Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
Tízparancsolat és agykutatás Exkluzív interjú Szentágothai János professzorral (MTI-Press) — Professzor úr! Ön nemzetközi hírű, elismert természettudós, s az is köztudomású, hogy hívő keresztény. Kezdjük hát a dolgok legelején: hogyan látja ön a genezist, a világ keletkezését ? — A genezis teremtéstörténete szinte természettudományos jellegű. A világ kultúrtörténetében nagyon sok elmélet létezik a teremtésről, az egyetlen a bibliai, amely kvázi természettudományos. — Csak nem kell mindent szó szerint érteni, például a teremtés hat napját... — Világos. A különböző ősapáknak a Szentírásban olvasható életkorából vissza lehetne számolni, hogy Ádám valamikor hatezer évvel ezelőtt élt. Mi azonban tudjuk, hogy már ötven- sőt százezer évvel ezelőtt is élt Európában, és bizonyára másutt is a homo sapiens. Valóság az eredendő bűn is: az emberi tudat, közelebbről az, hogy tudjuk, aki született, az meg is fog halni. Ezt semmilyen állat nem tudja. Tehát a lényeg az, hogy a vallásos keresztények és zsidók — ezeket én egy kalap alá veszem — megértsék: a genezis története csodálatos, metaforikus valami. Én, a zsidókeresztény ideológiának elkötelezett hívője, hiszek abban, hogy ami létrejött, az nem véletlenül jött létre. Ahogyan ma mondjuk: az ősrobbanás idején minden be volt programozva. Azt is a Genezis könyve mondja az emberiségnek: „Sokasodjatok és szaporodjatok, és töltsétek be a Földet!” Hát betöltöttük. Nem szabad az emberiség létszámát a végtelenségig növelni. — Tehát korlátozni kell a születéseket, tervezni a családok létszámát? Egyes egyházi férfiak másképp látják ezt. — Nézetem szerint az, hogy egyes vallások vallási princípiumot csinálnak abból, hogy nem lehet a születést szabályozni, az helytelen. Én ellenzem az abortuszt, az nem születésszabályozási eszköz, vannak erre más eszközök. — Előfordul, hogy nincs más lehetőség. — Jó, azért kell kompromisszum. Az emberiség mindig valamiféle társadalmi kompromisszummal szabályozta a szaporodást. Egyes távoli szigeteken szigorúan megszabták, hogy hány gyerek maradhat életben, mert pontosan tudták, hogy hány ember tud ott megélni. Afrikában és másutt az AIDS-szel és más szörnyű betegségekkel „szabályozták” a létszámot. A keresztény ideológia tehát kell nekünk, de kellő formában a tudománnyal ötvözve. A zsidó-keresztény hitvallás teóriát ad arra vonatkozólag: mi az értelme annak, hogy vagyunk, és hogy kell viselkednünk egymás iránt. Mindez benne van a Tízparancsolatban. Ha az emberek betartanák a Tíz- parancsolatot, már olyan nagy bajok nem lennének. — Az emberi tudatról azonban ön a hit mellett a tudomány oldaláról szerzett és tett az emberiség közkincsévé ismereteket. — Egészen fiatalon, 16-17 éves koromban saját, otthoni mikroszkópomban láttam először emberi agysejteket. Golgi módszerével, amely egy krómezüst csapadékos módszer, aránylag könnyen lehet különböző központi idegrendszeri sejteket úgy láthatóvá tenni, hogy kézzel metszeteket készítünk. Sokat finomítottunk azóta ezen, elektromik- roszkóppal, modern módszerekkel, különböző elemekkel tudjuk követni, hogy honnan hova, mivel kapcsolódik, mi az átvivő anyag sib. Lényegileg a múlt század végén már ismert volt az agyvelő alapvető szerkezete. A magasabb rendű állatok agyvelejének szerkezetéről volt elképzelés. Én pedig úgy gondoltam: ha egyszer megismerem az ideg- rendszer szerkezetét, abból le tudom olvasni a működését, ha idegsejt-egységről követek egy reflexpályát, azoknak az egymáshoz való kölcsönös kapcsolódását kiderítem. Az idegsejtet állatkísérletekben egy-egy ponton elroncsoltam, a belőle kijövő nyúlványok szétestek, s ezeket mikroszkóp alatt láthatóvá lehet tenni. Ezzel szereztem meg a nevemet. — És ha szabad így mondani: az első ellenségeit is... — Első közleményeim 1937-38-ban jelentek meg, nem hittek nekem, sokan mondták, hogy ezek marhaságok. Aztán rájöttek, sőt túl korán jöttek rá, hogy ebből mégis lesz valami. Igaz, hogy évtizedekkel később, de atomerőmű felszereltségű intézetek csinálták ugyanazt Amerikában, amit én annak idején a saját laboratóriumomban. Tehát, amin én hónapokig dolgoztam, és nagy fantáziával következtettem ki, amire én akkor nagyon büszke voltam, azt ma egy kezdő a mostani módszerekkel három nap alatt meg tudja csinálni. Mégis: van bennem egy belső öntudat, megbékélés a sorssal, ami onnan származik, hogy a magam idejében helyesen láttam meg bizonyos dolgokat. A tudomány azonban azóta tovább fejlődött, ma már az ember idegműködését szinte le tudjuk hallgatni. — Most is ugyanúgy és talán ugyanannyit is dolgozik, kutat, professzor úr. Mi foglalkoztatja ez idő tájt ? — Jelenlegi gondolkodásomat az köti le, hogy vajon az agyműködésnek milyen jellegű fenoménja az, amikor a tudati vagy a tudathoz hasonló működések lezajlanak. Az én naiv elképzelésem az volt, hogy ha megismerek egy szerkezetet, akkor megismerem annak az értelmét is. No, igen ám, csakhogy — mi lenne, ha mondjuk egy világégés után jönne egy más civilizáció, ásatásokat végezne, és találna egy számítógépet! Tudnák-e, hogy az mire való? Mindez rendkívül izgalmas, ez köt le mostanában. A modem zsidókeresztény vallás világképe ebben is mindig itt van, a tudatonu hátterében. A lélek fogalma nagyon ködös a Bibliában is, de nekünk nem elfelejteni kell, hanem tudományosan átértékelni. Tehát' a lélek — az az agyamban lezajló információ-áramlás. Ha Isten mindentudó és mindenható, akkor minden volt, létező és leendő ember az Isten tudatában van jelen. — És végül, az eddigiekhez kapcsolódva: hogyan képzeli ön az örökkévalóságot, a feltámadást? — Biztosan nem úgy megy végbe, hogy mennyei karokban, pálmaágakkal integetve zsoltárokat fogunk énekelni... Elsőáldozók könyve (MTI-Press) — A Művelődési Közlöny negyedik száma 210-214. oldalán sorolja a hitoktatás tankönyveit. Hat egyház: a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, a Magyarországi Babtista és a Magyarországi Unitárius Egyház közli itt azoknak a munkáknak a sorát, amelyeket hittankönyvként használhatónak javasol. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi főosztálya a nagy tankönyvi támogatásból (ez a költségvetésből az oktatás számára elkülönített összeg) kap egy összeget, amelyet szétoszt az egyházak között. Az egyházakhoz került pénzzel, természetesen, minden egyház maga gazdálkodik, határoz arról, hogy a rendelkezésre álló összegből és saját erőforrásaiból milyen könyveket jelentet meg. Döntenek a tananyagról, összeállítják azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyek hittankönyvként szerepelhetnek. E könyvek beszerzéséről a hitoktatók adnak tájékoztatást a tanulóknak. (MTI-Press) — Alig fél évszázaddal azután, hogy a később szentté avatott püspök, Kalazanci József megalapította Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskoláját, 1642-ben az akkori magyarországi Podolinban is megnyílt az első piarista iskola. A szent püspök nemcsak iskolát, hanem szerzetesrendet is alapított egyúttal. Amely éppen a tudásra, az igazság szolgálatára és keresztény hitre való nevelést tartotta feladatának, ___ 1642 a piaristák magyarországi letelepedésének az esztendeje. Az azóta eltelt háromszázötven évről rendezett kiállítást a piarista rendtartomány és a Budapesti Történeti Múzeum A piaristák 350 éve Magyarországon címmel. Az október végéig nyitva tartó tárlaton képek, könyvek, dokumentumok, fotók és egyházi szertartásedények idézik fel a rend életét. Podolin után ugyancsak a Felvidéken, Privigyén, Brez- nóbányán, Pozsonyszentgyör- gyön telepedtek meg a piaristák, lévén Magyarország java része akkor még török hódoltsági terület. A törökök kiűzése után aztán újabb és újabb iskolák nyitottak: Nyitra, Veszprém, Kecskemét, Vác, Beszterce, Pest, Debrecen, Korpona, Szeged a piarista iskolák helyszíne. S ezeket továbbiak követték. Hamarosan a legnagyobb magyar iskolafenntartó renddé vált a piarista rendtartomány. (Az országgyűlés 1715-ben adott honosságot nekik.) A törökuralom utáni újrakezdés, a magyar barokk korszaka szorosan összefonódik a piarista teijeszkedéssel. Ez a barokk, amely nem a pompakedvelésben, hanem az új élettér teremtésében volt érdekelt, jól harmonizált a piarista életeszménnyel: az átalakulás korában vállalt felelősséggel, az emberi tudás kiteljesítésével. Mindenkori feladatuknak tekintették az evangélium eszméinek kutatását, s a nagy emberi értékek kibontását. Iskoláikból a magyar szellemi élet megannyi jelese került ki. Híresek voltak természet- tudományos stúdiumaik, miként a humanista és hitbéli tudományokkal foglalkozó oktatásuk is. S valóságos apostolai lettek a magyar nemzeti eszmének. Szerencsére II. József nem törölte el a rendet, s így iskoláik is megmaradhattak. A piarista iskolák művelődéstörténeti jelentősége abban van, hogy százszámra adták az országnak a művelt papokat, tanítókat, jegyzőket, közhivatalnokokat, mesterembereket. Az első világháború kitörésekor 24 piarista gimnázium működött. Trianon után tíz maradt Magyarország területén. Az iskolák államosításakor nyolcat elvettek a rendtől. De a budapesti és a kecskeméti piarista gimnáziumok mindmáig megmaradtak az egyház kezelésében. Szép gesztus, hogy most, amikor lehetőség nyílik az egyházi iskolák visszaszerzésére, a piaristák egy új szakmunkásképző tanintézetet alapítottak. Részlet a kiállításról Wormser Antal felvétele 6 Kelet-Magyarország EGYRŐL TÖBBET 1992.szeptember 17., csütörtök A piaristák Magyarországon MOST ÉRKEZETT! & A Nyírfa Aruház műszaki osztályának legfrissebb áruajánlata: s Német folytonégő kályha 27 900 Ft | Hősugárzó 3250—3 850 Ft Eurika automata mosógép 19 500 Ft Junoszty tv 7 900 Ft 62 cm színes tv 44 900—57 500 Ft Moulinex mikrohullámú grillező sütő 37 900 Ft 9 Moulinex olajsütők 5700—8 900 Ft 0 Moulinex turbómixer 4 100 Ft ^ Hajszárítók 900—2 900 Ft < Porszívók 5200—11 000 Ft s Magnós rádiók 5500—5 900 Ft v A felsorolt cikkeket OTP-részletre is s k megvásárolhatja. i 1 Keresse fel áruházunkat! ( M3297/1H-Ü7*
