Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

HATTER A hulladék még nem szemét Nincs igény a vasra, csempészik a színesfémeket Nyíregyháza (KM - D. M.) — Bizonyosan sokan em­lékeznek gyermek(úttörő) éveik kedvenc elfoglaltsá­gára, a vasgyűjtésre. Csak be kellett szólni a MÉH-be és már jöttek is a hulladékért. Nem lehetett akkor egy re­pedt fazekat sem találni az út szélén. Bezzeg most!... Vajon mi újság ma a hul­ladékgyűjtés „frontján”? Nem véletlen a front kifejezés, hisz itt is, mint a legtöbb üzemben, a létért folyik a küzdelem. A MÉH mindig is a társadalom szondája volt. Ha működik és termel a gyár, van hulladék. Ha van pénzük az emberek­nek, jobban vásárolnak, egy kicsit pazarlóbbak lesznek. Lecsökkent az igény Mindezt csak megerősítette Szakos József, a MÉH Nyers­anyaghasznosító Rt. kelet-ma­gyarországi telepének veze­tője. A vashulladék iránt a bel­földi igény lecsökkent. Be­zártak vagy csak részlegesen működnek a kohók, ezért kénytelenek exportra termelni. Jelenleg Szlovénia az egyetlen felvevő piac. — Sokan panaszkodnak: kevés pénzt fizetünk ügyfele­inknek — fejti ki véleményét. — Igaz, de a felvásárlási ár mindenkor az értékesítési piac szerint alakul. Gondoljunk bele, mi egy bizonyos össze­gért tudjuk eladni a terméket, amit terhel a szállítási és az ipari előkészítési költség. Mert a lemezt szét kell vágni, össze kell préselni. Ha saját kocsink­kal mennénk ki a hulladékért, már ráfizetéses lenne az üzlet. Ezt pedig ma senki sem en­gedheti meg magának. Korábban — nem minden­áron a nosztalgikus vasgyűj­tésre gondolok — sokan vál­tották ki a gyűjtő-kereskedő­iparengedélyt. Mára a magas üzemanyag- és a viszonylag alacsony felvásárlási ár miatt ezek nagy része csődbe ment. Akció a papírért — A papírhulladékkal sem jobb a helyzet, bár ezt legalább itthon el tudjuk adni. A keres­let hullámzó, elsősorban a mi­nőségi papírokra van igény. A mennyiség növelése érdeké­ben november 1-jétől 30-áig akciót indítottunk, s egyhar- madával fizetünk többet a behozott irodai, újság- és nát- ronozott papírokért. Ezzel is akad még bőven munkánk: válogatás, bálázás után kerül­het csak szállításra. A legtöbbet mostanában a színesfém ér: a réz, az alumí­nium és az akkumulátorólom. Ez utóbbi begyűjtésére, tárolá­sára és értékesítésére — mivel veszélyes hulladékról van szó —, csak a MÉH-nek van en­gedélye a megyében. A szí­nesfém keletjéről meggyőz­hettek bennünket a rendszeres rendőrségi hírek. Mikor egy vasúti jelző, mikor egy trafó­ház rézkábeleit lopják el, és ez ellen nincs mit tenni. Nem áll­Balázs Attila felvétele hat minden sorompó mellett egy őr. A leadás is szinte el­lenőrizhetetlen, hisz a MÉH- en kívül működik még jó néhány felvásárló kft. és ma­gánszemély. Divat a színes­fémek csempészete is. Készpénzzel fizetnek A változások szele a MÉH- et is elérte, megszűnt a tröszt, a nyáron a debreceni központú vállalat részvénytársasággá alakult, s most a privatizáció előtt állnak. A gazdaságtalan telepeket eladják. Nagy előny, hogy még így is a lakosság­nak készpénzzel tudnak fi­zetni, sőt a cégeknek is egyes áruféleségeknél. Zaj, por és szálló ólom A környezetvédelmi napok értékeléséből: veszélyben vagyunk Nyíregyháza (KM) — „Környezetvédelem a közle­kedésért — közlekedés a kör­nyezetvédelemért” — ennek jegyében szerveződtek Nyír­egyházán a hónap elején meg­tartott környezetvédelmi na­pok. Nem volt újdonság, amit most már mérések is igazol­tak, hogy Nyíregyházán több útvonalon a közlekedés gon­dot okoz, jelentős mértékben levegőszennyezéssel és zajjal terheli a környezetet. Dr. Ba­logh Árpádtól, a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatójának érté­keléséből megtudtuk: a közle­kedési felügyelet által meg­vizsgált gépjárművek szeny- nyezőanyag-kibocsátása a gépkocsik 16 százalékánál ha­tárérték felett volt. A közúti igazgatóság a Rá­kóczi úton szombat délelőtt---------------Tárca — forgalomszámlálása során 4367 gépjárművet rögzített. Ez 21 133 jármű/nap értéket jelent, mely az 1991-es mérés­hez képest 37 százalékos nö­vekedést mutat. A környezet­védelmi felügyelőség által vizsgált zajterhelés ezen az út­szakaszon 8 decibellel túllépte a megengedett határértéket, ami 2 £-szer nagyobb hang­nyomásértéket jelent. A Ko­rányi Frigyes utcán végzett zajvizsgálat a határértékhez viszonyítva több, mint két­szeres hangnyomásértéket mutatott. Egy állandó mérőhelyén — a megyei bíróság előtt — mér­ték a levegőben levő szálló por tömegét és annak ólomtar­talmát, valamint a levegő kén­dioxid-, nitrogén-dioxid- és szén-hidrogén-szennyezettsé- gét. A több éve végzett vizsgá­latok szerint a szálló por töme­ge és a por ólomtartalma a mé­rések 70 százalékában határ­érték felett van. Határérték alatti, de növekvő tendenciát mutat a nitrogén-dioxid és a szén-hidrogének koncentráci­ója, melyek közül az etil-ben- zol-koncentráció időnként meghaladja a hygiénés határ­értéket. Levegőminőségi mérések történtek november 7-én a Kossuth téri ABC-nél az Észak-Magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség mérőkocsijával. A korszerű szén-monoxidmérő monitor a határértéket másfélszeresen meghaladó maximum értéket mért. Ezek a levegő szén-mono- xid-koncentráció mérési, vala­mint a zajmérési és forgalom­számlálási eredmények csak tájékoztató jellegűek, hiszen a közlekedés szennyező hatásá­ra vonatkozó következtetése­ket csak többszöri mérési peri­ódus kiértékelése után lehetne levonni — tudtuk meg a szak­embertől. — A kétnapos ren­dezvény egy folyamat kezde­tének tekinthető, mely rámuta­tott a hatóságok, intézmények szorosabb együttműködésé­nek szükségességére, megpró­bálta felkelteni a lakosság ér­deklődését a közlekedésből eredő környezeti problémák iránt. A jelenlegi helyzet tényle­ges feltárásához — ami a vá­ros egész területére vonatko­zik — sorozatmérések elvég­zésére van szükség. Az így született eredmények ismere­tében tervezhetők azok a beavatkozások, amelyek vala­mennyiünk érdekében elen­gedhetetlenek. n izony annak a zsemle- L J színű öreg szukának már sehogyan sem fűlik a foga az idomításhoz. Nap mint nap látom, amint a sápadt, kifeje­zéstelen arcú, hideg tekintetű kamasz nyomában megje­lenik a szemközti házak előtti parkban, óvatosan lépdelve, szaglászva az őszi avarban, ahol aztán nem sokra rá egykedvű beletörődéssel hajtja végre kis gazdája uta­sításait. Nem kell a járókelőnek el­kötelezett állatbarátnak lenni ahhoz, hogy megállapítsa: abból a kutyából már rég ki­veszett az öröm, a fény és he­lyébe a félelem görcsös fe­gyelmezettsége, az örökös ri­adt készenlét költözött. A fiú könyörtelenül pattogtatja pa­rancsait, a kutya pedig kicsit lomhán, olykor kelletlenül, de engedelmeskedik. Föl a pád­ra, tovább a kártyázok beton­asztalára, onnan le, lábhoz, majd irány az elhajított fada­rabért és vissza. Tekintete fáradt, kíméletért esedező, mozdulatai elcsigázottak. De a gazdi nem kegyelmez, el­végre az ő kutyája sem maradhat le a telep lakásai­ban tartott négylábúakhoz képest, sőt... Még akkor sem, ha azok között fiatal, heves­vérű németjuhászok és az örökké harcrakész dobber- manok feszítik a pórázt. Az öreg, vegyes szár­mazású szuka ugyan szófo- gadóbb feszes izomzatú ellenlábasainál, de láthatóan nincs ínyére ez a siker. Inkább nehezére esik, mint­sem büszkeséggel töltené el, de nincs más választása, ilyen gazda örökölte őt szü­lőktől, vagy nagyszülőktől. Mármint aki sem korára, sem halványuló képességeire nincs tekintettel, hanem egy- végtében fiatalságát és fel­sőbbrendűségét fitogtatja ve­le szemben. Olyan hideg érzéketlenséggel, amilyen hi­deg és érzéketlen talán csak tizenéves korában képes az ember. Már aki... De jobb lenne a zsemleszí­nűnek gazda nélkül? Ha nem tartozna a fiúhoz, a család­hoz? Ha nem ugráltatná, de nem is etetné, vigyázná senki. Ha elcsapnák a háztól és kó­borolhatna kedve szerint. Az­tán egy ködös reggel, éhesen és betegen, valami autómon­strum kerekei alatt végezné a nyálkás betonon. Szóval, tud­ja valaki a választ? Nézőpont Neves névtelenek Nábrádi Lajos M ég mindig sokan van­nak megyénkben is, akik névtelenül, vagy hamis névvel kérnek segítséget gondjuk, bajuk elintézésé­hez. Gondja, baja valóban sok embernek van mostaná­ban, de most már valóban fölösleges a névtelenség ho­mályába burkolózni. Igazi demokráciáról beszélünk, a valós gond feltáróját, főleg a közérdekű bejelentőt nem érheti bántódás. Nem lehet szenvedője megtorlásnak. Valóban nem? Az egyik szatmári üzem­ben egy szakmunkás több fo­nákságra hívta fel a figyel­memet, de a lelkemre kö­tötte, ne írjam ki a nevét. (Névvel hitelesebb az írás.) Mentsége is volt a szakmun­kásnak: „Lesznek még ná­lunk létszámleépítések. A reklamáló hamarabb utcára kerülhet, mint az, aki hall­gat.” A szakmunkás aggo­dalma talán érthető, talán jogos. Régen a reklamálók, a gondok feltárói nem kap­tak fizetésemelést, jutalmat, üdülőjegyet, mellőzték őket a kinevezéseknél. Most való­ban rosszabb lehet a hely­zet, hiszen a reklamálás, a nyilvánosságra hozatal az állásába kerülhet az ille­tőnek. Van azonban, amikor tel­jesen érthetetlen a félelem, a névtelenség. Névtelen volt például az a telefonáló, aki közölte szerkesztőségünkkel, hogy az egyik mátészalkai üzemben a dolgozók csen­des sztrájkba kezdtek. Igaz volt a bejelentés, valameny- nyi „sztrájkolót” úgy sem bocsátották volna el. Egy hozzánk érkezett névtelen levél az egyik ipari szövetke­zetünk pénzügyi gondjait ír­ja meg valósághűen. E gond a vezetőket is hátrányosan érinti. Miért a névtelenség? A közérdekű bejelentők, a közös gondok bejelentői ki- sebb-nagyobb kollektívát érezhetnek a hátuk mögött. Vállalják hát a névvel járó felelősséget. Diabetikus szakbolt nyílt Fehérgyarmaton, ahol a cukor- és más betegségben szenvedők találnak dié­tás termékeket % Molnár Károly felvétele • Kommentár nék el a temető feltárását, az Országos Hadisír Egyesület dokumentumai és a monar­chiái levéltári anyagok alapján. Ha rendelkezésük­re állnak az eredeti iratok, elkészülhetnek a fejfák feli­ratozásával, alkalmassá te­hetik a temetőt arra, hogy egy védett nemzeti és nem­zetközi emlékhely legyen. Közel háromezer az ide eltemetett hősi halottak szá­ma— szerb, román, német, cseh, orosz, olasz és több­ségében magyar katonák—, akik az első világháborúban veszítették életüket. Több, mint 160 olasz sír található itt, ebből 130-at már anya­könyv szerint nevesítettek. A további munkához a város­védők tervei szerint egy ala­pítvány létrehozására volna szükség. Jó lenne, ha az elképzelés találkozna a város és pol­gárai egyetértésével és tá­mogatásával, hiszen van re­mény, hogy a munka ered­ményes lesz. A majdani em­lékhelyen az idelátogató hozzátartozókat fogadni tudják, amitől az is várható, hogy az értelmetlenül el­pusztultak közös emlékezete a különböző nemzetek fiait egymáshoz közelebb hozza. j j írül adtuk a napokban, íl hogy kegyeletes főhaj­tással megemlékezést tartot­tak a nyíregyházi kertvárosi Hősök temetőjénél, ahol az Olasz Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ka­tonai attaséja is koszorút helyezett el. A Nyíregyházi Városvédő Egyesület többek között e temetőre is gondot visel, és a jövőt tekintve sze­retnék az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket megvalósí­tani. Az egyesület munkájából tevékeny részt vállalt már eddig is és Vállal a további­akban is a 107-es Számú Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet, amelynek tanárai, diákjai és dolgozói szívesen ápolják, takarítják a temetőt, a sí­rokat gondozzák. A hősök napján és a halottak napján gyertyát gyújtanak, virágo­kat helyeznek el azoknál a síroknál, melyekről az itt el­temetettek hozzátartozói ta­lán nem is sejtik, merre le­hetnek. A városvédők elképzelései szerint megérett az idő a temető rekonstrukciójára. Ehhez kapcsolódva végez­1992. november 18.f szerda IC I i M ' Rj 3 Emlékhely az élőkért Baraksó Erzsébet Réti János Idomítás

Next

/
Thumbnails
Contents