Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. október ig csütörtök HÁTTÉR Tranzitreptér Fehérgyarmaton (2.) A környék lakossága mielőbb szeretne tisztán látni Az irányítótornyot építik a kivitelezők A SZERZŐ FELVÉTELE Tóth Kornélia Budapest-Fehérgyarmat (KM) — Hogy mennyibe került valójában a repülőtérhez a földvásárlás, egyelőre homály fedi. Csakúgy, mint az eddig befektetett összeg nagyságát, ami a vitát kirobbantotta Ambrus Sándor vállalkozó és Nemes István fehérgyarmati polgármester között Időközben az elmaradott térségek fejlesztésére adható központi alapokból Fehérgyarmat megkapott 10 millió forintot repülőtér-építésre. A pénzt ez év október 31 -éig kell felhasználniuk és január 1-jéig bizonylatolniuk. Grandiózus tervek Nagy erőkkel láttak a kivitelezéshez. A helyszínen alapozzák a központi épületet, legalább hatan serénykednek délidőben is. A kivitelezést a kft.-vé szervezett költségvetési üzem végzi. A tanulmány- és a kivitelezési tervet készítő Air com szakembereivel a helyszínen találkoztam. Kiss Jenő a többiek nevében is szól: — Ebből a pénzből a vizet vittük oda, megrendelték az elektromos hálózatot, az irányítóépületet alapozzák. Az ________Tárca . A Z ősz néha könyörtelen tud lenni! Ha egyik esztendőben kíméletes is a gyomorbetegekhez, a másikban már nincs könyörület. A tavalyi vidám napok után nekem az idén jutott ki az őszi kínból. Néhány hét ótafájdogál- ni kezd a gyomrom, ott mozgolódik bennem az ulcus a duodenum táján. Pedig éppen most kellene nagyon egészségesnek lennem, mikor régóta nem látott barátom csalogat magához Békéscsabára. Egy kis sétára az Élővíz-csatorna mentén, érett szőlőt kóstolgatni ker- tecskéjében, és pótolni három évtized elmulasztott beszélgetését. Én persze ígérkezem is. Tehát ez a gyomor! Nem merek indulni Egyik napról a másikra tologatom a levélírás időpontját. Csütörtökön aztán, hogy a fájások csak nem szűntek, döntöttem. Megírtam, hogy rossz egészségi állapotom miatt bizonytalan időre elhalasztóm az irányítástechnikai berendezéseket megrendelték. A füves leszállópálya jövőre lesz kész. — A következő évre meghirdettük az üzemeltetést — folytatta a gondolatsort a polgármester. — Mára van is jelentkező. Min is vitatkozik a beruházás ötletgazdája, Ambrus Sándor vállalkozó és Nemes István polgármester? A vállalkozó az eddigi befektetés felét, 850 ezer forintot kér, s most már azon gondolkodik, az elmaradt haszon miatt is pereli a gyarmatiakat. Ami nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy milyen grandiózus terveket szőtt a térség fejlesztésére a vállalkozó. Erről Kalocsay Ildikó igazgatóhelyettes beszél: — Három üzemet tervezünk a repülőtéren létesítendő vámszabadterületen. Az akácméz Európa-szerte ismert csemegéje az itteni # földnek, ezért egy mézüzemet három műszakban működtetnének 5-5 fővel. Sörfőzdét nyitnánk, mivel Romániában és Ukrajnában nagy piaca van a sörnek. Itt is három műszakban összesen 15-en dolgpznának, csakúgy, mint a napraforgóüzemben, amely a helyi termést vásárolná fel és sajtolna olajat belőle. így 45 embernek teremthetnénk munkahelyet, és a térség is részesülne a Kelet- Európai Business Center által megtermelt javakból. Ha elindítottuk, nincs idő totojázni... — Abnormális tőkehiányt idézett elő a fehérgyarmatiak nem fizetése — összegzi a keserű tapasztalatokat Ambrus Sándor. — Az az érzésem, arra voltam jó, hogy kikaparjam a gesztenyét nekik a tűzből, s amikor megkapták a 10 millió forintos állami támogatást, azt mondják, tegyem le én is mellé a másik tízmilliót, és akkor tárgyalhatunk. Szerintem az eddigi közös beruházásunk fele joggal megillet engem. Nekem egyébként hosszú távú terveim vannak a fehérgyarmati térségben. Még az sem kizárt, hogy a huzavona miatt megépítek a tunyogmatolcsi oldalon egy másik, ugyanilyen repülőteret, és ezt fogom használni a romániai és ukrajnai