Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-17 / 271. szám
Kelet-Magyarország 7 Az aludoboz és ami mögötte van Ez csak egy Pepsi-érzés, semmi több Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben egy elég furcsa tüntetés szemtanúi lehettek Nyíregyháza polgárai. A főtér forgalmas sarkán ifjonti emberkék csak úgy döntötték magukba a Coca-Colát, a Sprite-ot s egyebeket, majd dühösen széttaposták annak alumíniumdobozát. Általános iskolás élményeim derengtek fel, amikor az üres kakaós- és tejesdobozokra taposva rémisztgettük így az arra andalgókat. Ez a demonstráció is igazi polgárpukkasztó figyelemfelhívás volt. Mire is? Az alumínium az egyik legértékesebb fémünk, kiváló tulajdonságai miatt sok alumíniumtermékünk valóban nélkülözhetetlen. Örökre elvész Nem így az alumínium italosdoboz, amely mint egyutas (eldobó) csomagolóanyag a pazarló társadalom tipikus terméke. A nagy környezetszennyezéssel gyártott dobozok egyszeri használat után a szemétdombra kerülnek — ezzel a nyersanyag és a benne lévő energia örökre elvész. Már az alapanyag, a bauxit bányászata is súlyos környezetkárosítással jár (tájrombolás, drága karsztvizek elpocsé- kolása, a hévízi tó tönkretétele). Drága árat fizetünk feldolgozásáért is, hiszen 1 tonna alumínium előállításához ki kell bányászni 4-5 tonna bauxitot, fel kell használni 15 000 kWh áramot, 1,3 tonna barnaszenet, gondoskodni kell 2-3 tonna vörösiszap elhelyezéséről (veszélyes hulladék), miközben a kohók környéke szennyeződik mérgező klórés fluorvegyületekkel, a kén- és szén-dioxiddal, a szénhidrogénekkel és a porral. A 40Tapossa laposra 60 újratöltést kibíró betétes üveghez képest — egységnyi italmennyiségre számolva — az alumínium csomagolóanyag 20-szor annyi energiát igényel, 15-szörös levegő 3- szoros vízszennyezést okoz (szállítás és mosás figyelembe véve), és legalább 45-szörös hulladéktérfogatot produkál. Egy kis aludoboz gyártásához körülbelül 1,2 kWh áram szükséges. Ennyit használ egy férfi egy év alatt villanyborotvájával... Betétdíj büntetés Az alumíniumdoboz gyártása nagy üzlet a csomagolóanyag-gyártóknak, hiszen a megrendeléseket milliós tételben kapják. A töltőüzemek közül dobozos itallal azonban csak tőkeerős cégek tudnak új piacot szerezni, hiszen ez jelentős beruházást átfogó reklámkampányt, és nagy kapacitású gépsorok beállítását feltételezi (a CC győri töltőgépsora óránként 30 ezer doboz teljesítményű). Mindez a termelés nagyfokú központosításával jár, ezzel jelentősen nő a szállítások okozta környezetszennyezés is. A multinacionális cégek piachódításának igazi vesztese a hazai ipar és fogyasztó: a kis palackozóüzemek tönkremennek, nő a munkanélküliség, a választékból eltűnnek a hazai ízek, és összeomlik az olcsó, környezetbarát betétes üvegrendszer. A fejlett országok visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettség előírásával, betétdíj, büntetőadó bevezetésével igyekeznek az egyutas csomagolást korlátozni, vagy egyszerűen megtiltják azt. Magyarországon ennek semmi nyoma. Korlátozás helyett mi vám- és adókedvezményekkel Szekeres Tibor felvétele kedveskedünk az itt beruházó, vagy gyárainkat piacnyerés céljából felvásárló külföldieknek... Tapossa laposra! A kritikus vásárló azonban tudja, hogy a boltban nemcsak az italt, de annak reklámját és csomagolóanyagát is megfizettetik (egy aludoboz 20-30 Ft). Tudja, hogy nincs gondja a hulladékkal, ha italát nem egyutas csomagolásban, hanem az üvegben vásárolja és bojkottálja azt a boltot, amelyik ilyet nem tart. Ha praktikus okokból (kirándulás, utazás) nagynéha mégis dobozos italt választ, akkor az üres csomagolóanyagot maga küldi vissza a töltőüzemnek, mert tudja, abból huszadannyi energiával állítható elő az új alumínium. Ő tudja. Hát ezért tapossa laposra! S küldje vissza a gyártó cégnek! Vissza az öblöshöz, a házi befőzéshez! Független Környezetvédő Mozgalmak Országos Találkozója nyilatkozata Halálos ítélet Kínában | Sanghaj (MTT) — Környezetszennyezésért halálra | ítéltek egy kínai vállalatvezetőt Sanghajban. Az elítélt, egy szállítási vállalat vezetőjeként szerződést kötött 1990-ben egy sanghaji és egy nankingi vegyi üzemmel vegyi hulladékaik elszállításáról és elhelyezéséről, ám megfelelő tárolóhelyek építtetése helyett csak utasítást adott beosztottainak, hogy öntsék a vegyi hulladékokat a környező folyókba. Összesen 300 tonna vegyi hulladék jutott ily módon a kelet-kínai Csiangszu tartomány folyóiba. A vállalat hét beosztott vezetőjét különböző időtartamú börtönbüntetésekkel sújtotta a sanghaji középfokú bíróság. A társadalmi környezetvédő szervezetek ez úton emelik fel szavukat az egyesült konzervipari lobbi és a nagykereskedők által kierőszakolt döntés ellen, mellyel szeptembertől megszüntették a konzerves üvegek betétdíját. Magyarországon évek óta tudatos célzatossággal folyik a betétes üvegrendszer tönkretétele. Az italcsomagolás „átállítása” feltartóztathatatlannak tűnik: mind több termék jelenik meg üveg helyett egyutas eldobócsomagolásban (műanyagflakonban, alumínium és kombinált kartondobozban). Ezek nem csak gyártásuk során okoznak jelentős többlet környezetszennyezést, de úgy árasztják el a piacot, hogy visszagyűjtésükre, újrahasznosításukra minimális esély sincs. Visszaváltás helyett ezentúl az öblösüvegek is szeméthegyeinket tupírozzák majd, ott vész kárba a felhasznált alapanyag, munka, energia. Felelősség terheli mindezért az ökológiai érdekek érvényesülésének esélyt sem adó ipart, a kényelmes kereskedelmet. Pénzügyi szabályozásunk az eldobó csomagolóanyag gyártóinak adókedvezményt, adó- mentességet biztosít — a termékeikkel okozott környezetszennyezés árát pedig a társadalommal fizetteti meg. A konzervipar és a nagykereskedők képviselőitől döntésük felülvizsgálatát, az illetékes szakmai, fogyasztóvédelmi hatóságoktól pedig az ökológiai szempontok érvényesítését kérik. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy az üres üvegeket csak azért se dobálja ki — bolti konzervek helyett pedig válassza a befőzést. Szennyezés nyugatról Madrid (MTI) — Nem csupán szimpátiát kellene ébreszteniük Nyugat-Európában az elszáradt cseh fenyőknek és a tüdőbajos lengyel gyermekeknek — mondta Marek Ja- czewski, a Lengyel Energiaintézet kutatója egy madridi energiaügyi tanácskozáson. A levegőben lévő szennyezőanyagok egyharmadát ugyanis a szél fújja nyugat felől Kelet- Európa fölé. A kéndioxid-koncentráció például nyugatról kelet felé haladva jól láthatóan emelkedik Európában. Kifejezetten fekete foltok találhatók például Felső-Sziléziában, a lengyel—német határon és Magyarországon is. Kelet-Eu- rópának több mint 200 milliárd dollárra lenne szüksége 10-12 éven belül ahhoz, hogy a világ legszennyezettebbjei közé tartozó környezetét megtisztítsa. Ennek egy részét maga is elő tudja teremteni, de anyagi és technológiai segítségre feltétlenül szüksége van a Nyugattól. Az oldalt összeállította: Tapolcai Zoltán Bálnahírnök Dél-Afrikában Amikor kürtjét megfújja, sóhajtoznak a bálnák Fokváros (MTI) — Amikor Pieter Claasen a Jóremény- ség-fok közelében kürtjét megfújja, ez nem jelent mást, mint hogy a bálnák itt vannak. „Sokszor olyan közel merészkednek, hogy akár kézzel is meg lehetne őket fogni” — mondja a 60 éves férfi, akit Hermanus városának múzeuma két évvel ezelőtt hivatalos bálnahímöknek nevezett ki. Nyolc esztendeje immár augusztus és november között Claasen a hét mindegyik napján egy órán át kémleli az Indiai-óceánt a fokvárosi partok közelében. Amint megpillantja az állatokat, kürtjébe fúj, hogy Hermanus lakóinak meghirdesse: a bálnák itt vannak, és hamarosan szülni fognak. A tengeri emlősök megszemlélésére a turisták ezrei keresik fel az fürdőhelyet. Idén augusztusban többen lehettek tanúi egy fehér bálna születése ritka látványának. Claasen, akit a múzeum a világ egyetlen hivatalos bál- nahímökének nevez, a munkát azért kapta, mert kürtjével olyan hangokat csalogat elő, amelyek a bálna sóhajához hasonlítanak. Munkaöltözéke egyébként egy nemezkalapból áll, rajta egy bálnaábrával. Ezenkívül hasán és hátán egy plakátot visel, amelyen feltünteti, hogy honnan lehet legjobban megfigyelni a tengeri emlősöket. Megjelent az ózonlyuk Az idén kisebb, mint tavaly Tokió (MTI) — Újból megjelent az ózonlyuk a Déli-sark felett — jelentették az egyik antarktiszi japán kutatóállomás tudósai. Az ózonréteg védi a földet a nap káros ultraibolya-sugárzásától, ám e réteg elvékonyodott a levegőbe kerülő szennyeződések, főként az ózont pusztító klór- fluorkarbon hatására. A hetvenes évek óta rendszeresen kialakul a Déli-sark felett az ózonlyuk szeptember és november között. Tavaly volt a legnagyobb az ózonpusztulás mértéke: 17 millió négyzetkilométernyi — vagyis a Déli-sark területénél 3 millió négyzetkilométerrel nagyobb — területre terjedt ki. A japán tudósok a szeptember eleje óta folytatott mérések alapján arra számítanak, hogy az idei nem lesz rendkívüli év, az ózonlyuk kiterjedése az elmúlt három év átlagos szintjén marad. Berlin fuldoklik Naponta 112 tonna szén-monoxid Berlin (MTI) — Egy Berlin levegőszennyezettségről szóló jelentés rámutat, hogy a város központjából hamarosan ki kell tiltani az autókat. Ezen a nyáron esedékes, hogy a Német Környezetvédelmi Minisztérium megállapítsa a rákkeltő anyagok emissziós határértékeit. A beszámoló szerint Berlin nemcsak ezeket a javasolt határértékeket lépi túl, hanem az Európai Közösség határértékeit is. Az újra egyesített városban minden munkanapon 112 tonna szén-mo- noxidot ont ki a négyzetkilométerenkénti 1500 autó. Vállalati kerékpárok így csinálják Norvégiában Oslo (MTI) — 1989-ben a dél-norvégiai Venneslában egy papírgyár sportklubja eredeti ötlettel állt elő: vásároljanak kerékpárokat a dolgozók részére! A kerékpárokat közvetlenül a gyártól vásárolták, megtakarítva a viszonteladók költségét. A dolgozók még olcsóbban juthattak a kerékpárokhoz: általában 650 korona további kedvezményt kaptak a vállalattól, de azok, akik megígérték, hogy rendszeresen kerékpárral járnak majd munkába, 1000 koronát! Ez mindenki számára előnyös üzlet volt: a dolgozóknak azért, mert olcsón jutottak kerékpárhoz, a vállalatnak pedig azért, mert így sikerült megoldania a parkolási gondokat. A vállalat 730 dolgozója közül 340 vásárolt kerékpárt, és közülük 287 írásban kötelezte magát, hogy rendszeresen azzal jár majd munkába. Anna Igrens, egy aktív környezetvédő a norvégiai Trom- söben nem várta meg, hogy vállalata kövesse a fenti példát: szerzett egy régi kerékpárt, felújította és felajánlotta, hogy a vállalat bármely dolgozója használhatja, ha a város- központba kell mennie. Sajnos, Anna legutóbb arról számolt be, hogy valaki ellopta... a biciklilakatot! A Volkswagen gyár Kassel- ban 2000 kerékpárt használ a gyár területén belül a közlekedésre. Érdekes tény, hogy egy autógyár ennyire függ a bicikliktől! Ingyenjegy Münchenben Színházlátogatók autóbuszon 1992, november17., kedd maraszinhazba szóló jegyek az előadás napján 15 órától díjtalan utazásra jogosítanak fel a müncheni közlekedési szövetség teljes hálózatán. München (MTI) — Sok müncheni színházlátogató ingyenesen veheti igénybe a tömegközlekedést. A bajor állami színházba és a városi kaI—IBIii EGYRŐL TÖBBET ■■■■
