Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

1992. október 17., szombat HÁTTÉR Kárpótlás a málenkij robotért \ki jogosult, és aki nem... 3alogh József Nyíregyháza (KM) — Az Jmúlt néhány hónapban sok rdeklődő kapott olyan tájé­koztatást a Kárrendezési Hi­vataltól, hogy nem jogosult tárpótlásra elhalt, szabad­ágvesztésre ítélt, vagy el- lurcolt hozzátartozója után, nert a harmadik kárpótlási örvény alapján erre nincs ehetőség. A közelmúltban jelent meg iszont a nemzeti gondozásról zóló törvény, amely kiter- eszti azok körét, akik nem árpótlási jegyben, de kárpót- ási konstrukcióban havonta észpénzben kapnak megha- írozott esetekben nemzeti ondozási díjat. iok családot érint Lényeges eleme a törvény­ek, hogy azok számára állapít teg havi 5000 Ft járandósá- ot, akik 1944. március 19. és 989. október 23. között ma- yar vagy idegen állam ható­ága politikai indíttatású önké- yének következtében, 1944­5-ben a nemzeti ellenállási mozgalommal összefüggés­ben, vagy az 1956-os forra­dalom és szabadságharc ese­ményeivel összefüggésben munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. Az is jogosult nemzeti gon­dozási díjra, aki a harmadik kárpótlási törvény alapján kár­pótlásra jogosult, és kárpótlás­ra jogosító sérelmével össze­függésben veszítette el mun­kaképességének 67 százalé­kát. Akinek munkaképesség­csökkenése az elmondottak kapcsán nem éri el a 67 száza­lékot, de 50 százalékot leg­alább elérő, és szociális hely­zete indokolja, 2500 Ft nem­zeti gondozási díjban részesít­hető. Megyénkben igen sok csalá­dot érintett a ,málenkij robot”- ra hurcoltak és hozzátartozóik kárpótlása A Szovjetunióba hurcoltak esetében csak a túlélő sérelmet szenvedett vagy az özvegye kaphatott kárpótlást, más csa­ládtag nem. Ehhez képest vál­tozást hozott a nemzeti gondo­zási díjról szóló törvény, mely szerint annak az elhalt sze­mélynek árvaellátásra szorult gyermeke, szülője, aki 1944. március 19. és 1989. október 23. között magyar vagy idegen állam hatósága politikai indíts tatású önkénye következtében; az 1944-45-ös nemzeti el­lenállási mozgalomban kifej­tett tevékenységével összefüg­gésben; az 1956-os forra­dalom és szabadságharc ese­ményeivel összefüggésben; a II. világháború alatt faji, val­lási vagy politikai okból kül­földre történt deportálás során; szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, szovjet bíróság vagy más ha­tóság politikai ítélete alapján vesztette életét, havi 2500 Ft nemzeti gondozási díjra jogo­sult. Kizáró okok Nem jogosult nemzeti gon­dozási díjra, aki a harmadik kárpótlási tv. alapján kárpót­lásra jogosult; az a személy, ill. annak hozzátartozója, aki karhatalmista volt, államvé­delmi szerv hivatásos állo­mányú tagja volt, önként részt vett az 1956-os forradalom leverésében vagy emiatt kitün­tetésben részesült; aki ugyan­azon sérelem alapján hadigon­dozási pénzellátásban része­sült; aki felelős a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elis­mert alapjogok megsértéséért; végül az, aki a 28/1966. (XII. 18.) korm. rendeletén alapuló nemzeti gondozási díjjal azo­nos összegű pótlékban ré­szesül. Fontos határidő Választ ad a törvény arra is: hogyan kell kérni a nemzeti gondozási díjat és milyen idő­ponttól esedékes az. Aki kérel­mét a törvény hatályba lépé­sétől számított 90 napon belül benyújtja, a törvény kihirdeté­sét követő hónap első napjától jogosult nemzeti gondozási díjra. A kérelmet a rendel­kezésre álló bizonyítékokkal az OKKH (Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal) által rendszeresített nyomtat­ványon a megyei vagy az or­szágos hivatalhoz kell benyúj­tani. A kérelmet az OKKH bí­rálja el, döntése ellen bíróság­hoz lehet fordulni. A nemzeti gondozási díjat a nyugdíj- folyósító szerv havonta a nyugdíjjal — vagy önállóan — folyósítja. Cídvárdán a majorsági kertekben lévő FÜSZÉRT üszkont áruválasztéka a közelmúltban bővült VlNCZE PÉTER FELVÉTEl Százmilliós beruházások Beregben Vásárosnamény (KM — Idén és jövőre jelentősen javul Vásárosnamény, valamint Gergelyiugomya és Vitka kommunális ellátása. Saját erőből és jelentős központi tá­mogatással bővül a víz- és gázvezeték-hálózat, kerék­párutat kap a város, és sor ke­rül a hajlott korban lévő Tisza- híd felújítására is — kaptuk a tájékoztatást a polgármesteri hivatalban. A közismert útalapból való támogatással már épül: a ke­rékpárút a benzinkút és .Ugor- nya széle között. Ezzel pár­huzamosan tart a híd felújítása is. A kerékpárút kiépítése 26 millió forintba kerül, s a terv szerint év végére el is készül. A városhoz tartozó két kül­terület, Károlyitanya ésiPeré- nyi tanya nemrég vezetékes ivóvízhálózatot kapott. Géltá­mogatásra szánt központi pénzeszközökre is pályázott a város. Sikerrel. Támogatással épülhetett ki a szennyvíz­csatorna-hálózat a belváros­ban és a szőlőskerti városrész­ben. Tavaly még csak 80-85 százaléka volt Vásárosna- ménynak gázhálózattal ellát­va. Az Állami Fejlesztési Inté­zet pályázat útján két és fél millió forintot adott a hálózat bővítésére. Saját erővel együtt ötmilliós költséggel nemrég újabb négy utca kapott gáz­vezetéket. így gyakorlatilag teljes körű a gázellátás a bere­gi városban. Az önkormányzat beadott égy pályázatot Gerge- lyiugornya és Vitka gázháló­zatának kiépítésére is. A munkálatokat, valószínű, még idén elkezdik mindkét telepü­lésen. A lakosságnak telken­ként 30 ezer forintot kell majd fizetni a korszerű fűtés megte­remtéséért.-----------Tárca — V előt rázóan Húrtól a dí­zelmozdony a mátészal- ;ai vasúti átjáróhoz közeled- >e. Dekkolunk a sorompó '.lőtt, áll a Daciánk motorja. Elsuhan a vonat, rhint egy iszi porfelhő. Mielőtt magas­ba lendül az utunkat álló nrös-fehér kar, valahonnan iZ árokpart felől a lehúzott iblakunknál terem két sze- ényen öltözött asszony. Az •gyík síró, könyörgő hangon ne&szólal: • i- Isten is megáldjp magu- :at, ha bevisznek j minket ly ír egyházára. Onnan majd sak eljutunk valahogy To- aji >a. A hátsó ülésen köszönő zo 'akut mormolnak, közben iz ölükben lévő mótyójukat gaigatják. Mintegy mente­getőzve mondjaßz egyik: nem ér kelik ők a kocsit, nem nő­éi ik az üzemanyag fogyász­osat, mert a hálóingen, a tö ölközőn, meg a szappanon I > . Nábrádí Lajos « Aszú zedők Szatmáritól í--s> ' " v ' " V-í/iW; ^ • barna, kissé zömök. Ujjai barnásfeketék, valahol diói szedhetett. A másiknak vállon alul ér az ébenfekete haja'•> nen lehel még a harmincon, ói eddig csak pár szót mondott, nem éppen irodalmi ' ma,\ gyarsággal. Kérdés nélkül is tudjuk, hogy Erdélyből jön-’ nek. Már Őr felé járunk, amikor feltesszük a kérdést: — Aztán mi dolguk Tokaj­ban? Egyszerre rávágják': Szüretelni . : nénk. —■ /<; \ —. ------------r—-----------------­mondják, feltételes módban. Kiderül: egy Szatmárnémeti melletti falucskából jönriek. Az idősebb két kiskorú gykr- mekét hagyta otthon az anyósára. A fiata­labb gyermektelen, elvált asszony, nem­rég bocsátották el ' *< egy szatmári gyár­ból. Hallották, hogy ( < Tokajban most kez- * ' dődött a szüret, s el- tart október végéig. Informá­cióik vagy inkább reményeik szerint egyik-másik szőlős­gazda napi 800 forintot, reg- 'geíit, meg ebédet ad. — Va­csorára nieg kotyvasztunk va­lamit — (eszik hozzá moso­lyogva,' mintha már ott estéz- tiének ■ valamelyik csűrben vagy présházban. —r- [Miért nem jöttek koráb­ban, közelebbi e, almát' szed­ni? — kérdezem félig hátra fordulva. Válaszuk: feléjük az a hír járja, hogy a szabolcsi gazdák, illetve bérlők napi 500 forintot adnák és csak 1-2 napra kell nekik a nap­számos. Tokajban viszont a szőlőszedés után pár napig még akadhat munka a prés­házban, meg a pincében. A baktai erdőből érve az idősebb felsóhajt és ezt mond­ja: — A Pista fiam most talán száraz gallyat szedeget a kis­erdőn, hogy ai nagymamája tudjon valami vacsorát ösz- szeütni. Jó atyám! Hu