Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-23 / 276. szám
Ó Kc-let-Magyarország KULTÚRA m Ez a pálya a küldetésé A rektor tucatnyi nyelvet beszél Szekeres Tibor felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) Fodor György személyében néhány hónapja új rektora van a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskolának. Elődjét, Pregun Istvánt ugyanis Budapestre, a Magyar Katolikus . Püspöki Konferencia Irodájának az igazgatójává nevezték ki. Fodor Györgyöt 1984-ben szentelték pappá, s ekkor szerzett teológiai doktorátust Ószövetségből. Azóta alkalma nyílt arra, hogy ezt a hivatást alaposan megismerje. Papi pályája első éveiben püspöki titkárként tevékenykedett, aztán Debrecenben volt káplán, majd két évig Rómában tanult szentírástudományt és keleti nyelveket. Irigylésre méltó széles körű nyelvismerete. Az olasz, francia, angol és német nyelv mellett az arab és a héber nyelv tudója, de több, úgynevezett holt nyelvet is ismer: így a szír, arám, ugariti, etióp, sza- maritánius nyelv mellett természetesen a latint és az ógörögöt is. Mint mondja, a keleti nyelvek nem csupán azért fontosak a számára, mert a Biblia, és elsősorban az Ószövetség tanulmányozásához szükségesek, hanem azért is, mert a görög katolikusok közül sokan élnek még ma is keleten, és a kapcsolattartás így könnyebben megy. (Megjegyzi, hogy a közhiedelemmel ellentétben a görög katolikus egyház nem kis felekezet, bár Magyarországon alig 300 ezren vannak, de a világon mintegy 20 millió görög katolikus él.) Fodor Györgyöt nyelvtudása miatt gyakran hívták korábban tolmácsolni, és néhányat tanít is e nyelvek közül; nemcsak a nyíregyházi főiskolán, hanem a budapesti hittudományi egyetemen is, ahol például hébert és arámot, az EL- TE-n pedig ugariti nyelvet. Gyakran vesz részt különböző konferenciákon is, és ilyen feladatra nem csak az egyháza kéri fel. Egyébként nős, felesége művészettörténész, van egy öt és féléves kislányuk. Szerényen kezdi mondanivalóját az új hivatásáról, a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola vezetői megbízatásáról. — Amikor tanártársaimnak bemutatkoztam az évnyitó konferencián, elmondtam, hogy nagyon nagy aggodalommal nézek e feladat elébe, mert az elődöm, Pregun István volt, aki ezt felsőfokon végezte. Mindenkihez figyelmes volt, mindenkihez volt kedves szava, és a tudása sem bizonyult akármilyennek. Az ő öröksége tehát magas követelményeket állít elém is. De talán könnyebbé teszi a munkámat az, hogy megismerhettem a pasztorális munkát csakúgy, mint a titkárságon az egyházi közigazgatás fontosságát, az emberekkel való foglalkozást. □ Ön Nyíregyháza egyik főiskolájának a vezetője. Olyan intézménynek, amelyből egy van az országban. Kérem, mutassa be néhány szóval. — Akadémiánkat Dudás Miklós püspök úr alapította 1950-ben. A főiskolánknak három része van. Nappali tagozaton 48 kispap tanul, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, ahol már három éve oktatunk, hatvanan tanulnak a hittudományi szakon, és a levelezés képzésen százan vesznek részt. □ Az egyház ezen a területen ismét óriási lehetőséget kapott. Ön szerint milyennek kell lennie egy papnak a változó világban? — Először is fontosnak tartom, hogy a pap rendkívül fogékony legyen az emberi gondokra, ha kell, segítsen a szociális nehézségeken is, a magánéletben. Ez a pálya a küldetésé, a szolgálattevésé. Akiben nincs empátia, beleérző képesség, abból sohasem lehet jó pap. A hit embere legyen tudományosan is jól felkészült. Nemcsak a hitoktatás szintjén, hanem bármilyen magasszintű vitában legyen képes megmagyarázni a hit igazságát. Különösen fontos ez ma, amikor annyian hivatkoznak a bibliára. A pap tehát legyen felkészült, hozzáértő ember. S legalább ilyen fontos, hogy a görög pap alaposan ismerje ezt az ősi, szép, bizánci szertartást. Hiszen a világ változik, az egyház dolga pedig ebben a változó világban az, hogy olyan értékrendet mutasson fel, amely örök. □ Mit tesz a főiskola ennek érdekében? — Nagyon fontosnak találom az oktatás magas színvonala mellett a gyakorlati és a szociális munkát. Szerencsére mind a kettőre egyre több lehetőség nyílik. Nagyon jó a kapcsolatunk valamennyi nyíregyházi főiskolával, az együttműködés dicséretre méltó. így a mi intézetünk is nyitottabbá válhatott. A két Karinthy Párizsban Párizs (MTI) — A két Karinthy, az apa és a fiú, Frigyes és Ferenc egy-egy művét jelentette meg francia nyelven az In Fine kiadóvállalat. A fiatal vállalat — Szende Tamás szerkesztésében — sorozatban jelenteti meg magyar írók műveit: eddig Babits Mihály Gólyakalifa és Földes Jolán A Halászó Macska utcája mű került kiadásukban a francia könyvesboltokba. A most forgalomba kerülő két mű Karinthy Frigyes A tanár úr kérem című kötete és Karinthy Ferenc Budapesti ősz című regénye. A tanár úr kérem a fordításban a „Monsieur” címet kapta — a francia iskolákban így jelentkeznek a gyerekek. A művet Francoise Gál fordította le, a szakértők szerint rendkívüli nyelvi leleménnyel adva vissza az író sajátos humorát. A könyvhöz Nyéki Lajos professzor írt bevezetőt. A budapesti ősz fordítója Karinthy Ferenc lánya, a Franciaországban élő Karinthy Judit, s az 1956 októberének napjait drámai erővel megjelenítő műhöz a szemtanú, Méray Tibor írt előszót. Karinthy Frigyesnek eddig csak kevés számú művével ismerkedhetett meg a francia olvasóközönség, közülük Az utazás a koponyám körül keltett nagy érdeklődést. Az ifjabb Karinthynak is megjelentek már művei francia nyelven — nemrég Párizsban adták elő egyfelvonásosait is. A két új kötetet nagy sikerű irodalmi esten mutatták be a párizsi Magyar Intézetben. Az apa és a fiú irodalmi munkásságát méltatta Nyéki Lajos és Tver- dota György professzor, Georges Kassai, aki maga is fordította műveiket, és Fejtő Ferenc, a Párizsban élő ismert magyar publicista. Thierry Rocher, az In Fine kiadó vezetője elmondotta: tervezik további magyar művek megjelentetését, egyebek között egy Kosztolányi— regény és egy Krúdy— kötet szerepel terveikben. Színházi Sikeres egyesület grafikusaink Kisvárda (KM) — A közelmúltban több mint száz alapító, illetve csatlakozó tag szándéknyilatkozatával megalakult a Határon Túli Magyar Színházak Egyesülete és Fesztivál Irodája. Az egyesület elnöke Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója lett. A tervek szerint jövőre ismét megrendezik Kisvárdán a színházi fesztivált, amelyre már eddig is nyolc országban élő magyar művészeti együttesek, színtársulatok jelezték részvételi szándékukat. Az 1993-as fesztiválprogramot a rendezők az 1996-os expo kulturális rendezvénysorozata egyik eseményének helyszíneként és főpróbájaként kívánják megrendezni. Az egyesület további patronáló tagokat keres és vár. Nyíregyháza (KM) — A tárlatokra, gyűjteményes kiállításokra történő gyakori meghívások jelzik: a megyénkben élő és alkotó képzőművészeket .jegyzi” és számon tartja a szakma. A közelmúltban Gyulára, a Dürer Teremben rendezett ex libris (könyvjegy) kiállításra hívták meg alkotásaikkal Szepessy Bélát és Szabó Lászlót. A tárlaton való szereplés rangját emeli, hogy az ott bemutatott anyagot a Dürer az ex librisen című nemzetközi biennálé műveiből válogatták. Az a művészetbarát, aki még ebben a hónapban elvetődne Gyulára, mindenképpen szakítson időt a nagyon színvonalas könyvjegybemutató megtekintésére (látogatható: nov. 30-ig). Szerelmi ügy a moziban Nyíregyháza (KM - Kállai János) — Aki megnézte a Sweet Movie-t, az tudhatja: Dusán Makavejev filmrendező esetében a kettő meg kettő összege gyakran nem négy, hanem öt vagy esetleg három. Nos, a meglepetések és meg- hökkentések nem maradnak ki a november 23-án 18 órától a nyíregyházi városi művelődési központban bemutatandó művéből sem! A hosszú cím — Szerelmi ügy, avagy a postáskisasszony tragédiája — és a terjedelem rövidsége (alig több, mint egy órás a „mozi”) máris sejtet valami disszonanciát. Az 1967-ben forgatott, fekete-fehér, jugoszláv darab Makavejev második játékfilmje. Ha nagyon tömören akarunk fogalmazni: a szexualitásról van benne szó, arról a témáról, ami mindenkit érdekel, de valamiféle indokolatlan titokzatosság veszi körül még napjainkban is. A szerző így vallott szándékáról a film készítése idején: „Legyen ez egy szerelmes történet: kedves, mulatságos, végtelenül egyszerű, erotikus és egy kicsit neurotikus — mint az emberi kapcsolatok mind.” A Szerelmi ügy... néhány dokumentumfelvételből és egy tárgyszerű