Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

1992» szeptember 24., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet'Magyarország 1 1 Ép testületben ép lélek Bemutatkozik a megyei ifjúsági és sportbizottság Nyíregyháza (KM) — Leg­utóbbi önkormányzati olda­lunkban a pénzügyi ellenőr­ző bizottsággal megkezdtük a bizottságok bemutatását Ezúttal az ifjúsági és sport- bizottság tevékenységével is­merkedhetünk meg Sulyok József elnök kalauzolásával. — A megyegyűlés felállásá­nak tervezésekor még tervezet sem volt arra, hogy legyen a megyének ifjúsági és sportbi­zottsága — kezdi a történet elején Tiszavasvári polgár- mestere. — Már a bizottság létrehozása is egy belső harc eredménye volt mert az önkormányzati törvényben a megye szerepét igen mostohán állapították meg. Én azt mohd- tam: az önkormányzati tör­vény első paragrafusának ne­gyedik bekezdése alapján van önként szabadon vállalt fel­adata a megyei önkormányzat­nak, amely a megye egészét hivatott támogatni. — Létrejött ez a megyei ifjúsági és sportbizottság, je­lentős feladatkörrel. A munka során a sport, az ifjúsági sport támogatása domborodik ki, az ifjúsági rész nem működik úgy, ahogy arra szükség volna. Operatív feladatokat nem hajt­hatunk végre, hiszen ez az önkormányzat dolga, a főis­kolák autonómiát élveznek, és nagyon nehéz oda beférkőzni. Ettől függetlenül bizottsá­gunkba külső szakértőként a tanárképző főiskoláról egy ifjúságkutatót is bevontunk, aki elemzéseket tud adni bár­milyen kapcsolódó feladathoz. Kevés jut a versenysportra — Munkánk eredményének könyvelhetjük el, hogy a sportfeladatért adományozott díjat nem a közművelődésért alapított díjjal közösen ismeri el a megye, így kaphatta meg elsőként Oláh Tibor, aki Vásárosnaménvtó! Kisvárdáig hallatlanul sokat tett a sport fejlesztéséért. A pénz kevés volt, ennek ellenére 1991-ben a diáksportra a megye 8 millió forintot, utánpótlásnevelésre 6 millió forintot biztosított. A Sulyok József versenysportra kevés jutott, de biztosítottunk keretet arra, hogy a megyei szövetsé­gek működhessenek, versenyt szervezhessenek, irányíthas­sanak. Jó kapcsolat alakult ki a sportigazgatósággal, néhány nagy közös rendezvényt is fi­nanszíroztunk, ilyen volt töb­bek között a megyei élspor­tolók fogadása, á nemzetközi sport- és játékfesztivál meg­tartása, és a szupermaratoni szervezése, amelyik Nyíregy- háza-Büdapest között európai szinten is egyedülálló ren­dezvény volt. —‘ A megyei diáksport javítása, illetve erősítése érde­kében a Spori helyett létrehoz­tuk a Diáksportot és Szabad­időt Szervező Irodát, amely egyrészt a diáksportra ad oft pénz szakszerű felhasználását biztosította, másrészt olyan vállalkozást indított el, amely­ben a diáksport és szabadidő eltöltés szervezett formáját garantálja. A diákokat úszni tanítják, külföldi kapcsola­tokat létesítetenek, például Szlovákiában síoktatást szer­veztek, onnan pedig nyáron jöttek táborozni gyerekek. Ebből még tisztességes nye­reségük is született, amelyet ismételten visszaforgatnak a diáksportba. — A támogatások odaíté­lésén és a támogatások elosz­tásához szükséges elosztási elv kidolgozásán túl kihe­lyezett ülést tartottunk az NYVSC-nél, tájékozódtunk a sportkör jelenlegi helyzetéről, megnéztük az azóta átadott sportkollégiumot. Korábban természetesen a létrehozás anyagi hátterének megterem­tésével foglalkoztunk, több koordinációs megbeszélést tartottunk Nyíregyháza kép­viselő-testületének különböző bizottságaival a Bujtosi Sza­badidő Csarnok ügyében. Saj­nos, ebben a mai napig nincs megállapodás. Úgy gondolom, hogy ennek elsősorban poli- - tikai okai vannak, hiszen Nyír­egyháza képviselő-testülete morfondírozik ebben a kérdés­ben, mert mi egyértelműen és tisztán olyan ajánlatot tettünk, amely szerint már 1992 má­sodik felében 5,5 millió forin­tot kapott volna a működéshez a város, és arra is, hogy 1993. január 1-jétől a működési költ- • ségek 35 százalékát a megyei önkormányzat adja. Azt is fel­ajánlottuk, hogy az igazgatói állás betöltéséré érkező pá­lyázatokat a város vélemé­nyezze. Megállapodás eddig még nem született. Labdacsomag az általános iskoláknak Tavaly a pénzmaradvány terhére a kisegyesületeknek különböző összegű — 10-20- 30 ezer forintos — támogatást nyújtott a bizottság a sport- igazgatósággal közösen. Ami maradt, abból a megye vala­mennyi általános iskolájának egységes labdacsomagot ad­tak, összesen 14 millió forintot használtak fel. 1992-ben 12 millió forint jut a diáksport, 2 millió megyei szövetségek támogatására, 6 millió forint úgynevezett sza­bad kerete van a bizottságnak, amit pályázatok alapján osz­tanak szét. A legutóbbi tes­tületi ülésen 10 millió forintot kapott a bizottság sportkörök támogatására, amelynek el­osztási elvei most készülnek. Ha ezt összeadjuk, benne a BUSZACSA támogatására felajánlott pénzt is, 36,5 millió forint megyei sporttámogatást jelent. Ilyen nehéz helyzetben ez jelentős összegnek tekint- hetős, sőt az OTSH elnöke azt mondta: példa értékű és egye­dülálló volt a megyei önkor; mányzat ilyen irányú munká­ja­— Több esetben szóvá tet­tük az országos sportvezetők­nek nagy sportlétesítmények gondját. Ennek eredménye le­het, hogy 1993-tól tornater­mek építésére 40-60 százalék céltámogatást ad a kormány. Felkészülés a világkiállításra A tennivalók között első helyen az együttműködés ki­alakítását tette Sulyok József, mert félő, hogy a kis egye­sületek el fognak halni, ezért támogatásuk elengedhetetle­nül fontos. Fontos a szakszö­vetségek működési feltételei­nek biztosítása, mert a fel­menő versenyek szervezése az ő feladatuk. Nyitni kell a tö­megsport, a turizmus irányá­ba, ezen a területen még nem sikerült az áttörés, bár a ki­hívás napja rendezvényeire a megyéből jelentkeztek a leg­többen. ■ ' > Sikerült néhány nagyon fontos rendezvényt támogatni, mint például a triatlonver- senyt, a nagydobosi auto- krosszversenyt és Tiszavas- Váribán á motorostalálkozót. Ezek országos kitekintésű versenyek voltak. És föl kel­lene készülni, hogy a világki­állítás időszakára a szuper­maratoni országos eseménnyé váljék. A sportgála, a sport- és játékfesztivál kiteljesedését szeretnénk, azt, hogy erre a határainkon túl élő magyarok is eljöjjenek sportolni. Azt szeretnénk, ha ez a népek találkozója lenne Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. * - ' I A bizottság elnöke: Sulyok József, tagjai: Kulcsár László, Bárdi Béla, Cséke László, köz­gyűlési tagok; külső szakértő. dr. Csapó Ferenc né ifjúságim • tató, a szakszövetségek kép­viselője: Gajdos László. A diáksportot pedig Mudri Béla, a Kisvárdai 4. Sz. Általános Iskola tanára képviseli. Szépen rendben tartott templom Tiszakóródon Új bizottság Idegenforgalmi Bizottság létrehozását határozta el leg­utóbbi közgyűlésén a megyei önkormányzat. Elnöke Szűcs Ilona lett, tagjaivá Vida Ká­roly és Berencsi Béla megyei közgyűlési tagokat, továbbá Czapp István főhadnagyot, a záhonyi vámőrség parancs­nokát és Kalotai Lászlót, az IBUSZ hivatalvezetőjét vá­lasztották. A közgyűlés felhatalmazá­sa alapján a területi és orszá­gos idegenforgalmi érdekek összehangolása, a helyi fej­lesztések összehangolása, a területi idegenforgalom ala­kulásának elemzése, pályáza­tok készítése, a falusi turiz­mus fejlesztésével kapcso­latos feladatok koordinálása lesz, de véleményt nyilvání­tanak a kiemelt üdülőkörze­tek fejlesztési koncepciójáról, programjáról, s döntési joguk lesz az idegenforgalmi fel­adatok támogatására jóvá­hagyott költségvetési keret elosztásában. Megy a pénz Most már nem lesz, hanem van kollégiuma a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolájának. A legutóbbi megyei közgyűlés áldását adta arra a határozattervezetre, amelyik szerint a volt KE- MÉV-szálló ezután Nyíregy­háza és a megyei önkormány­zat közös tulajdona lesz, s azt közösen az egyetem használa­tába adják kollégium céljára. Az ár 46 millió forint volt. Gazdagodott a Tiszaberceli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola is. A megyei ön- kormányzat egy telket vett, ahová tornatermet építenek. Megújul a táj ház A csarodai önkormányzat azzal a kéréssel fordult a a megyei önkormányzathoz: adja át a tájház tulajdonjo­gát. mert a falunak ezen a ré­szén műemléki környezet kialakítását tervezik. A köz­gyűlés igent mondott, hisz a tájház eddig is a NYÍRTOU- RIST használatában állt, a táj házban lévő műtárgyak pedig a Beregi Múzeum tu­lajdonában voltak. A megle­hetősen rossz állapotban lé­vő táj ház e döntés után a közeljövőben megszépülve várhatja majd az érdeklődő­ket. .^áppity'tö^í'^ Jegyzet Hátt érzőre] G y ondolkodhaí rajta, T aki csak félinformá­ciókat hall: vajon mi lehet a hátterében annak a huza­vonának, ami a közüzemi vállalatok feldarabolása, privatizációja körül kiala­kult, mert nem lehet véletlen, hogy ilyen ügyekben született legnehezebben döntés, eset­leg nem is született még dön­tés. Ilyen például a Szabolcs Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amelynek sorsát, jövőjét többszöri nekifutásra sem sikenilt meghatározni — nyilvánvalóan az eltérő érde­kek miatt. Egyik mindjárt a vállalaté. amelynek természetes törek­vése az egyben maradás, hi­szen nem veszteséges tevé­kenységről van szó. Ha netán valamelyik része nem hoz nyereséget, elbírja egy másik tevékenység, vagy egy másik térség, ahol kedvezőbbek az adottságok. A másik érdek azoké a településeké, amelyek in­gyen, vagy félpénzért jutot­tak a közművekhez, viszony­lag jó állapotban is vannak azok, így az üzemeltetés nem is olyan drága, nem hogy emelni kellene a díjakat. Akár még csökkenteni is le­het rajta. És ott vannak azok a fal­vak, amelyek csak a lakosság zsebéből kaphatták meg a vizet, esetleg a szennyvízve­zetéket, elhasználódtak a fel­szerelések, a berendezések, talán még a vizet is nehezebb eljuttatni a csapokba. Ők most reszkethetnek, mert nem tudni: melyik csoport, lobbi, esetleg párt lesz a erősebb, melyik érdek jut ér­vényre a döntés meghozata­lakor. A közgyűlés józanságán múlik, hogy ne kelljen a végeken az? ásott kutak ki ­tisztításához látni. Az oldalt összeállította: Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents