Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-18 / 272. szám
1992. november 18., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL ‘ á.* ' *> . 1/.iáöíwi Képünk egy szinte mindennapos helyzetet illusztrál: nem kellő körültekintéssel két-három parkoló autót lehet tétlenségre kényszeríteni. Majd akkor lesz szabad az út, ha az így leparkoló sofőr előkerül valahonnan és elviszi az útból a járművét Szekeres Tibor felvétele Üzlet a szélhámosság Ha kijátszotta a kártyáit, továbbáll Késik a vonat Hetek óta húsz-harminc percet késik a Záhony felé 16.56 órakor induló vonat. Tűrhetetlen állapot, hogy emberek százai várakoznak tétlenül, főleg a nőknek nagy teher ez, mert őket még várja otthon a „második műszak”. Pont elég, hogy a megélhetésért az igen korlátozott vidéki munkalehetőségek miatt éveken át vállalni kellett a bejárást, és most még örülhet az, akinek van munkahelye. A következő személyvonat 17.50 órakor indul, és ha valaki Miskolcról, illetve Budapestről érkezik Nyíregyházára és folytatja az útját Záhonyba, biztosan elnézőbb, hogy egy órával később éri el a célját. De pár utas miatt emberek százai várakoznak, nem hiszem, hogy technikai akadálya lenne, mert volt olyan eset, hogy a sebesvonat húsz percet késett, a mi vonatunkat időben indították. Ha mégis valamilyen akadály volna, kérjük, szíveskedjenek mielőbb elhárítani, mivel a nem éppen komfortos vonaton amúgy is sok pénzért utazunk. Mielőbbi segítséget kérünk, mert ha ez így megy tovább, a belgyógyászati rendelők hamarosan megtelnek idegi eredetű gyomorfekélygyanús utasokkal. Sok száz bejáró nevében Takácsné Eltűnt a kabát Háromgyermekes édesanya vagyok, ugyanaz a gondom, mint a legtöbb családanyának: hogyan lehet sok kiadással kevés jövedelemből megélni. Nagyon nehezen raktunk ösz- sze annyi pénzt, hogy a két kisebb — tizenhárom és tizennégy éves — gyermeknek téliesített farmerdzsekit vegyünk tavaly karácsonyra. A kisláVálaszol az illetékes Nyíregyháza (KM) — Szat- márban él az az olvasónk, akinek a férje a II. világháború vérzivataros időszakában valahol a Don környékén eltűnt. 1943-tól volt katona, egy évig még kaptak híreket róla, aztán senki se látta. Halottnak nyilvánították, olvasónk később is kerestette a Vöröskereszttel, de hiába. Azt kérdi, megilleti-e őt elhunyt ura után valamiféle kárpótlás. Sveda Béla a megyei kárrendezési hivatal vezetője tájékoztatta illetékességből levélírónkat: 1992. július 2-án lépett hatályba az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló XXXn. törvény, amely szerint meghatározott esetekben kárpótlás illeti meg az 1939. március 11. és 1989. október 23-a közötti időben sérelmet szenvedetteket vagy a családtagjaikat. nyomé áprilisban a tanítás ideje alatt eltűnt a kótaji iskolából a fogasról. Azért volt kint a 2850 Ft-os dzseki, mert kötelezik a gyerekeket arra, hogy ezeket a folyosón tartsák. Különben portás is van az iskolában. A kislányom azonnal jelentette a tanárnőnek, ki is hirdették az iskolában, hogy ha valaki tévedésből elvitte, hozza vissza. Majd eljött a május, a nyári szünidő és a kabát feledésbe ment. Szeptembertől ismét faggatta a kislányom a tanárnőt, hogy mi lesz, kifizeti-e az iskola a dzsekit? Mire az volt a válasz, hogy az iskolának új igazgatója van, ő nem tud semmiről, nem tehetnek semmit. A kisfiamnak is meglett a maga ügye. Ugyanebben az iskolában jelentkezhettek egy magánvállalkozó által szervezett kismotor-vezetői tanfolyamra azok a gyerekek, akiknek már van személyi igazolványuk. A fiam nyaralás helyett erre költötte a kétezer forintját. Már a vizsga időpontját is tudta, amikor kiderült, ő Viszonylag kevesen vannak azok, akik az élet elvesztéséért egyszeri pénzbeli kárpótlásra jogosultak. Csak azok tartoznak ebbe a körbe, akiket magyar bíróság törvénysértő ítélete alapján fosztottak meg az életüktől, vagy a halál bekövetkezésének kétséget kizáró oka a magyar hatóság szándékos közreműködése. Ilyen esetben az élő özvegy, vagy a sérelmet szenvedett élő gyermeke és a még élő szülő, vagy ha ők nincsenek, az élő testvér ötszázezer forint kárpótlásra jogosult. A személyes szabadságot súlyosan, harminc napot meghaladóan korlátozó sérelmeket (internálás, kényszermunka, kitelepítés, munkaszolgálat, kényszermunkára hurcolás, deportálás) részletesen tartalmazza a törvény. Az így elszenvedett sérelmekért az életben lévő sérelmet szenvedett nem vizsgázhat, mert október 30-án lesz 14 éves. Megkérdeztük a szervezőt, hogy most mi lesz. Azt mondta, sebaj, indul ősszel is egy tanfolyam, majd annak a résztvevőivel levizsgázik. Ez is október 30-a előtt volt, s mivel előírás, hogy be kell tölteni a 14. életévét, legközelebb 1993. április 11- én vizsgázhat! Mit fog tudni akkorra és miért nem nézték meg időben, hogy van-e olyan gyerek, akinek ugyan van személyi igazolványa, de még nem 14 éves? Egy kis gondossággal elkerülhető lett volna az egész hercehurca. Eddig 4850 forintunk bánja ezeket az iskolai ügyeket. Mindent a szülőknek kell vállalniuk? Miért nem nézik meg, hogy ki megy be az iskolába, mit visz el, vagy mit és hogyan szervez ott valaki? Remélem, hogy a kisfiamnak jövőre csak lesz jogosítványa, de azt nem tudom, hogy a kislányomnak mikor lesz újra farmerdzsekije... Riegel Mihályné Kótaj halála esetén az jogosult a kárpótlásra, aki vele a sérelem elszenvedésének idejekor házasságban élt. Ebben a kárpótlási körben nincsen arra törvényes lehetőség, hogy a túlélő házastárson kívül más családtag is részesüljön kárpótlásban. Levélírónk esetében bizonyítani kellene, hogy férje fogságban és nem háborúban vesztette az életét, ugyanis csak ekkor illethetné meg özvegyi jogon kárpótlás. Az előzőekben már említett XXXII. törvény harmadik paragrafusa alapján a háborúban elesettekre sajnos nem terjed ki a törvény hatálya. A közösség feladata volna Október 21-én tettük közzé egy nyíregyházi olvasónk levelét, aki a Ferenc körút 23. A rendőrség segített Ezúton szeretném megköszönni a helyi rendőrségnek, különösen pedig dr. Tisza Miklós őrnagy úrnak a családunknak nyújtott emberséges, áldozatkész segítséget. A kislányomat október elején megharapta a szomszéd beoltatlan kutyája. Nem tudtuk, hogy nincs-e veszettséggel fertőzve, ezért be kellett fogni. Közel négyhetes kálváriánkról a múlt héten jelent meg egy cikk. Rendkívül sokat köszönhetünk a rendőrségnek, az őrnagy úrnak, mert szabad perceiket, hétvégéket feláldozva keresték a Bujtoson a kutyát, mindent megtettek, hogy megnyugodhassunk végre, és esetleg a veszettséget — a kutya szerencsére nem volt fertőzött — senki se kaphassa meg. Ugyanígy köszönetét mondok a két vadásznak, akik szintén segítettek a kutya előkerítésé- ben. Szilágyi Endre Nyíregyháza, Belső körút 45. számú épületben lakik. Az épület közös tulajdonú, az ő lakása viszont az önkormányzaté. Tavaly ősz óta beáznak, a kár egyre nagyobb, és segítség nem érkezik. A Nyíregyházi Ingatlankezelő és »Szolgáltató Vállalat megbízott igazgatója, Kerekes Imre, tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyet kivizsgáltatta, a szükséges javítás iránt intézkedett. Annak ellenére, hogy a vegyes tulajdonú társasház társtulajdonosaival — a magántulajdonosokkal — a javítás költségviselését is most kell rendeztetni. Mivel az épületben többségben vannak a magántulajdonosok, itt a javításokról a tulajdonos közösAz oldalt összeállította: Tóth. M. Ildikó Nyíregyháza (KM - TMI) — Évtizede még eldobtuk a kilyukadt talpú cipőt, az elszakadt ruhát, a recsegő bútort és újakat vettünk helyettük. Ma ez már luxus, kevesen engedhetik meg maguknak. Nemcsak jobban ügyelünk értékeinkre, de javíttatjuk, felújíttatjuk, mert újakra aligha van pénz. így, amikor 1990-ben megjelentek a „kádak újrazomán- cozását garanciával vállalom” szövegű hirdetések a lapokban, szinte özönlöttek a megrendelések a kisiparosokhoz, vállalkozókhoz. Utána meg a panaszok, mert sok kádról az első használat után hártyaként vált le a zománcréteg. Továbbadják a munkát Nem tudni, hogy a vállalkozók vagy dolgozóik, illetve a vállalkozók alvállalkozói (egyesek ugyanis továbbadják a munkát másoknak), nem tartják be a technológiai utasításokat, vagy maga a technológia rossz, de nagyon sok megrendelő érezte úgy, kiszórta a pénzét az ablakon. Ráadásul többen hiába keresték a zománcozót, hogy csapnivaló a munkája, javítsa ki, vagy adja vissza a pénzt — egyszerűen eltűnt. Mint F. Gy. nyíregyházi vállalkozó, akinek legalább három panaszt kellett volna rendeznie, de elköltözött Szolnokra, és ott hasonló eredménnyel dolgozott tovább. A megyei fogyasztó- védelmi felügyelőség felvette a kapcsolatot a szolnoki felügyelőséggel, meg is találták F. Gy.