Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
6 Kelet-Magyarország CSALÁD — OTTHON 1992. szeptember 1., kedd Állványok készítése Egy kis extravaganciáért nem megyünk a szomszédba. Különösen nem, ha divatról van szó. Amikor a szoknya már a combtövet is szabadon hagyja, amikor a blúz nem takarja a domborulatokat, amikor malomkerék nagyságú kalapot, tenyérnyi nadrágot ír elő a „hagyományos” módi, akkor jönnek a nagynevű tervezők, és kitalálnak valami egészen mást. Mondjuk, egy kabátot, ruhát, csizmát, amely csupa rojtdíszből áll. S amely rendhagyó a színekben is. Csupa piros, narancs, ciklámen és lila. A harisnyától a csizmarojtig, a kézitáskától a kesztyűig, az alsóneműtől az ékszerig. Vagy éppenséggel olyan estélyi ruhát kreálnak, amely jobban hasonlít egy fürdőruhához vagy egy míderhez, mint bármely megszokott társasági öltözékhez. Csakhogy, ha a fazon ilyen egyszerű is, azért van miért elkáprázni tőle. Merthogy a pántokat kivéve a „ruha” telis, de tele van szórva drágakővel, gyémánttal, smaragddal. Hogy ezüstfehér és sárga fényt verjenek vissza az ékkövek. A tervezői fantázia beláthaJobban hasonlít egy míderhez tatlan: S az is beláthatatlan, mi mindent produkál. Az biztos, manapság gyakran öltöztetik úgy modelljeiket, hogy az inkább vetkőztetésnek tűnik. S az is biztos, hogy miután eljött a minél többet megmutatás ideje, ellenhatásként — mint mindig — bizonyára most is megjelenik a legvadabb prüdériát is felülmúló begombol- kozás. Felettébb rafináltan. Netalántán úgy, hogy míg elöl állig gombolt a manöken, hátul minden közszemlére té* tetik. Hogy most hol tartunk? Majd meglátjuk, hogy menynyit látunk. Ha előbb nem, a legközelebbi divatmustrán. Az állványokat a nedves tőzeg vagy kavics és a növények jelentékeny súllyal terhelik, ezért megfelelően szilárdnak kell lenniük. A vázrendszert 50x50 milliméteres L szelvényű idomacélból készítjük, a tartólábakat betonba rögzítve. A lábakra szerelt keretbe hullámpalát fektetünk, alá keresztmerevítőket erősítünk. Az állvány szilárdságát a lábakat és a keretet összekötő, keresztben, illetve ferde szögben felszerelt merevítők is fokozzák. A váz elkészítése után a fémelemeket fessük be rozsdásodást gátló festékkel. A hullámpalára rétegezzünk mosott folyami homokot vagy gyöngykavicsot, ebbe állítsuk a növényeket. Ez a jcözeg elvezeti a fölösleges vizet, de a növények talajának nyirkosán tartásához is hozzájárul, mert kapilláris úton víz szívódik fel belőle a cserepekbe. A kereskedelemben kapható állványrendszerek gyakran inkább dekorációk, mint célszerű szerkezetek, és már méretüknél fogva sem illenek akár- hová. Néhányuk alig haladja meg egy polc szélességét és a nedvesség hatására megcsú- nyul. Az itt ábrázolt állványok közül a legfelső egyszerű fémpolcokból áll. Alatta fémből készült állvány látható kavicscsal töltött teknőkkel. A kavicsba süllyesztett cserepek hosszabb távoliét esetén is nyirkosán tarthatók. A harmadik rendszer különböző magasságú fémállványok kombinációja. A két alsó tartóvázra faléc rostélyt szereltek. Tartsuk szem előtt, hogy a fafelületek hajlamosak a rothadásra. Vendégségben Avar Megjelent Az Otthon augusztusi száma Augusztusi számában az immár havonta megjelenő Az Otthon folytatja megkezdett és megkedvelt sorozatait, pályázatait. Nyár lévén — amikor többet tartózkodunk a szabadban — nagyobb teret szentel a kertnek és környezetünknek. Jelentkezik a Küldjön képet kertjéről. A Kezdő kertészek ábécéje az éltető vízről és az éltető szárazságról szól, és Kőbe zárt kertek címmel a balkonládák beültetéséről is szó esik. Természetesen nyaralót is bemutat, mégpedig olyat, amelyik egyszerű, ízléses, a környezetbe illeszkedve példa értékű. Egyedi beosztású panel, télikerttel bővített három- szintes ház, ötletes tetőtér bővíti a választás lehetőségét az év otthona Az Otthon pályázaton. Kitekintés ebben a hónapban az olasz lámpatervezésre, és Köln, Bécs, Milánó ülőbútor-kínálataira nyílik. Lírai hangulatú képriport mutat be néhány szép ablakot. A tetőtér-beépítés sorozat épület- gépészeti tanácsokkal szolgál, Otthon Is elkészíthetjük ezeket a praktikus állványokat De nehéz az iskolatáska... Jó tanácsok kisiskolás szülőknek Nyírep'háza (KM - Sz. J.) — Életünk egyik sorsfordulópontja az iskola, foként a legfrissebb benyomások, tapasztalatok határozzák meg a gyerekek további viszonyát az oktató-nevelő intézményhez. Első, második osztály előtt az anyukák és az apukák jobban izgulnak, több szorongással vannak tele, mint a csemeték. Ezt nemcsak e sorok írója, mint gyakorló anyuka bizonyítja, hanem ezzel kezdték a jó tanácsok sorolását a nyíregyházi 19-es iskola tanító nénijei, Munkácsi Miklósné, Fogarasi Mária, Csáki Bertalanná, Vajda Józsefné. Valamennyien kedves, tapasztalt életbe indítók. Érdemes megszívlelni minden szavukat. Kisebb a félsz Az volt az egyöntetű véleményük, hogy az utóbbi években kevesebb a félsz a kisiskolásokban, köszönhetően elsősorban az óvodai előkészítésnek. Azt, hogy eljött az a bizonyos fordulópont, a vízválasztó ideje, azért valameny- nyien tudtára is hozzuk a gye* rekeknek, tegyük hozzá, változatos formában. Ne fenyegetve emlegessük ezt a tényt! Ők még örömmel mennek, felszabadultan, kíváncsian, nem szabad, hogy félelmet ébresszen a szülő. Az átmenet nagyon nehéz számukra, sok dologhoz egyszerre kell alkalmazkodniuk. Ezeket az új ingereket nagyon jól fel lehet dolgozni az otthoni beszélgetések folyamán. Az érzelmi ráhangolás javasolt formája, hogy sétálgassunk az iskola felé, még az első napok után, hétvégén is. Hogy sietség nélkül megmutathassa élményének helyszíneit. Talán a legfontosabb, hogy az egész családot megkímélhessük mindenféle megrázkódtatástól: a tanítóval tartott folyamatos, napi kontaktus. Nemcsak a hivatalos alkalmakkor, fogadóórákon állnak a szülők rendelkezésére, nekik is az az érdekük, hogy tudjanak a gyerekünk életében bekövetkezett minden kisebb- nagyobb változásról. Sőt, akár azt is mondjuk meg reggel, amikor átadjuk, ha netán nyugtalanul aludt éjszaka. Még az első napokban közöljük az esetlegesen előforduló egészségügyi problémákat. A másodikosok is az első napok- ban-hetekben elsősök, nem kell megijedni, hogy azonnal nekiesnek a tananyagnak, a terhelés fokozatos, folyamatos. Azt jól tesszük, ha már az első napokban — végiggondolva a család a 6-8 éves szokásait — tudatosan átalakítjuk kis közösségünk életritmusát. Ha egy gyerek fáradt, éhes (a reggeli ne a tízórai legyen), akkor nyugtalan, ideges, ami senkinek nem jó. Főleg neki nem. Ha eddig hiányzott a rendszerességre nevelés (példamutatással!), akkor most itt az ideje pótolni. Ha követelményeket állítunk, ami helyes, azok feleljenek meg a gyerek életkorának, és kérjük is számon. Mert ha nem ellenőrzünk. akkor a gyerek legyint Megostromoltuk a papírboltot! Balázs Attila felvétele máskor is: hadd mondja! És magával szemben sem tanul meg mércét felállítani. Beszélgessünk! Az elsősök esetében különösen javasolt, hogy nem is inkább tanulni kell velük még a suli után, otthon, hanem beszélgetni. Hegyezzük együtt a ceruzákat, figyeljünk arra, ha már betelt a füzet. Hajlamosak elfeledkezni arról, ha valamit külön vinni kell. Segítsük, kérdezgessük. A későbbiekben ne fogjuk fel úgy, hogy ha dől egy betű, azzal egyúttal a világ is összedőlt. A fekete pont sem sorstragédia. Nem is büntetést jelent, hanem segítségkérést. Az a szemlélet terjedt el az iskolában, hogy semmi sem kötelező és nincs „azonnal”. Figyeljük meg, hogy a gyerekek ebben az életkorban szeretnek tüsténkedni, buzgók, természetes segítőkészséggel, kötelességtudattal rendelkeznek. Ne rontsuk el őket, sőt a jövőre nézve ezt az életkori sajátosságot érdemes kihasználni. Sok a tévhit az olvasással kapcsolatban a szülőben — hallottam a szakemberektől. Hiba azt hinni és elhitetni a gyerekekkel, hogy ha ismeri a betűket, már egyszeriben olvasni is tud. Nem jó, ha tévesen túlzott önbizalomra adunk okot. Ha az óvodás érdeklődik a betűk iránt, gyakori és jó dolog, ezt érdemes ébren tartani benne, de nagyon káros erőltetni, mondván az ötévesnek, hogy , jó lesz készülni az iskolára!”