Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
1992. szeptember 3., csütörtök Kelet-Magyarország 3 Tiszta a papír, az utca is az lesz Gazdasági társaságokká alakult a Közterület-fenntartó Vállalat Nem lebeg sűrű porfelhő, nem kíséri hangos szóváltás, nem röppennek szét a ruhájukat vigyázó riadt járókelők. Képünkön a nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat új járdatakarító kisgépe dolgozik. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Nyíregyháza (KM — T. Z.) — Akkor sikerült jól a félévnyi gvötrelmes munka, ha a várospolgár semmit sem vesz észre belőle. Az útkeresésekből, az egyezkedésekből, alkudozásokból, a hivatali papírmunkákból. Ha az utcán nem lesz több kosz, szemét, ha a kukája nem büzölög napszámra, ha lesz hol, s biztonságosan parkolnia a városban. Ellenben a Közterület-fenntartó Vállalat társaságokká alakulása hiába teremt gazdaságilag tiszta lapot, a földön járó embert ez mit sem érdekli. Február 24-ével datált az a testületi ülés, ahol a nyíregyházi városatyák a többi közüzemi vállalathoz hasonlóan tulajdonba kapott közterületfenntartó sorsáról tanakodtak. Augusztus 17-én ért meg arra a helyzet, hogy létrejöhetett a Köztisztasági és a Parkoló Kft. A gondot okozó virágkertészet hasznosítása folyamatban van. A korábbi igazgatót, Soltész Józsefet, aki a keményebb feladatot, a köztisztaságot kapta örökül, arról faggattam, vajon szeptember 1-jétől másképp hordják-e majd a szemetet attól emberei, hogy most már kft-ben dolgoznak? — Szeptember elsejétől még biztos, hogy nem, de belátható időn belül remélem igen! Ezen minőségi és más változásokat értek! — Például? — Eddig a városlakó gondja baja volt a szemetesedények megvétele, rendben tartása! Szeretnénk, ha ezt átvállalhatnánk. Nem jelent lényegesen nagyobb terheket, kiváltképp, ha az új gazda, az önkormányzat ebben segít! — Ön választotta a keményebb feladatot, hisz a parkolók fenntartása bizton nyereségesebb, mint a fillérekből kötelezően elvégzett szeméthordás, városseprés! — Először is választhattam — ami nem személyemnek szólt, hanem a magatartásnak, amelyet az átalakulás alatt tanúsítottunk. Amikor az önkormányzatnak másra kellett figyelnie, mi akkor is — kisebb problémákkal ugyan — de végeztük a feladatunkat. Jómagam azért választottam, mert kötelezettségeim voltak a vállalatnál dolgozókkal szemben. Amit felvállaltunk, elkezdtünk együtt, azt be is kell fejeznünk. — Változik-e valami, vagy a tiszta papírral való indulás volt a lényeg? — Azt kérdi jobb lesz-e ez a szolgáltatás? Esetleg drágább? Gyors változásra ne számítson. Annyiban ez a tiszta lap mégis jó, hogy egy profilúvá vált a tevékenységünk, egyre kell figyelnünk, a meglévő pénzt egyre kell fordítanunk. S így könnyebben találunk tőkeerős partnert is. — Utolsó mondatába hadd kapaszkodjak! Van ilyen szándékuk? — Mind nekünk, mind az önkormányzatnak! Mindenképpen szükséges a fejlettebb technika bevezetése, ehhez azonban tőke kell! Ezért keressük a nyugati cégek között az esetleges társat. Szerettem volna a Parkoló Kft. új ügyvezetőjével, Szűcs Istvánnal is beszélgetni, de a sorsáról döntő közgyűlésen — nem tudtam meg miért — nem vett részt. Mikro-hitel vállalkozóknak Előny a kis vagyonnal rendelkező, meg a munkanélkülieknek Nyíregyháza (KM—Bojté) — Kedvező hitelkonstrukcióval állt elő nemrég a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Még tudják fogadni azoknak a pályázóknak a jelentkezését, akik az előírt feltételeknek megfelelnek. A kölcsönt két évnél nem régebbi vállalkozásra adják, így kezdők is igénybe vehetik. Elsősorban azonban a munkanélkülieknek kívánnak segíteni, ha szeretnének valamilyen vállalkozásba fogni, de nincs elég pénzük hozzá. Benyújthatják még kérelmüket vállalkozás bővítésére valamint, ha a vállalkozást másodállásban vagy mellékfoglalkozásként űzik. A kereskedelem, a vendéglátás, szórakoztató ipar kiesik a kölcsönigénylők táborából, főleg a beruházásokat támogatják. Kruppi Imre, a Mikro-hitel igazgatója elmondta, hogy mindemellett azok a kérelmezők jöhetnek számításba, ahol a vállalkozás vagyona másfél millió forint alatt van, az éves forgalom nem több négymilliótól és tíztől kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. A hitel összege maximum 300 ezer forint, 22 százalékos kamattal, három év futamidővel amiből hat hónap a türelmi idő. A kérelem benyújtásánál nem kell fedezetről gondoskodni, azonban az elbírálásnál szigorúan vizsgálják a vállalkozás ésszerűségeit, megvalósíthatóságait. A Mik- ro-hitelről bővebb felvilágosítást a Primom 11 megyei irodájában nyújtanak, valamennyi városunkban megtalálható Újfehértó és Nagykál- ló kivételével, de van ilyen központ Balkányban és Gé- gényben is. Nyíregyházán a cím: Egyház u. 15. Telefon: 15-275.' Tárca ■■■■■■■■■ M minap a nyíregyházi zi Nyírfa Áruház előtt egy egyszemélyes zenekar fülbemászó dallamokat játszott. „Marina, Marina, Marina, hát kérlek, hogy légy az enyém!” (Minden férfi ugyanezt kéri Marinától, Icától, Piroskától, stb.) Szóval a Marina című világsláger is elhangzott a város központjában. Szinte repültem a zene szárnyán. Arra gondoltam, hogy a zenekarvezető újfajta vállalkozásba kezdett. Csodálattal néztem és hallgattam, hogy szinte minden testrészével fújt, ütött, vagy nyomott. Egymaga kezelte a hangszereket, ő volt a prímás és még vezényelte is önmagát. Vajon jól van-e ez így? — kérdeztem magamtól. S azt válaszoltam, hogy nem egészen. Mert a fiatal zenekarvezető bizonyára elbocsátotta a zenekar többi tagját. Divat az ilyesmi mostanában. Magam előtt láttam, amint először a gitárosnak mondott fel anyagi nehézségekre hivatkozva. Aztán a trombitást tette ki az utcára. Magam előtt láttam, amint a dobost egyszerre két lábbal rúgta fenéken. Három fővel csökkentette a létszámot. Ahogy ő mondaná, racionalizálta az __ intézmény tevékenységét. így egymaga zenél a falusi lakodalmakban, bálokon, minden rendezvényen, még a Nyírfa előtt is. A bevételt nem kell négyfelé osztania. Az egyszemélyes zenekar felbukkanásának napján éppen ülést tartott az egyik megyei vállalat vállalati tanácsa. Itt szintén leépítettek és munkaköröket kapcsoltak össze. Az egyik osztályvezető például szeptember 1-jétől ennél a vállalatnál intézi a tűzvédelmi ügyeket, felügyeli a munkavédelmet és egy kicsit raktáros is. A vállalat karmestere itt is elküldte a gitárost, a trombitást és a dobost. Töröm a fejem, hogy családon belül hogyan lehetne munkaköröket ösz- szevonni. Eddig a nagyobb bevásárlás, a telek felásása, a permetezés és a gépkocsi karbantartása az én feladatom volt. Szeptember 1-jei hatállyal mind a négy munkakör teljesítése alól felmentem magam. Családon belül létszámracionalizálást hajtok végre. E négy feladatot bokros teendői mellett lássa el a feleségem. Én pedig újságot olvasok, tévét nézek, stb, stb. ... Tivadari part A Tivadarban éveken át üzemeltetett Ifjúsági Tábor tulajdonosa Fehérgyarmat város önkormányzata lett. A hasznosítás érdekében több próbálkozás volt tavaly, s az idén is. Korábban turnusonként 100—110 Fiatal élvezhette a Tisza közelségének előnyeit. Jelenleg egy vállalkozó bérli a létesítményt, alkalmazkodva árban (szolgáltatásban) a jelenlegi viszonyokhoz. AMATŐR FELVÉTEL Nábrádi Lajos / zzott a telefonom, amikor ismerősöm felháborodott hangon mondta: „Nyírpazony és Kabalás környékén megint feltűntek a romániai betakarítok. Információm szerint naponta mindössze száz forintot és egy ebédet kapnak. Éjjel többségük az árokparton alszik”. Tavaly ősszel magam is láttam Nyírpazony határában romániai , fekete” munkásokat. Beszéltem is velük. Ötőjük közül csak egy tudott magyarul. Nem panaszkodott, sőt azt állította, hogy nem pénzért, hanem barátságból dolgoznak az egyik' ismerősüknek. Azt is állította, hogy naponta háromszor kifogástalan ételt, meg italt is kapnak. Mondta mindezt egy rozoga kunyhó mellett, amelyben zsúfoltan öten aludtak és egy rozsdás lavórban mosakodtak. A szóban forgó férfit munkaadója nyilván kioktatta, hogy mit kell mondani. Szombaton telefonon felhívtam a nyírpazonyi tsz munkaügyi csoportvezetőjét és minden bevezetés nélkül feltettem neki a kérdést. „Tessék már mondani, hány romániai munkást foglalkoztat a tsz?” A válaszból kiderült, hogy egyet sem. Am informátorom bevallotta, hogy a tagok és a hozzátartozók néha foglalkoztathatnak idénymunkásokat, mert a tsz részesművelésre adott ki almát és más növényt. Hírt kaptunk arról is, hogy Záhony térségében (talán másutt is) kárpátaljai „vendégmunkások” dolgoznak a földeken és a gyümölcsösökben. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. A munkaadók visszaélnek a két szomszédos országból jöttek nehéz helyzetével és igen kevés fizettségért dolgoztatják őket. Adót nem fizetnek, társadalombiztosítást és balesetbiztosítást sem. Higiéniai szempontból is kifogásolható ez a feketemunka. A külföldiek foglalkoztatása azért is helytelen, mert idehaza is bőven van szabad munkaerő. Megyénkben is sokan mennének ideiglenes munkára. Igaz, a megyénkbeliek már nem elégednek meg napi száz forinttal és egy gulyáslevessel... Magyarok Kárpátaljáról Molnár Károly írja Fehérgyarmatról Több éve szívügyének tekinti a fehérgyarmati „Bárdos Lajos” Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola az anyanyelv ápolását. Idén Kárpátaljáról érkezett közel 40 gyerek és pedagógus, akik Éehérgarmaton egészítették ki magyar történelmi, irodalmi ismereteiket. A gyarmatiak módszeresen válogatták össze a megtekintendő filmeket, tv-játékokat és a zenei anyagot. Egész napon át rendelkezésre állt a könyvtár az iskolában. Szerveztek megyejáró kirándulást a vendégeknek, s a helyi gyerekekkel is rendszeresen találkoztak. A pályázati úton nyert pénzből rendkívül kedvezményessé lehetett tenni az anyanyelvi tábor munkájában való részvételt, ahol a pedagógusirányítók, az otthont adó iskola dolgozói. Kommentár Csúnya bácsik Cservenyák Katalin S ztátirí és Rákosi „csúnya bácsi” volt már a múlt rendszerben is. Hogy, hogy nem, a Nógrád megyei Kazár községben mégis megmaradtak utcanévtáblának. Sőt, még az új önkormányzat sem törődött velük, talán ez volt az országban az egyetlen település, ahol nem azzal kezdték ténykedésüket a képviselők, hogy tesztlapokkal járták végig a családokat: szavazzanak, kit szeretnének a két hírhedt hóhér helyett. A testület ugyanis fontosabbnak tartja még ma is a kétszáz munka- nélküliről való gondoskodást. Lett is baj! Szájára vette a falut a sajtó. Gúnyoros írások jelentek meg, s nyomban ezt követően turisták százai utaztak Kazárba. Kezdett hát elegük lenni az egyébként népviseletükről híres kazánoknak a sok cukkolásból, s döntöttek: Sztálinból legyen Diófa, Rákosiból pedig Fácán. Ebbe már nem lehet belekötni. A táblacsere költségeit az SZDSZ salgótarjáni és megyei szervezete vállalta, honoráriumként viszont — s most jön az érdekes! — a levett táblákat kérték. Nem is rossz bolt! Mert, gondolom, nem akarják a táblákat belolvasztani, hiszen jól tudják: ebből még pénzt lehet csinálni. Gondoljunk csak a lebontott vasfüggönyre! Vitték a darabjait, mint a cukrot! S mit meg nem adnának sokan Lenin, Sztálin vagy Rákosi mellszobráért? Most ezek mennek. Igazából a kazáriakat sajnálom. Ugyanis fantasztikus lehetőséget szalasztónak el üzleti szempontból. Amíg mi Keleten vért izzadva próbáljuk lecsalogatni a gazdag turistát, nekik karjukat sem kellett mozdítani. Ha a régi táblák fölé kitesznek egy újat, s ráírják: „ezeket a fickókat mi sem szeretjük". a kutya sem köt beléjük. S dől a pénz... HÁTTÉR Nézőjponí) Külföldi betakarítok
