Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
1 KOZELET Az alsó áfa-kulcsot emeljék meg Kisgazdák a kétkulcsos áfáról Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Lassan nyilvános politikai és gazdasági alkuvá válik a jövő évi központi költségvetés tervezetéről folyó parlamenti vita. Igaz, a folyamatban az ellenzék egyelőre nem játszik különösebb szerepet. Már csak azért sem, mert a koalíciós padsorokban helyet foglaló honatyák és a kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy „igen” szavazataikkal elvben nélkülük is törvényerőre tudják emelni a T. Ház előtt fekvő tervezetet. így a külső szemlélő számára jobbára úgy tűnik, hogy nemigen talál értő fülekre egyetlen, egyébként igencsak megfontolást érdemlő ellenzéki javaslat sem. Rótt Nándor a kereszténydemokraták nevében felszólalva kedden kijelentette: a kétkulcsos áfa bevezetése esetén frakciója továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy tíz alapvető élelmiszeripari termék a nulla- kulcsos kategóriába tartozzék. Az így kieső költségvetési bevételek pótlására azt javasolják, hogy a kedvezményes, a jelenlegi tervek szerinti 8 százalékos kulcsot emeljék meg 2 százalékkal, s több, ma 15 százalékos áfa alá tartozó szolgáltatás adótételét növeljék 25 százalékra. Mi több, néhány luxustermék adóját is emelje meg a kormány. Az elmondottak indokaként Rótt Nándor elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyokat figyelembe véve megengedhetetlennek tartják, hogy a kétkulcsos áfa teljes körű bevezetése ismét a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat és a kiskeresetűeket sújtsa. Politikai szempontból érdekesebb javaslattal állt elő Zsíros Géza, a parlament agrárbizottságának elnöke. A történet előzményéhez hozzátartozik, hogy a kisgazda képviselő két törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. E javaslatok az 1992. évi első és második törvény átalakítását szolgálják: ha a képviselők elfogadják az előterjesztést, akkor például az „új” szövetkezeti átmeneti törvény szerint a kiválást addig lehet bejelenteni, ameddig át nem alakul a szövetkezet. (Ma a szövetkezeti tulajdonnevesítésről szóló közgyűlési határozat kézhezvételétől számítva 60 nap áll a tagok rendelkezésére a kiválás bejelentésére.) A másik módosítás a szövetkezeti törvényre vonatkozik. Lényege, hogy a kívülálló tulajdonosok minden korlátozás nélkül kivihessék a téeszekből a vagyonukat és az üzletrészüket. A probléma abból adódik, hogy többek szerint kimondottan káros lenne a vázolt módosítások törvénybe iktatása. Valószínűleg ehhez hasonlóan gondolkodtak az agrárbizottság más tagjai is, hiszen a múlt hét szerdai ülésen Zsíros Géza egyik javaslatát sem támogatta a bizottság. Az általános vitára való alkalmatlanság megállapítása után azonban Zsíros Géza zárszavában bejelentette: a két javaslatának a plenáris ülésen való elfogadása számára nem annyira szakmai, mint inkább politikai kérdés. Előfeltétele annak, hogy a kisgazda- párt a jövő évi állami gazdálkodást meghatározó alapvető törvényeket elfogadja. Zsíros Géza szerint a jövő évi központi költségvetés megszavazásáért járó ajándékkosárban e két indítványának a parlamenti elfogadása csak egy üveg itallal ér fel. A pénzügyminisztertől kapott „kosárban” Zsíros Géza reményei szerint benne lesz a mezőgazdasági kistermelőket megillető 750 ezer forintos árbevételig járó adókedvezmény is. A képviselő úgy véli, a pénzügyi tárcának meg kell barátkoznia egy olyan koncepcióval, amelyikbe ez a tétel is belefér, másképpen a kisgazdák „nemigen” szavazzák meg a kétkulcsos áfa bevezetését. Reflektor : Könyvtárünnep Vincze Péter Kisvárdán 1952-ben, az akkor lelkes szervezők alapították meg, a községi és járási könyvtárat, a mai városi könyvtár elődjét. Az alapítás 40. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeznek meg gazdag programmal a mostani dolgozók. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás „Kis- várda sajtó- és könyvtártörténete a reformkortól napjainkig” címmel november 2-án. A különböző korosztályoknak „Városunk Költészete” címmel rendeznek szavalóversenyt. A 6-10 éveseknek november 9-én volt, a 10-14 éveseknek november 16-án, s a 14-18 éveseknek november 23-án lesz a szavalóverseny 14 órától a könyvtárban. A város szülöttének költészetével, verseivel, s a költővel: Bodor Miklóssal november 25-én (szerdán) 14 órától találkozhatnak a szép versek kedvelői a könyvtárban. r Kormányképes erővé válni Érdeklődés Amerikából ...avagy kinek kell a nyíregyházi dohányfermentáló? Küldöttgyűlés előtt a szabad demokratáknál Nyíregyháza (KM — BJ) — A legfontosabb társadalmi kérdések kerülnek terítékre november 13., 14., 15- én Budapesten, a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttgyűlésén, s ezek megvitatásában a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében élő szabad demokraták is részt vesznek. A küldöttek száma 35, ám a 10 szekció munkájában szakértők és az SZDSZ bármely tagja részt vehet. Amint azt Lövei Csaba területi szervező egy sajtótájékoztatón elmondta: mivel a megyéből jelentős számú agrármérnök, erdész dolgozik a Szabad Demokraták Szövetségében, így az agrárszekcióban várható a szociálpolitikai szekció mellett legnépesebb szabolcsi közreműködő. Hangsúlyozni kívánják, hogy az akadozó kárpótlás és a nem megfelelő szövetkezeti átalakulás nyomán mély válságba jutott agrárgazdaság csak megfelelő programmal vezérelhető ki nehéz helyzetéből. Tragikusan romlottak a lakosság életkörülményei, ez szükségessé teszi a támogatási és segítési módszerek újragondolását. Ehhez is új tagozat létrehozásával kíván segítséget nyújtani az SZDSZ megyei csoportja. A munkanélküliség kiemelkedő problémája ennek a régiónak. A kormánynak az a törekvése, hogy a munkanélkülieket egy fél évig támogatja, majd a problémát átruházza az önkormányzatokra, a felelősségtől való szabadulást jelenti. A szabad demokraták ezért olyan álláspontot képviselnek, hogy az 1993-as költségvetésből a települési önkormányzatok külön és ne egy kevert normatívában kapjanak a munka- nélküliek segélyezésére fordítható pénzt, az elosztás aránya pedig ne a lakosság számaránya, hanem a településenkénti munkanélküliségi ráta legyen. Útravalóul pedig azt az üzenetet fogalmazta meg a megyegyűlés a küldötteknek, hogy a szövetség a korábbi vitákat kizárva váljon a társadalom többsége számára elfogadható kormányképes erővé az 1994-es választásra. Budapest (KM - Jávor Á.) — A Dibrell Brothers Incorporated cég, amelynek székhelye az Egyesült Államokban, Virginia államban található, komolyan érdeklődik a nyíregyházi dohány- fermentáló megvásárlása iránt. Szándékuknak azzal is nyomatékot adtak, hogy az elmúlt héten Amerikába utaztattak négy Szabolcs szatmár-beregi képviselőt, Jakab Ferencet, Takács Pétert, Szilassi Gézát és Szend- rei Lászlót. A hazaérkezésüket követő napon kérdeztük az ott tapasztaltakról Takács Pétert. — A mi véleményünk az, hogy számunkra minden olyan privatizáció előnyös, ami növeli a dohánytermelők számát, a dohánytermesztés mennyiségét a megyében. Mivel ők dohányt fermentáló és dohányt adó cég, vásárlási szándékukkal összefügg, hogy a megyében, illetve a környékén évente megtermelt 15-18 ezer tonna dohányt akár megkétszerezze. — Azok a cigarettagyártó cégek, amelyek ezeket a feldolgozott termékeket felhasználják majd, már az országban vannak, s szeretnék innen kielégíteni ezeknek a gyártóknak az igényeit. Ha tervük megvalósul, rövid idő alatt képesek a fajtaváltás megszervezésére, a technológiai feltételek megteremtésére. —Minden bizonnyal vannak adataik, hány embert érintene a kedvező fordulat a megyében? — Az amerikai és a magyar dohánytermelő nem hasonlítható össze. A megyénkben körülbelül húszezer dohánytermelő van, a félholdastól az egyhektárosig található dohányföld. Amerikában a farmerek 30-50 hektáron termelnek dohányt. Nálunk alapjövedelemként, vagy jövedelemkiegészítésként foglalkoznak dohány- termesztéssel. Az amerikai üzlet sikere azt jelenthetné, hogy több család, illetve a jelenlegi termesztők nagyobb jövedelemhez juthatnának. Az amerikai cég napi kapcsolatot tart fenn a farmerekkel, tudják, hogy mire számíthatnak, milyen minőségű dohányt szállít az illető. Érdekük, hogy az általunk termelt dohány versenyképes, keresett legyen. Ehhez Magyarországon is meg kell újítani a technológiát. — Honnan tudhatják meg a termelők, hogy mikortól és mire kell odafigyelniük? — A vagyonügynökség — szándéka szerint — november 28-án kiírja a tendert, tehát még ebben az évben eldől, hogy megveszi-e a Dibrell a gyárat. Ha igen, a jövő év augusztus végén, szeptember elején az általa kívánt dohányfajtákat szeretné vásárolni, akkor már tavasszal indulna azzal a programmal, ami a dohánytermesztés megújítását jelentené. — Ez azt jelenti, hogy már a vetésnél tudhatják a szabolcsi termelők, hogy mit tegyenek a földbe? — Igen. A NYÍDOFER állandóan tartja a kapcsolatot munkatársain keresztül a termelőkkel, akiket már a szerződések megkötésekor orientál a fajta kiválasztására. Mi — és akkor, úgy gondolom, mind a tizenkilenc szabolcsi képviselőre érthetem —, valamennyien szeretnénk, ha olyan munkahelyteremtő, jövedelmet hozó beruházások kerülnének ide, ami létbiztonságot teremt. Együttműködés politika nélkül Megállapodás a megyei intézmények működtetésében Nyíregyháza (KM - BJ) — Az ideális az volna, ha a működtető ugyanaz volna, mint a tulajdonos, ám a sors úgy hozta, hogy ez nem esik egybe. Az élet azonban nem állhat meg. A színházban előadásokat kell rendezni, a sportcsarnokban versenyeket kíván látni a közönség, az uszodát sem lehet bezárni, mert olyan tehetségek, mint Szabó Tünde, másképp ugyan hol bontogathatnák szárnyaikat? Ilyen nagy rendezvények, nagy intézmények sorsa, működése volt a tétje annak a megbeszélésnek, amelyet a napokban Nyíregyházán a megyeházán tartottak, résztvevői pedig a megyei közgyűlés és Nyíregyháza önkormányzati tisztségviselői, a kultúrával, a sporttal foglalkozó bizottsági aktivistái voltak. Mielőtt egyenként sorra vennénk, hogyan sikerült a megállapodás, illik ide írni: követésre méltó módon, amire sajnos az országban is kevés példa akad. Mondta is Mádi Zoltán, Nyíregyháza polgármestere: a megye és a megyeszékhely közötti kapcsolatot az országban példaként emlegetik, pedig — ha olykor verejték árán is, de — mindössze annyi történik, hogy félreteszik a politikát, s megpróbálnak olyan együttműködést kialakítani, ami elvezet az egyetlen célhoz, a megye, a