Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. szeptember 15., kedd Külpolitikai jegyzet RMDSZ-jelöltek Máriás József A szeptember 27-ei vá­lasztásokra az RMDSZ 41 megyében állít szenátor­jelöltet és 40 megyében képviselőjelöltet. Az olvasó bizonyára meglepődik, hisz a magyarság fogalma, léte az idegen számára főleg Erdélyhez kötődik. Pedig nem így van, hisz ott a több tízezres, magát még magyarnak valló csángóság, ott a regáti magyarság, a maga több évszázados gyö­kereivel. És mindehhez tár­sult az utóbbi évtizedek szét­szóró demográfiai politiká­ja, minek következtében igen sok szakember „rekedt” moldovai és munténiai, dob- rudzsai és olténiai városok­ban, falvakban, ahol csalá­dot alapított, letelepedett. A jelöltállítással mindenkinek lehetősége nyílik, hogy az RMDSZ választási szim­bólumára, jelöltjeire szavaz­zon. Szerencsésnek és jónak mondható e lépés abból a szempontból is, hogy az RMDSZ „tudatja” velük: nem feledkezett meg róluk, számon tartja őket, sőt, szá­mít rájuk abban a küzdelem­ben, amely csakis erős hát­térrel vívható hittel és ered­ményesen. Egy egyfajta teszt is arra nézve, hogy segít­ségével megrajzolhassuk azt a demográfiai térképet, amely a magyar lakosság szóródásáról vall — Mára- marostól a Duna-deltáig, Suceavától a Vaskapuig. Az volna jó, ha nemcsak a vá­lasztásokkor gondolnánk rájuk, ha a mindennapok so­rán is téma lenne a szor- ványmagyarság sorsa, azo­nosságának megőrzése, a velük való törődés. A negyvenegymillió lista — a lehetséges 42-ből — ismételten aláhúzza: ez az ország a mj szülőföldünk is, értékteremtő, alkotó mun­kánk nyoma, hatása min­denütt kimutatható. Sajátos­ságunk, másságunk elisme­rése semmiképp sem külön jog, hanem természetes igény, amelyet épp az ország gazdasági, szellemi, szoci­ális felemelkedéséhez való hozzájárulással érdemeltünk ki Hargitán, Kovásznán épp úgy mint Krassó-Szörvény- ben, Vasluiban vagy Gala- tion. Szatmárnémeti, 1992. szeptember. Nincs etnikai háború Boross Péter felszólalása az Országgyűlésben Az Országgyűlés hétfő dél­után, három óra után néhány perccel Boross Péter belügy­miniszter napirend előtti fel­szólásával megkezdte őszi ülésszakának negyedik mun­kanapját. Az ülésen előreláthatólag megkezdik a bányászatról szó­ló törvényjavaslat általános vitáját. Folytatódik az 1991. évi zárszámadási, valamint az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról szóló javaslatok általános vitája. Boross Péter az elmúlt napok bűnügyi eseményeiről szólt. A Kétegyházán történ­Gyengül a márka Jelentősen gyengült a német márka a dollárhoz képest a hétfői tokiói zárásra a pénteki zárójegyzésekhez képest. Az amerikai valutának a Bundes­bank kamatlábcsökkentési ter­véről szóló bejelentés adta a felhajtóerőt: az akár 2 száza­lékpontot is elérő német ka­matmérséklés feltételezése nyomán a dollár a nap folya­mán 1,5000 márka fölé emel­kedett. tekkel kapcsolatban elmondta: a falu magyar, román és ci­gány lakosai békességben él­nek egymással, a probléma két család ellentétére vezethető vissza. A hét végén Túrán történtek még nem tisztázottak, a me­zőőrt. aki körtelopás közben megölt két cigány lakost, őrizetbe vették. Ellene az eljárás megindult. A miniszter határozottan cá­folta, hogy etnikai háborít tört volna ki, példaként megem­lítette, hogy a cigány lakosság egy része segített megakadá­lyozni, hogy néhányan fel­gyújtsák a mezőőr házát. El­mondta azt is, hogy a váci rendőrgyilkos 17 éves fiú — aki cselekményét beismerte — , nem cigány. Boross Péter bírálta a sajtót, amiért időnként nem ténysze­rűen tájékoztatott, s ezzel szí­totta a feszültséget. A politikusok figyelmét arra hívta fel, hogy hasonló kon­fliktusok esetén ne siessenek azonnal a helyszínre, óvakod­janak a helyzet idő előtti értékelésétől, a rendőrök utasí­tásától. tapasztalataikat a tanú- kihallgatás során mondják el. Déli szomszédunknál húsz literben határozták meg a benzin fejadagot, havonta