Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
1992. október 28., szerda EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 Nincs zebra a Kállói úton A nyíregyházi Káliói úton legutóbb történt baleset késztet arra, hogy a laphoz forduljak. Nekem óvodás korú gyermekem van, és felháborodva nézem nap mint nap, ahogy az autóbuszról leszállva mennek át az úttesten a gyerekek az óvodába, iskolába. A borbányai Csárda úttól a nyíregyházi Jósa András kórházig egyetlen kijelölt gyalogátkelőhely sincs. Hány baleset kell még, hogy felfessék a zebrákat? Borbánya népessége igencsak megszaporodott az utóbbi időben, erre is gondolniuk kellene az illetékeseknek. Egy aggódó édesanya a sok közül Borbánya Névtelen kereskedők Az elmúlt napokban az ország több városában jártam és mindenütt elmentem a piacokra is. Meglepődve tapasztaltam, hogy ott nincsenek névtelen kereskedők, mert ott jól láthatóan kiírják a nevüket, a telephelyük címét és az ipar- engedélyük számát. Meg is kérdeztem, azt válaszolták, hogy így az adóhatóság és egyéb, ellenőrzésre jogosult szerv könnyűszerrel ki tudja szűrni az engedély nélküli, vagy adót nem fizető kereskedőket. A konkurencia is jobban szemmel tartható, mert senki sem mer rossz minőségű árut forgalomba hozni. Sajnos nálunk a megyében nem ez a gyakorlat jellemző. Bárhová is megy az ember, rengeteg olyan kereskedővel találkozik, aki nem vállalja a nevét, és árujának származását sem. Szigeti Béla Nyíregyháza, Tölgyfa u 15. Járművel a gyalogjárdán A nyíregyházi Rákóczi u. 40. számú ház előtti gyalogjárdát az autósok, motorosok, kerékpárosok előszeretettel Lehet tíz esztendeje Is, hogy ez a főlddarab üresért, elhanyagoltan éli a nyíregyházi Móricz Zsigmond út és Szarvas utca sarkán az almatárolóval szemben. Négy-öt hete, amikor elkezdték értetni a várost, Ide hordták kupacokban, autókkal a törmelékeket, azóta is Itt hevernek szanaszét szórva, mint egy szeméttelepen, A csúf látvány miatt szégyenkező környékbeliek reklamáltak az önkormányzat illetékeseinél, és azt hallották tőlük, hogy a rendteremtés nem a város feladata, mert a kezelési jogot átadták a Magyar Honvédségnek. A lakosok fenntartással fogadták a hírt, ugyanis nem hiszik, hogy a honvédség ilyen célra vette volna „kezelésbe” ezt a területet Balázs Attila pel vétele használják útnak. Ahogy kikanyarodnak a Pacsirta utcáról egyenesen ráhajtanak a Tokaji út felé, a kerékpárosok viszont a KGST-piactól jőve le sem mennek az útra, hanem a forgalmas járdán közlekednek. Többnyire fiatalok, azok közül valók, akik nem néznek senkit és semmit, veszélyeztetnek idős embereket, babakocsis anyukákat, kisgyermekeket, mindenkit. Hiába szólunk rájuk, de sokszor nem is merünk, ezért kérjük a hatóság segítségét. Szilágyi János Nyíregyháza, Rákóczi u 40. Megkülönböztető kedvezmény Körülbelül egy hónapja olvastuk a Kelet-Magyarország- ban a hirdetést, hogy a nyíregyházi Vay Ádám körúton, a Bercsényi és Vasgyár utcán OTP-beruházásban épülő lakásokat 25-40 százalékos árengedménnyel lehet megvásárolni, mert a kivitelező nem vállal szavatosságot. Szerettünk volna többen is élni ezzel a lehetőséggel, de a legfrissebb információk szerint ez az árkedvezmény nem vonatkozik a polgármesteri hivatal által kijelölt vevőkre, valamint azokra, akik már kifizették a lakás vételárát. Tisztelettel arra kérünk választ az újságban az illetékesektől, hogy miért ez a megkülönböztetés ugyanazon épület tulajdonosai között? Miért csak azokra vonatkozik a meghirdetett kedvezmény, akik a NYÍRINKÖZ Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft. által értékesített lakásokat vásárolják meg? Több érdeklődő Nyíregyház Nem munkaviszony Arra szeretnék választ kapni, hogy tényleg nem jár munkanélküli segély annak az embernek, aki kisegítő családtag volt? Az én férjem a kisiparos apósomnál dolgozott kisegítő családtagként, alig tudtunk megélni, nem ment az üzlet. Az apósom beadta az ipart, a féljem munka nélkül maradt, hiába próbálkozik, nem veszik fel sehová. Nem értem, miért kapott elutasító választ a munkanélküli segély kérelmére. Dankó Gézáné Vásárosnamény (Munkanélküli járadékra az jogosult, aki az egyéb feltételek megléte mellett négy évre visszamenőleg minimum 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik. A Munka Törvénykönyve alapján a segítő családtagként ledolgozott idő nem minősül munkaviszonynak, tehát ezért nem adható levélírónk férjének munkanélküli járadék. A segítő családtagként ledolgozott idő viszont szolgálati időnek számít, ez lényeges a nyugdíjjogosultság szempontjából.) Jogászszemmel :• ' : ■)• • Nemzeti gondozási díj, kárpótlás Dr. Kovács Mihály Sokan érdeklődtek lapunknál a személyes szabadságuktól megfosztottak kárpótlásával, illetve a nemzeti gondozottak támogatásával kapcsolatban. Többen arról is tájékoztatást várnak, hogy a kérelmeiket milyen határidőig kell elbírálni. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXH. tv. 3. § (1.) bekezdés d és e pontja szerint kárpótlásra jogosultak azok, akiket kényszermunkára elhurcoltak, vagy deportálták a szovjet szervek, illetve szovjet hadifogságba xstek. Ha a jogosult a kárpótlást kárpótlási jegyben kéri, ebben az esetben a kárpótlás összege a szabadságelvonásban töltött idő (hónapokban) és a kárpótlás alapösszegének (11 000 Ft-nak) a szorzata. A kárpótlási jegyet a kárpótlási hivatalok küldik meg a jogosultaknak, de ennek az időpontját pontosan nem lehet meghatározni, a végső feldolgozás határideje 1993. augusztus 31. Az így kiadott kárpótlási jegy esedékessége 1992. január elseje, tehát ettől a naptól kezdve már ugyanúgy kamatozik, mint a korábbi kárpótlási törvények alapján kiadott kárpótlási jegyek. A nemzeti gondozásról az 1992. évi Lil. tv. rendelkezik, ennek értelmében azok a Magyarországon élő személyek, akik a törvény első paragrafusának első és második bekezdésében felsorolt jogtalanságok következtében a munka- képességüket legalább 67 százalékban elveszítették, havi ötezer forint nemzeti gondozási díjra jogosultak. A kérelmet a rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes, megyei olvasóink esetében tehát a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatalhoz kell benyújtani. A jogosultság elbírálásához szükséges orvosszakértői véleményt az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Országos Orvosszakértői Intézete adja ki. A nemzeti gondozási díj iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje három hónap, ezt az Országos Kárrendezési Hivatal elnöke egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. A hivatal elutasító döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni. Nyíregyházán vállalati bérlakásban lakik Cs. Dániel olvasónk, és azt kérdi, hogy ha eladják az általa lakott vállalati bérlakást, mennyi lakbért kell majd fizetnie, és mik a jogai, lehetőségei. Ha a bentlakó bérlő nem tudja, vagy nem akarja megvenni az elidegenítésre kijelölt lakást, és szociális bérlakásra nem jogosult, nem is nyugdíjas, akkor azt külső személy megvásárolhatja. A lakásban maradó bérlőnek bérleti szerződést kell kötnie az új tulajdonossal, ebben rögzíteni a leglényegesebb feltételeket (lakbér, bérlet tartama), a bérlő és bérbe adó jogait és kötelezettségeit. Közösen kell megállapodni a bérleti díjról, ennek hiányában a bíróság dönt róla. A bíróság a lakbér megállapításánál figyelembe veszi a hasonló önkormányzati bérlakások esetében fizetendő lakbért, illetve a helyben szokásos szabadpiaci díjakat is. Ha az adásvételi szerződésben ezt a jogát nem korlátozzák, az új tulajdonos fel is mondhatja a bérleti jogviszonyt, de ebben az esetben köteles másik — megfelelő — lakást felajánlani. Amennyiben ezt a bérlő nem fogadja el, a felmondás jogosságáról, a felajánlott lakás megfelelőségéről is a bíróság dönt. Baj lesz a dologból Építkezők engedély nélkül Nyíregyháza (KM — TMI) — A hetvenes-nyolcvanas években százszámra épültek az országban családi házak, nyaralók. Az sem volt ritkaság, hogy hatósági engedély nélkül vágtak bele az építkezésbe a tulajdonosok. Aki mer, az nyer alapon kockáztattak és többnyire nyertek is a „törvényen kívüliek”, mert utólag megadták az építési és fennmaradási engedélyt az épületre az illetékesek. A tulajdonosok legfeljebb kifizették a büntetést, néha nem is kellett túl mélyen a zsebükbe nyúlniuk. így is megéri Ma is vannak ilyen példák, engedély nélküli építkezések. Sokkal nagyobb büntetést kell fizetni érte, mint régen, de még így is megéri a tulajdonosnak. A nyíregyházi Ószőlő utca dél felé futó szakasza úgy negyedszázada kezdett kiépülni, jobbról társas- és családi házak soij áznak, balról a lakótelep szürke tömbjei. A családi házas oldalra fűrészfogszerűén építkeztek a tulajdonosok, ahogy a városrendezők megszabták. Észak felé haladva minden épület 2,50 méterrel beljebb van, mint az előtte lévő, hogy ne vegye el a szomszédjától a napfényt. Ezt a harmóniát és rendet a nyárelőn megbontotta egy építkező. Már volt háza ebben az utcában, akkor betartotta az előírást, most azonban — ki tudja, milyen okból — nem 2,50, hanem 5,30 méterre „ugrasztottá ki” emeletes, meredek tetejű házát a sorból. Nem hitte el Még nem kapta meg a jogerős építési engedélyt, amikor a ház alapja már készen volt. A mögötte lévő társasház egyik lakója figyelmeztette az önkormányzatot, hogy baj lesz a dologból, mert a ház erősen beárnyékolja majd az ő föld- . szinti lakását. Nem hitte el ugyanis, amit az építkezőtől hallott, hogy a hatóság így jelölte ki az építkezés helyét. Süket fülekre talált arra a kérésére is, hogy az építkező készíttessen a tervezővel be- napozási adatokat. (Minden épületnél figyelembe kell venni, hogy mennyi természetes fényt kap.) Megfellebbezte az építési engedélyt, amit felterjesztettek a Köztársasági Megbízotti Hivatalhoz az önkormányzat illetékesei, egyben figyelmeztették az építkezőt, hogy a kivitelezési munkálatokat csak jogerős építési engedély birtokában kezdheti meg. Hiába intették a jogi következményekre, a ház magasodni kezdett. A helyszíni szemlén beigazolódott, hogy nincs jogerős építési engedély és a lakóépület két méterrel kintebb épül az utca felé, mint a beépítési vonal. Ezt azért kell szigorúan betartani, mert az Ószőlő utcát szélesíteni fogják. Az építési engedélyt megsemmisítették, és új eljárásra kötelezték az önkormányzatot Ez volt július 4-én, s a már félig kész ház építését megtiltották július 24-én az illetékesek. Úgy tűnik, mit sem ért, az építkezőre ötezer forint bírságot szabtak ki egy hónap múlva, és kötelezték benapozási vizsgálat elkészíttetésére. Új eljárás Aszerint amit az építő benyújtott a műszaki irodához, a szomszéd lakása ugyanolyan napfényes lesz, mint amilyen volt. így tízezer forintos végrehajtási bírsággal szeptember 9-én engedélyezték a munkák folytatását. Ám a szomszéd fellebbezett vitatta a benapo- zásról adott véleményt (elég félhomályos a nagy szoba, amit nem kíván hálóként használni), de ezt a Köztársasági Megbízotti Hivatal elutasította. Sőt az új eljárás során megállapította, hogy a NYIRTERV által 1990-ben készített részletes rendezési terv alapján a ,kérdéses lakóépület helyszínrajzi elhelyezése nem érinti az útszabályozási vonalat”, viszont még nem jogerős a továbbépítésre vonatkozó I. fokú határozat. így az építkező október 5-én megkapta a fennmaradási engedélyt a jogellenes építkezés miatt 370 000 forint büntetést kell kifizetnie a polgármesteri hivatalnak és ha befejeződik az építkezés, meg kell kérnie a használatba vételi engedélyt. A házat már hirdeti a tulajdonos, épp úgy eladja majd, mint az előzőt. Még büntetéssel megtetézve is megéri neki, hiszen elég drága egy kész emeletes épület a város közepén. Aztán meg az esetleges szomszédvitát sem kell vállalnia, ráhagyományozza a jövendő tulajdonosra. TÜZELŐUTALVÁNY .L-TT-*'L"?'-'";:’' '■ kelft-tűzíírt. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy a nyugdíjas és dolgozói tüzelőutalványok végső beváltási ideje: október 31. |18121/1 H-l 1.28.*
