Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

1992. október ln csütörtök

EGYRŐL TÖBBET

Kel0t-Magyarors2ág 1 1

♦ BETÉT ♦ HITEL ♦ KAMAT ♦

ÁRFOLYAM ♦

Az oldalt összeállította:

Máthé Csaba

A többség akar, de nem tud fizetni

Korlátlan vagy korlátozott felelősség?

Nyíregyháza (KM) — Három éve még sláger volt, ha magánszemélyek egymillió forint alaptőkével korlátolt felelősségű társaságot alapítottak. Manapság szinte követni sem lehet a naponta százával alakuló gazdasági társaságokat, amelyek leendő tulajdonosai a társasági szerződés aláírása előtt főleg azon morfondíroznak: a

korlátolt vagy a korlátlan felelősség a kedvezőbb számukra.

Vajon mennyire ismerik a jogszabály adta cégalapítási lehetőségeket a magánszemélyek? — kérdeztük dr. Bartha Beatrix egyéni ügyvédtől.

— Szinte mindenki ismeri az alapításhoz szükséges főbb kritériumokat, a kft.-hez egymillió forint, az rt.-hez 10 millió forint alapítói vagyon szükséges, míg bt.-t akár pár száz forinttal is létre lehet hozni.

Az is köztudott, hogy a külföldiek minden kötöttség nélkül léphetnek be, és alapíthatnak gazdasági társaságot. Azt már kevesebben tudják, hogy a kft. esetében az alapításhoz elég 500 ezer forint készpénz, a másik 500 ezret 1 éven belül kell készpénzben befizetni. Azt sem árt tudni, hogy a régi gmk. mostani megfelelője a közkereseti társaságban minden tag felelőssége egyetem- leges és korlátlan. Vagy a betéti társaságnál sokszor összekeverik, hogy ki lehet beltag és ki kültag. A beltag teljes vagyonával, a kültag az általa a társaságba bevitt összeg erejéig felel abban az esetben ha neve a társaság cégszövegében nem szerepel, tehát csendestárs. Ha szerepel, akkor felelőssége a beltagéval azonos.

— A legnagyobb cégalapítási láz az év utolsó hónapjait jellemzi■ Most is így lesz?

— Korábban híresztelték,

hogy a kft. alaptőkéjét felemelik 5 millió forintra, emiatt sokan előrehozták cégalapítási szándékukat. A vállalkozási nyereségadó alá azok a cégek jelentkezhettek be, akik 1991. december 31-éig megalakultak, ez is újabb rohamot idézett elő. Most egyelőre nincsenek hasonló változásokról jelzések, de ha január elsejétől ismét új jogszabályokat alkotnak, akkor újabb cégalapítási láz lesz. Mindezt az is elősegíti, hogy a korábbival ellentétben korlátlan számban lehet valaki ügyvezető kft.-knél, csak bejelentési kötelezettsége van valamennyi társaságnak.

— A tartozások miatt egyre több a gazdasági per, amelynek igen borsos az illetéke. Mennyire eredményesek ezek a perek ?

— Fizetési meghagyásnál 3, gazdasági pernél 6 százalék az illeték. Míg jogerős határozat születik, addig eltelik jó

néhány hónap, ami késlelteti a végrehajtást. Ha az azonnali beszedés a bankon keresztül fedezet hiányában meghiúsul, akkor következhet a végrehajtás, amelynek költsége 3 százalék. Ha egy cég lerótta a maximális illetéket, kifizette a perköltséget, a végrehajtási költséget is befizette, akkor tízmilliós nagyságrendnél igen sokba kerül neki a huzavona. Ha a kérelmező cég igazolást hoz a számlavezető pénzintézetétől, hogy nincs a számláján pénz, akkor a bíróság illetékfeljegyzési jogot engedélyez, majd az eljárás befejeztével az állam javára járó illeték a pervesztes felet terheli. Tapasztalatom szerint a legtöbb cég igyekszik kiegyenlíteni tartozását, kevés a fantom vagy szélhámos cég, amely éppen arra alakul, hogy a pénzeket beszedve fillér vagyon nélkül kérje maga ellen a felszámolást.

Dollárért jön a hús

T? Idönthetnénk, vagy JZj húst exportálunk, vagy húst importálunk, a kettő együtt hazánk számára az állandó viták forrása. A láncreakció a hírre azonnal beindul: a serténytenyésztők háborognak, miért nem tőlük szerzik be a húsalapanyagot, a gabonások a táp- eladást növelnék, de kinek ha csökken a sertésállomány. A hatezer tonna sertéshús importjára a szakminisztérium kiadta az engedélyt, mondván, erre a lépésre nem a felvásárlási árak letörése miatt került sor.

