Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

1992» szeptember 30., szerda EGYRŐL TÖBBET Keiet-Magyarország 1 1 Parkolva rongálás Életkép hétköznap reggel a ház előtt. Úgy véljük, joggal tolul fel bennünk a kérés: Ilyenkor hol vannak a közterület-felügyelók? ,BAl«s ^ FELVÉmE) 1970-ben költöztünk be a nyíregyházi Schmidt Mihály utca 3. sz. alatti szövetkezeti lakásainkba. Sokat tettünk azért, hogy környezetünk szép legyen, így élősövényt tele­pítettünk, az eső által tönkre­tett utcarészeket betonoztat- tuk, feltöltettük... Sajnos, eb­ben az évben, de különösen az utóbbi három-négy hónap alatt rohamosan megy tönkre min­daz, amit két évtized alatt ne­hezen és nagy türelemmel el­értünk. A sövényünk kihalt, amely­ben közrejátszott a szinte tró­pusi forróságú nyár, de még jobban az, hogy az itt lévő húskereskedés hátsó kijára­tánál, az 1. és 3. szám közötti megígérték, hogy a parkőrt útszakaszon kora reggeltől kb. kiküldik, a rendőrség közölte, délután két óráig mintegy hogy az ügy az önkormányzat- 40—80 magánvállalkozó itt ra tartozik, ő nem tud elhe- pakírozik, amíg beszerzi az lyeztetni „Parkírozni tilos” anyagot. Általában semmi sem feliratú táblát, tartja őket vissza attól, hogy a Kéijük, hogy a magánosok zöldövezeten, teljesen a há- szíveskedjenek a nekik kiala- zunk ablakai alatt álljanak kított parkolót használni, mert meg, túlterhelve az erre a for- mi a továbbiakban is óvni fog- galomra amúgy sem kiképzett juk a pázsitot. Próbáltuk már útszakaszt. személyesen is kérni erre őket, Sok a beteg, idősebb ember, de hiába voltunk korrektek és van kisgyermek, lehetetlen a tapintatosak, a reagálásuk sok­pihenésük a zaj, csattogás, szór igen bántó volt (milyen hangos társalkodás miatt. Kö- lenne, ha mi tennénk tönkre az zös képviselőként megkeres- ő pázsitokat)? A magánvál- tem a bolt vezetőjét, aki jogos- lalkozók, vásárlók kocsijai mi- nak ítélte kérésünket, hogy att gyakorta nem tudnak próbálja rávenni a kedves vá- odaállni az itteni élelmiszer- sárlókat az utca két oldalán, bolthoz a kenyér és tejszállító vagy a bolt előtt kiképzett par- autók sem. kóló kizárólagos használatára. Nagy Sándomé közös képviselő. A Városüzemeltetési Irodán Nyíregyháza, Schmidt M. u. 3. teknek is. A másik veszélyfor­rás: a biológiai „termék”, amit nem szednek föl a kutyatulaj­donosok. Szerencsére, eddig semmi komoly baj (harapás, fertőzés) nem történt, de mi lesz, ha történik? Én még em­lékszem arra az időszakra, amikor a kutyatartást rende­letek szabályozták, és az azo­kat megszegőkkel szemben szankciókat alkalmaztak. Kér­jük, hogy fokozottan ellen­őrizzenek az illetékesek a nyíregyházi, Kalevala-sétány- on lévő lakótelepnél és jár­janak el a szabályszegő kutya- tulajdonosokkal szemben. .5.4» * J*. Jt-Z Nagy Ágoston és a Kalevala-sétány lakói Nyíregyháza Csatangoló ebek Évekkel ezelőtt a nyíregy­házi Kalevala-sétány és kör­nyéke nyugodt, békés lakó­telep volt. Hozzávetőleg kb. két éve a környékre épült laká­sokban élő nagy kutyabarátok —jobbára póráz és szájkosár nélkül — kezdték kiengedni ebeiket a házak közötti parkos részekre. Reggel, késő délután és este több nagy testű kutya csatangol a parkos részeken, láthatóan gazdi nélkül. A felügyelet nélkül lévő ku­tyák komoly veszélyt jelente­nek a lakások előtt játszó gyer­mekeknek, és néha a felnőt­Nagyhalász (KM — D. M.) — Üzenet érkezett a Nagy­halászhoz tartozó Homok­tanyáról: nézzen már ki egy újságíró, mert sok a problé­ma. Nagyhalásztól nem kap­nak semmit, nincs aki kép­viselje őket... Az egykori Jármi-birtok kö­zös pitvarú cselédlakásai he­lyén 1948-ban új házak nőttek ki. Ezzel alapozódott meg a tanya léte. A családok boldo­gan vették birtokukba a saját­jukat Volt iskola, munkahely a termelőszövetkezetben. De megváltozott a világ... Nincsenek egyedül Az őszi napfény manapság is a gyümölcsösben köszönti az embereket, szedik az almát. Bár nem tudják, mi lesz Sza­bolcs „aranyának” a sorsa. Lippai Gábomé, Giza néni be­tessékel a nyárikonyhába. Friss tisztaság mindenütt. Nincs ünnep, az asztalon a vá­zában mégis őszirózsák kö­szöntik a „hívatlan” vendéget. — A panaszosnak igaza is van, meg nem is — mondja mosolyogva. — Igaza van, mert itt megy tönkre az a gyö­nyörű iskolaépület, a gyere­keknek pedig reggel hatkor kell felébredni, hogy Nagy­halászba beérjenek. Azért is, mert a buszforduló olyan el­hanyagolt állapotba került, alig akar már bejönni a járat. De nincs igaza, mert van vezetékes vizünk, kövesutunk, hetente viszik a szemetet, két boltban lehet bevásárolni. Ha megszorul az ember, támogat­ja az önkormányzat is, én például „gyógyszersegélyt” kapok. Nagy az összetartás A tanyán még mindig nagy az összetartás. Mindenki is­meri a szomszédot, segítik egymást. Sok a nyugdíjas, de költöznek ki családok a városi lakótelepről is. Otthagyva a kényelmet, vállalják az utaz­gatást, a koránkelést. Ezzel úgy tűnik, megáll az elnépte­lenedési folyamat. — A nyáron fogtunk az urammal egy kis földet. Meg­tanultuk mi, amíg élünk, dol­gozni kell, de jól jön a kiegészítés is — folytatja Giza néni. — Valamikor fel sem „vettük” a nehézséget, én egyedül neveltem a gyereke­ket, mert a féljem Pesten dol­gozott. Rám maradt a ház­tartás, a ház körüli munka, de helyt kellett állni a téeszben is. — Azért sem ,mostohagye­rekek” a tanyák, mert vannak képviselők, akik oroszlánként küzdenek értük — erősít meg Csománé Krausz Zsuzsa jegy­ző. — Felvetődött az igény az óvoda megnyitására, de a költ­Bolt a tanyaközpontban A SZERZŐ FELVÉTELE ségek miatt, a testület ész­szerűbbnek tartotta, ha külön autóbuszt indít a gyerekekért. Rövidesen megszületik az egyezség a termelőszövetke­zettel, s egy óvónő kíséri a gyerekeket reggel, este. Az iskola szolgálati lakás ré­szében polgárvédelmis esz­közöket tartunk, a meglévő egy tanterem korszerűtlen, de a gyermeklétszám sem indo­kolja az osztatlan iskola be­indítását. A buszforduló ügye is megoldódik a közelmúltban. Olcsóbb az élet S, hogy az önkormányzat valóban szívén viseli a kül­területek sorsát, — Giza néni által elmondottakon kívül iga­zolja, — mivel sok az idős rá­szoruló a településen, kijár hozzájuk egy gondozónő, aki mos, főz, takarít rájuk. Gép­kocsi viszi ki nekik minden délben a meleg ételt. Áthe­lyezték a segélykérő telefont is... Nehéz eldönteni, kinek van igaza. Ha azt nézzük, hogy mi mindenből maradnak ki az itt- lakók: nincs munkahely, or­vos, telefon, mozi, kultúrház... Szinte minden jelentősebb dologért be kell utazni a város­ba! Távol vannak a község központjától. De, aki itt élt, vagy ide akar letelepedni, tud­ja, hogy mit vállal. Olcsóbb az élet, tisztább a levegő, na­gyobb a csend... Szerkesztői üzenetek Egy rokkantnyugdíjas jeligére: Miután nem fedte fel kilétét, ügyében nem tudunk tájékoztatást kérni az illetékesektől. Csak azt java­solhatjuk, hogy érdeklődjön az önkormányzat jegyzőjé­től. Kocsis Péter, Tiszavasvá- ri: Ha a munkáltató nem tud munkát adni, a dolgozónak állásidőre járó díjazást kell fizetnie. Ez abban az esetben nem illeti meg, ha korábban már beépítették a munka­bérébe. Mértéke 1992. VII. 1-jéig a bérc.soportj ára (se­géd-, betanított-, szakmun­kás) előírt bértétel alsó határa, július 1-jétől a sze­mélyi besorolási bére. Nevelős Endréné, Csen- gerjúfalu: Kéijük, szíves­kedjen közölni, hogy a té­véjét megjavították-e, mert nem kaptunk semmiféle visszajelzést a szövetkezet­től. Bíró Gyuláné, Gyüre: Ügyében nem tudunk mit tenni, forduljon a helyi pol­gármesteri hivatalhoz, de nem biztos, hogy tudnak segíteni, az ilyen gondokkal az érintetteknek kell meg­birkózni. Rubóczky Jánosné, Nyíregyháza: A munkanél­küli járadék folyósításáról rendelkező törvény írja elő, hogy csak abban az esetben adható járadék, ha a mun­kanélküli a munkaügyi köz­pont kirendeltségén való je­lentkezése napjától vissza­számított négy év alatt mini­mum 360 nap munkavi­szonyt igazol. Méltányosság nincs, a járadék megadása vagy megtagadása nem az ügyintézőn múlik, hanem a törvény szab ilyen feltéte­leket. Jogászszemmel A családjogról Dr. Bartha Sándor A szülők megromlott házas­ságának, elválásának minden esetben a gyermekek a leg­nagyobb kárvallói. Különö­sen, ha a volt házastársak a válás után is civakodnak és ebbe a gyermeket is beleke­verik. Egy kisvárdai levélírónk arról számolt be, hogy felesé­ge „félreneveli”, őellene han­golja két közös gyermeküket. A fiatalabb pár hónap múlva lesz tizenhét éves, az idősebb viszont elmúlt húsz is. Egyik sem akarja őt látni, és ez neki nagyon fáj. Azt tudakolja, mit ír elő a Családjogi Törvény ilyen esetre. A Családjogi Törvény csak a kiskorúak láthatásáról ren­delkezik. A tizenhetedik éves és a már nagykorú gyerme­keket senki sem kötelezheti arra, hogy a szülőjüket meglá­togassák. A kiskorúak látha­tástól való tiltása, illetve a ,.félrenevelő” magatartás csak az elhelyzés megváltoztatására adna lehetőséget. A tizen­negyedik életévét betöltött gyermek azonban megválaszt­hatja, hogy melyik szülőjével kíván élni. így a jog semmi­féle eszközt nem ad olvasónk kezébe, amellyel kényszerít­heti a gyermekeit, hogy láto­gassák őt, netán hozzáköltöz­zenek. Egy szabolcsi levélírónk a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezéséről érdeklődik. Sajnos, a félje hosszú évek óta nem dolgozik, holott lenne munkahelye, bújkál az ország­ban, alkalmi munkákból tartja el magát, nehogy fizetnie kell­jen három gyermeke után a tartásdíjat. Olvasónk problémája, saj­nos, elég gyakori. A gyermek­tartásdíj állam általi megelő­legezése azonban rendkívüli méltánylást érdemlő esetben és szigorú feltételek megléte esetén lehetséges. A hangsúly most a lehetőségen van, mert csak kérni lehet a bíróságtól, a kérelmezőnek nincs kikény­szeríthető alanyi joga. Ol­vasónk esetében valószínűnek látszik, hogy a volt házastársá­val szemben megítélt tartásdíj behajthatatlan, erre utal a vég­rehajtási eljárás eredményte­lensége. Tartási kötelezettség elmu­lasztása miatt az ügyészségen feljelentést tehet a volt félje ellen, aki hiába bújkál, a fe­lelősség elől nem tud elme­nekülni, nyilvánvalóan elíté­lik, ami jobb belátásra és ön­kéntes teljesítésre bírhatja. Amíg van fizetésre képes, vagy a kielégítéshez szükséges vagyonnal rendelkező tartásra kötelezett, az állam nem, vagy csak nehezen vállalja át a díj megelőlegezését. Levélírónk említ egy önkormányzati kör­nyezettanulmányt, amely sze­rint rászorult, de egy ilyen tanulmány ehhez önmagában még nem szolgálhat alapul. Ha a tartásra kötelezett közben külföldre távozott vol­na, a különböző országokkal kötött nemzetközi egyezmé­nyek lehetővé teszik a tartásdíj behajtását. Ezt a tartózkodási hely szerinti ország meg­jelölésével, és az ügyben ho­zott ítélet feltüntetésével a kérelmező lakóhelyén lévő, il­letve aszerint illetékes városi bíróságtól — ebben a konkrét esetben a mátészalkaitól — kell kérni. Papírhulladékot gyűjtenek a nyíregyházi 12. számú általános Iskola tanútól mwsaoslPAiavíms Amíg élünk, dolgozni kell Nehéz eldönteni kinek van igaza Az oldalt összeállította. TÓTH M: ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents