Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

8 Kelet-Magyarország VEGYES HHHHHHHIHHHHK 1992. november 9., hétfő Elszabadult a pokol Az Aranyhomok őrzője Cselényi György Nyírkércs (KM) — A ha­tárban az állapotok enyhén szólva nem megnyugtatóak. Ennek érzékeltetésére íme egy hírcsokor: a nagyhalászi Kossuth termelőszövetkezet mezőőre öt személyt kukori­calopáson ért, akik az őrt jó­kora kavicsokkal dobálták meg, s egy kővel fejen is ta­lálták. A földre esett, s a vérző em­bert rúgdosták, bántalmazták, s elvették a puskáját. A tettese­ket nagyarányú rendőri akció révén sikerült elfogni. — A napkori termelőszövetkezet almáskertjében ismeretlen személyek valamilyen fegy­verrel két éjjeliőrre több lövést leadtak. — Egy nagykállói férfit Napkor külterületén ál­lampolgárok akadályoztak meg 2,5 mázsa káposzta ello­pásában. — Ismeretlen szemé­lyek Turistvándi határában előzetes szóváltás után egy traktorost bántalmaztak, aki súlyosan megsérült. Az említettek kavarogtak gondolatainkban, amikor a ké­ső délutáni szürkületben Nyír- kércsen egy zöld ruhás, zöld­kalapos férfi közeledett fe­lénk. A vállán kétcsövű fegy­ver. Szóba elegyedtünk. Meg­tudtuk, az 52 éves Csorna Mik­lóshoz, az Aranyhomok szö­vetkezet mezőőréhez van sze­rencsénk. Hét éve látja el ezt a munkát. Hétszáz hektárnyi te­rületet vigyáz, amelyen egye­bek mellett erdők, fasorok, ku­korica, gabona, karfiol, ká­poszta, krumpli és zöldség­félék találhatók. Amikor a be­szélgetés a határban történtek­re terelődött, a friss levegőtől pirosas arca elkomorodott. — A mezei lopások nagyon elterjedtek. Nincs olyan nap­szak, amikor ne próbálkozná­nak a tolvajok. Most á káposz­ta, a karfiol, a krumpli és az al­ma a sláger. Az elnök az al­máshoz külön őröket állított. Jelenleg nekem is van egy segítőm. Csorna úr a földeket az útvi­szonyoktól függően hol gya­log, hol biciklivel, hol motor- kerékpárral járja. A területet úgy ismeri, mint a tenyerét. Olykor izgalmakban is van része. — Egyszer a Szilastagban figyelőállásban voltam — idézte fel —, négy férfi Ramo- csaháza felől Levelek irányá­ba tartott. Biztos rólam beszél­hettek, mert ilyesmit hallot­tam: vegyük el a puskáját! Én erre azt mondtam: próbáljátok meg, s meglátjuk, mi lesz! Ek­kor megijedtek, s eloldalog- tak. De a vagyonvédelem so­rán kisebb-nagyobb konfliktu­sok szinte mindennaposak. A mások javait egyre többen igyekeznek „leszüretelni”. — Ha megtámadnák, mit csinálna? — A cselekedeteimet na­tragédia hamar bekövetkezhet, elég ha csak a Túrán történtek­re utalok. Ott két ember veszí­tette életét. Szörnyű. Minden­esetre a kollégával is együttér- zek. 52 éves vagyok, három gyermekem van. Hála isten­nek, emberre még nem lőttem, de ha a helyzet úgy hozná, nem hagynám magam megpo­csékolni. Szerencsére a baktai rendőrőrssel nagyon jó a kap­csolatom, s van, amikor együtt teszünk egy-egy kört. Ez azért is előnyös, mert látják, nem vagyok teljesen egyedül. De azt is sokan tudják, valamikor rendőr, illetve önkéntes rendőr is voltam. Mindezek dacára a bűnözők gyakran fenyeget­nek, meg azt mondják: úgyse mersz lőni... Amióta demokrá­cia van, a pokol még jobban el szabadult. A fegyverre nagy szükség van, hiszen ha nem lett volna nálam, egyszer két kóbor kutya tépett volna szét. — Lehet, nem illik, mégis megkérdezem: e veszélyes munkáért mennyi a fizetség? — Nyolcezer-kétszáz brut­tó. Ezenkívül kapok 1550 fo­rint motorátalányt, ami ben­gyon meg kell fontolni, mert a ' zinre sem elég. A mezőőr gyakran kerül nehéz helyzetbe A SZERZŐ FELVÉTELE Tüntetések előtt Nyíregyháza (KM — Cselényi György) — Hazánk­ban, s így megyénkben is egyre többen és egyre több céllal szerveznek a gyüleke­zési törvény hatálya alá tar­tozó rendezvényt. Szabolcs- Szatmár-Beregben csupán az idén eddig 28, azon belül a megyeszékhelyen 12 de­monstráció volt, amelyek po­litikai, gazdasági-szociális, környezetvédelmi és egyéb célok elérését igyekeztek elő­mozdítani. Ezek jellemzőiről beszélget­tünk Kállai András őrnaggyal, a nyíregyházi rendőrkapitány­ság őr- és járőrszolgálati al­osztályának vezetőjével. — Nyíregyházán eddig a gyülekezési joggal összefüggő rendezvényeken (demonstrá­ciók, összejövetelek, felvonu­lások, tüntetések) nem történt rendőri intézkedést követelő esemény, az ott megjelentek a törvény előírásait tiszteletben tartották — mondta az őrnagy. — A kérdésről azonban még­sem árt beszélni, hiázen szá­mos fontos dolog még most sem eléggé közismert. Elöljá­róban hadd szögezzem le, hogy az alkotmányjogászok és a büntetőjogászok a következő meghatározást fogadták el: „a gyülekezés nagyobb számú polgárnak avégből történő cél­tudatos összejövetele, hogy tanácskozzanak, s meggyőző­désüknek, elhatározásuknak kifejezést adjanak. Békés ösz- szejövetelek, felvonulások, tüntetések tarthatók. A gyüle­kezési jog gyakorlása nem va­lósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elköve­tésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak, szabadságának megsértésével. A véletlenszerűen összeverő­dő emberek csoportja jogilag nem tekinthető gyűlésnek.” — A törvény szerint a gyü­lekezési joggal összefüggő rendezvényeket a megkezdés előtt 72 órával a területileg il­letékes rendőrkapitányságnak szóban, vagy írásban be kell jelenteni — említette Kállai András. — Abban a rendez­vény kezdetének és várható befejezésének időpontját; a helyszínét, útvonalát; a ren­dezvény célját, programját; a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát; a szervező szerv, vagy személyek, vagy azok képviseletére jogosultak nevét kell feltüntetni. Előfordult, hogy a rendőr­ség a bejelentést későn kapta meg, vagy a szervezők azt nem az illetékeshez küldték. A választásokkal kapcsolatos, a kulturális, a sport-, a családi rendezvények, továbbá a tör­vényesen elismert egyházak és vallási felekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és körmenetek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá, követke­zésképpen azokat nem is kell bejelenteni. A területileg illetékes rend­őrhatóság vezetője minden rendezvényre rendbiztost jelöl ki, aki a rendező szervvel együttműködik, s a demonst­ráció zavartalan lebonyolítását biztosítja. A törvényben meg­határozott esetekben a rend­őrségnek joga van a bejelentett rendezvény megtartását — az adott helyen és időpontban — megtiltani. Ha például a ren­dezvény a bíróságok munkáját veszélyeztetné, vagy a kö­zlekedés biztonságát jelen­tősen zavarná, a rendőrség azt köteles feloszlatni. Megyénk­ben eddig ilyen intézkedésre nem került sor. A rendőrségi megtiltó határozat az illetékes bíróságon megtámadható. Ez­után a bírósági döntés az irányadó. Forgalomszervezés telezőiddel November 16-tól változik Nyíregyháza forgalmi rendje Szerelik a gyalogos átkelőhely lámpáját a Ferenc körúton Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - Balogh József) — Nyíregyháza köz­lekedésében egyre több gon­dot okoz a gépjárművek szá­mának a növekedése, mert az úthálózat fejlesztésének üteme ezt a növekedést nem képes követni. A közúti igaz­gatóság — mint az úthálózat egy részének kezelője — a várossal együttműködve próbál a gondokon enyhíte­ni, de kevés pénzből látvá­nyos javulás nem érhető el. Az egyetlen lehetőség ilyen esetben: változtatni a forga­lomszervezésen. Nyíregyhá­zán november 16-tól több ilyen lényeges változás követ­kezik. Ezekről beszélgettünk Bodócs Jánossal, a Nyíregy­házi Közúti Igazgatóság osz­tályvezetőjével. • Milyen változásokra szá­míthatunk? — Nyíregyházán 15 közúti forgalomirányító jelzőlámpa üzemel. Tervünk, hogy a 15 csomópontot egy központi forgalomirányító központ ve­zérlése alá vonjuk. • Érzékelhető változásokat várhatunk éttől? — A viszonylag nagy szá­mú jelzőlámpa szükségessé te­szi a jelzőlámpák műszaki fel­ügyeletének, irányításának központosítását, hogy a város forgalmát valamilyen formá­ban optimalizálni tudjuk. Egy ilyen forgalomirányítási rend­szer előnye, hogy csökken az utazási idő, a várakozási idő, a megállások száma, növekszik a csomóponton áthaladó for­galom. Számolni lehet a bal­esetek számának csökkené­sével, csökkennek az utazási költségek és ez együttesen a környezeti feltételek javulását eredményezi. Külföldi és ha­zai tapasztalatból származó adatok alapján a forgalom 12-15 százalékban gyorsul fel, a várakozási idő 10-12 százalékkal, a megállások szá­ma 8-10 százalékkal csökken. Ezek a változások olyan mér­tékű üzemanyag-megtakarí­tással járnak, hogy a központ létesítésére fordított költségek társadalmi szinten rövid idő alatt megtérülnek. • Teljesül-e a régi vágy: a lámpák összehangolása? — Jelenleg a nagykörút Hunyadi utcai és a Pazonyi té­ri csomópontjában üzemelő és a nagykörút Sóstói úti csomó­pontjában, valamint a Vasvári Pál utcai csomópontjában lévő jelzőlámpák működnek össze­hangoltan. Hasonlóképpen működik a Rákóczi utcai és a Bethlen Gábor utcai csomó­pontban lévő jelzőlámpa. Az új forgalmi beavatkozás más szakaszokon is változást hoz majd. A nagykörút Ferenc körúti szakaszán és a nagykör­úton a Színház utcai csomó­pontjában lévő gyalogos átke­lőhelyet is bevonjuk a jelző­lámpás szabályozásba. — Ez szükséges ahhoz, hogy a jelzőlámpák összehan­golását meg tudjuk oldani. November 16. után a Hunyadi utca, a Pazonyi tér, a Ferenc körúti gyalogos átkelőhely, a Kossuth utca, illetve a Vasvári Pál utcai szakaszon a Rákóczi utca, a Bethlen Gábor utcai csomópont, az új konzervgyári gyalogosátkelő illetve a Szé­chenyi utcai csomópont között összehangoltan működnek majd a lámpák, a közlekedés felgyorsulására számíthatunk és az előbb említett előnyök egy része is érezhetővé válik majd. — Ezek is jelentős és érez­hető változást hoznak, azon­ban a nagy változás az lesz, hogy két csomópontban, a Sóstói úti és a Széchenyi úti csomópontban olyan jelző­lámpás forgalomirányítást ve­zetünk be, amilyen eddig Nyíregyházán nem volt, de az országban sok helyen talál­kozhatunk Vele. Szakzsargon­ban ez a telezöld. • Hogyan fogja észlelni a közlekedő, hogy nem abban a rendszerben közlekedik, mint eddig? — A jelenlegi helyzetben forgalmi irányonkénti irányí­tással találkozott. Ez azt jelen­tette, hogy minden forgalmi sávnak megvolt az ő sávját irányító jelzőlámpája vagy a forgalmi sáv mellett vagy a sáv fölött, és amikor a lámpa zöldre váltott, akkor a lámpá­ban talált nyíl megmutatta merre kell közlekedni. — A telezőidnél más a helyzet. A zöld jelzésnél a ve­zető semmilyen nyilat nem lát, csak zöldet. Ezen a jelzésen el­indulhat, ám előtte lát egy táb­lát, amelyikből megtudja, hogy melyik sávból merre ha­ladhat tovább. A jelzési képe viszont más lesz, mint eddig. A szabad zöld jelzés azt jelen­ti, hogy ugyanakkor, amikor a gépjárművezető megkapta a zöldet, a vele szemben lévő irányból az ott álló gépjármű­vek ugyanúgy megkapják a zöldet, ami nekik is szabad utat enged az egyenesen, a jobbra vagy balra kanyarodás­hoz. Ebből az következik, hogy, ha az egyik gépjármű egyik irányból egyenesen, a szemből jövő pedig balra ka­nyarodik, útirányuk keresztezi egymást, valahol találkozhat­nak. De mivel mind a ketten zöldet kaptak, mindkettő­jüknek joguk van tovább men- ni. — Mit tehetnek? Úgy kell közlekedniük, mintha nem lenne jelzőlámpa. Tehát a ka­nyarodási szabályoknak meg­felelően kell ezt a manővert le­bonyolíta­ni, illetve a találkozást elkerülni. Telezőidre a gépjármű vezetőjének tudnia kell, hogy a má­sik irányból jövők is te- 1 e z ö1 de t kapnak, és a továbbha­ladási mű­veleteket már nem a jelzőlámpa szabad jel- zésének megfe­lelően kell végrehajtani, ha­nem a kanyarodási szabályok­nak megfelelően. — Tudni kell a vezetőnek azt, hogy a balra nagy ívű ka­nyarodásnál találkozhat a szemből jövő forgalom egye­nesen továbbhaladójával, a szemből jövő forgalom jobbra kanyarodójával, illetőleg balra kanyarodásnál találkozhat az utat keresztező gyalogosok­kal. Tehát balra kanyarodásnál mind a gépjárműveknek, mind a gyalogosoknak elsőbbséget kell adni. Egyenes haladásnál találkozhat a szemből jövő balra kanyarodókkal, viszont itt elsőbbsége van. Arra azon­ban figyelni kell, hogy ha a balra kanyarodó elmulasztotta az elsőbbségadást, nem köte­lező belehajtani. A harmadik variáció a csomópontról való továbbhaladásra pedig, ami­kor valaki jobbra kanyarodik. Itt találkozhat az utat keresz­tező gyalogosokkal, de ez a je­lenlegi irányításban is így van. • Első hallásra ez baleset- veszélyesnek látszó változás lesz. Hogyan lehet csökkenteni a balesetveszélyt? — Valóban az, de ha a jár­művezetők betartják a közle­kedési szabályokat, és nem az lesz a céljuk, hogy minél gyor­sabban, hanem minél bizton­ságosabban jussanak el a cél­jukhoz, akkor minimálisra csökkenthetők a balesetek va­lószínűsége. A közúti igazga­tóság egyébként figyelmeztető jelzőtáblákat helyez ki a cso­mópontokban. Ezekkel már a jövő hét elején találkozhatnak a járművezetők, melyek a vál­tozásra hívják fel a figyelmet. Amikor pedig megváltozik a forgalom, arra szintén táblák figyelmeztetnek. De érdemes a gépjárművezetőknek a KRESZ 9. paragrafusát elol­vasni, amely a telezöldes irá­nyítást szabályozza, és érde­mes lesz a 28., 29., 31. parag­rafusokat is átnézni, amelyek az elsőbbségadás, az irányvál­toztatás és a bekanyarodás szabályainak felelevenítésé­ben adnak segítséget. fe&ff0"”31 Ől^SZEM

Next

/
Thumbnails
Contents