Már sokszor jártunk hasonló cipőben, amikor egy volt a lényeg, a dollárbevétel. Szállítottunk mindenkinek az adott élelmiszertermékből és valóban szépen duzzadt hazánk dollárszámlája. Csak senki nem mérte fel, hogy mekkorák a készletek, a lakossági ellátáshoz a

következő idényig mennyire lesz szükség és akkor szinte pánikszerűen jött a hír: már nincs például étolaj belső fogyasztásra, és emiatt sürgős importra szorult hazánk. A dollárbevétel pedig leapadt, mert az import nem a legolcsóbb volt. A hazai vásárlók is drágábban jutottak hozzá, mintha magyar terméket vennének.

A hatezer tonna lehet nagyon olcsó, még Amerikából beszállítva is, lehet a sonkáról leesett tölteléknek való áru, amit a hazai vásárlóknak elfogadható áron lehet piacra dobni, mégis úgy gondolom, ne az amerikai árut menedzseljük, hanem a hazai termelőkét. Még annak árán is, ha most a termelőknek olyan kedvezményt kellene adni, amely valóban letöri a növekvő felvásárlási árat, ugyanakkor hosszú távra a stabil hazai húsellátás alapja lehet.

Mérlegen a program

Országos szaktárgyi verseny

Nyíregyháza (KM) — Az országban 116 általános és középiskola kapta meg díjmentesen a Budapesti Volán Elektronika Rt. mérlegkönyvelői programját. A részvénytársaság minden évben a program kezeléséből országos szaktárgyi versenyt hirdet, amelyet az idén a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola csapata nyert Az rt. most előrehozta a versenyt, amelynek területi döntőjét a nyíregyházi Rutin- soft Kft. segítségével hétfőn tartották az idén nyertes együttes iskolájában. A megoldott feladatokat Budapesten értékelik, holnapra ígérnek

Képünkön a házigazdák csapata

Balázs Attila felvétele eredményhirdetést. A finálét Compfair nemzetközi számi- október 6-10-e között a tástechnikai kiállításon tartják.

Álljunk a pénzeszsák alá!

Színvonalas pályázatok kellenek az expóra

Nyíregyháza (KM) — Még javában tart Sevillában a világkiállítás, de minket, magyarokat már az Expo ’96 Budapest érdekel jobban, amelyhez kapcsolódó elő-, utó- és kiegészítő rendezvényekre a jelentkezőknek pályázniuk kell.

A nyomtatványokat Nyíregyházán a megyeháza 107-es szobájában (expo-iroda) minden kedden és csütörtökön Skripeczky Györgytől kaphatják meg az érdeklődők. Tőle kértünk információt a pályázatokról.

A Világkiállítási Tanács az elő-, utó- és kiegészítő rendezvények bejegyeztetésére, minősítésére és kiválasztására lehetőséget ad mindazoknak, akik kapcsolódni szeretnének a budapesti világkiállításhoz. A pályázat három fázisban valósul meg: az első a jelentkezés, a második a pályázatok részletes kidolgozása, benyújtása, értékelése és véleményezése, harmadik az elfogadott rendezvények megvalósításának, működésének ellenőrzése. Pályázni minden hazai természetes személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező, továbbá külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak lehet. A számozottan kiadott pályázati kiírást a megyeházán az expo-irodában vehetik át, egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de annyi kiírást kell elvinnie, ahány pályázatot akar beadni. A többletpéldány ára 500 forint. A Világkiállítási Tanács az elfogadott rendezvényekre kiadja az engedélyt, amely alapján azok jogosultak a világkiállítás szimbólumát, valamint az Expo ’96 Budapest elő-, utó- és kiegészítő rendezvény megjelölést használni.

Érdemes gondolkodni különböző programokon ebben a régióban is, amelyek segítik az ideérkező látogatókat abban, hogy megismerjék a megye lakóit, népszokásait, gazdasági lehetőségeit, sport- és

kulturális eredményeit, és felhívják a figyelmet erre a térségre is. Ehhez érdemes lenne megyei alapítványt létrehozni, illetve olyan vállalkozót megbízni, aki koordinálná a szervező munkát. Lehetne közös rendezvényeket megszervezni a megye városainak, de gondolok olyan kapcsolódásra, mint Nyíregyháza és Tokaj együttműködésére. A Tisza- parti város Magyar Honfoglalás néven alapítványt hozott létre, amelynek alapítói között a megyei önkormányzatot és a megyei múzeumot is megtaláljuk. Tokajban magyar honfoglalás-történeti, Európa ásványai, numizmatikai és borkiállítást szerveznek, de számukra az is kedvező megoldás lenne, ha a turisták egy részét Nyíregyházán szállásolnák el. Ez csak egyetlen példa a lehetőségekre.

Ne legyünk szégyellősek, álljunk a pénzeszsák alá, de olyan színvonalas programokkal, amelyek megállják a helyüket a többi mellett.

Helyi pénzintézet helyi tőkéből

Privatizációs bevételből fejlesztési társaság

Nyíregyháza (KM) — Az Országgyűlés és a kormány a privatizációs bevételek egy részét, 4,5 milliárd forintot a vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően elkülönített Ezt az összeget három régióban (északkelet, délkelet, valamint Balaton és környéke) a tőkehiány pótlására kívánják fordítani úgy, hogy regionális fejlesztési társaságokat hoznak létre. Minderről Merkószki Istvánné, a városháza városfejlesztési irodájának munkatársa tájékoztatta lapunkat

A három regionális fejlesztési társaságot az 1991-ben alakult Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alapítja meg, amelynek tőkeereje, többségi állami tulajdonosi aránya, szakértelme megfelelő garanciát jelent. Az rt.-t egyébként

az ÁVÜ és az ÁFI hozta létre. A 4,5 milliárd forintot a három régióban egyenlő arányban osztanák el, ugyanakkor nincs meghatározva a régiók területi behatároltsága. Az alaptőkét kb. 1,5 milliárd forintot az rt. adja, ehhez helybeli befektetők, önkormányzatok, érdek- képviseleti szervek, vállalkozók, bankok társulhatnak különböző tőkével. Ehhez járulnának a helyi privatizáció során az AVÜ-t megillető egyes vagyonrészek is.

Mindhárom társaságnak az adott régióban lesz a székhelye, elképzelhető, hogy az észak-magyarországinak éppen Nyíregyházán. Az első időkben a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. irányítaná a társaság munkáját később nagyobb önállóságot kapna a regionális társaság, az rt. az igazgatótanácsi és a felügyelőbizottsága tagsága révén gyakorolná a felügyeletet. A társaságok kifejezetten profitér- dekeltségűek, amelyeknek elsődleges céljuk, hogy befektetéseikkel a tőkehiányban szenvedő kis- és középvállalkozásokat támogassák, amelyek értékelhető projecteket nyújtanak be.

Teljes tőkerészt nem vállalnak a társaságok, hanem társulnak a saját és esetleg önkormányzati, illetve banktőkével is rendelkező vállalkozóhoz. A társaság a vállalkozás hasznából részesül az előre aláín szerződés alapján. A végsí cél: a regionális társaság hely: bankká alakul át, amelyet el sősorban helyi tőkéből hozna! létre. Ebben az esetben a be fektetésekhez, a hitelezések hez nem kell a budapesti köz pont j ó váhagyása.

Stratégiát vált a VOSZ

Hétmillióan fehéren vagy feketén vállalkoznak

Nyíregyháza (KM - M. CS.) — November 28-án országos közgyűlését tartja Budapesten a Vállalkozók Országos Szövetsége, amelyen új elnököt és vezetőísé- get választanak, valamint kidolgozzák a jövő stratégiáját. Az elnök lemondásának okáról és az új stratégiáról Kis Lajost, a VOSZ területi elnökét kérdeztük.

— Palotás János új pártot alapít és politikai ambíciói vannak, a tervek szerint a választásokon is indul. A VOSZ két évvel ezelőtt nagyon dinamikusan indult, felvállalta azokat az információkat, előadásokat, szimpóziumokat, amelyek a vállalkozás beindulását segítették. Mindezek ingyenes rendezvények voltak.

— Ez az időszak elmúlt, beléptek a közös piaci országok támogatásai, ilyen például a Phare-segély, amelynek fel- használására számos szervezet, alapítvány jött létre.

— Ahhoz, hogy a vállalkozás-szervezéshez, a naprakész tájékoztatáshoz, az iroda- hálózat kialakításához, kiadványokhoz megfelelő anyagi háttér legyen, ezekből a pénzekből kellett volna pályázatok útján lecsípni. Palotás János erre azt mondta: a

VOSZ ne kötelezze el magát, ne kérjen, ne pályázzon egyik tárcánál sem.

— Az új stratégiában éppen azok az elemek szerepelnek, amelyeket a PRIMOM Alapítvány megyei szinten már kialakított: információs rendszer, vállalkozások fejlesztése, menedzselése, külföldi és belföldi kapcsolatok ápolása, és egy önálló újság beindítása. Éppen azért hívtam meg szeptemberben a VOSZ választmányé Nyíregyházára, hogy mindé zeket saját szemükkel lássál hiszen úgy éreztem, egy kies úgy voltak vele, hogy hitték L meg nem is. Meglátogatták b inkubátorházat.

— A következő évek strati giájának ez az egyik momei túrna, a másik, hogy a VOSÍ nak nem a Gyáriparosok O szágos Szövetségével kell e sősorban partneri viszonyt li alakítani, hanem a kis- és k zépkategóriájú vállalkozó kai. Ma hazánkban, bár nin konkrét adat, de a 8 millió k resőképes lakosságból 1 mii] fizetéséből képtelen megél legálisan vagy illegálisan, főmunkaideje mellett váll kozik Ez óriási szám, nel pedig a VOSZ-nak kellene gíteni. November végén ez i közgyűlés témája lesz.