Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. november 26., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 15 ÖNKORMÁNYZATOK Felelősség a megye fejlődéséért Bepillantás a területfejlesztési bizottság munkájába Kisvárda (KM) — A kom­munális és területfejlesztési bizottság elsődleges feladata a megye területfejlesztése. Ez alatt nemcsak az infra­strukturális fejlesztéseket kell érteni, a területfejlesz­téshez szorosan hozzá­kapcsolódik sok kis apró mozzanat, ami a megye mű­ködését is jelenti. Mit jelent e munka a hétköznapokban? — erről kérdeztük dr. Oláh Albertet, a bizottság elnökét. — Csak példaként hoznám fel a közüzemek átalakulását, újbóli működésének meghatá­rozását, a tárgyalások lebo­nyolítását. Az egész országban talán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sikerült legtökéle­tesebben levezérelni a korábbi volt Szabolcshő felosztását, és a városokban a működési fel­tételek megteremtését. Az már nem a bizottságon múlt, hogy mondjuk amit Nyíregyházán, Kisvárdán vagy Nyírbátorban ígértek, abból mit hajtottak végre. — Nagy a felelősségünk , a személyi javaslatok megtéte­lében is. A közelmúlt egyik legnagyobb vihart kavart — mármint a megyei közgyűlés­ben vihart kavart — ügye a SZAVICSAV igazgatói mun­kakörének betöltése volt. An- /tak idején a bizottsághoz ki­lenc pályázó nyújtotta be pá­lyázatát. Eltérő volt a bizott­ság tagjainak véleménye és nem egyezett álláspontja a közgyűlésével sem, de hát ez a demokráciához tartozik. — A megyei közgyűléshez tartozó közüzemi vállalatok működésének vizsgálata, a ve­lük kapcsolatos intézkedések Egy darab múlt Az árvízi eseményeket követően nem sok jövőt jósoltak azoknak a Szamos mentén lévő településeknek, * melyek kívül estek a megépített gát védvonalán. ' Közéjükiartozott Komlódtótfalu is. Az építési tilalmat még mindig nem oldották fel, de a régi, patinás házakban ma (54 lakott ház van) 105-en élnek. Veze­tékes víz, tfllany — épülő gázvezeték — s a lakások 20 százalékában a távhívásba bekapcsolt telefon jelzi: a régi falak között is lehet új módon élni Molnár Károly FELVÉTELE * dr. Oláh Albert Elek Emil felvétele is sok munkát adnak, de a bi­zottság kiemelt tennivalói kö­zé tartoznak az infrastrukturá­lis feladatok, annál is inkább, mivel Szabolcs-Szatmár-Be­reg messze elmaradt az ország más településeihez képest. — Legnagyobb fájdalmam, hogy a megye területfejlesz­tési bizottságának véleményét nem veszik olyan mértékben figyelembe, mint ahogy azt megérdemelné. Az elmúlt év­ben bizottságunk három tagja benne volt abban a tárcaközi bizottság munkáját előkészítő bizottságban, amely a kihelye­zett kormányülést követően a megye fejlesztése érdekében hozandó intézkedéseket se­gítette előkészíteni. Úgy tűnik, hogy a területi érdekek nem mindenben nyertek úgy meg­fogalmazást, ahogyan kértük. — Az 500 millió forintból jelentős összeget javasoltunk a gázberuházások támogatására. Ebben sikeres volt a kezdemé­nyezésünk, mert 225 milliót elkülönítettek rá. Valószínűleg különféle érdekek másképpen érzékelték a többi jelzésünket, így a további pénzt másképp osztották el. Nekem teljesen mindegy, hogy a megyei sze­rep megváltozása folytán a köztársasági megbízotti in­tézmény lesz hivatott terület- fejlesztési feladatokat ellátni. Azt hiszem, az itt lakóknak, itt dolgozóknak is teljesen mind­egy, hogy a telefon, a gáz a köztársasági megbízotti hi­vatal koordinálásában, vagy a megye koordinálásában készül el, a lényeg az: mikor jutnak hozzá. De attól félek, hogy még nem alakult ki az a főépí­tészi, vagy területfejlesztési különiroda a köztársasági megbízotti hivatalnál, amely legalább olyan szinten látja a problémákat, a területfejlesz­tési feladatokat, mint ahogy itt helyben látszik. — A telefon egy másik nagy ügyünk volt, hisz a me­gye egyik kiemelkedő feladata a korszerű távhívási rendszer A bizottság elnöke dr. Oláh Albert. Tagjai: dr. Petis Mihály. Szűcs Hona, Jánosi János, Sasvári László, közgyűlési tagok: Fazekas László, Szirmai László, Jeszenszki István és Papp András. megteremtése. Úgy tűnik, végre december 31-éig létre­jön a részvénytársaság, a bi­zottságnak pedig az lesz a fel­adata, hogy megpróbálja azok­nak a települési önkormányza­toknak az érdekeit védeni, akiknek jelenleg nem áll rendelkezésére pénz. Melles­leg épp ez volt a nagy vitánk az 500 millió elosztásánál, hogy mi ebből telefonra sz­erettünk volna 200 milliót elkölteni. Hála istennek, külön kormányzati segítség jött erre a 200 millióra. — Tagadhatatlan, hogy a bi­zottságban sem mindig egy­öntetű a vélemény, különösen a költségvetési vitánál, mivel nincs elegendő pénz. Csak példának említem a műemlé­kekre fordítható keretösszegek meghatározását. Tavaly a megyei önkor­mányzat elegendőnek látott erre a célra 5 milliót elkülöní­teni, holott 59 településről 64 millió volt az igény. A szívünk szakadt meg, de kénytelenek voltunk szűkíteni, végül 10,8 millió forintnál már nem me­hettünk tovább. Nagyon örül­tem. hogy a megyei közgyűlés átérezte: mit jelent megőrizni az utókor számára értékeinket legalább azzal, hogy megóv­juk az enyészettől. — A jövő évi az eddigi leg­nehezebb költségvetés lesz, ezért a tavalyi 10,8 milliós keretet kérjük, s előre látha­tólag hatvan település 118 mil­lió forintra tartana igényt. — Nehéz a munkánk, biz­tos, hogy nagy megelégedésre nem is tudjuk elvégezni. Gondjaink ellenére azonban tudjuk, hogy az utóbbi két év­ben Szabolcs-Szatmár-Bereg rohamosan fejlődik. Nagyon jól bánnak a helyi önkormány­zatok a rendelkezésükre bo­csátott pénzzel, apait-anyait beleadva teremtették elő azt az önerőt, amely a különféle infrastrukturális céltámogatá­sok elnyeréséhez szükséges volt. Tizenharmadik havi fizetés Az elmúlt évtizedekben megszokták a dolgozók, hogy az intézményekben az állami ünnepekkor, a termelő vállala­toknál nyereséges gazdál­kodás esetén jutalom, illetve nyereségrészesedés címén csaknem mindenki megkapta a 13. havi bérét is. Most a megyei önkor­mányzathoz tartozó in­tézmények többségében is megtalálták erre a lehetőséget, ahol nem, ott pedig a jövő év elején nyílhat erre mód. A megyei önkormányzathoz tar­tozó intézmények közül nyolc saját bérmegtakarítása terhére, kilenc bérkeret növelésének engedélyezésé-vel, kilenc helyen ugyanilyen módon, de a bérkeretet terhelő levonások jövő évre áttolásával, nyolc in­tézményben pedig januárban tudják kifizetni a 13. havi bért. Egy kis turpiszság azért van a dologban: a bérkeretet adja a megyei önkormányzat, de a pénzügyi fedezetét az érintet­teknek saját forrásból kell biz­tosítani. Mindezt persze csak akkor, ha holnap a megyei közgyűlés jóváhagyja és 16 in­tézménynél engedélyezi a bérkeret növelését. ' ^ Az oldalt összeállította: ? Balogh József %% Kapcsolat Nyíregyháza (KM) — Jó éve tárgyalta a megyei és települési önkormányzatok együttműködésének tapasz­talatait a megyei közgyűlés, s elhatározta, hogy egy év eltel­tével ismételten áttekinti az együttműködés kérdéseit. Mi­lyen változások tapasztalha­tók? Hogyan változott, s egyáltalán változott-e a koráb­bi kapcsolat? 227 válaszra alapozva sike­rült teljesíteni, hogy a megyei önkormányzat, illetve a köz-, gyűlés összekötő kapocs le­gyen a kormány, a tárcák, illet­ve a települési önkormányza­tok között, ha nem is mindenki véleménye ez. A konkrét fej­lesztésekhez a gáz, a víz, a szennyvíz, illetve a telefon- hálózat megvalósításához, egyáltalán a pályázatok elnye­réséhez nyújtott segítség azon­ban sok településnek az egyet­len lehetőséget jelentette. Voltak természetesen kifo­gások is, a megyei közgyűlés koordinátori szerepével kap­csolatban, ám ez a bírálat nem a megyei közgyűlésnek szólt, inkább azoknak, akik a felzár­kóztatási program végrehajtá­sában kevés szerepet szántak a megyei közgyűlésnek, noha sajátos helyzete alapján leg­jobban ismeri a helyi viszo­nyokat. Széles körű áttekintést kap a megyei önkormányzat a kap­csolatokat elemző felmérések­ből, de talán a legérdekesebb pont az, ahol a közgyűlési tagok tevékenységét értékelik a helyi önkormányzatok. Vol­tak, akik hiányolták, hogy nem kereste fel az általuk delegált közgyűlési tag az önkor­mányzatot, nem kért előzete­sen véleményt, és nem adott utólag tájékoztatást a megyei testület tevékenységéről, de voltak a megyei közgyűlési tag tevékenységét kedvezően értékelő vélemények is, mi­ként a megyei közgyűlés tiszt­ségviselőivel kialakított kap­csolatot is a többség jónak ér­tékelte. Az összességében pozitív­nak ítélhető fejlődés ellenére is az fogalmazódott meg a vé­leményekben, hogy különösen a gyors információrendszer kiépítésében, a települések, a kisebb térségek érdekeinek képviseletében várnak többet a megyei önkormányzattól. Szomszédolás Az utóbbi időben két alka­lommal tartott közös bizottsá­gi ülést a szomszédos Borsod- Abaúj-Zemplén megyei önko­rmányzat azonos bizottságá­val a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kom­munális és területfejlesztési bizottsága. Oláh Albert mond­ja: elszomorító volt hallani a munkanélküliséggel kapcsola­tos adatokat, mint ahogy azt is, hogy a települések jelentős há­nyadában nincs vezetékes víz, nyolc százalékában van csu­pán szennyvízvezeték, 20 szá­zaléka van bekapcsolva a táv­hívórendszerbe, s a megye la­kóinak mindössze 4 százaléka részesül, vezetékes gázellátás­ban. Igaz, nem vigasztalhat mindez bennünket, de legalább felhívja rá a figyel­met ahogyan megyénk az el­múlt két év alatt megpróbál a megyék rangsorában csaknem minden mutatójában elfoglalt utolsó, vagy utolsó előtti helyéről előre araszolni. Nem kevés erőfeszítés ez, ami per­sze önmagában a kormány segítsége nélkül nem volna elegendő. Szegénységünk, a Borsod­ban és nálunk tartott kihelye­zett kormányülés tehát jelzi: nemcsak a földrajzi határ je­lent kapcsolatot a két megye között. És ezután még szoro­sabbra kell fűzni a kapcsolato­kat. Most közeleg a világkiál­lítás, s a tokaji lehetőségeket bűn volna nem kihasználni. És olyan javaslatokat is kidolgoz­tak, mint a falugondnoki rend­szer bevezetése az infrastruk­túra-építésben, a pályázatok­ban megszerzett tapasztalatok átadása, a közüzemek haszno­sítása, a vagyonátadás bukta­tóinak elkerülése. De lesz új kapocs is: az ál­landó Tisza-híd, amely a 4-es út és a Felvidék összekapcso­lását oldja meg. A tiszai hajó­zás pedig a két megye együtt­működése nélkül nem érhető el. Márpedig ez az idegenfor­galom fejlesztésének egyik fontos állomása lehet. Közös gond és közös érdek az autó­pálya építése, már csak a mun­kaerőgondok enyhítése, az inf­rastruktúra javítása miatt, de a távolságok lecsökkentése mi­att is. Hogy anyagilag mennyi­re lesz képes a két megye együttműködni, az a jövő tit­ka. De kihagyni vétek volna. Meghívó Nyíregyháza (KM) — Maratoni ülésre hívja Med­gy esi József, a megyei köz­gyűlés elnöke holnapra a tes­tület tagjait és az érdeklődő­ket. A napirend 21 pontból áll, de van olyan közöttük, amelyiknek 7 alpontja is sze­repel a meghívóban. A szo­kásos beszámolókon kívül a megyei fenntartású intézmé­nyek alapítása, költségvetés­ről szóló rendelet módosítá­sa, irodák megszüntetése, kft.-k létrehozása, telefonfej­lesztési részvénytársaság lét­rehozása. a SZAVICSAV át­alakítása, néhány ingatlan elidegenítése szerepel. Előterjesztés hangzik el a közművelődési intézmények helyzetéről, a költségvetés számítási anyagáról, a regio­nális fejlesztési társaságban való részvételről, egy fegyel­mi eljárás megindításáról, a mentőhelikopter üzembe ál­lításáról, és hallhatnak tájé­koztatót az önkormányzat költségvetésének főbb muta­tóiról, az önkormányzatok együttműködésének tapasz­talatairól, valamint a ké­ményseprési szolgáltatás el­látásának szervezéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents