Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-17 / 271. szám
1992. november 17., kedd HATTER Azonos előnyök, egyforma teherviselés Még nincs döntés a vízművek sorsáról, de már égetően fontos Balogh József Nyíregyháza (KM) — Mi lesz a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei vízművek sorsa? Régi téma már ez, van aki feldarabolása, van aki egyben tartása mellett teszi le a voksot. A megoldás megközelítésére augusztusban a megyei közgyűlés a víz- és csatornamű vállalat további irányítását egy kilenctagú felügyelőbizottságra ruházta át. Mi a bizottság feladata, és kik a tagjai? Zilahi József, a megyei közgyűlés alelnöke így foglalta össze: — A bizottság tagjainak kiválasztása úgy történik, hogy a megye tájegységei arányos képviseletet kapjanak, képviselve legyen a vállalat, a megyei önkormányzat, a számla- vezető bank és, természetesen, Nyíregyháza város is. Megkezdték az átadást — A felügyelőbizottság munkájának fő célja a vállalaton belüli vagyonmozgásokat figyelni, nehogy a hét üzemmérnökség között valamelyik számára előnytelen átcsoportosítás történhessék, mert ez a működtetésben zavarokat okozhat. A másik feladata: segíteni a vállalatvezetés munkáját, hogy korrekt, pontos adatszolgáltatással lássa el az önkormányzatokat. Olyan vád érte ugyanis őket, hogy szelektív információ kibocsátásával közelítették meg a kérdés megoldását. — Mi lesz a vállalat vagyonának sorsa? — Ez újabb nagy téma, ugyanis a VÁB megkezdte a vagyonátadást. Nagyon nehéz helyzet állt elő: 228 települési önkormányzatnak napi konzultációval kellene kialakítani a működtetői vagyonmegosztást. A közművagyonnal nincs gond. A településen ott a csatorna, vagy a vízmű, az automatikusan az övé. De a forgóeszköz, a gépjárművek, a raktárkészlet az egész megyére kihat. Ha olyan döntés születik, hogy ez is felosztásra kerül, azt úgy kell elvégezni, hogy ahány szervezet létrejön ebből a vállalatból, mindegyik olyan működői vagyonrészt kapjon, amivel a közmű vagyonát működésbe tudja hozni. — Milyen álláspontok körül csoportosíthatók az érdekek? — Pillanatnyilag olyan közös álláspont alakult ki, hogy az látszana szerencsésnek, ha Nyíregyháza és közvetlen vonzáskörzete alakítana egy szervezetet, a visszamaradó rész pedig egy nagy megyei vállalat maradna. Ez nem jelenti, hogy így is lesz. A szakértői bizottság azért javasolja ezt, mert ha a mostani forgóalap továbbosztódik, a hatékonysága nagymértékben megkérdőjelezhető és biztos hogy ebből a forgóalapból a sok megosztott vagyont nem lehet működtetni. Önnálló egység — Párhuzamos raktárkészleteket kell létrehozni, mindenütt azonos célgépeket kell beszerezni, nem beszélve a személyzetről, a vezetői munkáról, mind-mind többszöröződik. Ennek ellenére vannak olyan törekvések, hogy a hét szakaszmérnökséget önálló egységgé kell nyilvánítani, sőt van még kisebb egységekre bontó törekvés, javaslat is, olyan, hogy hat-hét község önállóan is alakíthasson vízmüvet. — Mi a vagyonátadó bizottság álláspotja? — A VÁB a jogszabályok szerint fog eljárni. Ennek lényege, hogy ha egy ilyen kis térségben van, mondjuk, 17 település, és abból nyolc kéri, akkor önálló egységet kell kialakítani, ha azok egy műszaki egységet képeznek. Mindenesetre a következő közgyűlésre azzal a javaslattal állunk elő, hogy Nyíregyháza és környéke önálló egységgé szerveződjék. Majd kiderül, milyen vagyontestet akar kivinni a vállalatból, illetve, hogy a vagyonmegosztásnak mi lesz az alapja. A vagyonérték, a lakosság aránya, a fogyasztói arány, és egy sor más dologból lehet még kiindulni. A szakértői bizottság amellett foglalt állást, hogy súlyozott lakossági arány legyen a va- gyonelosztás alapja. Ez azt jelenti, hogy a közműves vízellátás mellett a szennyvizet is számításba veszi, tehát ha egy településen a víz mellett szennyvízszolgáltatás is van, akkor a lakosságot kétszeresen kell számításba venni. Bölcs közgyűlés A döntés tehát még várat magára. A két közgyűlés bölcsességén múlik, hogy önző döntést hoz, vagy a megye minden települését nagyjából azonos előnyökhöz juttatja, illetve egyformán érzik a szolgáltatás terheit. OTP-lakásépítés Nyíregyházán Nyíregyházán a görög katolikus templom mögött épülő üzletek és OTP-lakások a Bercsényi utca felől Elek Emil felvétele-------------Tárca — L assacskán megszűnt az örökös szélcsend. A meleg az utcáról beköltözött a lakásokba, hogy átadja helyét párás, dühös ellenségének. Áldatlan nehéz köd nehezedett a fákra, s ők színes leveleket zúdítottak a földre, melyben üzenték: tombol az ősz. Mint hírnévre vágyó piktor, úgy jár vissza évről évre, és szürkére festi a várost szitáló esővel, fröccsenő sárral. Peti leguggolt egy pocsolya mellé és mélyen a víztükörbe bámult. Furcsa évszak vagy — gondolta —, talán nem is tudod mit akarsz. Eleinte beérleled a gyümölcsöket, zöldségeket, de a kevésbé szorgalmas gazdák terményeire fagyot küldesz. Először kiszínezed az erdőket, parkokat, majd beleunva munkádba, megkopaszítod őket. Szeptemberben még hagysz minket az elmúló, gyenge napfényben sütkérezni, ám később ordas időt zúdítasz ránk. Különböző kémiai folyamatokkal szövetkezve bort készíttetsz a szőlőből, pálinkát a szilvából, és nem gondolsz arra, hogy ezzel emberek életét teheted tönkre. Kedves madarainkat melegebb vidékekre riasztod, s fekete varjúcsapattal sötétíted az eget. Majd mikorra végre mindent a saját ízlésedre formáltál, akkor engeded a télnek szőnyegként feltekerni tájaid, hagyod hókristály-ko- porsóba helyezni műved. Ekkor hatalmas bakancsban, siető ember gázolt át a sáron. Egy lépéssel bezúzta a víztükröt, darabokra törve így Peti gondolatait. A pocsolyán a fogságkörök lassan értek partot. Az elhagyott szemű kisfiú mögött újból életre kelt minden, széllel verekedett a környék. Visszanézett még egyszer a lúdbőrös tócsára, melyből annyi érdekeset kiolvasott. Sárga falevelet emelt fel a földről, s hazafelé a füstszagú utcákon tovább böngészte Ősz apó rejtett üzenetét. L Nézqpont Lehetőségek Mező Éva / mádom a hirdetéseket! Csábítóbbnál csábítóbb árukat kínálnak fantasztikusan kedvező feltételekkel. Kedvenceim az autóvásárlás lehetőségeit ecsetelő egypercesek. Egy perc alatt megtudhatja az ember, mit szalaszt el, ha nem cselekszik gyorsan. Töprenghet és választhat: nyilvánítsa 12 éves kétütemű Trabantját 100 000 forintot érőnek és vásároljon egy új Renault-t? Vagy beszélje rá párját arra, hogy Daciájából üljön át egy Opelbe? A lehetőségek szinte korlátlanok: részlet- fizetés, bérautó, sőt, lízing. Igaz, párom ez utóbbi szó magyar jelentését még nem igazán járta körül, csak próbálta szótagolni, értelmezni. Neki végeredménynek ez jött ki: líz-ing. Rögtön megrettent, mert baj van, ha már az ember ingét is emlegetik. No, de ott a részlet! Ezt igazán érdemes megérdeklődni. Főképpen a havi törlesztés érdekelte, a beugró már csak ráadás volt szédülő fejére. Havonta csak húszezer — méltányos feltétel. Meglehet, méltányos, de az ő havi fizetése tizenötezer, bruttóban. Diplomával. Ez is méltányos? Valószínűleg nem egyedül van az ilyen gondolatokkal. Áru van, tehát hirdetik, mert jó bornak is kell a cégér. Áruból a bőség zavara, de nincs meg hozzá a bőség kosara. Pedig egyszer a kettőnek közeledni kéne... Gyermekhősök Molnár Károly írja Túráról A rendszer- váltást követően alakult meg a Magyarország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség. Az eltelt években 35 ezer tagot számláló gyermekszervezetté lettek a PRO PATRIA nemzeti gyerekszövetségből. Legújabb kiadványukat a Galga hagyományőrző csapat (2194 Túra, Pf. 8.) juttatja el a megrendelőkhöz. A szabadságharc gyermekhőseiről ez az első hiteles forrásmunka. A 48 oldalas, fényképekkel, rajzokkal, dokumentummásolatokkal gazdagított összeállítás Kársa Ferenc egykori honvédőrmester és hadnagy 1853-ban készült naplójának tartalmát is az olvasók elé tárja. Bona Gábor — e kor kutatója — jóvoltából tudjuk, hogy az éppenhogy megszületett honvédsereg életkori jellemzője a fiatalság volt. A századosi-kapitányi állomány 50,6 százaléka 16-29 éves volt, s a 16-29 év közöttiek száma 62 volt. A Karsai László alezredes szerkesztette könyvet Bodó László lektorálta. A kiadványt jól hasznosíthatják a pedagógusok és a diákok is történelmi tanulmányaikban. Kommentár _________ Ködös utak Nagy István Attila A hétvégén sűrű pelyhek- ben esett a hó. Békés nyugalomban, a legszebb ünnepeket felidézve, amikor megszáll bennünket valamilyen régóta vágyott harmónia. Kinézünk az ablakon, mint egykor gyermekkorunkban, s egyszerre minden szép lesz. Az utak népieknek, egy-egy járókelő siet csupán hazafelé. De ez már régóta a múlté, mert napjainkban nincsenek már néptelen utak, a járókelők sem baktatnak csöndesen hazafelé. Mindenki rohan, mintha valamilyen ismeretlen tartomány vonzásának engedelmeskedne. A fékek pedig csikorognak, a mentők szirénáznak. Megint mások átkozódnak. Minden esztendőben, a tél közeledtével újra és újra beszélni kell róla, hogy vajon felkészültünk-e mindnyájan azokra a közlekedésben beálló változásokra, amelyek ebben az évszakban várnak ránk. Minden év tavaszán, amikor a szakemberek elemzik a téli közlekedési statisztikát, megállapítják, hogy ezúttal sem voltunk elég óvatosak. A mostani tél előtt pedig újabb viharfelhők gyülekeznek. Lényegesen romlott közlekedési morálunk. Lassan ott tartunk, hogy mindenki arra megy, amerre akar, úgy kanyarodik, ahogy tud, akkor előz, amikor a kedve tartja. „A szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket" — mondja a cinikus közlekedő. S valóban ez történik a gyakorlatban. Rossz rágondolni, mi lesz, ha a csúszós utakon megnő a fékút, ha a ködös nappalokon lecsökken a látótávolság. Ha a reflexek a régi beidegződések alapján működnek, amelyek azt súgják, hogy meg lehet állni. Még meg lehet. Jobban fel kellene készülnünk tehát, nemcsak azzal a gesztussal intézni el a veszélyt, hogy minden évben ezt hallani, hanem valóban tudatában is lenni annak, hogy a másokról való gondolkodás önmagunk testi épségét is szolgálja. ÍC I M f 3