csák egy hétig akadna munkánk, lenne annyi forintom, hogy egy halom holmival térnék vissza a két szép gyermekem­hez. Nyíregyházán a jó kívánság gok után a két asszony elindul a Kelet Aruház irányába': Mennek a 'bizonytalanba, mint ai egykori aranyásók. Nekem pedjg eg f dal tolul qz ajkamra, s mái dúdol.om is félhangosan:-- Elindultam szép hazám­ba!.. Kefet-Magyarorszag 3 Nézá^pont^) Munkaundor Nábrádí Lajos J ól működő szabolcsi J könnyűipari üzembe to­boroztak nemrég lányokat, asszonyokat. A cég tízezre­ket fizetett hirdetésre, a kör­nyező falvakban közhírré tették a felvételt, eredmény­telenül. A meghirdetett har­minc helyre csak ketten je­lentkeztek, ám ők sem álltak munkába. Nem egyedi eset­ről van szó. Nem nagy a to­longás a meghirdetett ál­láshelyekre. Az ok könnyen érthető: a könnyűipari üze­mekben a fizetés alig több mint a munkanélküli-segély. A munkanélküli férfiak többsége pedig nem vállal munkát ott, ahol csak pró­baidőre, vagy csak pár hó­napra hirdetnek munkát. Egy másik szabolcsi köny- nyűipari üzem a munkanél­küli lányoknak, asszonyok­nak tanfolyamot indított, szakmát, aztán fix állást ígért. Itt is alig jött össze a létszám. Egy munkanélküli asszony, noha a férje is munkanélküli, azért nem akart jelentkezni, mert mint mondta, a férje nem tudná ellátni a két kiskorú gye­reket. A szervező példákkal állt elő, hogy sok apa, ha be­tanítják, igen házias és gyermekcentrikus tud lenni. Végül is a rokonok rábe­szélésére vállalt tanfolya­mot és munkát a szóban for­gó, erős, egészséges fiatal- asszony. Az egyik szatmári tsz almaszedéshez, váloga­táshoz női munkaerőt kért a munkaügyi központtól. A ki­közvetített asszonyok fele orvoshoz rohant és kiíratta magát táppénzre... A helyzet javulására nem lehet számítani, amíg az ér­dekeltségi rendszer nem változik. Nem minden eset­ben lehet munkaundorról beszélni. Megyénk polgá­rainak többsége — már közhelynek számít — mun­kához van szokva, szívesen dolgozik. Am a munkaadók­nak (a külföldi érdekeltségű kft.-nek is) végre tudomásul kell vermi: a napi 8 órás munkáért nem elég annyi bér, amennyi csak a létmini­mumhoz szükséges. Őszi horgászlesen Elek Emil felvétele Kommentár Ez nem fából vaskarika pankó Mihály l A z erdőt, mezőt járva /I szinte mindenütt sze­métbe és különböző vashül- Ipdékokbo botlunk. Ilyenkor mindig gyermekkorom jut eszembe, mit nem adtunk volna a rossz kidobott fa­zekakért, árkikor vasgyűjtési verseny folyt az iskolánk osztályai között. Ma pedig ott virít az árokparton, a hű­tőgép, a tűzhely. Már teljesen elcsépelt gondolati hogy mennyire környezetszenhyezőek ezek a tárgyak, s milyen veszélye­sek a vadon élő állatokra. Nyugaton még fizet is azért valaki, hogy bevihesse a hulladékot, nálunk az kap pénzt, aki beviszi■ Ott még így is elkerül pzqiutqroncs a bontóba, s ném a?, iít menti , remészben bujtatja j el gaz­dája. Ma Magyarországon in­kább állnak á kohok, mint működnek, s nem kell ez a fontos adalék. Eltűntek a vasgyűjtésre serkentő jel­szavak is. Mégsem értem: miért nem visz'i a volt tulaj­donos kiselejtezett eszközeit inkább a MÉH-be. Bár... ? Szóval, érdemes elgondol­kodni; néhány évvel ezelőtt sokan váltottak haszonhul­ladék-gyűjtő iparengedélyt. Az igaz hogy nem lehetett rajta meggazdagodni, de legalább pénzénél volt a vállalkozó. Ma, ismerve a hulladékvas árait, mely a minőségtől függően 0,40-től 3 forintig terjed:• s ha figye­lembe vesszük a fuvarkölt­ségeket is, egy kilogramm Vas megmozgatásával átlag­ban keres valaki egy(!) forintot — míg ugyanennyi színesfém esetén 100 fo­rinthoz is hozzájuthat — így természetes, egyáltalán nem éri meg! Jó lenne viszont minél hamarabb megoldást találni hogy ne mérgezze a természetet tovább'a sok el­dobott, rozsdásodó ‘vas- anyag. ' kívül alig hoznak magukkal valamit. Az egyik asszony középma­gas, negyven körüli, szökés-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents