Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

1992. november 3., kedd HATTER Kelet-Magyarorsxág 3 Minden út kómába vezet Fórum Nyíregyháza közlekedéséről Asztalos Miklós, Tanyik Viola, Hering Istvánná, Bodócs János Szekeres Tibor felvétele Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán 1992 a csapni­való közlekedés éve volt. A sok útjavítás és infrastruk­turális munkálatok miatt úgy éreztük és érezzük, a közlekedés a korábbinál is rosszabb lett. Hogy csak két példát mondjunk: nem könnyű reggelente a város- központba bejutni mondjuk a Korányi úton. De kijutni sem könnyű a városból Nyír­telek felé egy rendesebb pia­ci napon. Kerekasztal-beszélgeté- sünkre néhány szakembert hívtunk meg, mondják el vé­leményüket, hogyan jött létre ez a helyzet, mi a megoldás, várható-e a közeljövőben va­lamiféle javulás. Hering Istvánné főelőadó, Tanyik Vio­la előadó a városüzemeltetési iroda részéről, Bodócs János osztályvezető a közúti igazga­tóságtól és Asztalos Miklós százados a megyei rendőr-fő­kapitányság közlekedési osz­tályától vett részt a beszélge­tésen. Szerkesztőségünket Bodnár István képviselte. • Bár a helyzet más váro­sokhoz viszonyítva nem ka­tasztrofális, kétségkívül a me­gyében Nyíregyházán a leg­rosszabb a közlekedés. Ennek oka elsősorban arra vezethető vissza, hogy az új lakótelepek­hez — Jósaváros, Örökösföld — nem készült megfelelő úthá­lózat. Az idén felhalmozódott útjavítások pedig csak nehezí­tették a helyzetet. H. I.-né: Az útjavításokat pedig halaszthatatlanul el kel­lett végezni, már csak azért is, mert 1992-ben sikerült annyi állami támogatást szerezni, amiből sok minden megoldha­tó volt. Bármennyire is hihe­tetlen, Nyíregyháza útjainak több mint 50 százaléka, saj­nos, még ma is földút, és még a belváros közelében is akad ilyen. T. V.: Nemcsak az úthá­lózatot javították, hanem sok más kommunális munkálatot is az idén végeztek el, így sok­felé gáz- és vízvezeték-fekte­tés, csatornázás volt. Sajnos, néha még engedély sem szük­séges bizonyos munkála­tokhoz, hibaelhárításhoz. De azért tegyük hozzá, a munkák mind a lakosság érdekeit szol­gálják. • Ez mind igaz, de ezeknél a munkálatoknál maradva, a la­kosság részéről joggal kifogá­solják, hogy ezek az útjavítá­sok, vezeték-lefektetések, mint például az Arany János utcán, annyi ideig tartanak. A. M.: Akármerre járunk az országban, mindenütt ez a nagymértékű útfelújítás ta­pasztalható. Bizonyára a kivi­telezők megterheltségével is magyarázható a lassúnak tűnő munka. De visszatérve az ezekből adódó közlekedési problémákra, Nyíregyházának körülbelül egyharmadát érin­tették a munkák, amelyek azonban az egész város közle­kedésére kihatottak. Néha — amikor a forgalmi rend vala­hol felborult — egész városré­szeket nehéz volt megközelí­teni. A nyíregyházi utak áte­resztőképessége igen korláto­zott. És ne feledjük, a forga­lom is évről évre nő. % Az a tapasztalat, hogy a jelzőlámpáknál torlódik össze leginkább a forgalom. Lassú áteresztőképességűeknek tűn­nek. Gyakran ötször, hatszor is vált a lámpa, amíg átjutunk az útkereszteződésen. Nem le­hetne-e ezt valahogy gyorsí­tani? A. M.: Csúcsforgalmi idők­ben a közlekedési lámpák he­lyett a rendőri forgalomirá­nyítás nem megoldás. Nem is igen győznénk, mert legalább 20-30 helyre kellene rendőr. Másrészt, például, ez felborí­taná a körúton már meglévő zöld hullámot. Tény viszont, hogy vannak modernebb, szá­mítógéppel kombinált lámpák, lámparendszerek. J.: Való igaz, nagyon jó lenne, ha forgalomirányító központ létesülne Nyíregyhá­zán. Már el is készültek a ter­vek, csak az a probléma, hogy ennek a megvalósítása mint­egy 40-45 millió forintba kerülne. Erre a járművezérlő