város számára fontos intézmények működési feltételeinek megteremtéséhez. Hogyan is állapodtak meg? Kezdjük az intézményekkel. A művelődési központ működtetését fele-fele arányban vállalják, 4-4 millió forintot terjesztenek a költségvetésben a testületek elé erre a célra. A könyvtár esetében a városé a költségek 80 százaléka, a megyéé 20, cserében csak azokat a koordinációs feladatokat kapják meg, amelyeket a városok területi feladatokat is ellátó könyvtárai nem vállalnak fel. A színház az eddigi gyakorlat szerint marad megyei fenntartásban a működési költségeket 51:49 százalékos arányban osztják meg, a felújítás költségei teljes mértékben a megyét terhelik. Mivel rövidesen lejár az igazgató mandátuma, közös pályázatot írnak ki, azokat közösen bírálják el, és ha a vezető kiválasztása megtörténik, a működtetés kérdéseire újból visszatérnek. A Bujtosi Szabadidő Csarnok működtetésének 65 százaléka a várost, 35 a megyét terheli, a felújításnál épp fordított az arány. A sóstói uszodát közösen üzemeltetik, az NYVSC labdarúgó-szakosztályának költségeihez azonos arányban járul hozzá a vasút, a város és a megye, s figyelembe vették a sportkör saját bevételét is. És ezzel elérkeztünk a rendezvényekhez. Közülük a legköltségesebb a Nyírségi Ősz. Ehhez a megye jövőre 700, 1994-re 900 ezer forintot ajánlott, vagy átadja a városnak a sóstói kisállomás tulajdonjogát, s annak bérbe adási bevételéből pótolják a hagyománnyá vált rendezvény költségeit. A Tudományos Akadémia most formálódó bizottságának a város egy-, a megye kétmilliót ad jövőre, a közgazdasági felsőoktatás ügyét fele-fele arányban 5 millióval támogatják. Arról van szó, hogy 1993 szeptemberétől a mezőgazda- sági főiskolán ötven hallgatóval kezdhetnék meg egy pénzügyi profilú és egy közigazgatási gazdálkodási csoportban a szakemberképzést. Minden bizonnyal megteremtik egy regionális fejlesztési intézet létrehozásának feltételeit. Mindezek a megállapodások persze akkor lépnek életbe, ha a két közgyűlés jóváhagyja, szentesíti azokat. Saját erővel a gyermekekért Molnár Károly felvétele 6 KeM-Magyarország Nyíri bakak a Donnál lent kötetet: örömmel és érdeklődéssel vette kezébe a kéziratot, mivel úgy vélte, hogy a magyar hadtörténetírásra 1945-ig jellemző munkával szembesülhet. A munka ugyanakkor nem csak ezred- történet, emlékkönyv is. A könyvben szereplő gyalogezred a 2. hadsereg egyik legnagyobb veszteségét elszenvedett alakulatai közé tartozott. Nyíregyháza (KM - PG) — Ismét gazdagodott a megye kortörténeti irodalma, a napokban jelent meg Bene János és Szabó Péter Nyíri bakák a Donnál című könyve a 12. gyalogezred Don-kanyarba indulása 50. évfordulóján rendezett bajtársi találkozó alkalmából. A könyv szakmai lektora, Szakály Sándor így jellemzi a gazdag forrásanyaggal, fényképes illusztrációval megjeilleszkedő épületet tervezett, s a gyermekváros karbantartói, szakmunkástanuló fiataljai az építést elvállalták, így mondhatni, saját erőből hozzáláttak a 9x15 méteres méretű építmény elkészítéséhez. A munkát júliusban kezdték, de közösen, még a tél beállta előtt elkészítik az objektumot, mely tovább javítja a közös munkálkodás feltételeit Mátészalka (KM - M. K.) — Mátészalkán, a Képes Géza utcában egy igazi gyermekparadicsom fogadta, fogadja a gondozásra szoruló fiatalokat. Látszólag minden szükséges létesítmény megépítésére sor került. Menet közben azonban kiderült: szükség van zöldség -gyümölcs raktárra, szakmai helyiségekre, pincére. A NYÍRBER a környezetbe
