Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-10 / 265. szám
EGYRŐL TÖBBET KISTERMELŐK - KÍSÉRTÉK Az oldalt összeállította: Galambos Béla Vállalkozó szürkeállomány A gazdák eltartanak egy „koponyát” St. Rupprecht - Nyíregyháza (KM - GB) — Egy harmincéves osztrák kertész- mérnök eddig még Ausztriában is újnak számító vállalkozásba fogott. Négyéves állami gyümölcstermesztési szaktanácsadói tevékenység után, amelyet a Steierorszá- gi Mező-, és Erdőgazdasági Kamara kötelékében folytatott, idén magán szaktanács- adói irodát alapított. A szolgáltatásra vállalkozó Andreas Bergerrel a Ciba-Geigy cég segítségével nemrégiben tett ausztriai látogatásunk alkalmával beszélgettünk. — Mi volt az oka, hogy egy biztos kamarai állást felcserélt egy jóval bizonytalanabbnak tűnő vállalkozásra? — Az államnak mind kevesebb pénze jut Ausztriában is a mezőgazdaság támogatására. Ilyen formán a kamarai szaktanácsadásra sem telik annyi, hogy annak színvonala megfeleljen a gyümölcstermesztésben élenjáró farmerek elvárásának. Nem is tudta már a mezőgazdasági kamara az utóbbi időben jelentkező differenciált igényeket kielégíteni. Annál is inkább, mert maga a szervezet is túlságosan sokat törődik saját magával. Sok volt a kötelező belső rendezvény, értekezlet és ezeknek a kötöttségeknek én nem sok értelmét láttam. — A gyümölcstermesztő gazdák közül kik és miért igénylik az ön privát szak- tanácsadási szolgáltatásait? — Az itteni almatermelők új dolgokra legfogékonyabb rétegéből, mintegy 120 farmer lépett át hozzám. Ez a partneri létszám, figyelembe véve a Mit mond a Csízió? Nyíregyháza (KM) — A Csízió, a XVI. századtól számtalan kiadást megért kalendárium több megfigyelésen alapuló hiedelmet tartalmazott a világ dolgairól, elsősorban a természetről. Mit mond a télről a Csízió? „Október, Mindszent hava. Mikor a nyúl igen kövér a tél elején, bizonnyal tudjad, hogy még nagy tél van hátra és nagy hó; hogyha a fákról a levelek nehezen hullanak, hideg telet éreznek, mely után sok hernyó lesz, mely megeszi a növést, de Bőjtelő és Bőjtmás (február és március; a szerk.) hóban fészkeiket megégesd és elrontsd, mert ha csak lerázod és el nem veszted, mihelyt a meleg éri, azonnal ismét lábra kel és kevés gyümölcsöt kaphatsz miatta; ha víz mellől szaladnak a madarak, hirtelen tél lesz; darvak, ha igen mennek,... fülemüle erősen és keservesen énekel, hamar telet várj; juhok ősszel, ha kapálnak vagy ugrálnak, egymáshoz hajtván fejőket, nagy, iszonyú telet éreznek; télnek kezdetén, apró madarak nagy sereggel mennek ennivalót keresni, hideg és erős tél lesz.” Steierországban átlagos gyü- mölcsfarmméretet, mintegy 7-800 hektár gyümölcsös felületet jelent. Az évi 9-14 ezer schilling szolgáltatási díj fejében információt kapnak mindenről, ami számukra fontos lehet és a döntéseik meghozatalában támpontul szolgál, szervezek számukra egy dél- tiroli tanulmányutat és téli időszakban szakmai továbbképzést. — Miért éri meg a gazdáknak az államinál jóval magasabb tarifát kifizetni a „Berg- er-féle” szaktanácsadásért? — A szaktanácsadás alapvetően hitelesség és bizalom kérdése. Az információra legéhesebb „spiccen” lévő farmerréteg nyilvánvalóan rájött, hogy jobban jár, ha egy ember utazik a világ élenjáró „gyümölcsműhelyei’’ -be, tanul, informálódik, majd a szerzett tudásnak az adott gazdaságban alkalmazható részét továbbadja számukra. Végül is ezért fizetnek meg engem. Persze az is hozzátartozik, hogy hordozható telefonomon mindig elérhető vagyok azon túl is, hogy évente körülbelül három alkalommal minden farmert meglátogatok. Csak egyéves szerződést kötök a gazdákkal, hogy egyrészt lehetőségük legyen év végén másként dönteni, másrészt engem is sarkalljon a minél jobb szolgáltatásra. — Milyen témákban kérik leggyakrabban a tanácsait? — A súlypont a művelésmódon van. Itt a gazdák a területük egy részén, kihúzva a idősebb ültetvényt, rendre új telepítésbe kezdenek. Számukra létfontosságú, hogy jól Nyíregyháza (KM — GB) — Rendezvénysorozetot szervez a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ. Mező- gazdasági esték címmel, abból a célból, hogy a válságos helyzetben lévő hazai, pontosabban megyénbeli mezőgazdasági vállalkozóknak, alakuló és átalakult szövetkezeteinek szakmai-gazdaságpolitikai fogódzókat nyújtson, és tájékoztatást adjon a jövőkép megformálásához. * A tél folyamán elhangzó előadások témakörei az alábbiak: — aktuális agrárNyíregyháza (KM) — Minden növény gyomnak minősül kultúrnövények közt. amit nem szándékosan vetettünk oda — fogalmazta meg a gyomspecialista Szőke Lajos, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás főmérnöke a mezőgazdasági főiskolán működő gazdaképző népfőiskolán nem régiben, a gyomnövények életformáiról tartott előadásában. A gyomok által okozott károsítás módjai különfélék döntsenek a fajtát és a legpraktikusabb művelésmódot illetően. Nagyon sok növény- védelmi kérdés merül fel, ami megköveteli, hogy igen gyorsan bővüljön a cég egy ilyen specialistával. Amit azonban szinte minden farmer megkérdez: hogyan tud ezer kilogrammal több almát termelni ugyanazon a területen? Vagyis milyen sűrűre telepíthet. Úgy kell megtalálni adott esetben a leghelyesebb választ, hogy közgazdaságilag a „minél több a fa, annál hamaközgazdasági ismeretek, vállalkozás), — piaci ismeretek (bel-, és külkereskedelem), — az agrárszféra jogi vonatkozásai napjainkban, — bankintézmények agrárszemlélete, a hitel, — aktuális gazdaságpolitikai kérdések, — vállalkozás a gyümölcs-, és zöldség- termesztésben, — hogyan tovább állattenyésztés, — a szántóföldi növénytermesztés és helye a gazdasági rendszer- váltás után, — vegyszerrel, vagy anélkül; a növényvédelem filozófiája, — talajerőgazdálkodás másképpen, talajlehetnek. Úgymint a termőhelyen az adott tér elfoglalása, a haszonnövények elnyomása. Azután a talaj víz-, és tápanyag-készletének felhasználása. A talajhőmérséklet csökkentése, az árnyékolás révén. A kórokozók és kártevők köztesgazdáiként az általuk okozható károsítási veszély fokozása. Mindezek miatt a termelési költségek növelése, sőt a termés minőségének a csökkentése. Arról nem is szólva, hogy bizonyos gyomházás” elv uralkodik. Hogy szerintem hol a határ? A közgazdasági és biológiai szempontok kompromisszumát, amelyet többek között a föld ára, a gépünk „engedélyezte” sortávolság, a járulékos öntözési, jégvédelmi beruházások befolyásolnak, valahol az 5-7 ezer hektáronkénti darabszám közé tenném. A legtöbben azonban a 3 ezres tőszámot választják. A gazdák fizetik Andreas Bergen, hogy helyettük és a javukra minél többet inforrabb térül meg a beru- málódjon. Andreas Berger A SZERZŐ FELVÉTELE Mezőgazdasági esték Örök ellenség a gyom művelés, — biogazdálkodás, vagy valami más, — hogyan csomagoljunk, termékeink piaci megjelenítése, — erő-, és munkagéppiac, — milyen legyen a termékértékesítési szerződés tartalma egy agrárpiaci rendtartás keretei között. A tájékoztatók a legfelkészültebb előadók közreműködésével hangzanak majd el. Az első összejövetel november 20-án, 17 órakor lesz a városi művelődési központban. növények mérgezőek lehetnek, másik részük pedig, mint veszélyes és karanténgyomok veszélyeztetik a termék exportját is. A gyomnövények terjedése a szél, a víz, az állatok és az ember „segítségével” valósul meg. Szaporodásuk pedig történhet ivaros úton magvakkal és ivartalan módon a szárak le- gyökeresedésével, sarjgumók- kal, sarjhagymákkal, indákkal és föld alatti szár vagy gyökérrészekkel. Gazdakörök a Centrumban Nyíregyháza (KM) — A Westsik népfőiskola október végi tanácskozásán dr. Széles Csaba ismertette a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége ügyvezető igazgatójának, dr. Nagy Józsefnek a körlevelét, amelyben az alábbi piaci lehetőségről ad értesítést: A szövetség felvette a kapcsolatot a Centrum Áruházak Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-jével. Ez utóbbinak szándékában áll a gazdakörök által megtermelt, de még el nem adott termékek értékesítésében segíteni. E lehetőség kihasználásához, az értékesítés megszervezéséhez a gazdaköröknek sürgősen szüksége volna az eladásra felkínált termékek mennyiségének ismeretére, ezért arról mielőbbi közlést várnak a szövetség Budapest, Kossuth Lajos téren, a Földművelésügyi Minisztériumban lévő irodájában. A fácskák ültetéséről Széles Csaba A gyümölcsfák, bokrok telepítésekor sok bosszúságnak vehetjük elejét, ha pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy telkünk határától milyen távolságra ültethetjük azokat. Belterületen és zártkerten belül; a 3 méternél magasabbra nem növő bokrok esetén 0.5 m, ugyanilyen magasságú fák esetén 1 m, ennél magasabbra növő fáknál 2 m az ültetési távolság. Külterületen és zártkerten kívül: szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 m a határ, minden egyéb gyümölcsbokor esetében pedig 2 m. Kisebb gyümölcsfák (körte, őszibarack) telepítésekor 2,5 m távolságot kell tartani, míg az almánál, meggynél 3,5, cseresznyénél 5, dió- és gesztenyefánál 8 métert. Közút és vasút mentén, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, a 3 méternél kisebbre növő fákat, bokrokat legalább 1 méter, az ennél magasabbra növőket legalább 3 méter távolságra szabad ültetni. Mindezen határértékek figyelembe vétele mellett a növények tenyészterületét, tehát a sor- és tőtávolságát belső tulajdonságok (faj, fajta, alany), külső tényezők (talaj, éghajlat) és a művelési mód határozzák meg. Tapasztalt kertészek a megmondhatói. hogy a gyümölcsfák telepítésekor, két lehetőség is áll előttünk: ültes- sünk-e ősszel, vagy halasszuk tavaszra a munkát? Sokéves tapasztalat mondatja a gazdaemberrel, hogy a fák ültetése ősszel sikeresebb, mert az ilyenkor kiültetett növények gyökérképződése még az ősz folyamán megindul. A jó gazda ültetés előtt az oltványok gyökereit éles metszőollóval visszavágja, s a sérült, törött részeket eltávolítja. Ajánlatos a kiszáradás ellen a gyökérzetet agyagpépbe mártani, amelybe a pajorrágás megelőzése céljából előzőleg triklórfon hatóanyagú rovarölő szert kevertünk. Ezután a fa gyökérzetétől függően egy-két ásónyom mélyen kiemeljük a már megforgatott földet, és az oltványt úgy helyezzük bele, hogy a gyökérzete jól elférjen, s a gyökémyak a talajszinttel egy magasságba kerüljön. Ültetés után a fákat 20-25 centiméter magasan felkupacoljuk, nyúl- rágás megelőzése érdekében pedig törzsüket bekötözzük. Újabban, a kereskedelemben kapható perforált műanyag tekercset helyezünk a törzsre. Igazán azonban akkor tudhatjuk fáinkat biztonságban, ha a kertet be is kerítjük. Szép díszei lehetnek kertünknek a tujafák. Ilyen a keleti életfa (Thuja orientalis) és a nyugati életfa (Thuja occiden- talis). Akár magányosan, akár csoportosan ültethetők, de igazi sövény is nevelhető belőlük. A tuják a talajban nem válogatnak, ámbár a középkötött, mérsékelten nyirkos földben fejlődnek a legszebben, s kettejük közül a keleti életfa az igénytelenebb, a szárazság- tűrőbb. t
