Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
599? november 6 péntek ........... HATTER Kelet-Magyarország 1 3 Hogy az aíma szebben mosolyogjon Holland gép segíti az exportot Csengerből Nyugat-Európába Csengerben már nyugat-európai színvonalon képesek gyümölcsöt válogatni A SZERZŐ FELVÉTELE Csenger (KM - GB) — Magyar és holland üzletemberek, meghívott vendégek gyülekeztek a csengeri mezőgazdasági szövetkezet almatárolójának csarnokában egy október végi napon, a megye első, Hollandiából importált, vadonatúj almaválogató berendezésének ünnepélyes átadása alkalmából. A nyugati piacokon megkívánt minőségű áru elkészítésére alkalmas korszerű gép egy olyan új együttműködésnek az első példájaként került a megye egyik legnagyobb almatermesztő cégéhez, amelyről érdemes szót ejteni. Új finanszírozási lehetőség A holland Cebeco kereskedőház, amelynek egyik főprofilja a burgonyatermesztés és -feldolgozás teljes technológiájának a gyártása és „szállítása”, társvállalatai révén a legkülönfélébb célra alkalmas mezőgazdasági gépek kereskedelmével is foglalkozik. Magyarországi üzleti tevékenységét bővítendő, egy évvel ezelőtt Nyíregyházán vegyes kft.-t alakítottak Agroned néven burgonyatermesztési technológiájuk terjesztésére, valamint használt és új mezőgazdasági gépek itteni forgalmazására. Az Agroned a gépeken kívül az év elején egy új finanszírozási lehetőséggel is előrukkolt, amelynek lényege, hogy a Cebeco a nálunk szokásosnál kedvezőbb hitel- konstrukciót kínál a magyar- országi kft.-jétől vásárlóknak. — A cégünk saját bankja, a Rabobank révén az itteni viszonyokhoz képest igen alacsony, 13 százalékos kamat mellett képes hitelt nyújtani a tőlünk gépet vásárlók részére — mondja nem kis büszkeséggel J. van Dijk, a Cebeco Agri- tech üzletágának jelenlévő ügyvezető igazgatója — úgy, hogy a kölcsönt négy év alatt kell visszafizetni. A hitelkeretet a magyar Kereskedelmi Bank kezeli, s neki kell a visszafizetésre vonatkozó garanciát is adni. Ez így történt a hitel első igénybevételénél, a csengenek most átadott almaválogató gépének vásárlása esetében is. A piacon maradás feltétele Miközben a beindított holland automata gép kíváncsi tekintetek kereszttüzében már válogatja a csengeri jonatánalmát, a gyártó Tesso cég alapító tulajdonosa csavarhúzóval a kezében(!) még elvégez rajta néhány utánállítást. Ezalatt a helyi szövetkezet elnöke, Gu- lácsi Mihály, így indokolja a közel húszmilliós beruházást: — Tavaly 2000 tonna almát exportáltunk nyugati piacra, s ami azt illeti, elég sok reklamációt kaptunk. Egy nyugateurópai körúton volt alkalmam meggyőződni arról, hogy milyen formában, hogyan is kell a piacon megjelenni. Ott minden termelő válogató gépsort használt. A kérdés az volt, akarunk-e nyugatra exportálni, vagy nem. Ha igen, akkor kell hozzá gép is, mert aki enélkül akar azon a piacon megjelenni és megmaradni, az vagy szélhámos, vagy nem ért hozzá. Mi közvetlenül szeretnénk szállítani, ezért jött kapóra az Agroned kínálta holland hitellel történő gépvásárlási lehetőség. A jelenlegi fajta és technológia alapján a termésünk mintegy tíz százaléka alkalmas nyugati exportra, de csak akkor, ha ugyanúgy készítjük elő az árut, ahogyan azt ott teszik a farmerek. Mi, az idei nehézségek ellenére, hosszú távon szeretnénk azokra a piacokra szállítani, ezért telepíteni is akarunk új fajtákat. A válogató gépsort ily módon a jövőnek szántuk. Bármely piacról is legyen szó, a jövőben fokozódó igényességgel számolhatunk, amihez szintén szükség lesz erre a berendezésre, amelynek árából 15 százalék saját erőt kellett letennünk. A hiteltörlesztés érdekében, számításom szerint évi tíz kamion minőségi almát kell nyugatra kivinnünk, ami nem lehet probléma. Amikor az átadási ünnepséget követően leülünk egy kávé melletti rövid beszélgetésre a holland vendégekkel és a házigazdákkal, J. van Dijk úr így vélekedik: — Én úgy gondolom, hogy a magyaroknak, miután néhány száz év után most lettek újra szabadok, nagyon boldognak kellene lenniük. Gazdasági problémáik persze vannak, de azon felül kellene tudni emelkedne, mert hosszú távon igazán jó reményeik vannak a felemelkedésre. Nyugatra hangolva Az önök mezőgazdaságának kiváló lehetőségeit én abban látom, hogy a Nyugat sokkal drágábban termel és ha a magyarok megtanulnak igazi minőséget előállítani, akkor már csak a közös piaci tagság az, amit minél hamarabb meg kellene kapniuk. — Most először is a vezetők és az emberek tudatát kell nálunk a nyugati piacra hangolni — mondja Gulácsi Mihály — az exportáruért a helyszínre szállításig kell felelősséget vállalni Európa-szerte. Nyugaton, mondhatni fontosabb a csomagolás, a kikészítés, mint maga a termék. Amit még problémának tartok, hogy nincs megfelelő termelői érdekképviselet. Kiszolgáltatottak vagyunk a feldolgozóknak és a kereskedőknek. Földárverések Nyíregyháza (KM) — December közepén lesz legtöbb településen földárverés. Bö- könyben december 10-én délelőtt 10 órától lehet licitálni 160 hektárnyi szántóra, mintegy 10 hektárnyi erdőre, 5 hektár gyümölcsösre, két és fél hektár gyepre és egy darab szőlőre is. A különböző művelési ágba tartozó földek együttesen több mint kétezer aranykorona értékűek. Tiborszálláson december 11-én tartják az árverést ugyancsak a művelődési házban. Itt kisebb az érdeklődés, kevesebb a föld is: hetvenöt hektárról döntenek a licitálók. Itt is van erdő és árok is, a legtöbb aranykoronát — 830- at — a szántó jelenti, a 4 hektár erdő 16 és fél aranykoronás, az ároknak nincs nyilvántartott értéke. Mérken is december 11-én árvereznek délután két órától a kultúrházban. 280 hektár föld — szántó, erdő, gyep — vár gazdára, az aranykorona-érték közelíti a 2500-at.-----------Tárca — áltozó világunkban minden átértékelődik. Aki azt hiszi, hogy a régi maradt, hamar rájön, hogy a társadalmi környezet átrendeződése miatt az ő helyzete is megváltozott. Az emberek után a tárgyak szerepe is módosult. A jelképek, szimbólumok is átértékelődtek. A nyugati gépkocsi státusszimbólum lett. Vagy itt van például a hajdan semleges fogpiszkáló. Régen mindenki indulatok nélkül gondolt rá, akár használta, akár nem. Mára minden átpolitizálódik. Ma egyesek nem engedhetik meg maguknak használatát. Pl.: a létminimum alatt élők, éhségsztrájk közben. Aztán köztudott, hogy a fogpiszkálóra elsősorban a húsok fogyasztása után van szükség. Aki nem fogyaszthat húsételeket, nosztalgiával gondol a fogpiszkálóra — vagy dühösen, mint a régi rendszer átkos örökségére. Tehát a fogpisz- kálóról új törvényt kell alkotni. A parlamentben a törvénytervezet vitájában a pártok természetesen összecsapnak egymással. A szocialisták a régi vietnami fogpiszkáló behozatalát javasolják, vagy a gyufaszál Mindennapi irigységeink Baraksó Erzsébet 77' legáns üzletet varázsolt Hí a tulajdonos egy azelőtt jelentéktelennek látszó mellékhelyiségből. A nyitás óta, hónapokon át, a cégvezetőnek eddig se éjjele, se nappala nem volt, kinyitott húsvétkor és karácsonykor is, a vevők biztosak lehettek, ha mindenütt lehúzták a redőnyt, ezt az egy boltot nyitva találják. Amíg dolgozott keményen és kitartóan a vezető, addig nem irigyelték, most viszont már igen, amikor eljutott odáig, hogy a helyiséget kicsinosíthatta, meglátszik a vállalkozás sikere. Blokklakásból alakítottak ki egy másik boltot, tipptopp ahhoz képest, hogy milyen pici, szinte minden megtalálható benne. A tulajdonosnak az az elve; a kereskedő legyen naprakész, figyelje a vásárlói keresletet, és aszerint rendeljen, hogy a vevők mit igényelnek. Eleinte rengeteg vesződséggel járt, amíg az üzlet megindult. Most már újabb kis üzletet tudnának nyitni, ám a boltvezetőnek az jutotta tudomására, hogy a környező lakók az illetékes helyen tiltakozni akarnak az engedély kiadása ellen. Nyilvánvaló, mondja a tulajdonos, hogy az irigység motiválja az embereket* és azt kérdezi: tessék már mondani, kinek ártok én azzal, ha növelem az áruválasztékot? Tényleg, kinek árt? Azt mondhatjuk, hogy senkinek, sőt, csak használ, ha bővebb a kínálat, erősödik a konkurencia, és a piac törvényei szabályozzák az üzleti kapcsolatokat. Örülnünk kellene inkább annak, ha minél jobban elterjed az a kereskedői szemlélet, hogy a boltos van a vevőért, mert belőle él. Jó lenne kiiktatni az életünkből az irigységet, különösen akkor, ha a jövedelmek mögött megfeszített, szívós munka áll, amit ritkábban szoktunk egymástól elirigyleni. Háborús emlékművet avattak a napokban MagoslíÜtközik Balogh József M ármint a magyar jogrend szabályaiba ütközik a külföldi biztosítók itteni működése — olyasom az újságokban az Állami Biztosításfelügyelet közleményét. Könnyen elképzelhető, így az az 50 ezer állampolgár, aki velük kötött életbiztosítást, az a magyar biztosítók szemüvegén át nézve nyilván minimum hűtlen elhagyó. Ezért kár, hogy azt nem értékelték nyilatkozatukban: vajon mi okozta a hűtlenséget? Mert, ha az itthoniak jobb ajánlatot tettek volna, ki az az ütődött, aki a rosszabbat választja, még ha az külföldi is. Azon gondolkodtam a hír olvasása után: mi lett volna, ha az, vagy azok a külföldiek gépjármű-biztosítást is kötöttek volna? Valószínű kevés kuncsaftja maradt volna az itthoniaknak. Sokan, valószínű, az áremelések miatt választottak volna új társaságot, még többen azonban a kiszolgálás miatt hagyták volna cserben korábbi partnerüket. Egy panaszos mesélte el a minap a vele történteket. Még augusztus 19-én nem adták meg neki Tiszalökön az elsőbbséget, de fogalma sincs, mikor jut hozzá a neki jogosan járó pénzhez. Miközben kára legalább 25-30 ezer forint, a Hungária néhány ezerrel (nem tudtuk megfejteni mennyivel) akarja kiszúrni a szemét. Pedig rendőr is volt a baleset helyszínén, a tettes is elismerte a kárt, és tanúk is voltak. Természetesen a kocsi bemutatása is megtörtént, ennek ellenére húzzák- vonják az időt, s még sürgető levelet is írnak, amelyben együttes okozó szemlét is szükségesnek tartanak. Csak az nem derül ki: mit sürgetnek, hisz ez az első levelük a baleset óta, és kinek kellene létrehozni az együttes szemlét. A külföldi biztosítók biztosan találnának valamilyen megoldást. De ez ütközik. Nem jogszabályba, hanem a monopolhelyzetben lévő hazaiak érdekeibe. MÚLNAK fVAHULY KtLVtltLt geiei i újrahasznosítását. A FIDESZ, a fiatalok pártja, nem megy bele az érdemi vitába, a fogaik még jók. Ne rágódjunk ezeken a régi dolgokon — fogja mondani a vezérszónok egy fűszállal a fogai között. Az MDF szónoka a fogpiszkáló nemzeti jellegét kéri kidomborítani. A háromszínű, piros-fehér-zöld fogpiszkáló biztosítja a család háromszoros védelmét. A KNDP javasolja, hogy afog- piszkálót receptre lehessen kapni, hogy akinek nincs pénze fogorvosra, odvas fogait az is karban tarthassa— otthon. Az SZDSZ a fogpiszkáló helyett, a nyugaton jól bevált fogkrémeket szeretné törvénybe iktatni. Természetesen mindenki szabadon választhat a Blend a Med, Fluo- risztát és az Acpva Fresh közül. A Kisgazdák a magyar föld terméke, a cirokseprűből saját kezűleg kitépett fogpiszkáló mellett teszik le voksukat. A többnapos vita után a kormánypárti többség a kisgazdák javaslatát fogadja el, kisebb módosításokkal. A törvényes fogpiszkáló cirokból készül, nemzeti színű, és orvosi vényre is kapható. A kormánypárti tv-ben így módosul majd a reklám a fogorvosnál: Mindennap piszkálod a fogad? —Igen. —Néhány lyukasfoga van a gyereknek...— Nem tehetünk róla... — De igen! Cirokseprűvel a fogszuvasodás megelőzhető. Kommentár Nézőpont i , v> 4 >" s-ío f'j. y "7 ', '-.'ff* Kulcsár Attila A fogpiszkáló ; / . • , ;: ‘ . x v \ fi
