Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
1992. október % szerda EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 ■ n men ■ ■ mm h i men ■ . .... V.' .... • . ' Előfordul, hogy egyesek jogosítvány nélkül ülnek a volánhoz, vagy már lejárt a műszaki. Ezért gyakori a rutinellenőrzés a közutakon. A vétkeseket remélhetőleg elriasztja a rájuk kiszabott bírság Haaasztosí Pál felvétele A Gutenberg-galaxis alkonya Könyv-, és árusdömping Elégett a dohányunk Ez év augusztus 25-én tűz ütött ki a nyírcsaholyi téesz tanyáján, leégett hat pajta, kilenc család évi dohánytermésének több, mint kétharmada veszett oda. Van olyan család, amelyiknek 50 000 Ft, de van, amelyiknek 100 000 vagy 130 ] ezer Ft értékű dohánya lett a j lángok martaléka. Két napon belül benyújtót- i tűk kárigényünket a termelő- szövetkezethez, mert az ő területén égett el keserves munkánk eredménye, de azóta mintha semmi sem történt vol- I na, minket károsultakat senki fel nem keresett, meg nem szólított. Azt tudjuk, hogy a kilenc család egyikének sem volt olyan fedezeti biztosítása, amelyre a biztosító kártérítést fizethetne, erről a biztosító értesített minket, meg is értettük. De viszont a téesznek volt az épületekre biztosítása, úgy tudjuk, épp most készül felvenni a kártérítést. Azért is adtuk be a kártérítési igényünket, mert a téesz szerintünk nem biztosította a kötelező tűzrendészeti előírásokat... Évek óta dohánytermelők vagyunk, minden évben a téeszen keresztül kötöttük a szerződést a dohányfermentálóval, csak ebben az évben lett magánszerződés formájában. A téesz pajtájába volt évek óta bekötve a felfűzött dohány, most is ugyanígy automatiku- mb bekötöttük; minden évben ulólac fizettük a bérleti díjat. Senki azt nem mondta nekünk, hogy nem köthetjük bele, ugyanis most azt halljuk, hogy minek kötöttük be megegyezés nélkül. Szerintünk jogosan nyújtottuk be a kártérítési igényünket, mivel, ha valamit bérbe adnak, akkor azt kötelesek tűzrendészeti szempontból biztosítani, de itt ilyen nem volt. Se egy porral oltó, se egy liter víz nem volt a tanya területén. Amikor a tűzoltók kivonultak, akkor már hozták a vizeslajtot és vagy húsz darab porral oltót, a tűzoltó meg is jegyezte, hogy nem most kellett volna ezt kihozni, hanem amikor ideje lett volna, eddig hol voltak? A kártérítési ügyünk azóta nem mozdul a boltpontVálaszol az illetékes > » » V Orvoslást keresünk címmel jelent meg lapunk szeptember 23-i számában a nyíregyházi Rozmaring utcai lakosok panasza: a városjelző táblától egy buszmegállóval kintebb laknak, emiatt 1466 forintért utaznak havonta. Kérdésükre — miért nem fogadják kiegészítő jegy nélkül az összbérle- tet, mint Sóstófürdőn és Oro- son — régóta' várják a választ. A Szabolcs Volán Vállalaté nem is késlekedett. Azt írták, hogy az olvasólevélben felvetett kérdés régóta foglalkoztatja a város külső területén lakókat Sajnos, a különböző törvények és rendeletek útvesztőiben ezeknek az embereknek az érdeke rendre elsikkad. A háttérben a költségvetés helyzete és a finanszírozás ról, senki se világosít fel bennünket a jogainkról, de arról se, hogy esetleg nem illet meg minket semmi. Kihez forduljunk, mit csináljunk? Az érintett családok, Nyírcsaholy (Pontos név és cím a szerkesztőségben ) Düledezö ház Kemecsén a József Attila u. 1. szám alatt áll egy 1975 óta lakatlan, düledezö, pusztuló ház. Az udvara csupa szemétdomb, úgy néz ki már, mint a dzsungel, és éjszakánként különféle emberek tanyáznak ott. Miután a ház bármelyik pillanatban összeomolhat, az önkormányzat felszólította a tulajdonos fiát, hogy tegye rendbe, de nem reagált. A ház idős tulajdonosa valahol távol, az ország más vidékén él öregek otthonában. Az örökös Székesfehérváron lakik. A porta nemcsak az utca szégyene, hanem veszélyes, mert fala a szomszédéra omolhat, hanem mert éjszakai szálláshelye kétes elemeknek. A lakók. Kemecse, József Attila u. kérdése áll. A szóban forgó útvonalon helyközi autóbuszok közlekednek. Ezeknek a díjszabását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium rendelete határozza meg, az alkalmazható utazási kedvezményeket pedig az utazási kedvezményről szóló rendelet szabályozza. A helyi autóbuszjáratok díjszabását az önkormányzat rendelete szabályozza, a szociális okokból biztosított utazási kedvezmények alkalmazását az árkiegészítés miatt itt is be kell tartani. A két díjszabás között a lényeges eltérés, hogy helyközi járatokon a megtett távolsággal arányosan (öt kilométerenként növekvően) állapították meg a fizetendő díjakat. A helyi járatoknál viAz óra mást mutat... Augusztus 13-án kifizettem a június és július havi 1328,40 forintos áramszámlát. Pár napra rá befeküdtem a kórházba, a családom elment a rokonokhoz lakni. A dátum tanúsága szerint szeptember 11-én bedobtak a lakásba egy felszólítást, hogy 2560,40 forintot fizessünk a Tiszántúli, Áramszolgáltató Rt.-nek esedékes áramszámla címen. Ezt szeptember 21-én találtuk meg, azután, hogy kijöttem a kórházból. Szeptember 29-én délután elmentem a Bethlen Gábor utcára a TITÁSZ-hoz, hogy tisztázzuk a dolgot. Ott kiderült, hogy az óra 15 730-as állásáig előre kifizettem az áramszámlát (otthon megnéztem, az óra 15 545 kW-ot mutatott), ám ettől függetlenül kérték, hogy fizessem be a 2560,40 forintos számlát. Nem értem, hol a hiba, mert ha amúgy is túlfizetésem van, akkor azt diktálja a józan ész, hogy azt vagy visszafizetik, vagy áramban elfogyasztom. De azt nem, hogy még növeljem tovább a túlfizetésem két és fél ezer forinttal. Kiváncsiszont vonaldíjszabás van, a fizetendő díjat az utazási távolságtól függetlenül állapították meg. Helyi díjszabás esetén a tanulók és a nyugdíjasok bérlet- vásárlásnál 75 százalékos; helyközi járatokon a tanulók 85-90 százalékos kedvezményt kapnak, a nyugdíjasok viszont itt nem válthatnak kedvezményes bérletet. A helyközi bérletek árának 80 százalékát a munkáltató megtéríti a dolgozónak, akinek így a havi bérlet árának húsz százalékát kell saját pénzéből kifizetnie. A díjszabás alkalmazásának ez van a hátterében. A helyi díjszabás kiterjesztése a város közigazgatási határáig azt jelentené, hogy az itt lakók jelentős részének valóan várom az illetékesek véleményét. Szunyogh János Sóstóhegy, Nyírség u. 5. Nemes gesztus Száz idős és beteg lakó nevében szeretnénk köszönetét mondani a nyíregyházi Active Szolgáltató Betéti Társaságnak és vezetőjének, Farkas Józsefnek. A társaság ugyanis intézetünkben augusztus folyamán elvégezte a fűtőolaj tárolását- szolgáló üzemanyag- tartályok esedékes tisztítását. A munkálatok 41 810 forint költséget jelentettek volna az intézetünknek, de a BT — ismerve nehéz anyagi helyzetünket — nem kérte a számla kiegyenlítését, hanem teljes összegben felajánlotta a szociális otthonnak. Ez olyan nemes és szép gesztus, amire, sajnos, kevés példa akad korunkban. dr. Bódnorné Illés Erzsébet mb. igazgató, szociális otthon, Máriapócs Az oldalt összeállította: TÓTH M. ItOIKÓ ban csökkenne az utazási költsége, de az elmaradó bevételt az önkormányzatnak kellene pótolnia. Erre a jelenlegi költségvetésben nincs elkülönített összeg, ezért nem került sor rá. A vállalat már több javaslatot tett a város külső területein lakók kedvezőtlen helyzetének megoldására, de miután a javaslatok megvalósítása — az előbb említettek alapján — többletkiadást okozott volna, elmaradt. így azt tanácsolják a nyíregyházi Rozmaring utca lakóinak, hogy kezdeményezzék önkormányzati képviselőjüknél a két díjszabási rendszer eltéréséből adódó költségkülönbözet megtérítését akár a járatok üzemeltetőjének, akár a lakosoknak. Nyíregyháza (KM — TMI) — A könyvbarátok eltérő politikai nézeteik ellenére nosztalgiával gondolnak arra a korra, amikor remekműveket, klasszikus irodalmi alkotásokat vehettek pár forintért. Ma már a ponyva ára is horribilis, irodalmilag értékes könyveket alig találni. Úgy tűnik, hogy — legalábbis hazánkban — bealkonyult a Gutenberg-galaxis- nak. A könyvkiadók egyre inkább profitra törnek, a könyv igazi áru lett, holott sokkal több az egyszerű bolti termékeknél. A könyvtárakban hihetetlen mértékben megnőtt az olvasótábor, mert igény van a könyvekre, de a kicsi megyei átlagfizetésekből nem jut pénz a vásárlásra. Pedig árusok sokasága kínálja a könyveket... Pultkerülgető járókelők Nyíregyháza belvárosában bosszankodva, beletörődve, vagy érzelmek nélkül kerülgetik a járókelők a könyvespultokat. (Nos, inkább ezeket kelljen, mint szeszárudákat és részeg embereket.) Minden pulton szinte ugyanazok a könyvek kínálják magukat. Az árusok többnyire fásultan álldogálnak,, vagy ülnek a fémasztalok mögött, mert csak fizetésnapokon vagy ajándékozó ünnepek előtt jó a bevételük, máskor saját munkabérüket sem keresik meg. — A könyvárusításból nagyon nehezen lehet megélni, nagy a konkurenciaharc — mondja Siófoki László. — A tönkremenő pesti cégek kiárusítják a könyveiket tíz, húsz, ötven százalékkal olcsóbban. Odamegy a sok vevő. Hozzánk is jönnek, de inkább csak nézegetni, néha megvesznek egy könyvet. Olvasnának az emberek, de nincs pénzük rá. A kisnyugdíjasoknak le kell mondaniuk kétheti vacsoráról egy könyvért. Régen a slágerek pult alól elfogytak, most meg hetekig alig kell valakinek... — Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb árus a könyv megszállottja — fűzi hozzá őszes hajú kolléganője. — Mi egyre nehezebben élünk, de ezt a munkát nem tudnánk másra felcserélni. Itt vagyunk fagyban és kánikulában, mert ez a hivatásunk. MOLNÁR JŐZSEFNÉ, Záhony: Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali tagozaton tanul, az árvaellátás a tanulmányok idejére, de maximum a huszonötödik születésnapjáig illeti meg. Ha a jogosultság megszűnése előtt megrokkan, az árvaellátást—tekintet nélkül a korára — a rokkantság idejére folyósítják neki. POCSAI GÁBOR, Kis- várda: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXIlv törvény 5. paragrafusa kimondja, hogy a motorkerékA könyvkereskedelem régi anomáliája, hogy már év elején meg kell rendelni a könyveket, amiből decemberben is vásárolhatnak az emberek. így aztán halmozódik a veszteség, s ha nincs az utcai terjesztés — a legjobb .kirakat” — a raktárakban az eladhatatlan könyvek. Licitálni fognak Érthető, hogy emiatt mindenki az utcai árusításra törekszik, habár mégiscsak ízlésesebbek, stílusosabbak a könyvesboltok. Ám az utcák nem piacok, korlátozni kell az árusok számát. A városban 15 könyvespavilon van, 23 könyvárusító pult és soknak nincs közterület-foglalási engedélye. — Tíznél több társaság árusít az utcán — tájékoztat Angyal László, a nyíregyházi önkormányzat műszaki irodájának vezetője —, de mi különösebben nem is velük tárgyalunk, hanem az érdekvédelmi szervezetükkel, a könyves kamarával. Velük egyeztettünk, amikor annak idején a közterület-használattal kapcsolatos rendeletet alkottuk meg. Nem kívántunk különösebb kivételt tenni a könyvárusokkal, mert jövő év január közepén meghirdetjük a közterület-használati pályázatot. Licitálás lesz, az alapösszeg a régi, ötven forint négyzetméterenként egy hónapra. Esztétikai igények Az önkormányzat rendet kíván teremteni az utcákon, és irányítani az igényeket. Szabad a piac, mindenki licitálhat, de a pályázatnak lesznek feltételei: kulturált elárusítópult (nem a mostani fémasztalok), és megszabják azt is, hányán árusíthatnak egy utcában. Még nem mérték föl a közterületet, hogy hol nem akadályozza a pult vagy a pavilon a gyalogosokat, esztétikailag hová illik. Ezt a munkát november végére végzik el. Bizonyára összecsapnak majd az indulatok, lesznek csatározások — nem csak a könyvesek között —, de azt az árusoknak is be kell látniuk, hogy a mostani helyzet tarthatatlan. Az utcán az emberek akadály nélkül akarnak közlekedni. Talán az sem lesz nagy baj, ha néhány ponyvaárus kiszorul a piacról, mert értéktelen kötetekből, sajnos amúgy is túlkínálat van a könyvespiacon. pár akkor adómentés, ha hajtómotorjának lökettérfogata nem éri el a kétszázötven köbcentimétert* KISS M1HÁLYNÉ, Nyfr- egyháza: A volt munkahelye felel azért, hogy helyesen számítja ki és igazolja az önök átlagkeresetét. FÜLEB JÁNOS, Tisza- vasvári; A bevonult sorkötelesnek nem állapíthatnak meg családi segélyt. Viszont munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozójának abban az esetben adni kell családi segélyt, ha előzőleg a saját keresetéből tartotta élőt. Kezdeményezzék a képviselőjüknél Szerkesztői üzenetek