képeken megelevenedő, vázlatos történetből áll össze, vagyis megint- csak nem a sztorin van a hangsúly. Az események: csodás semmiségek, jelentés nélküli pillanatok, a szereplők — Ahmed és Izabella —jelentéktelen emberek. Love storyjuk — aminek alapjául egy újsághír szolgált — idilli, a film világában megteremtődik a „hétköznapok paradicsoma”. A rendező azonban gondosan ügyel arra: nehogy teljesen azonosulni tudjunk vele. Ezért bontja meg a történet egyenes vonalvezetését, ezért használ elidegenítő effektusokat (leggyakrabban zenei alámontí- rozással), montázsszerűen bevágott kommentárokat. Azaz: a megszülető csoda hátterében megfogalmazza a lét nyomorúságát, periferikusságát, ami benne lehet akár a leg- harmonikusabb szerelemben is. Versek és képek címmel Illyés Gyula verseiből tartott bemutatót a színház. Pólós Árpád kassai magyar színész Harasztosi Pál felvétele !>■-, h m&m ! .l'Ä ■ ■>- • * - % *».**♦.♦ (ihí. • • • Start a megfelelő időben Magyar dolgozat két példányban Nyíregyháza ( KM - Bodnár) — Úgy tűnik, a jövőben valamivel könnyebb lesz bekerülni a nyíregyházi tanárképző főiskolára, mint a korábbi években. A következő tanévben nem szükséges két tantárgyból felvételezni, és több jelentkezőt vesznek fel, mint tavaly — tudtuk meg Csizmadia Velériától, a intézmény tanulmányi osztályának vezetőjétől. Variációk A főiskolára pályázó diák több felvételi lehetőség közül választhat. Nem szükséges a megpályázott két szakpár közül mind a kettőből felvételiznie, ha az egyik tantárgyból jó a középiskola harmadik és negyedik osztályában (vagy a tantárgy tanításának utolsó két évében) az év végén elért tanulmányi eredmény. Ez esetben ez kerül be a felvételi pontszámokba. így a felvételin egy szakra koncentrálhat a diák, abból készülhet fel alaposabban. Ám, ha valaki mégis úgy találja, hogy mind a két szakból írásbeli és szóbeli felvételit akar tenni, annak sincs akadálya. A harmadik variáció pedig az, hogy vizsgázik mind a két tantárgyból, de ha az egyik nem sikerül, akkor mégiscsak a középiskola utolsó két osztályának eredményét számítják be. Mindezeket a pályázó a jelentkezési lapján jelöli meg. Azok az egyetemre pályázók is köny- nyebben juthatnak át a főiskolára, akik ott egy szakra jelentkeztek, de az egyetemre nem veszik fel őket, ám jelezték, hogy ez esetben a főiskolára átjelentkeznének. Ilyenkor a pályázónak a másik szakból beszámíthatják a már említett középiskolai eredményét. (Ezt a szándékot viszont a jelentkezési lapok elküldésekor már jelezni kell). Több lesz az elsős Ami a főiskolát illeti, a jövő tanévben mintegy 150-nel több elsőst vesznek fel, mint az idén. Összesen 850 gólya kezdheti el a tanárképző főiskola nappali tagozatán a tanulmányait. Bővül a különböző szakpárok száma is. Bőséges a választék, mintegy 110 szakpár között lehet válogatni. Ami új: az olasz, és valószínűleg az ukrán nyelv tanulására is mód nyílik. Bizonyára kapós lesz a háztartás-öko- nómia-életvitel szak is, amely a technikával és a biológiával párosulhat, ugyancsak új a rajz - vizuális kommunikáció szak is, amely a modem kor egyik új lehetősége. Bár még messze a felvételi, bizonyára már sok negyedikest foglalkoztat ez a gondolat. Jövőre a közös érettségi és írásbeli felvételi is tovább tart majd, a korábbi két nap helyett három napnyi idő lesz a megmérettetésre. Angol, német és francia nyelvből is lesz közös érettségi felvételi vizsga. Új dolog az is, hogy az idén a magyar érettségit két példányban írják majd a diákok, ez egyben a magyar írásbeli esszé témája is lehet. Ebben az esetben a magyar írásbelin csak a tesztet kell kitölteni. Jutalom a nyelvtudásért Jó tudni, a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan ismét jutalmazzák a nyelvtudást. Azoknak, akik nem nyelvszakra jelentkeznek, a felvételi pontszámaikba beszámítják a nyelvvizsgát is. Mégpedig, nyelvenként a középfokú három, az A és B típusú felsőfokú öt, a C típusú felsőfokú nyelvvizsga pedig hat pontot ér. Érdemes tehát a nyelvtanulásra ráhajtani, s nyelvvizsgát tenni. Két nyelvvizsga esetében így akár hat-tíz pont is szerezhető. A jelentkezési határidő 1993. március 1. Van tehát még idő a mérlegelésre, a tanulmányi jegyek javítására. ’tomnoM'1
