Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

1992. szeptember 21., hétfő HIRDETÉSEK ® (42) 10-150 Kelet-Magyarország 9 ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG KÁRPÓTLÁS, PRIVATIZÁCIÓ Tisztelt kárpótlásijegy­tulajdonos! A Parlament 1991.július 11-én törvényt al­kotott az állam által 1939. és 1987. között jog­szerűen — vagyis az akkori jogszabályoknak megfelelően eljárva —, valójában igazságta­lanul okozott tulajdoni sérelmek RÉSZLE­GES orvoslásáról. Az említett időszakban olyan tulajdonosi ré­teget ért méltánytalan sérelem, amelynek tag­jaiban már kialakult a tulajdonosi szemlélet és a tulajdonhoz való kötődés. Az 1991—92-es kárpótlási törvények azonban lehetőséget te­remtenek arra, hogy a károsultak ismét tulaj­donhoz jussanak, s ezáltal — reményeink sze­rint — elősegíthetik az új, szilárd magántulaj­donosi szemléletű réteg kialakulását. Az egykori földek, műhelyek, lakások visz- szaszolgáltatása sajnos nem áll módjában, ezért a kormány olyan megoldást választott, amelynek során a törvények szerint kárpótlás­ra jogosultak speciális értékpapírt, úgyneve­zett KÁRPÓTLÁSI JEGYET kapnak. Ezzel jogot szerezhetnek az erre a célra elkülönített állami vagyon meghatározott részének birtok­lására. A kárpótlástól szinte elválaszthatatlan a pri­vatizáció folyamata. Mindkét esetben legfőbb célunk a magántulajdon sérthetetlenségének és erejének a megteremtése, ezért szinte ma­gától adódott a lehetőség: a kárpótlási jegyek legyenek felhasználhatók a privatizálandó ál­lami vagyon tulajdonjogának a megszerzésére is. A kárpótlási jegyek felhasználásának a mó­dozatait törvény garantálja. Önnek, tisztelt kárpótlásijegy-tulajdonos, az elkövetkezendő hetekben, hónapokban ki kell választania a legmegfelelőbbnek ítélt módszert, amellyel az államtól kapott papírost valódi tulajdonra vált­hatja. Ezeken a hasábokon hasznos informá­ciókkal, törvénymagyarázatokkal szeretnénk segítséget nyújtani Önnek ehhez a nehéz, nem mindennapi döntéshez. A legfontosabb tanácsunk: ne siessen! Is­merje meg a lehetőségeket, informálódjék, számoljon, és csak azután szánja rá magát a döntő lépésre! De mindenképpen vegye kézbe a saját sorsát! Kárpótolja önmagát! Állami Vagyonügynökség A KÁRPÓTLÁSI JEGY — ÉRTÉKPAPÍR Mi is az a kárpótlási jegy? Mire jó? Mire le­het, és mire nem lehet felhasználni? Milyen lehetőségeik vannak a jogosultaknak és mi­lyenek a tulajdonosoknak? Ki a jogosult, és hogyan juthat hozzá a kárpótlási jegyéhez? Kérdések, amelyek manapság sokakat fog­lalkoztatnak. A sajtó híradásaiból, vagy az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal leveléből bizonyára már Ön is értesült róla, hogy nemsokára kézhez veheti (vagy talán már kézhez is vette) a kárpótlási jegyét. Új, is­meretlen dologról van szó, érthető tehát, hogy felmerülnek olyan kérdések is, amelyek meg­válaszolása nem egyszerű az Ön és környezete számára. Az alábbiakban igyekszünk néhány hasznos információvar szolgálni, amelyek megkönnyíthetik az eligazodást a hivatalok útvesztőiben és a hivatalos okmányok között. Hogyan juthat houjía KÁRPÓTLÁSI JEGYéhez? Talán már kézhez kapta az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH) hatá­rozatát az Ön által benyújtott kárpótlási igény teljes vagy részleges elfogadásáról. Ebből a határozatból az is kiderül, milyen mértékű kárpótlás illeti meg. A kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebezhet e határozat ellen az OKKH-hoz. A fellebbezést az illetékes megyei hivatalhoz kell benyújtania. Elutasítás esetén bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A kézhezvételtől számított 25. naptól kezdve a határozattal felkeresheti az abban megjelölt fiókot. Ott megkapja a kárpótlási je­gyét, s azonnal lehetősége nyílik a döntésre: milyen módját választja a FELHASZNÁ­LÁS nak. A kárpótlási jegy: A kárpótlási jegy értékpapír, amelyen az ál­lam elismeri, hogy a NÉVÉRTÉK összegével tartozik Önnek. Kibocsátója az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási jegy bemutatóra szól, nem sze­repel rajta a TULAJDONOS neve. Ezért tehát az tekinthető a tulajdonosának, akinek a birto­kában van. Ha Ön elveszti, ellopják vagy bár­milyen módon megsemmisül, nincs lehetőség a pótlására. Célszerű tehát különös gondot for­dítani a megőrzésére. Lehetőség van arra, hogy felhasználásukig letétbe helyezze a kár­pótlási jegyeit a kiadásukkal foglalkozó érték­papír-forgalmazó cégeknél. Ezek: Budapesti Értékpapír és Befektetési Részvénytársaság, valamint OTP Bróker Részvénytársaság. Ezen cégek fiókjai a fővárosban, a megye- székhelyeken, illetve megyénként még né­hány helyen megtalálhatók. A kárpótlási je­gyért cserébe kapott letéti igazolás elvesztése esetén pótolható. (Az Ön érdeke, hogy az iga­zolás elvesztését azonnal jelezze az azt kiállító fióknak.) Az igazolás bemutatásával Ön bár­mikor hozzájuthat a kárpótlási jegyéhez, s mindezért fizetnie sem kell, a szolgáltatás in­gyenes. A kárpótlási jegy átruházható. Mivel ez az értékpapír bemutatóra szól, Ön megkötések 'nélkül eladhatja, elajándékozhatja, vagy gaz­dasági társaságba tőkerészként beviheti azt. A kárpótlási jegy kamatozik. A kamat- számítás kezdő időpontja 1991. augusztus 11. Ettől a megjelölt időponttól kezdődően az Ön kárpótlási jegyeinek az értéke folyamatosan növekszik, függetlenül attól, mikor kapta kéz­hez az értékpapírokat. A kárpótlási jegy jövedelemadó-mentes. A kárpótlásra JOGOSÜLT a kárpótlási jegy ér­téke és kamatai után nem fizet személyi jöve­delemadót. Ugyancsak adómentes a kárpótlási jegy ellenében megszerzett érték — termő­föld, részvény stb. A névérték: A névérték a kárpótlási jegyen feltüntetett összeg, a kibocsátási értéket jelzi. A kárpótlási törvény értelmében ez az érték havonta emel­kedik. mindenkori mértékét a Magyar Köz­löny teszi közzé, de informálódhatnak felőle a kárpótlási jegyek kiadóinál is. A jogosultak: Ha Ön a kárpótlási törvények értelmében — mint egykori károsult — saját jogon jut kár­pótlási jegyhez, akkor elsődleges tulajdonos­ként az összes felhasználási lehetőség meg­illeti. (Ezekről hirdetéseinkben tájékoztatjuk.) Jogosultságát a kárpótlási hivatal által hozott államigazgatási határozottal igazolhatja. A tulajdonosok: Azok, akik másoktól vásároltak vagy kaptak ajándékba kárpótlási jegyet, nem számítanak jogosultnak. Természetesen tulajdonosai az így megszerzett értékpapírnak, de a fel- használás bizonyos lehetőségeivel nem élhet­nek. Felhasználási lehetőségek: A kárpótlási jegy értéket testesít meg, amelynek a fedezetét az állam tulajdonában lévő vagyon erre a célra elkülönített része biz­tosítja. További fedezetet jelent a tsz-tulajdon- ban, állami gazdaságok kezelésében álló föld­terület egy része és az önkormányzati lakásál­lomány. Az állam, illetve minden önkor­mányzat és termelőszövetkezet a jogszabály­ban meghatározott esetekben fizetőeszközként fogadja el a kárpótlási jegyet. (Bizonyos ese­tekben a vásárlás során a letéti igazolást is el­fogadják fizetési eszközként, de csak akkor, ha az a vásárló saját nevére szól. Az előpriva­tizációs programban szereplő üzletek meg­szerzésének pedig előfeltétele a kárpótlási jegy letétbe helyezése.) A jogosultak, vagyis kárpótlási jegyek elsődleges tulajdonosai számára az alábbi fel­használási lehetőségek állnak rendelkezésre: — termőföld vásárlása — életjáradékra váltás — önkormányzati, ill. állami tulajdonú lakás megvásárlása. Ezekkel a felhasználási lehetőségekkel tehát csak a jogosultak élhetnek, és ők is csak a ré­szükre eredetileg átadott kárpótlási jegyeket használhatják fel. Ezt az értékpapírok sorszá­mai alapján ellenőrzik az átvevők. A fentieken túl jogosultságtól függetlenül minden kárpótlási jegy tulajdonosa felhasz­nálhatja a birtokában lévő értékpapírt — az állami vagyonból a privatizáció során megszerezhető vagyontárgyak, tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) megvásárlásakor. Lehetőség van arra is, hogy a privatizáció so­rán igényelhető Egzisztencia-hitel esetében az érintett bank saját erőforrásként vegye figye­lembe a kárpótlási jegy névértékét. A kárpótlási jegyek sorozatait — egyenként 10 milliárd forint értékben — később a tőzs­dére is bevezetik. így Ön naponta értesülhet az értékpapír aktuális piaci árfolyamának min­denkori alakulásáról. Ez az érték várhatóan eltér majd a kárpótlási jegy névértékétől. Ön bármikor, bárkinek eladhatja a kárpót­lásijegyét készpénzért, de megbízhat értékpa­pír-kereskedő céget is az értékesítéssel. Ám bármennyire is vonzónak tűnik ez a megoldás, előnyösebb lehet, ha más felhasználási lehető­séget választ. Döntéséig a kárpótlási jegy ér­téke folyamatosan kamatozik. Fontolja meg! A kárpótlási jegy kézhezvétele után szaba­don dönthet a felhasználás módjáról. Azonnal letétbe helyezheti, mert még nem választott, részvényvásárlásra, állami tulajdonú társaság tulajdoni hányadának a megszerzésére fordít­ja, vagy éppen életjáradékra váltja. Mindezek­ről, s a fentebb felsorolt felhasználási módok­ról hirdetéseinkben részletesen is tájékoztat­juk Önt. LAKÁSVÁSÁRLÁS ESETÉN KÉSZPÉNZ­NEK SZÁMÍT Az önkormányzatok kötelesek névérték­ben elfogadni a kárpótlási jegyet Amennyiben önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő lakás megvásárlására szeret­né fordítani a kárpótlási jegyét, néhány dolog­gal tisztában kell lennie. Először is azzal, hogy MILYEN LAKÁSOK megszerzése során fizethez kárpótlási jeggyel. MILYEN JOGCÍMEN jelentheti be az igé­nyét kárpótlási jeggyel történő' vásárlásra. MILYEN KEDVEZMÉNYEKET vehet igénybe, MILYEN JOGAI és KÖTELES­SÉGEI VANNAK Önnek, illetve az önkor­mányzatnak és az államnak. A lakások: Az 1990. LXV. és az 1991. XXXIII. törvé­nyek, azaz, az önkormányzati és az önkor­mányzati vagyonátadási törvény hatálya alap­ján az önkormányzatok tulajdonába került lakóingatlanok megvásárlása során használ­ható fel kárpótlási jegy. Jogcím: A kárpótlásra jogosult az őt saját jogon megillető kárpótlási jegyével a következő ese­tekben szerezhet lakástulajdont: — mint bentlakó bérlő, — volt tulajdonos, — egyéb kárpótlásra jogosult. Amennyiben Ön a fentiek alapján jogosult az állam, illetve az önkormányzat tulajdoná­ban lévő lakás megvásárlására a kárpótlási jegy felhasználásával, a következőképpen kell eljárnia: — Jelentse be írásban vételi igényét az il­letékes önkormányzati hivatalnál. Á testület elbírálja a kérését, s dönt a szóban forgó lakás értékesítésével kapcsolatban. Amennyiben úgy határoz, hogy a lakást eladja Önnek, erről s az eladás feltételeiről levélben küld érte­sítést. (A lakáseladások szabályait minden egyes önkormányzat rendeletben határozza meg. amelyet érdemes a vételi igény beadása előtt megismerni.) Ettől kezdve 90 nap gondolkozási idő áll az Ön rendelkezésére a szerződéskötésig. Ha nem fogadja el a feltételeket, akkor marad továbbra is a lakás bérlője. — Ha úgy dönt, hogy elfogadja az önkor­mányzat ajánlatát, akkor sor kerülhet a szerző­déskötésre. Kedvezmények: Bentlakó bérlő esetén: — Amennyiben részletre kívánja megvásá­rolni a kiszemelt lakást, lehetősége van arra, hogy a vételár 10%-ának a befizetése után fennmaradó összeget, mint 3 százalékos ka­matozású hitelt havi részletekben törlessze. A törlesztés időtartamát az önkormányzatok ren­deletben határozzák meg. A jogosultak — tehát csak azok, akik saját jogon jutottak kárpótlási jegyhez — a 10 szá­zalékos előleg befizetésekor kárpótlási jegyet is felhasználhatnak. Ha az Ön kárpótlási je­gyének névértéke nagyobb összegre szól mint a megvásárolni szándékozott lakás vételárá­nak a 10 százaléka, akkor ennél nagyobb elő­törlesztésre is felhasználhatja azt. Amennyiben a későbbiek folyamán Ön egy összegben kifizeti a tartozásként fennálló rész 60 százalékát, a fennmaradó 40 százalékot az önkormányzat elengedi. — Ha Ön egy összegben kívánja megvásá­rolni a lakást, akkor csak a 10 százalékos elő­leg leszámítása után fennmaradó rész 60 szá­zalékát kell kifizetnie. Példa: 1. A lakás ára: 2. 10 százalék előleg: 3. Fennmaradó rész: 4. Ennek a 60 százaléka: 5. Összesen fizetendő (2. + 4.): 1 000 000 Ft 100 000 Ft 900 000 Ft 540 000 Ft 640 000 Ft — Ha nem tudja a lakás teljes vételárát kár­pótlási jegyben felmutatni, de az Önt meg­illetőjegyek névértéke nagyobb a 10 százalé­kos előleg mértékénél, akkor is jár a kedvez­mény. Ennek a számítási módját az alábbi pél­dán mutatjuk be: 1. A lakás ára: 1 000 000 Ft 2. 10 százalék előleg: (kárpótlási jegyben) 100 000 Ft 3. Előtörlesztés (kárpótlási jegyben:) 100 000 Ft. (60%). 4. Kedvezmény mértéke: 66 000 Ft. (40%) 5. Fennmaradó rész: 734 000 Ft. (Ezt az összeget részletekben kell kifizetnie.) Jogok és kötelességek: — Amennyiben az önkormányzati, vagy ál­lami tulajdonú lakás bérlője meghal, és a bér­leti jog nem száll át másra, a lakás árverésén értékesíthető. Ebben az esetben a lakás piaci áron vásárolható meg. Az árverésre szóló fel­hívást az önkormányzati hivatalban kifüg­gesztve, vagy újsághirdetésben kell megjelen­tetni. — A kárpótlásra jogosult — tehát csak a jo­gosult — és az árverésen felkínált ingatlan egykori tulajdonosa kárpótlási jegyével is részt vehet az árverésen. A volt tulajdonosnak elővásárlási joga van, amelyet az árverés során ugyanazokkal az okiratokkal érvényesít­het, amelyekkel a kárpótlási igényét megala­pozta (pl. birtoklap). A törvények alapján az önkormányzatok kö­telesek névértékben és a vételár teljes összegéig elfogadni a kárpótlási jegyet. A kárpótlási jegy a lakásvásárlás minden fentebb részletezett formája esetén KÉSZ­PÉNZNEK számít! Figyelje a szeptember 23-án, szerdán meg­jelenő újabb egyoldalas hirdetésünket a lap­ban! (X) '13565/IH-921*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents