom. Az 1992. évi II. törvény szerint a vagyonnevesítést 1992. április 30-ig kellett elvégezni a szövetkezeteknél. A vagyonnevesítés során elsősorban a tagsági viszonnyal rendelkezőket kellett figyelembe venni, de a taggyűlés döntése alapján a szövetkezet alkalmazottai is részesülhettek belőle. Mivel levélírónk férje a törvény hatályba lépése előtt halt meg és a volt alkalmazottakra a vagyonnevesítés nem vonatkozik, így vagyonjegy sem őt az özvegyet, sem az örökösöket nem illeti meg. A környékbeliek Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó I 1 ! \ ( / Szemétdomb a temetőnél jan. uua, aiuK. nem iuiuuucr vele mit hagynak maguk után. Van a közelben szemetes, de oda már nem viszik el a hulladékot. A környéket senki sem takarítja. Mindenszentek óta így van, a látvány egyre csúnyább, de mintha senki sem törődne vele. A nyiregynazi tszaKi temető a legszebbek közé tartozik az országban. Jól rendezett és ápolt. Azonban, amióta a kerítésnél árulnak a maszek virágosok, a környéke a megye- székhely szégyene lett. A főbejárat melletti bal oldal valóságos szemétdomb, tele eldobott kartondobozokkal, papírosokkal, nejlonnal, azok a virágárusok hord-
