Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-24 / 277. szám
EGYRŐL TÖBBET 11 A főiskola követe a CORESTA-n Beszélgetés az „mg” tudományos főigazgató-helyettesével Nyíregyháza (KM - GB) — Kezdjük talán egy hírrel: a múlt hónapban Spanyolországban tartották a dohánykutatással foglalkozó szakemberek tudományos testületének (CORESTA) kongresz- szusát. A több mint ötszáz résztvevő között ott volt és angol nyelvű előadást tartott dr. Kerekes Benecfek főiskolai tanár, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar tudományos főigazgató-helyettese. — Milyen témában tartotta spanyolországi előadását? — kérdeztük a fiatal kandidátustól. — Kutatási témám jelenleg a dohányszárítás alapjellemzőinek kísérleti vizsgálata, de beszámoltam az eddigi munkám során elért valamennyi lényegesebb eredményről. A mesterséges dohányszárítás gépesítésével ugyanis már előző munkahelyemen, a Nyí- dofemél is foglalkoztam. Majd amikor 1986-ban a főiskolára kerültem, témám továbbra is a dohány, ezen belül az energia- és költség- takarékos dohányszárítás maradt. —Ha jól emlékszem, ez volt a kandidátusi értekezésének a témája is, amelyet egy éve védett meg sikeresen. — Igen, de az Országos Tudományos Kutatási Alaptól időközben elnyert négyéves „Figyelni kell a pályázati lehetőségeket” mondja dr. Kerekes Benedek Galambos Béla felvétele támogatás segítségével a kísérletek tovább folynak. A munkát a megfelelő műszerezettséggel rendelkező FM Műszaki Intézettel közösen végezzük. A „dohányszárítás alapjellemzőinek vizsgálata” ugyanis a dohánylevél felületén a szárítás során lejátszódó folyamatok megismerését jelenti. Ilyenek a felületi hőmérséklet-változás, hőátvitel, nedvességleadás, amelyek megismerése mind hozzájárul a tudományosan megalapozott, korszerű szárítási technológia kikísérletezéséhez. — Végül is mi volt az az újdonság, ami a spanyolországi kongresszuson felkeltette több neves külföldi kutató, köztük a párizsi központú CORESTA főtitkárának figyelmét a nyíregyházi főiskolán folyó kutatómunka iránt? — Az infra-televíziós, azaz a thermovíziós vizsgálataink ragadták meg többek, köztük amerikai, görög, zimbabwei kutatók figyelmét. Eredetinek találták azt az ötletet, hogy a fenti technikával regisztráljuk a dohánylevél hőmérsékletváltozásait a szárítás folyamán, majd a mért adatokat számítógéppel értékeljük ki. Jó lehetőséget nyújtott életem első külföldi kongresszusa a ismerkedésre. Nemcsak adtam ismertető anyagokat, de kaptam is a kollégáktól. Az egyik nagy tanulság egyébként az volt számomra, hogy nem lehetünk féltékenyek az eredményeinkre. A tudományos információk cseréje, szabad áramlása segíti a gyors tudományos előrehaladást. Az aktív szereplés és a személyes kapcsolatteremtés fontosságát bizonyítja az is, hogy a CORESTA főtitkára javasolta a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai kar csatlakozását a világszervezethez, amelynek eddig egyedüli magyar tagja csak a Dohánykutató Intézet volt. —Ha már a főiskolánál tartunk. Miként lehetséges az oktatás jelenlegi nehéz helyzetében a főiskolán folyó kutatások anyagi feltételeit előteremteni? — Az utóbbi években beszűkültek a földművelésügyi tárca költségvetéséből kutatási célra adott támogatások, s ilyen célokra a főiskola saját költségvetéséből különíthető el valamennyi pénz, de csak a jelentősebb témákra. Ezért ebben a helyzetben igen nagy jelentőségűnek tartom, hogy az előbbi tendenciával ellentétben, növekedjen a pályázatok útján elnyert kutatásra fordítható összeg. A pályázati rendszert, mint versenyhelyzetet teremtő megoldást egyébként kifejezetten előnyösnek tartom, mert ilyen módon, egy objektív elbírálást feltételezve, az igazán értelmes témák kaphatnak zöld utat. Nekem, mint tudományos főigazgató-helyettesnek, az egyik lényeges feladatom a pályázati lehetőségek állandó figyelemmel kísérése. Érdemes, mert itt