Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-27 / 253. szám
CSALAD — OTTHON 1992. október 27„ kedd Mit vegyen fel az iskolás? Heti étrendajánlat Kedd: Ebéd: Borsópüréle- ves zsemlekockával. Vagdalt húspogácsa tört burgonya, savanyúság. Vacsora: Hideg vacsora. Vagdalt húspogácsa (ebédből maradt) gyümölcslé. Szerda: Ebéd: Zöldbableves, borsos m. tokány, tarhonya, céklasaláta. Vacsora: Sajtos omlett, csipkebogyótea. Csütörtök: Ebéd: Húsleves, finommetélt, főtt marhahús, almamártás, burgonya. Vacsora: Melegszendvics (Mexikó krémmel és sajttal). Péntek: Ebéd: Zöldséges bableves kolbásszal, ízes dere- lye (mirelit). Vacsora: Lapcsánka, citromos tea. Szombat: Ebéd: Tojásleves, kel virágrózsa rántva tar- tármártással. Vacsora: Hideg töltött paradicsom, franciasalátával. Vasárnap: Ebéd: Csirkeap- rólék-leves, paprikás csirke galuskával. Tiroli mákos rétes (mirelit vajas tésztából). Vacsora: Rántott csirkecomb, hagymás burgonyasalátával. Hétfő: Ebéd: Reszelt tésztaleves, kelkáposzta főzelék, sült virslirózsa feltéttel. Vacsora: Vajas pirítóske- nyér, sajtos parizerrel, gyümölcs, tea. Egyenes vonalú fiú ingkabát, oldalt felsllc- celve. A felső zsebek idegen színnel vannak díszítve. Vállán gombolódó, oldalán felsliccelt zubbony, két rávarrott zsebbel. A felső része idegen színnel díszített Hátán gombolódó kötényruha, húzott szoknyával, két rávarrott zsebbel. A szimmetrikus gombolást) ruha készülhet rövid vagy hosszú ujjal, idegen színnel kombinálva VILLÁNY) ZSUZSA RAJZAI HM üsvsűs, Ruhatárolás — ésszerűen Nyíregyháza (KM - SZ. J.) — Akármekkora a család, a lakás, a különféle használati tárgyak sokasága mindenképp gondot okoz. Szekrényből, tárolóhelyből szinte sosincs elegendő egyetlen háztartásban sem. Ennek két oka van: egyrészt az évek során felhalmozzuk a holmikat, másrészt a leggyakrabban elteijedt komplett szekrénysorok a legkevésbé sem alkalmasak az ésszerű elhelyezésre. A kereskedelemben kapható bútorok méretezése, belső szerkezete, a polctávolságok, a mélységek meghatározása javarészt távol áll a praktikumtól. A belső elrendezés pedig rossz helykihasználást szül, s kevés hely érzetét kelti. Évszakváltásokkor, amikor átcsoportosítjuk ruhaneműinket, esetleg meg is változtatjuk az eddigi rendszert. De hogyan tegyük ezt? Vegyünk egy szokványos szekrénysort, mely tartalmaz egy kétajtós szekrényt, egy polcos, egy fehémeműs elemet — a bárszekrénytől most tekintsünk el. A fehérneműt abban a részben helyezzük el, ahol van annyi hely, melyben a szabályosan összehajtogatott férfiing elfér. E tekintetben mérvadóak a 30x45 cm méretű polcok. A vasalt, hajtogatott fehérnemű számára a legmegfelelőbbek az aránylag sűrűn elhelyezett, kihúzható, peremes fiókpolcok. Higiéniai szempontokat is figyelembe véve, arra törekedjünk, hogy a felső- ruházat és a fehérneműk ne legyenek közös szekrényben. A felsőruha, öltöny, kabát, cipő kerülhet egy helyre. A vállfára akasztott kabátoknak 140-150 cm hely szükséges, míg a szoknyáknak, kosztümöknek, blúzoknak, öltönyöknek elegendő 90-100 cm. Ésszerű tehát, ha ez utóbbiak alatt keletkező szabad helyet egymás fölé helyezett polcokkal, a kereskedelemben kapható műanyag vagy fém rácskosarak, szinterezett tárolók elhelyezésével használjuk ki. Harisnyák, kisebb kötött holmik, kendők számára a félig zárt fiókok alkalmasak. A szekrények belső kiképzését alkotó polc- és fiókrendszer előállítása igen munka- igényes, ezért viszonylag drága. Valószínűleg ez az oka annak, hogy bútoriparunk szinte egyáltalán nem készít igazán jól kialakított belsejű szekrényeket. Sajnálatos, hogy a forgalomban lévő szekrényekben még ma is elvétve találhatók az ajánlott rekeszek, fiókok, kihúzható peremes polcok. Ezeket — ha gazdaságos teret akarunk nyerni — házilag vagyunk kénytelenek pótolni. Egy házaspár ruhatárának elhelyezéséhez szükséges minimális tárolóhely: két ruhásszekrény A lézer nem csodaszer — orvosi eszköz Budapest (MTÍ-Press) — A lézermedicina három évtizedes pályáján többször az érdeklődés, az érvek és cáfolatok középpontjába került. Kutatók ezrei, gyógyító orvosok tízezrei és betegek milliói bizonyították és bizonyítják, hogy a lézerrel kapcsolatos „csodavárás időszaka” lezárulván elfoglalta megfelelő helyét az orvosi eszközök sorában. — Milyen hagyományai vannak hazánkban a lézerek orvosi alkalmazásának? — kérdeztük dr. Gáspár Lajost, az orvostudomány kandidátusát, a Medicinális Laser Centrum vezetőjét. — A klasszikus alkalmazási területeken az európai fejlett egészségüggyel rendelkező országokkal csaknem egy időben jelent meg a hazai betegellátásban is a lézerterápia. S annak ellenére, hogy a magyar egészségügy nehéz gazdasági helyzetbe került, sorra indulnak ma is országszerte új lézeres programok. Ha lassan is, de egyre szaporodik a hazai lézeres géppark. Az 1990-es évek elején Magyarországon világossá vált orvos és beteg, biztosító és biztosított, szakértő és kívülálló számára, hogy a hatékonyabb, gyorsabb, kevesebb költséggel járó eljárásoké a jövő. A lézer ennek klasszikus példája. — Hogyan körvonalazná a Medicinális Laser Centrum tevékenységét? — Létrehozója a két éve tevékenykedő Rákellenes Laser Alapítvány volt. A Medicinális Laser Centrum Budapesten — 1991 óta — hármas feladatot lát el: a tudományos munka összehangolását, az orvosok, orvostanhallgatók oktatását, valamint a klinikai munka, a gyógyítás feladatát. A tudományos tevékenység és az oktatás több területen megvalósult, a műszer- és pénzigényes klinikai munka az első két programot követően indul. — A jelenlegi egészségügyi költségvetésből futja-e az országos hálózat kiépítésére? — A lézerközpontok országos hálózatának kiépítése ugyan jelentős beruházást igényel, de emellett nagy gazdasági előnyökkel is járhat. A társadalom, az egészségügyi biztosítás, az orvosok és a betegek számára egyaránt nagy gazdasági előnyöket jelenthet. Igaz, hogy a lézerberendezések ára kettő-tízmillió forint, a speciális készülékek húszmillió forintba is belekerülnek, de jó kihasználhatóság mellett — a lézerközpont révén — az áruk egy-három év alatt megtérülne. Ugyanis több orvosi szakma tud például egy kórházi lézerközpontban azonos lézer- berendezéseket használni. Emellett lerövidül a kórházban töltött idő, csökken a betegállományban eltöltött napok száma is. Az öltözködésről Vassné Figula Erika pszichológus Az utóbbi időben igencsak megnövekedett azoknak az alkalmaknak a száma, amikor nagyon fontos a kedvező benyomás kialakítása (pl. álláskeresés, üzletkötés stb.). A kedvező benyomás kialakításához pedig elengedhetetlen a jó megjelenés. Általános szabály, hogy mindig, minden helyzetben az alkalomhoz illő öltözékben jelenjünk meg. A ruha és kiegészítői sok információt adnak viselőjéről. Pl. a feketébe öltözött emberről szomorúságot tételezünk fel, míg az élénk, tarka színek a vidámság, gondtalanság kifejezői. Az öltözék megválasztásába ugyanúgy belejátszanak konvencionális szabályok, mint a divat változékonysága. Vannak azonban olyan általános tanácsok, amit mindenkinek érdemes megfogadni. — Fontos, hogy mindenki az egyéniségéhez válassza meg az öltözékét Ugyanaz a ruhadarab az egyik embert jól öltözteti, míg a másikat nevetségessé teszi. — A szolid, konvencionális öltözéket a közvélemény mindig jobban elfogadja, mint a különlegeset — Az aktuális helyzethez illő öltözékkel tudjuk legjobban elfogadtatni magunkat. Az oda nem illő ruhadarabokkal szinte feltételeztetjük magunkról az oda nem illő magatartást is. — Az összehangolt öltözék mindig az igényesség kifejezője. A színek összhangja is kedvező hatású. — A jól megválasztott ízléses öltözék bizalmat ébreszt. (Melegítőhöz diplomatatáska ugyanolyan bizarr látvány, mint öltönyhöz reklámszatyor vagy edzőcipő.) A kiegészítőiekéi is óvatosan kell bánni. A jóízlés határát túlhaladó alkalmazásuk (pl. egy kézen 4 gyűrű) a különcség érzetét keltheti. Az ilyen embert mások fenntartással kezelik. — Végül a tiszta, rendezett ruházat kedvező hatása érdemel még említést. A jól ápolt emberrel szívesebben kezdeményezünk kapcsolatot és kedvező benyomása miatt hajlamosak vagyunk hosszabb ideig együttműködni vele.