Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám

1992. október 13., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyaror$zág 1 1 A szarvasok Séta az állatkértben (2.) Az oldalt összeállította: Cservenyák Katalin Virágtartó a fűtőtesten Cservenyák Katalin A múlt hónapban a Dávid szarvassal ismerkedtünk meg a sóstói Vadaspark lakói kö­zül, most pedig a gím- a dám- és a szika-szarvasokat mutat­juk be Szánthó Jánosnak, a Vadaspark vezetőjének segít­ségével. Hazánkban ez a há­rom szarvasfaj él szabadon is, közülük azonban csak a gím­szarvas őshonos. A gímszarvas Latin nevén cervus elaphus, a Magyarországon megtalál­ható szarvasok közül a leg­nagyobb testű. Súlya eléri a 200-250 kg-ot. A hímet biká­nak, nőstényét tehénnek, a ki­csinyeket pedig boijaknak nevezzük (egyébként minden szarvasfaj esetében ez az elne­vezés „dukál”). Párzási perió­dusa — bőgése — augusztus végére, szeptember elejére esik, a boijak pedig (általában egy, ritkán kettő) május tá­jékán jönnek a világra. A boijak fehér pöttyös bun­dában születnek, csak egyéves korukra bámulnák be. A gím­szarvas február, március tá­jékán dobja le agancsát, s már­is kezdi rakni az újat, amely júliusig barkában marad. Agancsa nagyon értékes va­dászati trófea, a legnagyobb példányok épp a megyénkben találhatók. A dámszarvas Latin nevén dama dama dama. Telepítésének idejére több változat ismeretes, egye­sek szerint már a rómaiak ide­jében behozták a dámszarvast az országba, de ami biztos: Mátyás király uralkodása után A szika-szarvas (Amatőr felvétel) már jelen volt erdeinkben. Kiváló példányokat találni be­lőlük a gyulai erdőben, itt lőt­ték a világrekordot is. Három színváltozata isme­retes: a vad (pöttyös), a fekete és a fehér. Súlya 100-150 ki­logramm közötti, agancsát pe­dig (a hasonlóság miatt) dám- lapátnak nevezik. Érdekes megfigyelni: amikor megriad a dámszarvas, mind a négy lábáról egyszerre elrugaszkod­va, szinte pattogva menekül. Párzási időben (októberre esik) a hímek nem bőgnek, ha­nem barcognak. Mélyebb han­got hallatnak, mint gím roko­naik. Agancsukat minden év­ben elhullatják és újat raknak helyébe. A szika- szarvascsalád A Cervus nippon hortulo- rum, vagy Dybowski néven is­mert fajt a negyvenes években telepítették, hogy gazdagítsák a vadászható vadak számát. Fejér megye erdeiben talál­ható még nagyobb állomány, bár igazából nem nevezhető sikeresnek a meghonosítása. Egyébként Ázsiában „ős­lakos”, mérete a dámszar­vaséval azonos, s ugyanolyan a színezete is azzal az eltérés­sel, hogy a szika-bikák nyak­részén nagyobbacska sörényt figyelhetünk meg. Agancsa viszont inkább a gímszarva­séhoz hasonlítható, bár attól jóval kisebb méretű. Jég-ága mindig hiányzik, s maximum négy-öt ágat növeszt, éppen ezért trófeája sem olyan ér­tékes. Párzási idejében (október táján) se nem bőg, se nem bar- cog, hanem csendben marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jámboran is viselkedik. Sőt! Ilyenkor annyira agresz- szív, hogy még a tehenet is megszúrhatja. S bár semmi köze a madarakhoz, ha megri­ad, nagyot füttyent, mielőtt elinal. A szika-szarvasok közül a •legnagyobb méretű a Dibows- ki. A világrekordot jelentő trófeát a British Múzeumban őrzik, ez 85,5 cm hosszú, kör­mérete pedig 14 centiméter. Európába 1861-ben hozták az első példányt: az angol konzul küldte a kínai császári vadas­parkból. Az összes magyar- országi állatkertben egyedül a sóstói vadasparkban láthatunk szika-szarvast. A szarvasokról az a tévhit jáija, ahány ága van agancsuk­nak, annyi évesek. A valóság azonban az, hogy tízéves ko­rukig minden évben szebb és szebb „koronát” növesztenek, aztán, ahogy öregszenek — úgy látszik —, egyre kevesebb gondot fordítanak fejdíszükre, minden évben kisebb és kisebb az agancsuk. * A múlt havi Hobbi oldalban már jeleztük, játékos kedvű olvasóinknak érdemes meg­őrizniük az Állatkerti séta egyes fejezeteit, ugyanis egy kis versengésre szeretnénk ki­hívni őket. A kérdéseket (a harmadik résszel együtt) a novemberi Hobbi oldalban tesszük fel. Nem kell megijed­ni, nem lesz nehéz, viszont lesznek nyeremények! Sziklakért az ablak alatt Hűvösek, csípősek az éjsza­kák, lassan ideje beköltöztetni (ha még valaki nem tette meg) a nyárára kitett virágokat az erkélyről. Ilyenkor jönnek a gondok: ha nincs a szobában virágállvány, hová tegyük a növényeket, hogy útban se legyenek, de fény is élje őket. Sokan választják végső meg­oldásként a szekrény tetejét, az viszont azért nem túl sze­rencsés, mert öntözéskor, akármennyire ügyelünk, óha­tatlanul víz kerülhet a szek­rényre is, s az hamar meg­vetemedik. Az Ezermester cí­mű folyóiratban azonban lát­tunk egy nagyszerű ötletet: az amúgy sem túl dekoratív fűtő­test eltakarásával pompás kis sziklakertet varázsolhatunk az ablak elé. A „recept” pedig a következő (nem árt azért némi barkácstudás is hozzá!): A virágláda horganyzott le­mezből készül, s szegélylécek­kel díszített keretbe illeszke­dik. Az ablak felől az ablak Archív felvétel könyöklő deszkája alá erősí­tették, oldalt két, körülbelül 150 mm átmérőjű PVC csator­nacsőből kialakított oszlopon nyugszik. A csőoszlopokat fe­lül a virágláda keretének aljára csavarozott, s a csövekbe pon­tosan illeszkedő 15 mm vastag rétegelt lemezből kifűrészelt korongok rögzítik. A támosz- lopok talpazata két-két azonos vastagságú anyagból kifűré­szelt újabb korong, ezek köze­pén egy-egy, padlóba mélyedő helyezőcsap van. A fűtőtestet rejtő rácsot a láda elülső oldal­deszkájának belső oldala felől behajtott szemes csavarra akasztották. (így elég távol van a fűtőtesttől, nem gátolja a levegő áramlását.) Ezután tet­szőleges színűre festhető, se­lyemfényű zománccal. A ládába helyezett virágcse­repek közé tehetünk tisztára mosott szép köveket vagy ka­vicsokat, s ne feledkezzünk meg a növények gyakori öntö­zéséről sem! Otthon az árva állatoknak Gazdikereső Csivitelő lakótársak A közelmúltban világszerte megemlékeztek a vadon és há­zaknál, kedvtelésből tartott ál­latokról. A World Wide Fund of Nature (Természet Vilá­galapítvány) által néhány év­tizede megindított mozgalom október 4-ét jelölte meg az ál­latok világnapjául. Megyénkben, sajnos, még nem dicsekedhetünk olyasmi­vel, ami Debrecen-Bánkon az állatvédők közreműködésével megvalósult: állatotthont hoz­tak létre a Pedigree Pal és a Whiskas támogatásával. Az otthonban negyven, állatorvos által rendszeresen ellenőrzött, beoltott egészséges kutyus ta­lál menedéket, s vár gazdára — közülük bárki tetszés sze­rint választhat, ingyen kaphat négylábú, hűséges társat. (Az állatotthon szombatonként 8- 16 óráig látogatható, Debre­cenből a Baross utcáról induló 9- es busszal közelíthető meg.) A Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület Hajdú-Bihar Me­gyei Szervezetétől azonban egy másik hírt is kaptunk. Az állatok világnapja alkalmából pályázatot írtak ki azok szá­mára, akik alkotásaikkal sze­retnének, csatlakozni a mozga­lomhoz. Ifjúsági és felnőtt ka­tegóriában az állatvilágot és természetet ábrázoló alkotá­sokat várnak a résztvevőktől. Képzőművészeti munkákkal (rajz, festmény, szobor, fa­faragás, stb.), fotókkal (dia, színes, fekete-fehér papírké­pek), vagy prózai művekkel lehet részt venni a versenyben, amatőrök és hivatásos művé­szek egyaránt részt vehetnek. A beküldött munkákat szak­zsűri értékeli. A pályázat jeli­gés, a pontos nevet és címet zárt borítékban kell mellékel­ni. A beküldési határidő októ­ber 31. A cím: Herman Ottó Orszá­gos Állat- és Természetvédel­mi Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, 4034. Debrecen, Gáspár Endre u. 11. Az alább felsorolt kis négy­lábú barátokat ajándékoznák jó gazdiknak: Négy hónapos fekete kisku­tyának keres gazdát Jánosik Ándrásné. Címe: Nyíregyhá­za, Kéz u. 38. Kertes házban tartott két­éves tacskót költözés miatt el­ajándékoznának Nagykálló- ban. A cím: Rákóczi utca 7. A telefon: 63-457 Fiatal, barna, kék szemű szi­ámi cicát ajándékoznának el Kiss Zoltánék. Érdeklődni le­het a Móricz Zsigmond u. 16. szám alatt (tel.: 18-215), vagy a szerkesztőségben. Másfél éves drótszőrű tacs­kókeverék fiú is gazdára vár, tudni kell róla, hogy nagyon jó házőrző. Mostani gazdái a 16- 150-es telefonszámon váiják az érdeklődők jelentkezését délután 5 órától. Szebbnél szebb kiscicák is várják befogadóikat Nyíregy­házán, a Hunyadi utca 7. szám alatt. A telefon: 18-375. Továbbra is várjuk az aján­dékozók és a befogadók jelent­kezését. A lakásban, kalitkában tar­tott kismadarak ellen még a szomszédoknak sem lehet ki­fogásuk. Téli hónapokban is tavaszt varázsol a szobába a csivitelő kismadár. Ausztriában végzett felmé­rések szerint nyugati szomszé­daink otthonaiban kétszázezer hullámos papagáj, százezer kanári és hetvenezer más szo­bamadár trillázik, csiripel. A családok közel nyolc százalé­kának van valamilyen madara. Nálunk ilyen felmérés még nem készült, de valószínűsít­hető, hogy hasonló a helyzet. Amikor eldöntjük, hogy kismadarat fogadunk a laká­sunkba, a legfontosabb, hogy vásároljunk megfelelő méretű kalitkát, hozzá játékszereket, tartozékokat (etető, itató). Legjobb a választást a keres­kedőre vagy a tenyésztőre bíz­ni. Az állatkereskedésekben, újabban pedig néhány élel­miszerüzletben is kapható ma- dáreleség, külön az egyes ma­dárfajtáknak. Sose jusson eszünkbe ételmaradékkal, ola­jos salátával kínálni kedven­cünket! Félénk állatok, így sok türe­lem kell hozzá, míg kezünk­höz szoktatjuk őket. Apró ajándékokkal (ahogy mi, em­berek is) azonban „leke- nyerezhetők”. Először csak a kalitka aljára tegyünk a ked­venc csemegéjükből, kezünk maradjon kinn, de lássa a madár. Később az étel mellé ökölbe szorított kezünket is odahelyezhetjük, majd amikor már bátrabb a madár, kézfe­jünkkel felfelé kinyújthatjuk ujjainkat. Végül ujjaink közé vehetjük a csemegét (például rágcsálórudacskát), s rö­videsen önmagától száll kezünkre a madár. * Nem mindennapi látványos­ságban lehet részük azoknak, akik október 16-18. között el­látogatnak az Arany János ut­ca 7. szám alá Nyíregyházán. Díszmadár-kiállítást rendez itt a Magyar Díszmadár Te­nyésztők Nyíregyházi Egye­sülete és a Kölyökvár díszma­daras szakköre. Mindhárom napon délelőtt kilenctől délu­tán hatig látogatható a bemu­tató. Készüljünk a télre! Közeleg a tél. Ne feledjük időben kitenni a madáretetőt, hadd vegyék észre majd ide­jében a cinegék, hol váiják őket finom csemegékkel! Madáretetőt, fából ákár házi­lag is készíthetünk. Vegyünk egy például 20-szor 20 cm-es darabot, ez lesz az alapja a há­zikónak. Ehhez szegezzük a hasonló nagyságú oldallapo­kat, majd a tetejére a fedőlapot (ez lehet néhány centivel szé­lesebb). Az elülső oldala maradjon nyitott, az alaptól mért 5-6 centiméter magas­ságban szögezzünk keresztbe a két oldalához egy vékony lé­cét vagy rudacskát. Erre köny- nyedén ráröppen majd a ci­nege. Az etetőt rögzíthetjük az erkély korlátjához, így aztán a szoba vagy a konyha ablaká­ból egész télen figyelhetjük, mennyire élvezik vendégsze­retetünket a kis madarak. A£ etetőben mindig legyen egy darab szalonna vagy szalonna­bőr, tálkában mageleség (bú­zaszemek, tengeridara, köles, napraforgó).

Next

/
Thumbnails
Contents