Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
Néz^pont^) Szüreti bál Balogh Géza 771 gy Trabant áll keresztül ben a nyirparasznyai főutcán. Mögötte sokada- lom, szekerek, lovak, emberek. A krónikás rögtön rosszra gondol persze, balesetet, tragédiát gyanít. Kiszáll hát az autóból, s szorongva bár, de. indul, hogy teljesítse kötelességét: Hiszen újságíró... Am mit lát? Sehol egy komor, fájdalmas arc, annál több a hangos, nevető ember. Kicsik és nagyok, öregek meg fiatalok. Legtöbbjükön fényes, rogyós szárú csizma, lajbi, kalap, a lányokon pedig rékli, főkötő, rakott szoknya. Szüreti mulatság van Pa- rasznyán. Ilyet sem látott már vagy harminc éve a kis, nyírségi falucska. Mert a téesz-szer- vezést, a szálkái, nyíregyházi iparosítást követően itt is felbomlott a falu régi szokásrendszere, s úgy tűnt, végleg befellegzett a szüreti báloknak. S kevesen voltak, akik a hagyományőrzésre bátorították volna őket. Annál többen voltak, — vannak — viszont, akik lemosolyogták, kigúnyolták a hagyomány- ápolókat. Műparasztok, ál- népieskedők — mutogattak rájuk. Ezek akarnak korszerű országot építeni...? Mondták és mondták, s eszükbe sem jutott, ha egy nép elhagyja a szép hagyományait, az arcát veszti az el. Egy kilúgozódott nemzetre pedig ki kiváncsi Európában, a nagy világban ? A skót, a holland, az osztrák írástudók persze, tökéletesen tisztában vannak ezzel, s nem hogy gúnyolódnának, de lelkesen örülnek minden, hazájukban élő kisközösség hagyományt ápoló, felelevenítő produkciójának. Nálunk kevesen vannak még azok, akik hasonlóképpen gondolkoznak, akiknek biztató szava eljut az érintettekhezA parasznyaiak példája azonban mutatja, mindezek ellenére sem pusztidt még ki a maiakban a régi értékek tisztelete. Reménykedjünk: másutt sem. 1992. szeptember 23., szerda Kelet-Magyarország 3- V ' • - ... Kiürítették a konzervgyárat A Macowe végnapjai Tunyogmatolcson Máthé Csaba Archív felvétel rűen statisztált a fehérgyarmati téesz vezetése. Ketyeg a lízingdíj az kimaradóknak Ráadásul az elmaradt lízingdíj még tovább ketyeg, ilyen esetben elképzelhető, hogy a gépeket leszerelik és elviszik. Két jelentkező már akadt a konzervüzem megvásárlására, akik közül, reméljük, az egyik helyrehozza az elrontott renomét. Késésben Sok a kényszer- vállalkozás Nyíregyháza (KSH) — A törvény adta lehetőségek után viharos gyorsasággal nőtt a kisszervezetek száma. A kívánatostól jóval kisebb mértékben csökken azonban a nagyvállalatok súlya, végül is a közepes méretű vállalkozások krónikus hiánya vált jellemzővé. A kis létszámú vállalkozások között is sok a kényszer szülte vállalkozás, a fantomszervezet, az állami vagyon átmentésére irányuló társaság. Szakértői becslések szerint a vállalkozások egy- harmada tekinthető reálisnak, így a vállalati, szövetkezeti szféra által leadott létszám töredékének felvételére képesek a vállalkozások. A regisztrált munkanélküliek száma júliusban megközelítette az 54 ezret. A gazdaságilag aktív lakosság 19,5 százaléka maradt munka nélkül. Tovább nőt — jelenleg az összes mintegy hattizede — a tartósan munka nélkül maradók száma. Az átlagos segélyezési idő 264 napra nőtt. A megyében a munka- nélküliség mértéke már most akkora, amekkorát országosan 1993 végére jósolnak. A munkanélküliség kezelésére szolgálójelenlegi eszközök (segélyezés, képzés, közhasznú munka stb.) — melyeket a fejlett piacgazdaságokból vettek át, ahol hatékonyan alkalmazzák őket — egyre kisebb haté- konyságúak. S egy sor problémát vet fel a finanszírozhatóság kérdése is. Nyíregyházán a Klimaiux Kft.-ben hűtőgépkocsik hűtőberendezését javítják. Képünkön: a napokban elkészült, felújított készülék visszahelyezése a kocsiba „ . Harasztosi Pál felvétele / ,stenem, jó Atyám, mindenből keveset adtál! — A szabolcsi falucska udvarán, a korhadt deszkájú csűr előtt így sopán- kodik egy töpörödött öreg asszony. Álla alatt szorosabbra húzza a fekete kendő két csücskét, aztán csak mondja, mondja a i magáét síró hangon. A zsíros kalapú, lógó bajuszú férje egy idő után megunja, s rászól: „Jól van no! Ne sivákolj már! Ezen mán úgyse lehet segíteni. Jövőre talán jobb lesz." A sokat próbált öreg ember végigkísér a portáján, lecsoszog mellettem a kertkapuig. Rá-rászól a morgó fekete kutyára, nehogy megszabja a nadrágomat. Közben mutogat, kemény hangon magyaráz. Hogy kiszedték a krumplit, fele termett a tavalyinak. Egy gumót felemel a kupacból, szinte az orrom alá dugja: „Majdnem megsült a homokban. Két lyuk van rajta a rusnya féreg miatt. Ott a szélső almafán megint látok valami pókhálót, hernyót. Mindjárt hozom a létrát, meg Nábrádí Lajos Szegényes őszünk a metszőollót. Alig van alma. Azt hallom, Szatmárban, Be- regben jó közepes az almatermés. ” Itt viszont kukoricából is alig akad néhány vékony, fonnyadt cső — folytatja az öreg. A kerítés mellett, az ól közelében jókora szénaboglya látható. Az öreg megjegyzi, hogy ott tavaly kazal- nyi széna állt. Idén viszont alig akadt kaszálni valója. Megáll, sóhajt az öreg, inge ujjúval meg törli gyöngyöző homlokát, és ezt mondja: „júniustól a Tisza melletti legelő sárga. Olyan az, mint egy őszülő, kopaszodó ember feje. Szegény jószág minden este beesett hassal jön onnan haza". Az öreg lehangoló, szívet szorító beszámolójából még kiderül, hogy kint a határban, bérelt földön paprikája is termett, eladásra szánta. A paprika fele fony- nyadt, nem ropog az ember foga alatt. Kesernyés humorral, huncut mosoly kíséretében mondja az öreg, hogy a rádióra is haragszik. Egész nyáron mindennap hallgatta, de a bemondó 2-3 hetente csak ezt mondta: a Dunántúlon kisebb eső lehet. A szabolcsi homokon meg semmi. A néni összekulcsolja két kezét és így fakad ki: „Mit adunk a télen a jószágnak? Oszt mit csinálunk, ha minden élelem még drágább lesz?” A férje megint leinti: „ Hallgass, asszony! Valahogy kihúzzuk. Megéltünk mi már sokkal nehezebb időiket is. Jövőre jobb lesz. ” Amikor még jól mentek a dolgok Tunyogmatolcs (KM) — Szeptember 28-án a tunyog- matolcsi Macowe Kft. taggyűlésén azoknak a vitás kérdéseknek a tisztázását tervezik, amelyeket hónapokkal ezelőtt már rendezni kellett volna. Tavasz óta áll a lecsupaszított konzervüzem, ahol csak azok az eszközök maradtak, amelyeket nem lehetett mozdítani, vagy amelyeket lebetonoztak. Az összes többit a német Manz cég, mint a kft. 35 százaléknyi résztulajdonosa elszállíttatta. Egyszemélyi döntések Hétfőn megannyi kérdést kellene tisztázni egy olyan üzem életében, amelyben megszületése óta több volt a vita, mint az egyezség. Kezdve onnan, hogy a felszámolás alatt lévő fehérgyarmati Zalka Máté Tsz volt elnöke, Klapka György egyszemélyi döntése alapján miért nem adta el a 65 százaléknyi tulajdonrészt a német félnek, amikor az ajánlatot tett? Vagy hogy lehetséges az, hogy a német partner minden szó nélkül felpakolta a forgóeszköz-állományt, pedig az övé csak a kisebbségi tulajdon? Pontot lehetne tenni az egyik lényegi vitás kérdésre, a szennyvíztisztító telepre, vajon ki hibázott a megépítésekor, és miért nem kérték ki a szakhatóság véleményét az átadáskor? A németnek már nyert ügye van Persze a legérdekesebb felvetések csak most jönnek: miért hagyták jóvá a téesz vezetői a nullára leírt gépek ideszállítását és lízingelését, mikor tudták, hogy ezeknek a gépeknek már nincs forgalmi értékük. Az már a német fél nyeresége volt, hogy ezeken a gépeken tavaly rekordmennyiségű nyersanyagot dolgoztak fel és exportáltak Németországba. Most szívjuk a fogunkat, mert a német fél mindenfajta kötelezettség nélkül távozott, már nem jelentette be vételi szándékát, elvonult. Tovább- állt, mint aki jól végezte dolgát, zsebre tette a profitot, de ehhez a kezdetektől nagyszeÚtfelújítás Vásárosnaményban Tárca Felújítják a 41. sz. út vásárosnaményi átkelési szakaszát. A korszerűsítés során buszöblöket alakítanak ki, és a kiszélesített úttesten kétoldalt kerékpársávot fognak kijelölni Szekeres Tibor FELVÉTELE Kommentár _______ Naprakészen M. Magyar László V alamennyien jól tudjuk, mennyire fontos a tájékozottság, illetve a tájékoztatás, hiszen nap mint nap új rendeletek, szabályok születnek. Az állampolgár természetesen nem ismerheti valamennyi előírást, utasítást, ugyanakkor a különböző hivatalokban dolgozó osztályvezetőknek, magasabb beosztású kartársaknak kötelességük az adott munkaterület alapos ismerete. Épp ezért kicsit megdöbbentő, mikor a törvények születését, rendeletek életbe léptetését, jogszabályok hatálytalanítását a bővebb információra kíváncsi újságírótól hallják először a köz- intézmények dolgozói, holott az ő feladatuk lenne a felvilágosítás. Pár hete valamennyi tömegkommunikációs eszköz beszámolt a nyugdíjak szeptemberi emeléséről, azonban az egyik illetékes igazgatóság munkatársai alig tudtak erről valamit. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében július I-jétől a pénzintézetek sem tilthatják le a tartozásokat a fizetésekben, több munkáltató azonban nem hallott róla. Természetesen, nem csak a vidéken dolgozó közalkalmazottak a hibásak. Gyakran előfordul, hogy a fővárosban országos sajtótájékoztatót tartanak főigazgatóságok, minisztériumok, azonban a tervezett változtatásokról elfelejtik előre értesíteni a hivatalokat, így az ott dolgozók is csak másnap a sajtóból értesülnek a fontos módosításokról. A pontatlansággal, a tájékozatlansággal a hitelüket vesztik el így intézményeink. Az állampolgár jogosan aggódik az ügyintézések miatt, pedig a megoldás nem új találmány: minden szinten naprakészen kell tájékozódni, illetve tájékoztatni HÁTTÉR