. Nem baj, ha betűismerettel megy elsőbe, de nem is előny, hiszen az utat úgyis közösen kell bejárniuk. És ezt főleg a mozgékony gyerekek nem jól tűrik. Ha hibás a beszéd Sok a beszédhibás kisiskolás. Ha az óvodában nem törődtünk ezzel, most próbáljunk segíteni, még nem késő. Kerüljük a hegyibeszédeket, á személyre szóló jóslatokat, mint „te leszel az iskola réme...”. Ha sokat mondogatjuk, a gyereket arra ösztönözzük, hogy eleget tegyen ezen elvárásainknak. A jóslatok egyébként is teljesülni szoktak. Az iskolába kerülő gyerekek szobatiszták, de előfordul, ha elmerülnek valamiben, hogy mégis besikerül. Ez nem baj, ne szidjuk érte. Majd máskor jobban figyel. Az éjszakai be- vizelés ez alól kivétel, azt jelezzük. A köpeny nem kötelező, de praktikus a kicsik esetében. A ceruzák gyorsan kopnak, azonnal gondoskodjunk utánpótlásról. A radírt csak a tanító néni használhatja — ezt vegyük figyelembe az otthoni munkáknál is. Ez a szokás a koncentrált figyelem fejlődését szolgálja. Nagy a kínálat az utcai standokon különböző füzetekből, könyvekből. Csak azt érdemes megvenni, amit a tanító néni javasol. Nagyon hasznos, ha a gyerek minden holmijára ráírjuk a nevét, lehetőleg ne csak a monogramot. Észrevesszük majd, hogy a gyerekünk néha-néha a jelenlétünkben is anyának szólítja a pedagógust, vagy bennünket este letanítónéniz. Ez amellett, hogy jó jel, egyben kifejezi, hogy elkezdte a saját útját. Ezt egyengetni az iskola csak a szülői házzal együtt tudja sikeresen. Ehhez egymás tisztelete is hozzátartozik. Ezért vegyük figyelembe, hogy a 6-8 évesek számára az iskola még maga a csoda, a tanító néni szava szent. Ne romboljuk le idejekorán mi magunk ezt a fontos felfogást. És néha kuporodjunk le mellé, hunyjuk be a szemünket, lássuk iskolába induló, kék köpenyes, jól fésült, görcsös ujjú önmagunkat. Jól jöhet néha. Istvánnál Családi zöldségeskert az építész — Vadhajtások címmel — az elmúlt évtizedek feltűnő hibáit foglalja össze. Augusztus a paprika, paradicsom szezonja, a biorovat ezekből kínál ízelítőt. Szemet gyönyörködtető bútorokat, szobabelsőket ajánl figyelmükbe a Lakásművészet nagy korszakait bemutató sorozat biedermeierrel foglalkozó része. Szinte kínálja magát, hogy ebben a számban a házigazda, aki ezúttal Avar István, a nyaralójában látja vendégül Az Otthon olvasóit. Nyíregyháza (KM - T. K.) — Bár a kiskertekből lassan leszedjük a termést, már most célszerű átgondolni, jövőre mit és hogyan ültetünk. Ebben nyújt igen nagy segítséget John Brookes: Kertek könyve című munkája. A kertépítésről és -fenntartásról szóló, igen szép képekkel megjelentetett könyvből azúttal a családi zöldségeskert kialakításához ajánlott ötletet közöljük. Eszerint egy körülbelül száz négyzetméter nagyságú területet klinkertéglával vagy padlóburkolóval körülszegélyezzük, és akár két-három részre osztjuk szélesebb burkolással. Ezekbe az ágyásokba ültetjük külön a nyári, külön a téli zöldségeket és kiemelt ágyat készíthetünk a gyógy- és fűszernövények számára. A zöldségessarkot széles deszkákkal két oldalról körbekeríthetjük, és az így nyert függőleges falfelületen helyezhetjük el a szerszámokat felakasztva, kialakíthatunk munkaasztalt a zöldségek tisztításához. Egy kis extravagancia
