Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
EGYRŐL TÖBBET I A ttok oldala I ^t—JMi^MMig^^^MgM^^ ' w^SSSSSSSml^m ^HMMik Az oldalt összeállította TÓTH M. ILDIKÓ Házassági tízparancsolat Diana, a boldogtalan Nyíregyháza (KM) — Karcsú, légies alkatú, kedves mosolyú asszony Lady Diana, a walesi hercegnő. 1981 . július 29., az évszázad esküvőjének napja óta az angolok üdvöskéje lett, és valóságos jelképe a nagy múltú királyi háznak. A sors szinte minden földi jót megadott neki: elismerést, népszerűséget, gazdagságot (nem kell szűkölködnie, hiszen féijeura a világ leggazdagabb asszonyának, II. Erzsébetnek a fia, és az angol királynő közel tizenkétmilli- árd dolláros vagyonából bőségesen jut a walesi hercegi párnak) csak éppen úgy tűnik, azt a boldogságot tagadta meg tőle, amire vágyott. A világsajtó is nagy dobra verte, hogy Diana bizony többször is kísérelt meg öngyilkosságot boldogtalanságé miatt. Hiába rang, fény, pompa, szebbnél szebb ruhák, a két kis herceg, az anyaság, ha kihűlt a szív, szertefoszlottak az illúziók. Csalódottak az angolok is, mert a romantikát várták a házasságtól, és példát, amit legalább külsőségekben utánozhatnak. Az elvárásoknak sosem könnyű megfelelni, bár a koronás dinasztiák képviselőinek ez az egyik feladatuk. Lady Diana ugyan arisztokratának született, de nem az uralkodóházba, sosem volt hajlandó a boldog asszony álarcát magára ölteni, ha nem érezte magát boldognak. Önérzetes, modem nő, aki egyszerre esendő és magabiztos, romantikus és realista, engedelmes és dacos, szereti a szórakozást, a diszkózenét, a társaságot. Tizenhárom évvel fiatalabb Char- les-tól, de nem ez a lényeges, hanem természetük, életstílusuk, műveltségük, kedvteléseik gyökeres különbözősége: férje amolyan magányos farkas, elhúzódó, munkájába mé- lyedő, és nagyon fegyelmezett, uralkodik az érzelmein. A tizenegy évi házasság mind- , ezek miatt nem volt mentes a gondoktól, II. Erzsébet többször is figyelmeztette a párt, hogy nagyobb toleranciával legyenek egymás iránt. Nem tudni, hogy Diana és Charles házassági problémái megoldódnak-e, sokan kétségesnek tartják, sokan reménykednek a csodában, de legalább az illúzióját várják, íratlan szabály ugyanis, hogy a királyi család tagjainak nem lehetnek egyéni gondjaik — ezt a dinasztikus érdeket az utóbbi időben sorra megszegték. A jóképű András herceg és a tűzről pattant Sára válásáDiana dacos büszkeséggel, győzedelmesen mosolyog A Paris Match felvétele ba két év türelmi idővel beleegyezett II. Erzsébet, ám mivel Dianát a legtöbb angol szívesen látná a trónon, kedvenc menyének és első szülött fiának a házasságát valószínűleg nem engedi végleg tönkremenni. Csalánból - arckrémet Nyíregyháza (KM) — A csalán a legsokoldalúbban felhasználható gyógynövények közé tartozik. A természet ingyen kínálja ezt a csodaszert, fogadjuk el tőle, mert minden része gyógyít. Rossz bőrkesztyűre tekerjünk egy darabka szögesdrótot, így egyszerűen leszedhetjük. Legjobb a friss csalán, de meg is száríthatjuk. Kiváló vérképző, vértisztító. A nők igen sok vasat veszítenek a menstruációval, a csalán ezt pótolja. Érdemes negyedévenként, de különösen tavasz- szal csalántea kúrát tartani, kb. két-három hétig éhgyomorra meginni egy pohárral a leforrázott, leszűrt csalánból, ízületi fájdalmakra, mozgás- szervi megbetegedésekre, vagy „csak” fáradtság, levertség ellen kiváló a csalánfürdő: Négy marék csalánt reggel leforrázunk, este felmelegítjük, és a fürdővízhez öntjük. Mivel ingyen megtaláljuk a szabadban (de csak utaktól távol szedjük, hogy ne legyen szennyezett káros anyagoktól), érdemes kúraként alkalmazni. Az árvacsalán leveléből készült tea jó fehérfolyás ellen. Kozmetikai célra főként korpásodás ellen samponként, hajöblítőként használjuk. Pedig rendkívül hatásos ránctala- nító arckrémet készíthetünk csalánból: két evőkanál tiszta disznózsírt — aki idegenkedik tőle, a patikában kérjen sárga vazelint — nagyon gyönge tűzön, teflon edényben felforró- sítunk, gyorsan beledobunk négy maréknyi, alaposan megmosott, szűrőben megszikkasztott, apróra összevagdalt csalánlevelet. Tiszta fakanállal, pálcikával párszor megkeverjük, majd kihűlve másnapig a hűtőbe tesszük. Majd ismét gyönge tűzön felmelegítjük, sűrű szövésű gézen átnyomjuk, tégelybe tesszük. A letisztított arcbőrre meleg vizes zsebkendőt terítünk, vagy forró vízbe mártott frottírtörülközővel átmelegítjük az arcot, és gyöngéden belemasszírozzuk a bőrbe a csalánkrémet. A tégelyt hűtőben kell tartani. Frissen készült, langyosra hűlt csalánteával be is nedvesíthetjük a bőrünket és utána krémezzük. így is hatékony. Hideg vízbe áztatott csalánnal néha mossuk le a szobanövények leveleit, elűzi a tetveket, és szépíti a növényeinket. 1. Ne higgyük, hogy ha egy viszony, szerelem, házasság beteljesül, megvalósul, vége minden erőfeszítésünknek. Most kezdődik igazán, mert az együttjárás, együttélés örökös alkalmazkodás, megsértés, megalkuvás. Mindig közelednünk kell a partnerünkhöz, fétjünkhöz, hogy megismerjük őt, jellemét, akaratát, vágyait, kedvteléseit. És őneki is így kell közeledni mifelénk. 2. „Sose feledkezzünk meg a szavakban rejlő rombolóépítő, kötő és oldó erőkről: a szavak hatása gyakran ártalmasabb a kígyóméregbe mártott, húsba fúródó nyílnál. Gonosz, maró, kegyetlen szavak gyógyíthatatlanabb sebet, veszedelmesebb mérgezést okoznak a durva fizikai sérülésnél. Az egyszer kiejtett szót soha többé nem vonhatjuk vissza. Bántó, kíméletlen, a másik gyöngeségeit könyörtelen kritikával ostorozó szavak görcsöt, sokkot, titkon gennyedő fekélyt okoznak a lélekben, gyógyulást soha. ” 3. Sose kicsinyeljük le társunk képességeit, ne mulassunk erőfeszítésein, főleg mások előtt ne, mert a megbántott önérzetű ember reagálásai kiszámíthatatlanok. Mi sem örülnénk, ha így bánna velünk. 4. Senki érzelmein ne nevessünk, ne gúnyolódjunk, ne akaijunk jópofák lenni, mert érzés- és gondolatvilágunkban ez igen mély nyomot hagy. Ha a társunknak tetszik valami, nekünk nem, ne ítéljük meg érte, mert mi is megítéltetünk. És itt máris elszakad egy fonál, amely hozzá köt minket. 5. Ne a külvilágnak, a baráti társaságnak éljünk, hanem önmagunknak. Indiszkréciót — hálószobatitkok, csak nekünk bevallott szenvedélyek kifecsegésével — sose kövessünk el, mert ez a társ, és a kapcsolat elárulása. Csupán azért, nehogy lenézzenek minket a barátok, nem szabad ostoba, nekik kívánatos dolgokat elkövetni. Vagyis legyen méltóságunk, és ezt várjuk el a párunktól is. 6. Otthon is legyünk jól ápoltak (ez nem kikozm?tiká- zott arcot jelent), és ne járjunk ócska háziholmikban a féljünk előtt. Azt a takarításhoz vegyük fel. Még a legrosszabb körülmények között sem szabad feladnunk érzelmi, esztétikai, szellemi elvárásainkat. Szavainkban, gondolatainkban, érzéseinkben épp úgy legyünk rendezettek, mint külsőleg. A férjek ugyanis azért szoktak általában elkalaridozni másfelé, mert a szépet keresik, a feleség pedig lompos, rendezetlen arcát mutatja nekik. 7. Ha a társ valamiben megbotlik, ne váljunk vérbírójává, ne szekáljuk állandóan, hogy mit tett. Egyszer beszéljük meg vele, de alaposan. Az örökös szemrehányások megmérgezik a kapcsolatot. Gondoljunk arra, mi sohasem botlottunk meg? 8. Ne végezzük a napot haraggal, vagy néma hallgatással. Próbáljuk megbeszélni vele a dolgokat, ha nem megy, legyünk türelemmel, figyeljük, mikor oldódik benne a görcs. De a sérelmeket el kell mondani egymásnak, ugyanis a megbeszéletlen gondok lassan szétmaiják a lelkünket. 9. Adjunk egymásnak szabadságot, lazítsunk időnként. Ne keressük féltékenyen a férjünk társaságát minden percben, mert fulladozni kezd a kapcsolatban. A rosszat a bizalmatlanság szüli, bízzunk benne, mint ahogy elválj uk, hogy ő is bízzon bennünk. 10. De ne legyenek külön kapcsolataink, külön baráti | körünk, hanem válasszunk magunk köré olyan embereket, akiknek a társaságában a féljünk is jól érzi magát velünk együtt. Ne erőltessük rá saját kedvtelésünket, ne cipeljük olyan helyre, ahol unatkozik, majd pedig bosszankodik. Ez nagyon káros dolog. (Szepes Mária: A szerelem mágiája c. könyve alapján. A 2. pont idézet a szerzőtől.) Az erőszakoskodó após Erzsiké levele ,.Bizalommal közlöm szomorú sorsomat abban a reményben, hogy talán rajtam is segít, és talán másokon is, akik hasonló, szomorú helyzetben vannak. Debrecen környéki, harmincéves nő vagyok, két fiúgyermek anyja. Első házasságom rosszul sikerült, addig voltunk együtt a -férjemmel, amíg teherbe estem, amire a fiam megszületett, el is váltunk. Másfél éves volt a fiam, amikor a mostani férjemmel 1985-ben megesküdtünk, a gyereket a nevére is vette. Életünk szépen indult, bár a féljem szülei nem örültek a házasságunknak, mert mást szántak a fiuknak. A mai napig neheztelnek érte. Odaköltöztünk hozzájuk, bár ne tettük volna! Megkíséreltem magam megszerettetni velük, az apósom félreértette, igyekezett hozzám feltűnően jónak lenni, segített még akkor is, ha nem kellett, felfigyelt a gyengeségemre. Az utcában építettünk házat, tőlük nem messze. Ha a féljem elment dolgozni más faluba, mert kőműves, azonnal odajött erőszakoskodni. A családban volt, aki felfigyelt rá és nyugtatgatott, hogy ne féljek, hiszen impotens, ferde hajlamai kielégítésére akar felhasználni. Itt kezdődött az idegállapotom romlása, mert úgy gondolom, életem legnagyobb bűnét követtem el azzal, hogy nem tájékoztattam férjemet az édesapja dolgairól, nem mertem, gyáva voltam. Van egy ötéves fiunk, ő az unokája látásának ürügyén igen feltűnően, a napnak nagy részét a házunkban töltötte. Persze, nem maradt titokban, megindult a szóbeszéd, valaki levélben figyelmeztette, hogy hagyjon békén, de nem hallgatott a jó tanácsra. Ezek után a féljem is értesült az „együttlétünkről”, természetesen én is, az apósom is tagadtuk. És most nem tudok belenyugodni, hogy a féljem ilyen könnyedén vette, egyáltalán szeret-e még? Gondolom, igen ritka ember az, aki a feleségét nem védi meg a bajtól. Mitévő legyek? Mondjam el a féijemnek, hogy az apja milyen? Sírok, amikor egyedül maradok, a két szép, egészséges fiam miatt tűrök. A féljem a falu szégyenévé tett, feltűnően a maga birtoktárgyának tart, magánéletem nem lehet, minden lépésemet figyeli. Tanácsolnám a fiatalasz- szonyoknak, figyeljenek fel a megkülönböztetett szeie- tetre, hogy ne jussanak az én szomorú sorsomra. Azt remélem, hogy ha az apósom, a féljem olvassa —járatjuk a lapot —, talán lesz haszna ezeknek a soroknak. Az apósom is magára ismer, és békén hagy a nagy szeretetével, és abbahagyja az életem irá- nyítgatását. Talán a féljem is felfigyel és megvéd. Köszönettel e sorok leközléséért, jólesett tudatni szomorú sorsomat. Erzsiké” Várjuk továbbra is azoknak az asszonyoknak, nőknek a jeligés leveleit, akik meg akarják osztani életük tapasztalatait másokkal. 6 KeletÄgyaitM^Eäg RéP y népm" Balázs Attila felvétele