szállítások lebonyolításához. Enyhén szólva, komikus lenne a térségben két reptér egymás mellett, amelyen a legjobb fűnyíró, a birkanyáj „teljesítene szolgálatot”. Mindenesetre jól jellemezné hazai közállapotainkat és kompromisszum-képtelenségünket. Elvitatott ötlet A polgármester és a pénzügyi vezető állítja: ez önkormányzati és nem vállalkozói beruházás. Azt a kérdést: kinek jutott eszébe, és most miutazást. Hétfőn már itt is a válasz, benne Marikának, barátom feleségének a kedves üzenete: menjek így is. írjam meg, milyen gyógyszert használok, s ő beszerzi, mire odaérek; küldjem el a diétásétrendemet, hogy felkészülve aszerint tudjon vendégül látni, míg náluk leszek. Kedden Szolnokról kapok újabb levelet, a MÁV- kórházból, ahol egy hajdanvolt tanítványom diabetikus nővér. ő azért írt, mert telefonon fölhívta Tálas tanár úr— békéscsabai barátom —, és beszámolt neki megromlott egészségi állapotomról. A kedves nővér, a hajdanvolt diák, igyekezett hát tőle telhetőén segítségemre sietni, és szakszerű tájékoztatást adott a mostani állapotomhoz szükséges életvitel kialakítására, mellékelte az egészségügyi nyomtatványt, mely részletezi a diétásétrendet. Nézem, nézem ezt a két levelet. Előbb elérzékenyülök, aztán meg valami végtelen nagy megnyugvás tölt el. Fájdalmaim is megszűnnek, beteg gyomrom fölött pedig, ott a bal oldalon, az a mindig vontatott áramlás hirtelen vidám csörgedezésre vált át: az emberbe vetett hit forrása indult meg lelkemben! M ert ennek a hitnek a forrása minden lélekben ott van, csak kell hozzá valami, ami megcsordítja. Az enyémet ez a két levél csordí- totta meg! Balogh László A hit forrása ért mellőzik a vállalkozót, így reagálnak: — Végül is nekünk is eszünkbe juthatott volna a repülőtér megépítése, viszont az állami támogatást mi kaptuk... — Egy már elindított beruházásra — érvel erre a vállalkozó. — Ezért a költségeim felét jogosan kérem. —- Nem szükséges a beruházás elindítása ahhoz, hogy az elmaradott térségek fejlesztésére fordítható pénzből kapjunk. Úgy tudjuk, még nem fizette ki a számlákat Ambrus úr, az irányítótoronynak szolgáló faházát pedig vigye nyugodtan. Nyitott kérdések Feltehetően a bíróságon fejezik be az együttműködésüket a felek. Jogi, anyagi és erkölcsi kérdésekben egyaránt különböző álláspontra helyezkedtek. Kettejük közti elszámolásaikat a bíróság szabályozza. Csak egyetlen kiragadott adat a tereprendezésből készített számláról: fakivágás, 11 munkaóra, 2420 forint. A vállalkozó szerint egy szál facsemete kivágásáról volt szó, amelyet nemhogy motorosfűrész, de konyhakés is elintézett volna percek alatt... A polgármester visszautasítja a vádat: kettejük közti elszámolásról van szó, nem tartozik a nyilvánosságra, hogy mit, mennyiért végzett a tereprendezéssel megbízott vízgazdálkodási társulat. Ha kell, a bíróságon bizonyítanak. Érdekes módon a számlát csak a vállalkozó mutatta meg. A jogi és az anyagi vitát minden bizonnyal lezárhatja a bíróság. Ám erkölcsi kérdések maradnak nyitva: miért kell kihagyni az ötletgazdát a beruházásból, amikor már állami pénzek is érkeznek a minden bizonnyal életképes tervek valóra váltásához? Kinek csorbul a tekintélye, ha nem ő a N°1 a térségben? Kérdések, amelyekre lelkiismereti válasz adható, de a szatmári térség munkanélküliségtől sújtott népe szeretne tisztán látni. (Vége) A harmadik Szemle Nyíregyháza (KM) — Sokszínű, gazdag tartalom jellemzi a napokban megjelent Sza- bolcs-Szatmár-Beregi Szemle ez évi, harmadik számát. A Népesség, gazdaság, vállalkozás című rovatban sokak érdeklődésére tarthat számot Al- másy Sándor írása a határ menti agrárszféra komplex fejlesztésének lehetőségeiről. A Korjelzőben egyetlen, de rendkívül izgalmas témát vizsgáló dolgozat kapott helyet: Szobortörténelem 1945, 1956. A nyíregyházi kozák lovas felállításának és ledöntésének történetéről kaphatunk belőle hiteles kordokumentumokkal igazolt információkat. Az Irodalom című folyóiratrészben olvashatjuk Jánosi Zoltán igen alapos műelemzését, melynek tárgya Nagy László Himnusz minden időben című költeménye. Kcict-Magyarország 3 Néz^ton?) Hőárháború Szőke Judit T j amarosan a honatyák I~1 elé kerül az Ipari Minisztérium energiakoncepciója, mely előrevetíti, hogy a jelenleg hazánk energia- mérlegében csak két százalékot képviselő megújuló energiaforrások az évezred végére elérhetik, akár meg is haladhatják a négyöt százalékot. Geotermikus energia, napenergia, vizes szélenergia, biomassza... Folynak a kutatások a környezetvédelem és a pótlás szempontjából számba jöhető energiafajtákról, miközben... Miközben, ahogy egyre csípősebbek a reggelek, úgy merül fel egyre gyakrabban a sóhajos kérdés az emberekben, vajon mennyibe fog kerülni idén a meleg lakás? Most már az önkormányzatok szabják meg a távhőszolgáltatás díját — ez nagyon szépen hangzik, de Nyíregyházának például nincs saját erőműve. Azaz. bár tetszetős a joga, de korlátozott. Az erőművi árak hatósága az Ipari Minisztérium, amely augusztus Tjétől maximálta a távfűtéshez szükséges energia árát. Ráadásul nincs ezen a téren versenyhelyzet, így az árdiktátum minden feltétele működik. Mert hiába nem tervez áremelést sem a Nyírtávhő, sem a testület, hiába van szerződés arra, hogy az erőmű ebben az évben a korábbi áron adja termékét, ha bizonyos áremelést ösztönző érdekek, kényszerek erősebbek. Vajon lesz-e árháború Nyíregyházán, kinek a jogi pozíciója kedvezőbb, ki milyen tényeket akceptál, . akar-e a monopolhelyzetben lévő fél konszenzust?... Kétségkívül, ezek nem kellemes kérdések, ám a válaszadást nem lehet sokáig halogatni, hiszen októbert írunk, s a díjbeszedőnek hamarosan csengetnie kell. A11. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred katonái számára bajtársi találkozót rendez október 17-18-án a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Ehhez nyílik a „Nyíri bakók a Donnál” című időszaki kiállítás» melynek anyagán már dolgoznak a múzeum restao- rá torsi Balázs Attila FELvétaE Kommentár Ha van testvéred Baraksó Erzsébet C sendes pihenő van ebéd után az óvodában, az általános szokás szerint a gyermekek lefekszenek. Mármint azok, akiknek jut fekhely. A rádióműsorban elhangzó indoklás szerint az óvónő úgy véli, sok a gyermek. (Nem az ágy kevés, hanem a gyermek sok!) Tehát válogatni kell. Kit küldjenek haza ebéd után? Logikusnak az az érv hat, amit az óvónők jónak találnak: menjenek haza azok, akiknek az édesanyjuk a kisebb testvérrel gyeden otthon van. Sokféleképpen meg lehetett volna mondani egy gyereknek, hogy délután nincs helye az óvodában, például így: „Te hazamész. mert édesanyád otthon van." Ehelyett az óvónő a következőt mondta: „Neked azért kell hazamenned, mert van kistestvéred. ” Társaságban szóba kerül az ügy, többen úgy vélik, az óvónőtől el kellene venni a diplomáját, mert alkalmatlan a pályára. Szerencsére, hasonlókról ritkán hallunk, ismerünk ellenben meleg szívű, a hivatásnak élő, anyai szeretettel gondviselő, csodálatos pedagógiai képességű óvónőket. Arról nem szólt a műsor, hogyan reagáltak a kis óvodások a drasztikus indokra? Reméljük, az édesanyák, ha kevesebb pedagógiát tanultak is, mint az óvónő, szívük szeretetével kárpótolják a gyerekeket az óvodai kirekesztés miatt, és a nagyobb testvérek nem éreznek ellenszenvet a kisebbet iránt, mert miattuk kellett otthagyni az óvodai játékokat, pajtásaikat. A mai világban, amikor erősen fogyatkozik a magyar, és a becslések szerint az ezredfordulóra több százezerrel leszünk kevesebben, mint amennyien a természetes szaporulat szerint majd lehetnénk, meg kell becsülnie a társadalomnak azokat a fiatal édesanyákat és apákat, akik boldogan vállalják a gyermekáldást, örülnünk kell az új életeknek, vigyáznunk kellene a család nagyobb megbecsülésére.
