Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-06 / 236. szám
1992. októberi kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 KISTERMELŐK - KISKERTEK Az oldalt összeállította: Galambos Béla Kétszázhetven traktor földközelben Uborka kordonon * Útban a levél, kedvező döntéssel Nyíregyháza (KM - GB) — Tákoson, a szülői ház udvarán üres szín, és a falu határában visszaigényelt, ám vetetlen terület várja a nyíregyházi Zolnai Gábor júniusban megigényelt „akciós” traktorát. A szerkesztőséget felkereső, fejét gazdálkodásra adó férfi azonban, több sorstársához hasonlóan, egyelőre nem szerepel azoknak a boldog embereknek a hosszú listáján, akik már a közeli napokban ha- zavihetik az áhított gépeket. Azokat, amelyekről csak „MDF-es traktorok” néven számolt be több ízben is a sajtó. Kik azok, akik most traktorhoz jutnak és hogyan? Kik és miért nem kaphatnak a saját erőként júniusban befizetett pénzükre hitelt, támogatást, azaz végül is gépet? Ez utóbbiak mire számíthatnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestük fel pénteken a megyei fejlesztési alapítványt, ahol Zolnai Gábor ügyvezetőn kívül szerencsénkre az akció sikeres lebonyolítását mozgató dr. Vékony Miklós MDF- es parlamenti képviselőt is sikerült megkérdeznünk az ügygyei kapcsolatban. — Összesen 160 milliós keretet tudott nyújtania a Területfejlesztési Alapból az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) a szabolcsi mezőgazdasági gép- vásárlási programra — mondta Vékony Miklós —. Ebből közel 68 millióra futott be konkrét igény. A zömében egy traktort és valamilyen munkagépet szolid, saját erőből, világbanki hitelből és támogatásból megvenni szándékozók közül mintegy háromszázhetvenen adtak be az alapítványhoz pályázatot. Az ÁFI szeptember 15-én bírálta el a komoly üzleti tervet is tartalmazó pályázatokat, és közülük csak 267-nek adtak zöldutat. A bizottság ugyanis szigorúan a kormányrendelet alapján döntött. Azaz, akik nem a rendeletben felsorolt halmozottan hátrányos települések valamelyikén laknak, azok pályázatát elutasította. Annak a közel száz pályázónak is megoldást fognak találni, akit végül is most elutasítottak, mondják a Fejlesztési Alapítványnál. Kezdeményezni fogják ugyanis, hogy a 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást egyéb forrásból megkapják az érintettek. Erre már megfelelő helyről ígérettel is rendelkeznek. Bizakodhatnak hát a most kirostált „százak” is, nemsokára őket is értesíteni fogják. Kivéve azt a tizenöt pályázót, aki nem Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből, és ráadásul nem is hátrányos helyzetű településről szeretett volna ezen a módon traktorhoz jutni. Az ÁFI a döntés meghozatalát követően igen gyors munkát végzett — hangsúlyozta Zolnai Gábor. — A most kedvezően elbíráltak túlnyomó részének már Nyíregyházán van az előkészített szerződése. Az elsőknek most postázzák a levelet, amelyben a forgalmazó telephelyén esedékes szerződésaláírás és gépátvétel, lehetőség szerint egybeeső időpontjáról értesítik az érintetteket. Bár szándékainkkal ellentétben némi csúszás történt a programban, még október eleje lévén remélhetőleg kihasználhatják új gépeiket a friss tulajdonosok. rr I Mustkezelés Aszalt szilva a Beregbol Nyíregyháza (KM) — A mustból a borélesztők hatására képződik bor, tehát a must cukortartalma alkohollá alakul. Az élesztők tevél^nységét megakadályozhatja, ha rothadt volt a szőlő, ha erős sűrítménnyel javítottuk a mustot, illetve ha erősen kéneztük azt. Megfelelő minőségű, tartós bort nem tudunk készíteni ké- nezés nélkül, de annak mértékét pontosan ismerni kell. Ez pedig a következő: 100 literenként szüretkor egészséges édes musthoz 1 dkg, kissé rothadt termés esetén 1,5 dkg, rothadt termés nyálkázásához 3 dkg-ot adjunk. A borélesztők zavartalan fejlődése 15-18 °C-on megy végbe, szélsőséges hőmérsékleten megáll, s a must erjedése zavarokat szenved. Ilyen esetben kell fajélesztőket adagolni, melynek a sorrendje a következő: a hordóból kiveszünk 1 liter mustot, melyet felforralva elpusztítjuk benne a vadélesztőket, majd hagyjuk kihűlni 18 °C-ra. Ezután kiveszünk a mustból 2 dl-nyi mennyiséget s hozzáadunk ugyanennyi (felforralt majd lehűtött) vizet. Ebben oldjunk fel egy tasak VINOFERM faj- élesztőt, öntsük hozzá a maradék 0,8 1 musthoz, s ezt mint törzsoldatot keverjük a hordóban maradt mennyiséghez. A hordót érdemes feltöltögetni, mert így kevésbé ecetesedik a bor. Á mustba szennyező anyagok (bogyórészek, elhalt élesztősejtek, különböző kivált anyagok) kerülhetnek, amelyek borseprőként a hordó aljában ülepednek le. A seprőtől a tisztuló bort fejtéssel választjuk el. Olcsvaapáti (KM — GB) — Fortyog a cibere, nagyokat pöffen két üstben is a lassan öregedő szilvalekvár az olcsvaapáti Borbás-portán. A család időse, fiatalja tüsténkedik az üstök, az aszaló kemence, meg a szilvával érkező teherautó körül. A kavargatást egy percre sem lehet abbahagyni, hisz saját magának sem csinálná másként a szatmári ember. Hát még amikor egy frissen beindított vállalkozásról, s ezzel a család boldogulásáról van szó. Nem volt már elegendő munkája a központifűtés-szerelő Borbás Bélának a tanult szakmájában, így valamit ki kellett találnia, miből él majd meg ezután a feleségével és kisiskolás fiával. Az anyagi kudarccal végződött tavalyi próbálkozás •*— egy pest környéki kft. vette rá a szilvaaszalásra és lekvárfőzésre a jóhiszemű szatmári embereket, majd a kész termékkel fizetés nélkül távozott — nem vette el a fiatalember kedvét a dologtól. Piac után kajtatott, majd végül egy aszalókemencét húzott fel két keze munkájával a portáján. Megszervezte, közel 300 mázsa szilvának a hűtve tárolását, és ezzel a folyamatos alapanyagellátást. Már a szezon derekán, úgy három hete sikerült először bedurrantani a kemencébe, s megkezdeni az osztrák és német piacra szánt aszalt szilva gyártását. Csakhogy hiába egyezett meg első osztályú alapanyagban a termelőkkel, annyi volt a túlérett gyümölcs a szállítmányokban, hogy be Ké r se mj é n (KM — GB) — Egy néhány tő kivételével elevenen zöldellő, még folyamatosan termést is kötő uborkaültetvény látványa csábítja megállásra a vándort a szatmári Kérsem- jén határában. A 250 négyszögölnyi, tám- rendszeres ültetvény hamisítatlan kertész kézről árulkodik. Pedig amikor a fiatal gazdával mégis- merkedek, kiderül hogy az iparban dolgozik, azaz dolgozott, amíg volt mit. A kertészkedést mindig csak hobbyból végezte. Ma már viszont abból a háztáji földből kell kitermelni a legszükségesebbekre valót, ami a felesége révén jár nekik. Idén is volt 700 öl káposztája, 200 öl karfiolja, 500 öl burgonyája, 100 öl dinnyéje és 100 öl babja is az uborka mellett. Úgy válogatta össze a kultúrákat, hogy azokból lehetőleg folyamatos árbevételhez tudjon jutni. — A korábbi években hizlalt ötven sertéssel éppen az volt ugyanis a baj — mondja a tudását kertészeti szakfolyóiratból tökéletesítgető önművelő fiatal kertész, Balogh Árpád —, hogy négy hónapot is késett a fizetség a disznók leadása után, pedig a villany- számlát időben kell fizetni. Az idén, az őri uborkabemutatón is jónak minősített MinA SZERZŐ FELVÉTELE erva és Orient fajtákat vetette. Öntözésre még nem rendezkedett be, így a szárazság miatt fél termést adott a növény. Balogh Árpád szerint az uborka termésének másik fele a növényvédelmen múlik. Idén két hetente kellett permeteznie. A tavalyi 50 mázsás terméssel szemben viszont csak 25 mázsát szedett le a tövekről. Már tavaszai rosszul kezdődött a hiányos keléssel, a többszöri pótlással. Egy hónapppal később kezdett teremni, mint ahogy kellett volna, a kevés nedvességet is igyekeztek elszívni az atkák, levéltetvek. Végül pedig a piac sem volt a legjobb. Eleinte 11 forintért vették az árat nem tartalmazó szerződésre, de a nyár végén már 33 forintot is fizettek érte. Összességében így jöhetett ki a 20 forintos ár. Lehetőség a vetőmagban A SZERZŐ FELVETELE kellett állítani a lekvárfőző üstöket, és bevonni a munkába a rokonságot is. Az aszalt szilvával ellentétben idén egyelőre nem igazán van piaca a szilvalekvárnak. Volt korábban egy kilogrammonkénti 153 forintos lehetőség, de a tavalyi magasabb szilvaárak ismeretében ez nem látszott megfelelőnek. Most aztán másfél mázsás „kiszerelésbe”, műanyag hordókba kerül a finom csemege. így már kibíija a szilva, hogy vevőre találjon. 200 forintos aszalt szilva után Borbás Béla úgy tervezi, még körtével s almával is kihasználja majd a kemencéjét. Megéri, mert a szárított gyümölcsnek, ha azt az élelmiszerellenőrző hatóság is megvizsgálta, jó piaca van mostanában. Nyíregyháza (KM — Ny. Zs.) — Sokat emlegetik Mária Teréziát mostanában a mezőgazdák. Népszerűségének oka az, hogy annak idején természeti csapás, aszályos év után ingyen adatott magot a parasztoknak a vetéshez. Ilyen segítség most is jól jönne. A megyei vetőmagforgalom jelenlegi helyzetéről Czomba Antal, a Keletmag Kft. főmérnöke adott tájékoztatást. — Lassan növekszik a földjüket visszakapott magángazdálkodók vásárlása, mert az általunk forgalmazott vetőmagok túlnyomó többsége nem a kertészeti kultúrába tartoznak. A szántóföldi növénytermesztés gazdaságosságához pedig több földtulajdonosnak kell együttesen kialakítani az optimális. területnagyságot, beszerezni a szükséges gépeket, eszközöket. A vetőmag termeltetésében viszont már évtizedes jó kapcsolataik vannak a kistermelőkkel, hiszen egyes növényeknél (néhány virágfaj, karós bab, saláta, uborka) hagyó mányosan ők állítják elő a magok többségét, de újabban már kukorica, napraforgó, olajtök esetében is vállalkoznak ilyen irányú tevékenységre. Sőt néhányan már nemesített, fémzárolt vetőmagot is termelnek. Jó tanács a termelőknek! A hibridekből származó vagy saját magot kockázatos elvetni, mert spontán termőképességű egyedek fejlődnek ki belőlük. Az így gyakran 50 százalékos termést sem produkáló vetések pedig az egyre növekvő termelési költségek mellett csak ráfizetést eredményeznek. Átlagban húsz forint egy kilogramm A lekvarfozo üstökben fortyog az ízletes szatmári sziivalekvar \| jfj