programra az idén 9 millió fo­rint jutott. Ebből előkészületi munkálatokat lehetett végezni a gyalogosok számára néhány helyen. De nagyon reméljük, előbb-utóbb ez a rendszer is elkészül. Addig is járműszám- lálás alapján lehet valamikép­pen a városi közlekedést összehangolni, elsősorban a nagykörúton. Talán érdekes lehet egy adat: a számlálás szerint a legforgalmasabb a Rákóczi utca, amelyen napon­ta 13 ezer jármű halad át. • Hallani, hogy néhány mentesítő út készül... H. I: Nagyon sokat fog segíteni, ha elkészül a Korányi és a Pazonyi utat összekötő szakasz, amely a temető végé­től indul majd a Család utca magasságáig. Ennek az úrnak az építését már jövőre elkez­dik. Ugyancsak fontos lesz a Sóstóhegyet és a Korányi utcát összekötő szakasz, amely a so­rompókat kerüli ki. De elké­szültek már a tervek a Tokaji és a Tiszavasvári út összeköté­sére is, amely nemcsak a Rá­kóczi és Tokaji út forgalmát csökkenti majd, hanem a nemzetközi piac parkírozási gondjain is segíthet. • Nem szóltunk még a köz­lekedés szomorú statisztiká­járól, nevezetesen arról, hogy a közlekedési gondok bizo­nyára a balesetek számának a növekedésében is tetten ér­hetők. A. M: Sajnos, ez így van. Az előző év kilenc hónapjához viszonyítva 3-4 százalékkal nőtt a balesetek száma, és a megyénk 926 közlekedési balesetének 35-40 százaléka Nyíregyházán és vonzáskörze­tében történt. Hetvenhetén nem haltak volna meg a me­gyénkben, ha betartják a köz­lekedési szabályokat. Hadd ra­gadjam meg az alkalmat, hogy felhívjam a Kelet-Magyar- ország olvasóinak is a fi­gyelmét arra, hogy a nehezebb körülmények között még tü­relmesebben kell vezetni. Ne az legyen a fontos, hogy az úticélt minél hamarabb elér­jük, hanem az, hogy baj nélkül érjünk oda. Nagyon kell fi­gyelni éppen az útépítések mi­att megváltozó forgalmi rend­re. Sajnos, a forgalom csak növekedni fog. En, szívem szerint, nagyon ösztönözném a kerékpár adta lehetőségeket a közlekedésben, persze csak akkor, ha erre mindenütt meglennének a feltételek. A mátészalkai gyermek- és ifjúsági otthonban a 126 lakóból hatvanan nyolc családban élnek. A lányok a sütést-főzést is megtanulhatják az otthon konyháján Molnár Károly felvétele A Nyírterv tervei Maszek mérnökök lesznek Nyíregyháza (KM - N. L.) — A közelmúltban befejező­dött a megyei tervező vállalat­nál, a Nyírtervnél a vagyonér­tékelés. Novemberben köz­gyűlést tartanak a cégnél, e fó­rumon fő napirend lesz az áta­lakulás. A vállalatnál már ko­rábban hoztak egy sor új in­tézkedést, többek közt bővítet­ték a szolgáltatások körét. A változásokról, a tervekről Pá­losi Lajos megbízott igazgató tájékoztatta lapunkat. Az elmúlt évben nem drasz­tikus, de folyamatos létszám- leépítést hajtottak végre, mivel az építési kedv csökkenésével kevesebb lett a megrendelés. Munkaköröket vontak össze, takarékosabb, ésszerűbb gaz­dálkodásra tértek át, megvál­toztatták a régi struktúrát. Ám most is jelentős szellemi erő, szaktudás létezik a Nyírterv­nél, s a technikai feltételek is jók. Ennek is köszönhető, hogy új szolgáltatásként beve­zették a beruházások műszaki ellenőrzését, lebonyolítását. Több tervező értékbecslő vizs­gákat tett, ők ingatlanok szak­szerű becslését végzik. Budapesten a Közlekedési Múzeumnak dolgoznak, Deb­recenben nemrég két iskolai tornatermet terveztek. Tu- zséron egészségügyi központ tervezésével végeztek, Válla- jon és Bátorligeten az isko­labővítés tervét készítették el. Nagy munkájuk Nyíregyházán a Nyírvíz palota felújítási ter­vének elkészítése. A novemberi közgyűlésen a kft.-vé való átalakulást ter­jesztik elő. A terv szerint a dolgozók üzletrészt is vásárol­hatnak majd a cégből. A kft. az önkormányzatokkal és a vállalkozókkal akar szoros munkakapcsolatot kialakítani. Nézqponr Kesztyűs kézzel Kováts Dénes Szinte hátborzongató ol­vasni a távirati iroda bűnü­gyi híradásait, a rendőri je­lentéseket, olyan sok a bűn- cselekmény. Bármely fajtá­jára gondolunk, elítélendő, de sajnos az erőszakkal el­követettek száma igen nagy. Az utcán ütnek le gyanútlan járókelőket, otthonukban tá­madnak meg idős, és fiata­labb embereket, hogy elve­gyék értékeiket. S ha pénze nincs is az áldozatnak, vagy csupán pár forintja, akkor sem ússza meg, előfordult, hogy kabátját, cipőjét szed­ték le valakiről a nyílt utcán. Egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a lopás fajul erőszakos bűncselek­ménnyé, bántalmazzák az értékeit védő tulajdonost, a kö-zösség tulajdonát védő mezőőrt, és még sorolhat­nánk a példákat. Védik az értékeket — s nemegyszer életveszélybe kerülnek. S mi következik ezután? Megítélés kérdése, ki mit vár el, miképp értékel. Van, amikor rács mögé kerülnek az elkövetők a vizsgálat idejére is, másszor nyugod­tan védekezhetnek szabadlá­bon. Kétségtelen, eléggé zsúfoltak a fogdák, börtönök hazánkban (ezt hangoztat­ják az illetékesek), s az is, hogy számos feltétele van az előzetes letartóztatásnak. Az állampolgárok egy része mégis elégedetlen azzal, hogy szabadlábon vannak a bűnelkövetők a vizsgálat idején. Mert félő: a támadók összebeszélnek, s ennek kö­vetkeztében az áldozat val­lomása keveset érhet, de a fenyegetettség érzése is nagy lelki teher... Közben sok bűnöző éli világát, szabadon járkálnak közöttünk. S retteghet to­vább az utcán közlekedő, a vagyont védő állampolgár: mikor éri újabb támadás. Igen, nem, igen. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár SaROKpont Kállai János Nehogy bárki is a rockze­ne valamiféle próbatételére gondoljon! Tisztázzuk már az elején: a ROK — regio­nális oktatási központ — az oktatásügy irányításának, koordinálásának a frissen megalakult szervezete. Igen. November 1-jétől — mint ahogyan Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára egy közelmúltbeli tájékoztatóján mondotta — megkezdik működésüket az új hivatalok. Pedagóguskörökben köz­tudott, a konstrukció kia­lakítása körül már a ter­vezés szakaszában heves vi­ták zajlottak. Mondhatnánk: az elfogadás előtt álló ok­tatási törvény egyik sarka­latos kérdésévé markánso- dott a ROK léte vagy nemlé­te. Az ellenzői, amikor ag­godalmaikat megfogalmaz­ták, nem is titkoltan arra gondoltak: ismét egy új ap­parátus, újra egy, az irányí­tás centralizációját kiszol­gáló szerv, ellenőrző, deter­mináló hatalom jön majd létre. Odalesz az oly sokat hangoztatott intézményi au­tonómia, befellegzett a he­lyi kezdeményezéseknek, majd megint ránk kö­szönt az „én majd megmon­dom, hogy szabad csinál­nod- korszaka. És ebből az önállóság első, bátortalan lépéseit még csak most pró­bálgató pedagógustársada­lom nem kér. De ne ítélkezzünk elha­markodottan. Minden angol tudja, s lassan mi is megta­nuljuk: a puding próbája az, hogy megeszik. Higgyünk tehát abban, hogy nem az adminisztráció sohasem szeretett, újabb csodaboga­ra lesz a ROK, hanem a szaktárca és az oktatási-ne­velési intézmények közötti szint, ami kezelhetővé teszi a sokszor kaotikusnak tűnő oktatásszerkezetet. Mert ugyan ki gondolhatná ko­molyan, hogy a 3000 önkor­mányzat, all 000 intéz­mény, ami az MKM-hez tar­tozik, áttekinthető, mozgat­ható és segíthető a budapes­ti Szalay utca távolságaiból. Ne mondjuk hát már most a ROK-ra, hogy sóhivatal. Várjuk — hiszen a kivárást, azt gondolom a pedagógu­sok már rutinszinten „műve­lik” —, hogy miként fognak majd ténykedni, engedjük meg, hogy bizonyíthas­sanak.

Next

/
Thumbnails
Contents