Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

1992. november 17., kedd HATTER Azonos előnyök, egyforma teherviselés Még nincs döntés a vízművek sorsáról, de már égetően fontos Balogh József Nyíregyháza (KM) — Mi lesz a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei vízművek sorsa? Régi téma már ez, van aki feldarabolása, van aki egy­ben tartása mellett teszi le a voksot. A megoldás megkö­zelítésére augusztusban a megyei közgyűlés a víz- és csatornamű vállalat további irányítását egy kilenctagú felügyelőbizottságra ruházta át. Mi a bizottság feladata, és kik a tagjai? Zilahi József, a megyei köz­gyűlés alelnöke így foglalta össze: — A bizottság tagjainak ki­választása úgy történik, hogy a megye tájegységei arányos képviseletet kapjanak, képvi­selve legyen a vállalat, a me­gyei önkormányzat, a számla- vezető bank és, természetesen, Nyíregyháza város is. Megkezdték az átadást — A felügyelőbizottság munkájának fő célja a vállala­ton belüli vagyonmozgásokat figyelni, nehogy a hét üzem­mérnökség között valamelyik számára előnytelen átcsopor­tosítás történhessék, mert ez a működtetésben zavarokat okozhat. A másik feladata: segíteni a vállalatvezetés mun­káját, hogy korrekt, pontos adatszolgáltatással lássa el az önkormányzatokat. Olyan vád érte ugyanis őket, hogy sze­lektív információ kibocsátásá­val közelítették meg a kérdés megoldását. — Mi lesz a vállalat vagyo­nának sorsa? — Ez újabb nagy téma, ugyanis a VÁB megkezdte a vagyonátadást. Nagyon nehéz helyzet állt elő: 228 települési önkormányzatnak napi kon­zultációval kellene kialakítani a működtetői vagyonmegosz­tást. A közművagyonnal nincs gond. A településen ott a csa­torna, vagy a vízmű, az auto­matikusan az övé. De a forgó­eszköz, a gépjárművek, a rak­tárkészlet az egész megyére kihat. Ha olyan döntés szüle­tik, hogy ez is felosztásra ke­rül, azt úgy kell elvégezni, hogy ahány szervezet létrejön ebből a vállalatból, mindegyik olyan működői vagyonrészt kapjon, amivel a közmű va­gyonát működésbe tudja hoz­ni. — Milyen álláspontok körül csoportosíthatók az érdekek? — Pillanatnyilag olyan kö­zös álláspont alakult ki, hogy az látszana szerencsésnek, ha Nyíregyháza és közvetlen vonzáskörzete alakítana egy szervezetet, a visszamaradó rész pedig egy nagy megyei vállalat maradna. Ez nem je­lenti, hogy így is lesz. A sza­kértői bizottság azért javasolja ezt, mert ha a mostani forgó­alap továbbosztódik, a haté­konysága nagymértékben megkérdőjelezhető és biztos hogy ebből a forgóalapból a sok megosztott vagyont nem lehet működtetni. Önnálló egység — Párhuzamos raktárkész­leteket kell létrehozni, min­denütt azonos célgépeket kell beszerezni, nem beszélve a személyzetről, a vezetői mun­káról, mind-mind többszörö­ződik. Ennek ellenére vannak olyan törekvések, hogy a hét szakaszmérnökséget önálló egységgé kell nyilvánítani, sőt van még kisebb egységekre bontó törekvés, javaslat is, olyan, hogy hat-hét község önállóan is alakíthasson víz­müvet. — Mi a vagyonátadó bizott­ság álláspotja? — A VÁB a jogszabályok szerint fog eljárni. Ennek lé­nyege, hogy ha egy ilyen kis térségben van, mondjuk, 17 település, és abból nyolc kéri, akkor önálló egységet kell kialakítani, ha azok egy mű­szaki egységet képeznek. Min­denesetre a következő köz­gyűlésre azzal a javaslattal ál­lunk elő, hogy Nyíregyháza és környéke önálló egységgé szerveződjék. Majd kiderül, milyen vagyontestet akar ki­vinni a vállalatból, illetve, hogy a vagyonmegosztásnak mi lesz az alapja. A vagyon­érték, a lakosság aránya, a fo­gyasztói arány, és egy sor más dologból lehet még kiindulni. A szakértői bizottság amellett foglalt állást, hogy súlyozott lakossági arány legyen a va- gyonelosztás alapja. Ez azt je­lenti, hogy a közműves vízel­látás mellett a szennyvizet is számításba veszi, tehát ha egy településen a víz mellett szennyvízszolgáltatás is van, akkor a lakosságot kétszeresen kell számításba venni. Bölcs közgyűlés A döntés tehát még várat magára. A két közgyűlés böl­csességén múlik, hogy önző döntést hoz, vagy a megye minden települését nagyjából azonos előnyökhöz juttatja, il­letve egyformán érzik a szol­gáltatás terheit. OTP-lakásépítés Nyíregyházán Nyíregyházán a görög katolikus templom mögött épülő üzletek és OTP-lakások a Bercsényi utca felől Elek Emil felvétele-------------Tárca — L assacskán megszűnt az örökös szélcsend. A me­leg az utcáról beköltözött a lakásokba, hogy átadja helyét párás, dühös ellenségének. Áldatlan nehéz köd neheze­dett a fákra, s ők színes leve­leket zúdítottak a földre, melyben üzenték: tombol az ősz. Mint hírnévre vágyó pik­tor, úgy jár vissza évről évre, és szürkére festi a várost szi­táló esővel, fröccsenő sárral. Peti leguggolt egy pocsolya mellé és mélyen a víztükörbe bámult. Furcsa évszak vagy — gondolta —, talán nem is tudod mit akarsz. Eleinte be­érleled a gyümölcsöket, zöld­ségeket, de a kevésbé szorgal­mas gazdák terményeire fa­gyot küldesz. Először kiszínezed az erdő­ket, parkokat, majd beleunva munkádba, megkopaszítod őket. Szeptemberben még hagysz minket az elmúló, gyenge napfényben sütkérez­ni, ám később ordas időt zúdí­tasz ránk. Különböző kémiai folyamatokkal szövetkezve bort készíttetsz a szőlőből, pálinkát a szilvából, és nem gondolsz arra, hogy ezzel em­berek életét teheted tönkre. Kedves madarainkat mele­gebb vidékekre riasztod, s fekete varjúcsapattal sötétí­ted az eget. Majd mikorra végre min­dent a saját ízlésedre for­máltál, akkor engeded a tél­nek szőnyegként feltekerni tá­jaid, hagyod hókristály-ko- porsóba helyezni műved. Ekkor hatalmas bakancs­ban, siető ember gázolt át a sáron. Egy lépéssel bezúzta a víztükröt, darabokra törve így Peti gondolatait. A pocsolyán a fogságkörök lassan értek partot. Az elhagyott szemű kisfiú mögött újból életre kelt min­den, széllel verekedett a kör­nyék. Visszanézett még egy­szer a lúdbőrös tócsára, melyből annyi érdekeset ki­olvasott. Sárga falevelet emelt fel a földről, s hazafelé a füstszagú utcákon tovább böngészte Ősz apó rejtett üzenetét. L Nézqpont Lehetőségek Mező Éva / mádom a hirdetéseket! Csábítóbbnál csábítóbb árukat kínálnak fantasztiku­san kedvező feltételekkel. Kedvenceim az autóvásár­lás lehetőségeit ecsetelő egypercesek. Egy perc alatt megtudhatja az ember, mit szalaszt el, ha nem cselek­szik gyorsan. Töprenghet és választhat: nyilvánítsa 12 éves kétütemű Trabantját 100 000 forintot érőnek és vásároljon egy új Renault-t? Vagy beszélje rá párját ar­ra, hogy Daciájából üljön át egy Opelbe? A lehetőségek szinte korlátlanok: részlet- fizetés, bérautó, sőt, lízing. Igaz, párom ez utóbbi szó magyar jelentését még nem igazán járta körül, csak próbálta szótagolni, értel­mezni. Neki végeredmény­nek ez jött ki: líz-ing. Rögtön megrettent, mert baj van, ha már az ember ingét is em­legetik. No, de ott a részlet! Ezt igazán érdemes megér­deklődni. Főképpen a havi törlesztés érdekelte, a beug­ró már csak ráadás volt szé­dülő fejére. Havonta csak húszezer — méltányos felté­tel. Meglehet, méltányos, de az ő havi fizetése tizenöt­ezer, bruttóban. Diplomá­val. Ez is méltányos? Valószínűleg nem egyedül van az ilyen gondolatokkal. Áru van, tehát hirdetik, mert jó bornak is kell a cégér. Áruból a bőség zavara, de nincs meg hozzá a bőség kosara. Pedig egyszer a ket­tőnek közeledni kéne... Gyermekhősök Molnár Károly írja Túráról A rendszer- váltást köve­tően alakult meg a Ma­gyarország Felfedezői Ha­gyományőrző Szövetség. Az eltelt években 35 ezer tagot számláló gyermekszer­vezetté lettek a PRO PAT­RIA nemzeti gyerekszövet­ségből. Legújabb kiadványu­kat a Galga hagyományőrző csapat (2194 Túra, Pf. 8.) juttatja el a megrendelőkhöz. A szabadságharc gyer­mekhőseiről ez az első hite­les forrásmunka. A 48 olda­las, fényképekkel, rajzokkal, dokumentummásolatokkal gazdagított összeállítás Kár­sa Ferenc egykori honvédőr­mester és hadnagy 1853-ban készült naplójának tartalmát is az olvasók elé tárja. Bona Gábor — e kor ku­tatója — jóvoltából tudjuk, hogy az éppenhogy megszü­letett honvédsereg életkori jellemzője a fiatalság volt. A századosi-kapitányi állo­mány 50,6 százaléka 16-29 éves volt, s a 16-29 év kö­zöttiek száma 62 volt. A Karsai László alezredes szerkesztette könyvet Bodó László lektorálta. A kiad­ványt jól hasznosíthatják a pedagógusok és a diákok is történelmi tanulmányaikban. Kommentár _________ Ködös utak Nagy István Attila A hétvégén sűrű pelyhek- ben esett a hó. Békés nyugalomban, a legszebb ünnepeket felidézve, amikor megszáll bennünket valami­lyen régóta vágyott harmó­nia. Kinézünk az ablakon, mint egykor gyermekko­runkban, s egyszerre min­den szép lesz. Az utak népie­knek, egy-egy járókelő siet csupán hazafelé. De ez már régóta a múlté, mert napjainkban nincsenek már néptelen utak, a járóke­lők sem baktatnak csönde­sen hazafelé. Mindenki ro­han, mintha valamilyen is­meretlen tartomány vonzá­sának engedelmeskedne. A fékek pedig csikorognak, a mentők szirénáznak. Megint mások átkozódnak. Minden esztendőben, a tél közeledtével újra és újra beszélni kell róla, hogy va­jon felkészültünk-e mind­nyájan azokra a közlekedés­ben beálló változásokra, amelyek ebben az évszakban várnak ránk. Minden év tavaszán, amikor a szakem­berek elemzik a téli közleke­dési statisztikát, megállapít­ják, hogy ezúttal sem vol­tunk elég óvatosak. A mostani tél előtt pedig újabb viharfelhők gyülekez­nek. Lényegesen romlott közlekedési morálunk. Las­san ott tartunk, hogy min­denki arra megy, amer­re akar, úgy kanyarodik, ahogy tud, akkor előz, ami­kor a kedve tartja. „A sza­bályok azért vannak, hogy megszegjük őket" — mond­ja a cinikus közlekedő. S valóban ez történik a gya­korlatban. Rossz rágondol­ni, mi lesz, ha a csúszós utakon megnő a fékút, ha a ködös nappalokon lecsök­ken a látótávolság. Ha a ref­lexek a régi beidegződések alapján működnek, amelyek azt súgják, hogy meg lehet állni. Még meg lehet. Jobban fel kellene készül­nünk tehát, nemcsak azzal a gesztussal intézni el a ve­szélyt, hogy minden évben ezt hallani, hanem valóban tudatában is lenni annak, hogy a másokról való gon­dolkodás önmagunk testi épségét is szolgálja. ÍC I M f 3

Next

/
Thumbnails
Contents