AP felvetel Végső nyugvóhely Nyírbátor (KM) — Régóta húzódó és több véleményt üt­köztető kérdéssel is foglalko­zott szeptember 10-i ülésén a nyírbátori képviselőtestület: a főtéren eltemetett II. vi­lágháborús halottak és a szov­jet hősi emlékmű áthe­lyezéséről volt szó. Sokoldalú és alapos előkészítést követően a testület úgy határozott, hogy — jóllehet ez a költségesebb megoldás, de — a véglegesség szempontjából jobb, ha nem­csak az emlékmű kerül áta­lakításra, hanem a halottak is végső nyughelyükre, a köztemetőbe kerülnek — ex­humálás után — áttemetésre, A háború idején a főtéren sebtében eltemetettek pontos száma és névsora sem ismert a magyar hatóságok előtt. A szovjet képviseleti szer­vek írásbeli megkeresés elle­nére az üggyel kapcsolatosan nem foglaltak állást, mindezek után a testület úgy látta jónak, ha a kegyeleti szempontokat messzemenően szem előtt tart­va a köztemetőbe helyezi át az elhunytakat és az emlékművet, és ezt követően ökumenikus istentisztelet keretében adja meg a végtisztességet szá­mukra. A munkálatok már megkezdődtek. Medál egykori hőseinknek Orrlevágás a teázóban (OS) A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere — a Magyar Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván — 1992. július 28-án kiadott 15/1992: számú rendeletével a német megszállók elleni harcra ön­ként jelentkezett magyar kato­nák érdemeinek elismerésére Független, Demokratikus Ma­gyarországért Emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az ideig­lenes nemzeti kormány to- borzó felhívására önként je­lentkeztek, majd 1945. május 9-éig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, va­lamint a honvédség hadrend­jén kívül szervezett náciel­lenes magyar katonai alakula­tokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő há­zastársnak vagy leszármazott­jának. Az 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak, a honvéd ke­rületi kiegészítő parancsnok­ságok, bevonulási központok katonáinak jelentkezését vár­juk. A jászberényi 1., a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd had­osztály, a debreceni 1. őrzász­lóalj, az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj, az 1. vasútbiztosító zászlóalj, a határportyázó szá­zadok, a folyami flottila, az aknakutató alegységek, a kór­házak, szertárak, intézetek ál­lományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi hon­védség 24. hadosztályának át­állt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak, to­vábbá a hadrenden kívül ala­kult Budai Önkéntes Ezred, a temesvári 1. magyar vasútépí­tő hadosztály, a 3. magyar vas­útépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjeinek,, tiszthe­lyetteseinek és honvédjeinek jelentkezését is várjuk. A leveleket és jelentkezé­süket az alábbi címre kérjük: Magyar Ellenállási Szövetség, 1054 Budapest V., Zoltán u. 16. IV. emelet. Nyíregyháza (KM — Cse- lényi) — Egy ártatlan férfi az orra nélkül volt kénytelen tá­vozni szeptember 13-án, a me­gyeszékhelyi Peti teázóból. A különös esetről elsőként a Nyíregyházi Rendőrkapitány­ságon érdeklődtünk. Vasárnap 14 óra körül az említett szórakozóhely kert­helyiségében az 55 éves N. Pál snóblizás közben szóváltásba keveredett asztaltársával. Kis idő elteltével a pincér kivezet­te őt. Hamarosan a játékpart­nere is elment. N. Bál mintegy 20 perc múl­va egy kenyérvágókéssel tért vissza a vendéglőbe. Egy tel­jesen ártatlan, s gyanútlanul szórakozó asztaltársasághoz lépett, s az egyik férfi orrát hirtelen levágta, egy másik személyt a kezén, míg egy harmadikat pedig a homlokán sértett meg vágóeszközével. Egy magát megnevezni nem kívánó ember tudomása sze­rint N. Pálnak unokája szüle­tett, s az otthon elkezdett ünneplést a Peti teázóban foly­tatta, amely általa véres ese­ménnyé fajult. A sérülteket kórházba szállították, ahol a levágott or­rot visszavarrták. N. Pált a rendőrség a bűn- cselekmény elkövetése után nem sokkal elfogta, s ellene eljárást indított. Az eset szenvedőalanyával a megyei kórház fül-orr-gé­gészeti osztályán beszéltünk. — Bevett szokásom, hogy vasárnap a sarki üzletben veszek egy üveg sört, s az is­merősökkel elbeszélgetek — mondta. — Négyen leültünk. A késelő embert sose láttam. Hallottuk, hogy a másik asz­talnál valakivel veszekedett, sőt később a pincér távozásra szólította őt fel. Néhány perc múlva késsel jött vissza, s ok nélkül belénk kötött. A ször­nyű cselekmény pillanatok alatt zajlott le. Nem voltunk it­tasak. — Hogyan érzi magát? — A főorvos úr visszavarrta az orrom. A mai viziten azt mondta: úgy látja, a műtét jól sikerült.. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Kisvárda, Szent György tér 4., telefon: 611. Szakma/állás fő hol kereseti lehetőség betanított munkás konzervipari 20 Nyírtass 10-12 ezer Ft szabó-varró 4 Gyulaháza 9-12 ezer Ft öntödei betanított munkás 4 Kisvárda 9-12 ezer Ft gázfűtésszerelő 1 Kisvárda 14—16 ezer Ft karosszérialakatos 1 Kisvárda 10-12 ezer Ft óvónő 1 Nyírtass 10-11 ezer Ft élelmiszeripari gépész 3 Nyírtass 10-15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Ibrány, Hősök tere 1., telefon: 42/15-241. Varrónő 10 Nyíregyháza 9-15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Mátészalka, Szabadság tér 17., telefon: 44/10-742. pénzügyi tanácsaadó 1 Mátészalka 10-16 ezer Ft üzletkötő 10 Mátészalka jutalék szabályzat szerint általános iskolai tanár 1 Őr 10-12 ezer Ft takarító 1 Mátészalka 9 ezer Ft gazdasági vezető 1 Hodász 22-24 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nagykálió, So­mogyi Béla u. 5-7., telefon: 63-236. cipőfelsőrész-készítő (tűzőnő szakmunkás) 6 Nagykálió 10-12 ezer Ft konfekcióvarró (szakmunkás) 5 Nagykálió 8,5-12 ezer Ft festő (szakmunkás) 4 Nagykálió 8 ezer Ft lakatos (szakmunkás) 1 Nagykálió 8 ezer Ft kőműves (szakmunkás) 2 Nagykálió 10 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyírbátor, Kossuth u. 52. Telefon: 43/11-712. cipőfelsőrész-készítő, tűzőnő 5 Nyírbátor 9-14 ezer Ft felsőbőrszabász 1 Nyírvasvári 9-14 ezer Ft SLmL/L ..........................................................«I Álláskeresőknek ffltemíhQDD(^<s0<g>8<^<Bfo cn:®^&D[Mb®ro j Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyíregyháza, Benczúr tér 18., telefon: 10-845. gépi varró munkás 10 Nyíregyháza 12-15 ezer Ft eladó (angol nyelvtudással) 4 Nyíregyháza 15 ezer Ft kutyás biztonsági őr 10 Nyíregyháza 22 ezer Ft udvari munkás 3 Nyíregyháza 9 ezer Ft segédmunkás (tartós mn.) 3 Nyíregyháza 9 ezer Ft kazánfűtő 2 Nyíregyháza 10 ezer Ft gépjármű-vili. szer. 1 Nyíregyháza 12-15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Vásáros- namény, Szabadság tér 1., telefon: 44/71-164. tanár (angol-bármely szakos) 1 Vnamény 18-20 ezer Ft üzletkötő 10 Vnamény 6 ezer Ft+jutalék kőműves 6 Vásárosnamény 16 ezer Ft Megy Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: 72-755. asztalos ' 2 Tiszalök 14-17 ezer Ft gépivarró 15 Tiszalök 13-14 ezer Ft ruhaipari 1 Tiszadob 12-15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Újfehértó, Néphadsereg u. 105. Telefon: 7. fonó 3 Újfehértó 15-16 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Fehér- gyarmat, Petőfi u. 16., telefon: 127. felnőtt szakápoló 3 Fehérgyarmat 9-10 ezer Ft gyermekápolónő 4 Fehérgyarmat 9-10 ezer Ft biztosítási ügynök 3 Fehérgyarmat 15 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Csenger, Pető­fi tér 1., telefon: 44/41-587. cipőfelsőrész-készítő szakmunkás szept. 21-től 15 Csenger 12-25 ezer Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Baktalóránt- háza, Zrínyi Ilona u. 1/b. Telefon: 52-235. óvónő 1 Blháza megegyezés szerint ügyintéző 3 Bitháza megegyezés szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nagyecsed, Munkácsy u. 24., telefon: 44/45-347. cipőfelsőrész-készítő (női betanított munkás) 50 Mérk 8-15 ezer Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents