Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

1992. október 24., szombat háttér' Keiet-Magyarország 3 El kell bocsátanom 280 embert! Legközelebb szájkosárral a minisztériumba Máthé Csaba Nyírtass (KM>— Ha az Állami Fejlesztési Intézet és Szabolcs megye nem támo­gat kellőképpen a munka­helyteremtő beruházás meg­valósításában, akkor kényte­len leszek 280 embert elbo­csátani! — nyilatkozta Ká­kái Sándomé, a budapesti Friss Gyümölcs Kft ügy­vezető igazgatója, amely megvásárolta a DEKO Rt. tulajdonában lévő egykori nyírtassi állami gazdaságot. A kft. versenytárgyaláson nyerte el a jogot a vásárlásra, a vételösszeget, a 137 milliót né­met hitelből egyenlíti ki. Ugyanis a kft. 30 százalékban külföldi tulajdonú és a társaságot elsősorban a konzervüzem vétele érdekelte, de a gazdaságot úgymond sző- röstül-bőröstül egyben adták. Az adásvételi szerződés után benyújtották a pályázatot az Állami Fejlesztési Intézethez és a megyei munkaügyi köz­ponthoz munkahelyteremtő beruházási támogatásra, hi­szen a jelenlegi 223 főt ötven- nel kívánják bővíteni. Szep­tember 15-én az ÁFI-pályázat elbíráláson elhalasztották a döntést, mert a Földművelés- ügyi Minisztériumból érkezett egy levél, mely szerint az FM a tervezett földterület-értéke­sítést még nem tisztázta. — Az FM-ben Koji Ferenc főosztályvezető-helyettes azt mondta — nyilatkozta Kókai Sándomé —, hogy az RT-nek nem volt joga tulajdonba ven­ni a földet és az erdőt, amelyet eladott. Bár a kezemben van az összes tulajdoni lap, amely­re tulajdonosként a részvény- társaságot jegyezték be. Koji úr szerint különben is ez a földterület külföldi tulajdonba kerül, emiatt akadályozta meg az ÁF1 a támogatást. A német partnerem erre azt közölte, bérleti illetve kezelői jogra ők nem adnak hitelt. Ötórás tárgyalás után, mi­után közöltem vele, a kft.-t Magyarországon jegyezték be, a külföldi részesedése csak 30 százalék, így a jelenlegi föld­törvény valamint a kormány által benyújtott földtörvényi módosító javaslat szerint kor­látlan földterületet vásárolha­tunk. Kijelentette, bebizonyít­ja, a föld nem kerül tulajdonba hozzánk. Ráadásul hozzátette, legközelebb szájkosárral men­jek be a minisztériumba. A következő ülésen az 50 millió forint helyett 13,6 milliót kap­tunk, amivel szinte nem tu­dunk mit kezdeni, olyan kevés. A tárcaközi bizottság, amely az ÁFI-ban október 13- án újra tárgyalta a kft. pályáza­tát azt kifogásolta, hogy a szerződésben nagy mennyi­ségű földterület vétele szere­pel és állami pénzből állami vagyon megvásárlására nem adnak támogatást. Ebből szen­vedélyes vita alakult ki, hiszen a pályázó a konzervüzemi be­ruházásra kérte a támogatást és nem a földterületre. Végül megszavaztak 13,6 milliót, az­zal, hogy vissza lehet térni még a pályázatra. Elhangzott még az is, hogy ÁFI-nak tulaj­donképpen teljesen mindegy mely terület kapja a támoga­tást, a megyének viszont nem. — Úgy gondolom — mond­ta Kokainé —, akik döntöttek, rájönnek, hogy a döntés nem volt kellően megalapozva és remélem a kért támogatást megadják. Azt hiszem az ál­lam és az önkormányzat job­ban jár, ha munkával szerzett jövedelmet visznek haza az emberek, mint munkanélküli­segélyt. Az az igazság, nem vagyunk jóléti intézmény, ne­künk vissza kell fizetni a hiteleinket. Ezzel az ÁFI- támogatással nem vagyunk kisegítve, mert a vételáron kí­vül 50 milliót már beruház­tunk, a működtetéshez viszont még ugyanennyi kellene. A DEKO úgy adta el a gazdasá­got, hogy a forgóeszköz kész­letet teljesen kisöpörte belőle. Információnk szerint a me­gyei munkaügyi központ no­vember 9-re halasztotta a dön­tést, egyrészt forráshiányra hi­vatkozva, ugyanis akkor még az ÁFI-elbírálás nem történt meg, ráadásul a kért összeg egyharmadát kapta a kft., más­részt a rendezetlen tulajdonvi­szonyok miatt. Csütörtökön Nyíregyházán a kft. bemutatta a hiányzó banki fedezeti iga­zolást. Most már csak a tulaj­donviszonyokat kellene meg­nyugtatóan rendezni, de nem egy tollvonással. Fehérgyarmatról bérmunkában-----------Tárca — n ohasem volt Kinyomtat­ta va, mégis mindenki tudta Magyarországon. Rejtélyes szövetkezés volt ez az embe­rekL- között, amely test­vériségnek az volt a célja, hogy olcsóbbá, elviselhetőb­bé tegyék a szegé­nyek egymás éle­tét. Tudtuk a budai háziurak, a külvá­rosi házak címét, ahol olcsón lehet fedelet találni. Is­mertük a boltosokat, akik pár krajcárral mindig olcsóbban adták a zsírt, a lisztet, a cuk­rot, hogy kipirult a megelége­dettségtől a szegénység arca, amikor a boltból megrakodva kiléphetett. Mintha ő nye­részkedett volna a boltoson! De ismerte a szegénység azo­kat a helyeket is, ahol a béké­ben „valódi uraságoktól" le­vetett ruhákat árultak, ahol a Ezzel az írással emlékezünk Krúdy Gyula születésének 114. évfordulójára. szegény legény kiöltözhetett, mint valami gróf. Ahol a kön­nyelmű fiatalemberek elado­gatták tavasszal a téli kabát­jukat, a megunt cipőjüket, alig viselt kalapjukat. Min­denki tudott egy bizonyos Krúdy Gyula A szegénység ábécéje kocsmát, ahol jó és olcsó a bor, az étel; kis szabót, aki részletfizetésre, szinte aján­dékba dolgozik; antikváriust, ahol kilószámra, pár kraj­cárért mérik a könyveket; or­vost, aki nemes ember- szeretetből, ingyen gyógyít; fürdőt, ahol nem kell fizetni; végeladást, ahol a kereskedő megszabadulni akar minden­áron portékájától... Azt mondják, hogy pazarlóan, zsírosán, eszeveszetten éltünk a régi Magyarországon, pe­dig jobban takarékoskod­tunk, mint manapság. A fu­karokra, a garast a fogukhoz ve ráesőkre, a meggondolt fösvényekre járt csak a jó­világ; ők vették meg a bér­házakat az önkéntes nélkü- lözés után; ők I sétáltak deriil- | ten a takarék- : pénztárhoz I öregségükben, I pénzecskéjük mmsmmKsskxmcíi jiamata;i j-g[_ szedni; ők néztek nyugodtan a holnap elé, ha perselyük otthon tele volt. Zöldre kopott öregasszonyok után akkor maradtak a szép vagyonok, sohasem tisztelt nagybácsik rukkoltak ki hozományokkal, vén zsugoriakról tudott a tör­ténelem, akiknek szalmazsák­jában kincsek gyűltek össze. Ugyan van valahol, vala­merre valaki, aki ma tudná Olcsó János címét, aki a de- /ékaljba varrná a pénzét? 1923. Régió­reklám Amerikai professzor előadása Nyíregyháza (KM - Bojté) — Hogyan alakítsunk ki pozi­tív képet térségünkről, hogyan tervezzünk kapcsolatteremtő rendezvényeket, milyen rek­lámeszközöket alkalmazzunk? — többek között erről is szó lesz október 26-27-én Nyír­egyházán. A Régió marketing című kétnapos rendezvény hétfőn délelőtt 10 órakor kez­dődik, ahová az előadó New Yorkból érkezik. William J. Marlant professzor amerikai példákkal támasztja alá a sike­res régiómarketing tevékeny­séget. A szimpózium célja, hogy a külföldi befektetők a megyében nagyobb fantáziát lássanak. Iskolai háttérzajok Kállai János f/ anál- tányér összecsör- A renése a legjobb há­zasságokban is előfordul, hát még az olyan lazább szövésű „frigyekben”, mint mondjuk a tanár-diák, isko­la-szülő kapcsolat. Az ok­tatási intézmények körül zajló viták „társadalmasí- tott" hangkavalkádjában bi­zony sokszor nem hallat­szanak eléggé a mégiscsak odafigyelést érdemlő zör- renések. Pedig éppen a legérintettebbek, a gyerekek miatt kellene érzékenyebb füllel vennünk az „adást”. Mert mi tagadás, a hírek — nyilvánvalóan ez a dol­guk -— jönnek. Névtelen vagy aláírt levelek, város- és faluszerte terjedő szó­beszédek, szülői panaszok formájában. A többségük, sajnos, nem kitaláció. És ha némiképp elfogultságot sej­tetnek is, jelzik: az auto­nómiáját kereső iskolák hét­köznapi — emberi —- vi­szonyrendszerében nincs minden a legnagyobb rend­ben. Miről szól a fáma? Állí­tólag a megye egyik tele­pülésén amolyan „kaláka" módszerrel — vagyis ingyen — dolgoztatják az iskoláso­kat: valakik tudtával, vala­kiknek a hasznára. Más: egy, a gyerekeket rendez­vényre kísérő pedagógus jól észlelhető illumináltsága miatt nem tudott eleget tenni őrzői feladatának, mi több, minősíthetetlen hangon uta­sította rendre nebulóit. Me­gint más: a durva hang, a sértő, lekezelő bánásmód térhódítását sem lehet elfo­gadni. A „lehülyézésig" sül­lyedő tanári kommunikáció antihumánumát, azt hiszem, nem kell bizonygatni. De nincs mentség a „végig- bratyizott”, semmi haszno­síthatót nem adó órákra sem. Tudom, a háttérzajokban sok a tisztán nem fogható hang. Viszont az „adókat” emiatt kikapcsolni botorság lenne. Ezt akkor sem tehet­jük, ha az iskolai „közve­títések” majdan csak jó hírekből fognak összeállni. Az pedig még soká lesz Elismerés a nagycsaládért Nyíregyháza (KM - Tóth Kornélia) — Az öt vagy annál több katonafiút nevelt édes­anyákat október 23-a alkalmá­ból elismerésben részesítette a Magyar Honvédség parancs­noka. A jutalmat a megyei hadkiegészítési parancsnoksá­gon Kiss Pál alezredes, me­gyei parancsnokhelyettes nyújtotta át. Köszöntőjében méltatta azt az erőfeszítést, amelyet a ma már idős, nagy- családos édesanyák tettek, hogy fiaik becsülettel helyt álltak a haza fegyveres szolgá­latában. A nagycsaládos édesanyák közül ezúttal Filep Jánosné (Szamosszeg), özvegy Szántó Sándomé (Tiszadada), Szabó Györgyné (Bököny), Antal Benjáminná (Gébeijén), öz­vegy Kosztyu Sándomé (Ro­bi od), özvegy Takács Sándomé (Tiszadada), özvegy Illyés Im- réné (Gébeijén), Kujbus Fe- rencné (Nyírlugos), özvegy Huszti Jánosné (Nyírvasvári), özvegy Rédai Jánosné (Nyír- lúgos), özvegy Szabó Lászlóné (Ököritófülpös), Orosz Ká- rolyné (Ófehértó), Tóth Jó­zsefié (Ófehértó), Szikszói Im- réné (Tiszadob), özvegy Né­meth jánosné (Tiszarád), Imre Rubermé (Ibrány), özvegy Voss Andrásné (Kisvarsány), Magyar Ferencné (Nyírgelse), Kertész Józsefné (Ófehértó), Hajdú Jánosné (Magy), Kiss Miklósáé (Bököny), Tara Fe­rencné (Dögé), özvegy Matus Istvánná (Nyírlövő), Fleischer Józsefné (Tiszalök) és Ma­rozsán Zsigmondné (Csenger) vehette át az elismerést. Kommentár Jót s jól M. Magyar László önyörtelen rabság az A elsorvadt izmok fogsá­gában élni. Hiába indulnak meg újabb és újabb paran­csok az agyból, az izomköte- gek nem engedelmeskednek. S a természet e börtönéből nincs szabadulás. Míg a ti­zenéves kortársak önfe­ledten kergetik a labdát, ők a tolószék karfáját marko- lásszák. Keveset találkozunk velük, a tnaguk zárt, ön­törvényű világát élik. A napokban Nyíregyhá­zán mégis reflektorfénybe kerültek a mozgássérült gyermekek: a budapesti Ma­chine Mouse (Gépegér) együttes ajánlott fel számuk­ra belépőjegyeket. A Start vállalatnál rendezték meg a kis ünnepséget, amelyen az ott tanuló fiatalok találkoz­hattak az együttes tagjaival is. A kezdeti feszélyezett csendet nemsokára baráti beszélgetés váltotta fel. Az elmúlt években oly sok együttes megfordult már megyénkben, de még egyik sem kedveskedett ilyen aján­dékkal a mozgássérült diá­koknak. „Olcsó reklámfogás” — mondhatja erre akárki. ; Meglehet. Csakhogy a zene­karral találkozott, csiüogó szemű fiatalokat ez cseppet sem érdekli. Számukra az je­lentett értéket és izgalmat, hogy együtt részesei lehettek a látványos koncertnek. S ; ettől a közös élménytől tálán új erőt is merítettek a min­dennapi nehézségek elvise­léséhez a hétköznapi har­cok megvívásához Ezt a be- ■ lülről fakadó életenergiát 1 • pedig már nem lehet -pénz- ' ben mérni. A Gépegér tehat nem tett mást, mint: „jót s jél". .... Nézqpor^ Az év hátralévő Időszakára is bőven van munkája a Hódiköt fehérgyarmati gyár dolgozóinak. A divatos kötött női termékeket bérmunkában nyugat-európai és japán megrendelésre készítik ELEK EMIL FELVÉTELE ' ■ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents