Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
4 Kelet-Magvarország TÚL A MEGYÉN 1992. november 30., hétfő Hamburg: Egy németországi tőrök vendégmunkás 10 éves kislánya koporsójánál áll, aki november 23-án halt meg — egy másik gyermekkel és egy asszonnyal együtt —, amikor felgyújtották mollni házukat. Hamburgban külföldiek elleni gyűlölet áldozataiért megtartott temetési szertartáson németek és törökök ezrei vettek részt MTI Telefoto Turul emlékművet avattak Göncz Árpád mondott ünnepi beszédet Tatabánya (MTI) — Jó, hogy az új évezred küszöbén is itt van velünk ez a turulmadár. Ha jelképesen is, de azt hirdeti, hogy a magyarság megőrizte hazáját, magyarságát, és azt a hitét, amely a íegreménytelenebb helyzeteken is átsegítette. Mindezt Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke hangsúlyozta vasárnap Tatabányán a honfoglalás emlékére emelt, és most felújított Turul emlékmű újraavatási ünnepségen. Az államfő azzal folytatta beszédét, hogy nemcsak az új haza megteremtésének a feladata lesz nehéz, hanem az ország jelenlegi helyzete is ugyanolyan, mert — mint indokolta—nem pusztán rendszert kellett és kell váltanunk, hanem viselkedés- és gondolkodásmódot, sőt bei- degzett cselekvési formákat is. Ma egy olyan zaklatott országban élünk, ahol a gazdaság gondja természetszerűleg jár együtt a társadalom egy részének elszegényedésével, a szociális feszültség növekedésével. És még ha tudjuk is, hogy mindez csupán átmenet, megélni iszonyú nehéz. A ma munka nélkül maradónak, a holnapi munkája, megélhetése dolgában elbizonytalanodott fiatalnak nehéz elhinnie, hogy a gazdaság és a társadalom láza nemcsak a betegség jele, hanem a gyógyulás első fázisa is. És mégis — folytatta Göncz Árpád —, az egészben talán az a legcsodálatosabb, hogy népünk többsége bölcs megértéssel, végtelen önfegyelemmel éli meg bizonytalanságunk napjait. Ennek ellenére főként politikai közéletünkben csatáznak a múltat idéző és a múltba visszavágyó álomképek a jövőbe tekintő valós bizakodással, s ádáz csatáik inkább ingerelnek ahelyett, hogy erőink összefogására serkentenének. Göncz Árpád a továbbiakban arról is beszélt, hogy ő, mint államfő, nem ígérheti az ország gondjainak és bajainak gyors megszüntetését. Ugyanakkor — tette hozzá — szívesen megosztja mindenkivel hitét, reményét, sőt meggyőződését is. Izraeli állásfoglalás A bősi ügy civilizált megoldásáért A Külügyminisztérium közleménye Kairó (MTI) — Az izraeli kormány vasárnapi ülésén arra sürgette a bonni kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a németországi rasszista és antiszemita jelenségek megfékezésére — áll a kabinetülésről délután kiadott közleményben. Ez az első alkalom, hogy a zsidó államban ilyen szintű nyilatkozatban foglaltak állást az idegengyűlölet németországi megnyilatkozásaival kapcsolatban. Eliakim Rubinstein, a kabinet főtitkára jelezte, hogy az izraeli és a német kormány között „komoly tárgyalások” állnak küszöbön e kérdésről. Az izraeli aggodalmakra jellemző, hogy Sulamit Aloni oktatási miniszter a kormányülés előestéjén bejelentette: Németország bojkottálására fogja biztatni Izraelt és a világ zsidóságát, e szándékától azonban elállt, rádiónyilatkozatában elismerve, hogy reakciója eltúlzott volt. Otto von der Gablentz tel- avivi német nagykövet — szintén a rádióban nyilatkozva, de a miniszter asszony nevének említése nélkül — kijelentette, hogy megérti az Izraelben megnyilvánuló érzéseket, de óva intett hazája bojkottjának gondolatától. A kne- szet (parlament) hétfőn külön vitát szentel a németországi helyzetnek. Budapest (MTI) — Az MTI-hez vasárnap délelőtt az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Külügyminisztérium: A Külügyminisztérium értékelése szerint a november 27-én, a bősi vízlépcső ügyében Brüsszelben folytatott háromoldalú tárgyalások újabb lépést jelentettek a kérdés európai, civilizált rendezése felé. A megbeszélések legfontosabb eredménye az, hogy a cseh és szlovák kormány megerősítette készségét a Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességének elfogadására a vita teljes körű, végső rendezésére vonatkozóan. A cseh és szlovák fél e szándékát a Külügyminisztérium megelégedéssel fogadja és előrelépésként értékeli. Reméli, hogy ezen kötelezettségvállalás a tényleges cselekvés szintjén is érvényre jut a közeli napokban folytatandó szakértői tárgyalásokon. A megbeszélések során a szakértői vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve minden érintett fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna elzárása felelőtlenül, és szakszerűtlenül történt, a C variáns munkálatai visszafordíthatóak, az eredeti állapot helyreállítása műszakilag megoldható. A magyar küldöttség a tárgyalások során is kitartott a C variáns létesítményeinek lebontására irányuló követelése mellett, s erről a jövőben sem mond le. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ez alkalommal sem a lebontásról, sem pedig egy átmeneti megoldásról nem sikerült megállapodni. Ennek oka a cseh és szlovák küldöttség megegyezési készségének hiányában keresendő. A következő tárgyalási fordulón kidolgozandó átmeneti megoldásnak minden szempontból összhangban kell lennie a londoni megállapodással, különös tekintettel a természetes vízhozam 95 százalékának visszaszolgáltatására és a turbinák üzemeltetésének tilalmára. A Külügyminisztérium nagyra értékeli az Európai Közösségek Bizottságának az említett keretekben történő rendezésre irányuló erőfeszítéseit és a végső, teljes körű megoldás fontos és politikailag elengedhetetlen előfeltételének tartja az Európai Közösségek további hatékony közreműködését. A horvátok hálásak a magyaroknak Parlamenti delegációval Zágrábban Budapest (KM - J. Á.) — Hogyan kerültem a delegációba? Ez még számomra is rejtély. Gondolkodni sem volt időm minderről, mert olyan gyorsan történt minden. Kaptam egy felkérést, aztán egy jókora paksamétát a felkészüléshez. A budapesti parlamenti napok után így éppen csak ruhát váltottam, s már indulhattam vissza. Erzsébet-nap volt, s én a feleségem köszöntése helyett Zágrábba utaztam — kezdi a beszélgetést dr. Szendrei László (MDF) honatya, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő. — A Szabad György vezette parlamenti tárgyaláson a három legnagyobb közjogi méltósággal találkoztunk. Elvi megállapodások születtek. így Stipe Mesiccsel, az ottani országgyűlés elnökével is, hogy kialakítunk egy közös jugoszláv—magyar interparlamen- tális szekciót. Létrehozzuk az együttműködési különbizottságot is, amely — feladata szerint — meghatározná azokat a területeket, ahol a jogalkotásban a két/ parlament együttműködhet. Én azt javasoltam, hogy azokat a fő témáAIDSvilágnap Budapest (MTI) — A tíz éve felfedezett AIDS évi 100 ezer embert öl meg világszerte, és e betegség, amelyet Nyugaton még mindig inkább csak híres színészeket, zenészeket és más kicsapongó életet élő egyéneket sújtó csapásának tartanak, semmint közveszedelemnek, hovatovább tönkreteszi a fejlődő országok amúgy is sérülékeny gazdaságát, elsősorban Afrikában. A londoni Panos Kutatóintézet a jövő heti AIDS-világ- nap előtt pénteken nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderül, hogy Ugandában például az államvasutak dolgozóinak 10 százalékát már elvitte az AIDS. Zambiában attól félnek, hogy a rézbányák szakmunkásai, művezetői és üzemvezetői gyorsabban halnak meg AIDS-ben, semhogy pótolni lehetne őket. A réz adja Zambia exportbevételének 75 százalékát, és az iparágat lassú összeomlás fenyegeti. Dél-Af- rikában a biztosítók 1985 és 1988 között összesen 1,3 millió dollárt fizettek ki az AIDS- szel kapcsolatban egészségügyi és életbiztosításra, ám 1989-ben már egyetlen év alatt 1,2 millió volt a költségük. Zimbabwéban az utóbbi négy évben 25-szörösére nőtt a biztosítók által kifizetett összeg. Zairéban a felnőtt férfiak 3 százaléka fertőzött (az arány 5 százalékos a magasabb jövedelműek között), Zambiában a városlakó felnőttek között 8-33 százalékos az arány. kát vegye elő a bizottság, amikkel már ezen a tárgyaláson is foglalkoztunk. Ilyen az energetika, a közlekedés és kereskedelem, az idegenforgalom, s a fiumei kikötőnek a felújítása, korszerűsítése, s az abban való magyar részvétel. □ Milyen részvételre gondoltak? — Amennyiben részt vennénk a felújításban és korszerűsítésben, ők egy kikötői részt adnának át tartós használatra. Ehhez azonban ki kell építeni a vasúthálózatot, az úthálózatot. Azt is javasoltam, hogy a bizottság az ehhez kapcsolódó jogi környezetet vizsgálja meg, és tegye hasonlóvá a két országban, hiszen akkor várható igazán eredményes együttműködés, úgy lehet beindítani a vállalkozást, s nem lenne okunk attól félni, hogy a szándék elvész a bürokrácia útvesztőjében. □ Ezért szeretnének már a törvény előkészítésében is együttműködni? — Ez a dolog lényege. A parlamenti jóváhagyás előtt összehangolt tervezettel időt takarítunk meg és megteremthetjük a megfelelő kontaktust a két ország között. Azokat a Budapest (ISB - Sinka Zoltán) — Az egészségügy jelenleg a legdrágább szolgáltatás hazánkban. Egy polgár átlagosan 14,7 alkalommal fordul orvoshoz egy évben, sokan olyan esetekben is kórházba kerülnek, amikor ezt a betegségük ellátása nem indokolná. Aránytalanul magas az aktív kórházi ágyak száma, a „pazarlást” a jelenlegi finanszírozási rendszer teszi lehetővé. Az egészségügy támogatási rendszerének tervezett megújításával párhuzamosan értelemszerűen változnia kell a kórházak finanszírozási rendjének is. A szaktárca jelenlegi elképzelései szerint az egyes intézményekben az úgynevezett esetfinanszírozási rendszer bevezetése várható. Ennek lényege, hogy a költségvetés diagnóziscsoportok alapján, a kórházban töltött napok számától függetlenül fizet majd egy-egy beteg után. így — vélik a tárca illetékesei — csökkenthető az aktív kórházi ágyak száma. A Magyar Kórházszövetség, ugyancsak megfogalmazta a maga elképzeléseit. Az érdek- védelmi szervezet alapvetően támogatja a Népjóléti Minisztérium elgondolásait, ám az azokhoz társuló finanszírozási formákkal már nem mindenben ért egyet. Az új rendszerben hátrányos helyzetbe kerülhetnek a magán-, az alapítvánormákat kell alakítani sajátos nemzeti viszonyok között, amelyek — mindezeken túl — megfelelnek majd az Európa- közösségi tagságnak is. □ Milyen konkrét lépések várhatók leghamarabb a küldöttség hazaérkezése után? Mikorra várható például a kőolajvezeték működtetése? — Ezt Szabad György is megkérdezte a horvát kormányfőtől, Hrvoje Sarinicstől, aki egészen konkrét választ adott. Azt mondta, hogy a jövő év első negyedévében megnyitják a kőolajvezetéket. Ez nekünk nagyon fontos, mert megszűnhet az eddigi egyoldalú függőségünk, s szállíthatóvá válik az olcsó arab olaj. Ez volt a legkonkrétabb ígéret. A tárgyalások sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy mind Stipe Mesics, mind Hrvoje Sarinics és Fran- jo Tudjman hangsúlyozta a találkozásokkor, mennyire hálásak Magyarországnak, hogy segítették a horvát államiság létrejöttét. Ahol megszálltunk, vagy ahol meghallották, hogy magyarok vagyunk, mindenütt éreztették a szimpátiájukat. nyi és az egyházi fenntartású kórházak, mivel az esetfinanszírozáson túl az amortizációs költségeket nem kapják meg az önkormányzatoktól — szolgál indokkal Mikola István, a kórházszövetség elnöke. Mindenképpen szükségesnek látszik a lakossági hozzájárulások mértékének a növelése — ebben úgy tűnik minden szakember egyetért. Elsősorban a kórházi „extraszolgáltatások” kerülnek majd több pénzbe, de a támogatások szűkítésével párhuzamosan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök árai is emelkednek. Mindez azonban politikai kérdés, nem a szakmai racionalitások döntenek majd ez ügyben — vallja a kórház- szövetség elnöke. Különleges helyzetben vannak a gyermekkórházak, mivel ezek kihasználtsága csak 30-40 százalékos. Az új finanszírozási rendszerben vélhetően több ilyen intézmény is kénytelen lesz megszüntetni a működését, csak azok maradnak meg, amelyekre igazán szükség van. Mikola István szerint ez nem tragédia, arra azonban mindenképpen vigyázni kell, hogy a szakmai és területi elvek ne sérüljenek. Az átalakulásra—jövő év közepétől — 3-4 év áll rendelkezésre, van tehát idő a felkészülésre — vélekedik a szakember. Mozgó hírközpont létesült Budapesten, amelyet katasztrófa elhárítására hoztak létre Mti-felvétel Változik a kórházak támogatási rendje is Hátrányos helyzetbe kerülhetnek az intézmények