-t, ő megígérte, hogy teljesíti javítási kötelezettségét, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Kitalált név A jelenség a megyehatárokat is túllépi, hiszen ha a pénzéhes vállalkozó itt kijátszotta az összes kártyáját, megy tovább más megyébe, hogy ott is letarolja a zsákmányt. Nagy károkat okoz a megrendelőknek, a tisztességes vállalkozóknak egyaránt. A trükkök- ből lehet válogatni: keresik például azt a férfit, aki nyíregyházi telefonszámot adott meg a hirdetésében. Csakhogy a telefon egy nyugdíjasé, ő csekélyke honoráriumért vállalta, felírja a megrendeléseket. Hetente egyszer megjelent nála valaki, akinek odaadta a címeket, és itt véget is ért a szerepe. A magát Járdán Tibornak nevező és nyíregyházi Érkerti lakótelepi címet közlő „zománcozó vállalkozó” azonban sem a polgármesteri hivatalnál, sem az adóhatóságnál nincs bejelentve, természetesen a lakáscím is hamis, valószínűleg a név is kitalált. Az ügyeskedők ellen az óvatosság az egyetlen orvosság. A felügyelőség azt tanácsolja a megrendelőknek, hogy kérjék el a zománcozók- tól a vállalkozói igazolványukat, nézzék meg, van-e pontos telephelyük. Megrendeléseiket és minőségi kifogásaikat minden esetben ajánlott levélben juttassák el nekik. Feltétlenül írásban kössék ki a vállalási, jótállási feltételeket. Mindenkitől kérjenek számlát, ugyanis a vállalkozó egyszerűen letagadhatja, hogy ő zománcozta a kádat, mosogatót. A minőségi kifogással szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kisiparosok, vállalkozók, holott kötelességük volna. Egy kád zománcozását 3500-4000 forintért vállalják, ezért a pénzért tisztes munkát vár a megrendelő, vagy ha valamiért nem sikerült, akkor a javítást. Sz. I. Nyíregyháza, Dózsa György úti vállalkozó sem intézte el a neki bejelentett minőségi kifogásokat, sőt a felügyelőség idézésére sem jelent meg, hogy a panaszokat rendezhessék. Előbb gondolkodni A szolgáltató (esetünkben a zománcozó) attól függetlenül, ígért-e garanciát vagy sem, a munkájáért annak jellegétől, értékétől függően 3-12 hónapi jótállással tartozik. A megrendelő, fogyasztó azonnal jelezze a szolgáltatónak, hogy minőségi reklamációja van, aki ezt 15 napon belül köteles megvizsgálni és vita esetén — saját költségén! — minőség- vizsgáló szerv szakvéleményét kérni. A panaszok alapján azonban sikertelen módszernek tűnik a kádak újrazomán- cozása, így érdemes meggondolni a megrendelést. Szerkesztői üzenetek Borbély né, Hermánszeg: Sajnos, ebben a kérdésben jogászunk sem tud egyértelmű segítséget adni, mert a problémában a késői vetés, illetve a nem megfelelő kelés után kellett volna dönteni. Amennyiben nem tud a termelőszövetkezettel megállapodni, a bíróságtól kérhet jogorvoslatot. „Vetni szeretnék” jeligére: Ha az a föld ki volt jelölve kárpótlásra, semmi akadálya, hogy visszakapja. Amennyiben így van, és még nem volt licitálás, szándékait közölje a földegyeztető bizottsággal. Az aranykoronaértékkel kapcsolatos információ téves, valószínűleg félreértésen alapul, mert amit említ a levelében, az a vagyonjegyre vonatkozik. Tóthné. Nyíregyháza: Sajnos nem sikerült kideríteni, hogy melyik járatról volt szó, akkor több is indult egyszerre, mind másfelé. Ezért azt tanácsoljuk, hogy konkrét adatok birtokában forduljon a vállalathoz. Szalai Sándor, Mátészalka: A törvény szerint azt a közalkalmazottat illeti meg a tizenharmadik havi fizetés, aki a tárgyévben legalább hathavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A levelében közölt adatok alapján a tizenharmadik havi illetményre a felesége jogosult, hiszen nem hat, hanem kilenc hónapot dolgozott le ebben az évben. Kárpótlás özvegyi jogon Kelet-Magyarország 1 ]