a nagyszerű példa az ebben rejlő lehetőségekre: a Nyíregyházi Főiskolák Egyesülete 50 milliós támogatást nyert el a világbanki felsőoktatás fejlesztési alapból a képzés korszerűsítésére. Ebből 19 milliót kap a mezőgazdasági főiskola, amely összegnek egy részét a nálunk folyó tudományos kutatás fejlesztésére tudjuk fordítani. Ötletesség és Bevetésre kész a Sharp VHS-C rendszerű kamerája Archív felvétel praktikum Nyíregyháza (KM - Csonka Zsolt) — Már csak néhány nap választ el bennünket, s nyakunkon a december, a nagy bevásárolások ideje. Van, aki csak apróságokat vesz, de olyan is akad, aki értékesebb ajándékkal lepi meg szeretteit karácsonykor. Mostani tesztünket elsősorban azok Figyelmébe ajánljuk, akik videokamera vásárlásán törik a fejüket... A Sharp VL-C7500 E típus- jelzésű készüléke első ránézésre egy hagyományos vonalvezetésű kézi kamkorder, átlagos voltát illetően azonban gyorsan eloszlanak kétségeim. Két felirata — a színes LCD-s keresőre utaló címke és a 12- szeres zoom — olyan tulajdonságokról árulkodnak, amelyek még ma is újdonságnak számítanak. Feltétlen előnye, hogy a szín- és fényviszonyok jobban ellenőrizhetők, mi több, színesben látjuk a képet, ami a szalagra kerül. Kár, hogy a keresőben megjelenő jelzések kevésbé feltűnőek. A fehér feliratok hamar eltűnnek, ha a háttér világos. (Pl. a felvételre szánt cselekmény a szabadban, a világos ég előtt zajlik.) Ezt az apró hiányosságot azonban hamar feledtetni tudja a készülék, ha alaposabban szemügyre vesszük szolgáltatásait. Kezelőszerveinek elhelyezése szokványosnak mondható, a jobb kézzel fogott kamerát felvétel közben hüvelykujjal lehet indítani és leállítani, míg a további vezérlő funkciókat a bal kéz irányítja. Ezek az ellenfény-fény- kapcsoló, a manuális-automatikus fókusz üzemmódváltó, a fehér egyensúlyállítás és a zársebesség-állítás nyomógombjai. A fehéregyensúly 2 fokozatban, míg a zársebesség normál álláson kívül 5 lépésben állítható 1/10 000 mp-ig. Van „úsztatási” lehetőség és van külön zoom-választó kapcsoló is. A VHS-C rendszerben működő kamera jól fekszik a kézben, s bár tömege akkuval, kazettával meghaladja az 1,5 kg-ot, mégis kellemes vele videózni. Bővebben illik szólni az optikán feltüntetett 12x-es zo- omról. A valóságban egy 8x- os zoom-objektív működik az optikának két munkapontján, amit ide-oda lehet kapcsolgatni. A videós tehát vagy a 8-64 mm-es vagy a 12-96 mm-es tartományt tudja használni. A zoomulási sebesség attól függően változtatható, hogy milyen erővel nyomjuk a gombot. Az autofókusz működésére nem lehetett panaszunk, bár gyors zoomolásnál időbe telt az élességtartás. Az ellenfénykapcsoló mögött található még egy járulékos kapcsoló, amit a gain-up felirat díszít. Ennek az a szerepe, hogy kis megvilágításkor bekapcsol egy erősítő rendszert, ezáltal az éjszakai felvételek is élvezhetőbb képet adnak. Praktikus szolgáltatás. A lejátszó magnó kezelőszervei a készülék hátoldalán kaptak helyet. A gyors előre- és visszacsévélés inkább informatív jellegű, akárcsak az állókép, amely erős zavarokkal jelenik meg a keresőben és a képernyőn. Visszatérve a szolgáltatások köréhez, élhetünk a „képbe úsztatás” vagy a „lassú le- keresés” lehetőségével is, ami hasznos plusz lehet a házi felvételek készítésénél. Arra is van mód, hogy a felvétel időpontját rögzítsük a videoszalagon, mi több önexponálásra és egyéb szerkesztési műveletekre is lehetőséget biztosít a kamera. Külső mikrofon vagy más tartozék csatlakoztatására is felkészítették a készüléket. Keresőjében működés közben számos olyan információt közöl tulajdonosával, amelyre nem árt odafigyelni. Innen informálódhatunk például az akkumulátor állapotáról, a lefutott szalagról, a számláló állásáról vagy a felvétel idejéről. A Sharp VL-C7500 E-vel kedvező tapasztalatokat szerezhetünk. Színes keresője, könnyű kezelhetősége révén a kezdő videósoknak is kellemes perceket ígér, ha engednek a csábításnak... Az oldalt összeállította: fwp!j GALAMBOS BÉLA jp [ Hosszú forró nyarak A megye időjárása 1992-ben Kormány Gyula Nemcsak a nyáron volt beszédtéma, de még ősz végén is gyakran emlegetik az emberek az idei nyár kedvezőtlen hatását, amely az alacsony termésátlagokban érzékelhető leginkább. Az 1992-es év téli és tavaszi időjárása a sokévi átlagnak megfelelően alakult. Úgy tűnt, hogy a korábbi néhány év rendszertelenül jelentkező évszakai után időjárásunk visz- szatér az évszázadok során kialakult régi medrébe, rendszerébe. Erre megvolt minden reményünk, mert az igazi tél után a tavasz menetrendszerűen érkezett. A nyár is pontosan jelentkezett, de azt követően bővelkedett meglepetésekben, rendellenességekben. Június a nyár első hónapjának a meteorológiai egyenlege majdnem mindenben — középhőmérséklet, csapadék- mennyiség, légnyomási értékek, a szél iránya, erőssége stb. — a sokévi átlag körüli értékeket mutatták. Említésre méltó csapadékhiányt csak a Nyírség középső és a keleti részén észleltek. Szélsőséges hőmérsékletek csak rövid időre, egy-két esetben jelentkeztek. Júliusban és augusztusban viszont jelentős és tartós hőmérsékleti és csapadékszélsőségeket kellett elviselnünk. Július hónap igazi nyári meleggel köszöntött be. A nappali felmelegedés meghaladta a 25 fokot, néhol a 30-at is elérte. A csapadék főleg záporok formájában hullott, s a mért 15-20 milliméter az átlagnak alig 10-15%-át tette ki. Már júliusban központi témává vált a csapadékhiány, a talaj a hónap végére szinte teljesen kiszáradt. A kánikulát és a vízhiányt a sárguló kukorica- és a száradó napraforgótáblák jelezték. Romlott a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék minősége is. 1992-ben 120 év legcsapa- dékszegényebb augusztusát éltük meg. A megye területének majdnem a felén 10 millimétert sem érte el az egész havi csapadékösszeg. Csak néhány helyen, szigetszerűen volt 10 millimétert meghaladó csapadék, ez is többnyire csupán egy-egy záporból. (Pl. Kisvárdán 29 milliméter, Záhonyban 20 milliméter, Tisza- becsen 14 milliméter.) A nappali felmelegedés 10-17 napon át meghaladta a 30 fokot, 6-12 esetben 35, néhol még a 38-39 fokot is mértek. Pl. Záhonyban augusztus 29-én és 31-én 39 fokot észleltek. Augusztusban az éjszakák is igen melegek voltak, a hajnali hőmérsékletek is 18-20 fok felett maradtak. Az ilyen meleg, harmat nélküli éjszakák kedvezőtlenül hatottak a növények fejlődésére. Sokat szenvedtek a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő emberek is a nappali és az éjszakai hőségtől. Az augusztusi tartós kánikula a mezőgazdaság megmaradó reményeit is eloszlatta. A rendkívül kevés csapadék következtében a hónap végére a talaj 50-100 cm-es termőrétegében a nedvességtartalom 20% alá csökkent. A szatmár-beregi területek kivételével tipikus aszályhelyzet alakult ki, amely jelentős terméskiesést eredményezett. Szeptember első napjaiban bekövetkezett lehűlés és jelentősebb csapadék már későn jött. A mezőgazdasági növények többségén már számottevően nem segíthetett. Az elmúlt 10 évben, 1983 és ’86 után, immár harmadszor érte aszálykár a mezőgazdaságot. A legsúlyosabb ezek közül az 1992-es volt. Az idei veszteséglistán a kukorica vezet 30%-os terméscsökkenéssel. Tekintélyes terméskiesés volt a búzánál (21,6%-os), napraforgónál (9,1%-os), cukorrépánál (19,1%-os), burgonyánál (7,7%-os), a szőlőnél (19,9%-os), almánál (28,8%- os). A sokévi meteorológiai megfigyelések azt mutatják, hogy csapadékszegény évekre mintegy 20-25%-os esély van. Emiatt, sajnos, gyakran kell számolnunk vidékünkön nyári csapadékhiánnyal, ami arra kell figyelmeztesse a gazdálkodókat, hogy — ha költséges is — be kell rendezkedni az öntözésre. Sonkád fölött a Kisbukónál még szeptemberben sem folyt a Túr vize Galambos Béla felvétele rlSS®. november 24., kedd
