Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-11 / 215. szám

1992. szeptember 11„ péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Emberközelibbé tenni a politikát Furman Imre a nyilvánosság szerepéről Nyíregyháza (KM - Barak- só Erzsébet) — Megyénkben járt a napokban Furman Imre, az MDF alelnöke, aki munkatársunknak az utóbbi időben a párton belül és kö­rülötte felcsapó viták ügyé­ben nyilatkozott. Erős vihart kavart a pár­ton belül is Csurka István tanulmánya. Mennyire oszt­ja meg a dolgozat a párt­tagságot, valójában ma hány MDF van? — Természetesen egy MDF van, amelyben megtalálhatók különböző áramlatok, talán most egy kissé élesebb kon­túrokkal. Az MDF a viták el­lenére érzi a politikai stabi­lizációba, a kormányzásba ve­tett hitet és felelősséget, mert — azt hiszem Deák Ferenc mondta — nagyon sokat koc­káztathatunk a hazáért, de a hazát nem kockáztathatjuk semmiért. Álláspontunkat ez határozza meg. — Ami a Csurka-tanul- mányt illeti, elég markánsan megfogalmaztam a vélemé­nyemet, én azzal sem részle­teiben, sem egészében azono­sulni nem tudok, de kevés ezt kijelenteni, mellé kell tenni azt is, hogy mi határozza meg az MDF programját, mi az ar­culata. Az a szellemi áramlat, amihez én is tartozom, a nemzeti-liberális vonulat is le fog tenni egy programot az asztalra, és azt is meg fogja vi­tatni a tagság, a választmány, az országos gyűlés. Mi min­denképpen nyitni akarunk, olyan viszonyokat szeretnénk ebben az országban, ahol a szélsőségek még csak pillanat­nyilag se kapjanak helyet. • Erzékelhető-e már, meny­nyire ártott, vagy használt az MDF-nek a Csurka-tanul- mány? — Nem lehet ennyire re­dukálni a kérdést, hogy az MDF-en belül mennyire ár­tott, vagy használt, hanem azt kell majd megnézni: a tár­sadalomnak mennyire ártott vagy használt, mert ön­magában nem pártügyekről van szó, hanem sokkal széle­sebb körű dolgokról. • Ön nyitásról beszélt. Mit jelent ez konkrétabban, esze­rint hogyan polarizálódik az MDF? — A legfontosabbnak tar­tom, hogy emberközelbe hoz­zuk a politikát, mert azt hi­szem, az emberekkel szemben a legnagyobb hibát ott követ­tük el, hogy elvont fogal­makkal próbáltunk megfogal­mazni olyan jelenségeket, amelyeket a politikának a napi szintre le kell tudni hoznia. Ha azt mondjuk: nemzeti-libe­rális, vagy népi-nemzeti, az igazán nem érdekli az em­bereket, és nem is mond nekik sokat, de ha ezt a napi gyakor­latba kivetítjük, és azt mond­juk: a népi-nemzetiek szerint nem lehet szó kompromisz- szumról, mert az megalkuvás, mi pedig azt mondjuk: a kompromisszum a politika sajátja, nem megalkuvást je­lent. 0 Ez a közelítés és kompro­misszumkészség nyilvánul most meg Katona Tamás mű­ködésében ? — A Katona Tamás által vezetett hivatal létrejöttével azt az óriási hiányosságot próbálta betölteni a kormány és az MDF, amit a legnagyobb mulasztásunkként említettem, hogy emberközelibbé tegyük a politikát. A politikának a nyilvánosság előtt kell zajla­nia, amint egy jól funkcionáló családban egy döntés előtt a gyerek véleményét is kikérik. Áz nem politika és nem megállapodás, hogy csak ne­kem lehet igazam — és ezt a parlamentre értem — a másik embernek is lehet igaza. • Milyen hatással van a legutóbbi kormánynyilatkozat Önnek arra a bejelentésére, hogy esetleg távozni kíván az alelnöki tisztségből? Csurka István dolgozata csak közvetett hatással volt az én bejelentésemre. Arról van szó, hogy bennünket 1990 végén választottak, és most a novemberi országos gyűlés előtt nyilatkozni'kell a továb­biakról. Azt mondtam, nem valószínű, hogy tovább tudom vállalni ezt a munkát, ahhoz nagyon sok mindennek kel­lene megváltozni az MDF-en belül, de szó sincs vissza­vonulásról, a politizálásnak más módját fogom választani, amiben talán hasznosabb is lehetek. Híd a Tiszán Közérdekű szolgálat Egy bátori klub egymás segítéséért Nyírbátor (KM — Kovács Éva) — Szolgálunk — som­máz röviden a nyírbátori Lions klub alkotmányának mottója. A nyár elején megalakult Lions klub ma már 48 tagot számlál, s ezzel egyike az országban található legnagy­obb létszámú kluboknak. Tag­jai igen dicséretes és példamu­tató célokat tűztek maguk elé: szeretnék megmutatni, hogy saját hivatásukban és tudásuk­ban a legjobb eredményekre, hírnévre törekednek. Megte­remtik és terjesztik a világ né­pei közötti megértés szel­lemét, élénk érdeklődést mu­tatnak a társadalom polgári, kulturális, szociális és morális jóléte iránt. Fórumot biztosí­tanak a közérdekű kérdések megvitatására, szigorúan mel­lőzve, egyenesen kizárva a pártpolitikát. A bátori oroszlánok rend­szeresen látogatják klubjukat. Legutóbbi találkozásukkor lét­rehozták, megalakították azo­kat a bizottságokat, melyek az egymás segítését, a kitűzött célok megvalósítását legjob­ban szolgálják. Pénzügyi, al­kotmányügyi információs és programbizottságokat, vala­mint a jótékonysággal, az ifjú­sággal, a nemzetközi kapcso­latokkal, valamint a környe­zetvédelemmel és a kultúrával kapcsolatos bizottságokat hoz­tak létre. Fontolóra vették, hogyan segíthetnének a városban élő rászorulókon, miképpen szer­vezhetnének jótékonysági ak­ciókat, különféle gyűjtéseket. Pályázatot fogalmaztak meg, melynek sikeres elbírálása esetén a kitűzött célok megva­lósításának anyagi lehetősé­geit is megteremthetik. A célok és szándékok a nyírbátori Lions klubban is komolyak, megvalósításuk azonban nem zárja ki a klub életéből a vidámságot, a tréfát. A klubélet szigorú rendjébe néhány derűs motívum is bele­fér, mint ahogyan a komoly feladatokat megvalósító tiszt­ségviselők elnevezése is okot adhat a derűre: a klub javait és felszerelési tárgyait kezelő személy az Oroszlánszelidítő,. Vásárosnamény (S. J.) — Az M3-as autópálya módosí­tott tervét vitatta meg rend­kívüli ülésén a vásárosna- ményi képviselőtestület. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a beregi várost észa­król elkerülő autópálya ny­omvonala a természetvédelmi szempontból értékes Bagiszeg területét szelte volna át. Ezt nem akarták a helyiek. Az UVATERV változtatott a nyomvonalon. Kisvarsány és Nagyvarsány között halad majd az M3-as. így sértetlen marad a védett vidék. Való­jában csak néhány kilométer­rel északabbra ível majd át a Tiszán az új közúti híd és az autópálya, hogy aztán Barabás térségében csatlakozzon az ukrán úthálózathoz. Turizmus Ugornyán Gergelyiugornya (S. J.) — Tisza-part, szabad strand, kemping. Leginkább ezek jut­nak eszünkbe Gergelyiugor­nya nevének hallatán. A köz­igazgatásilag továbbra is Vá- sárosnaményhoz tartozó kis település hozni akar rákény- szerített hátrányából. Sokáig egyedül csak a vil­lanyvilágítás jelentette a köz­művesítés fokát. Aztán meg­épült a vezetékes ivóvízhá­lózat. Ma már medencés strandja van Gergelyiugornyá- nak. Ä közelmúltban döntöt­tek a szennyvíztelep és az oda vezető csatornahálózat meg­építéséről. Ä szükséges pénzt pályázat útján nyerték el. Jövőre — a tervek szerint — elér hozzájuk a vezetékes gáz is. A megnövekedett nyári tu­ristaforgalom, valamint a he­lyiek és környékbeliek által közkedvelt kétkerekűek hasz­nálata szükségessé teszi a kerékpárút megépítését. Tárca JJ lünk a tornácon és KJ fázunk. Tegnap még igazi nyár volt, huszonnyolc­harminc fokos melegekkel, most kegyetlen, északi szél süvít, földig teperi a fákat. Hideg, apró szemű esőszitál, mely inkább szétmálló, no­vemberi hópihe már mint nyárvégi esőcsepp. Ám hol van még a novem­ber! Lent a kertben csak most kezd pirulni az alma, rozsdá­sodni a szőlőfürt, s a tavaszi csirkék sem tyúkok még, nyu­godtan lehet rántani mindet. Apámat persze a legkevésbé sem érdekli a jércék kora, súlygyarapodása, fenyegeti az eget, a szelet. Mert hogy leveri azt a kevéske almát is, a fürtökön pedig kicsattannak a szemek. Hiába metszett, per­metezett. Oda a haszon, oda a bor... Sajnáljuk, hogyne saj­nálnánk a még le sem szedett fürtöket, de az igazat megvall­va csak fél szemmel figyelünk az öregünkre. A másikkal a baromfiudvart lessük. A tyúkok, a kacsák, a puly­kák a féleresz alatt gubbasz­tanak, ügyet sem vetnek örök haragosukra, a kis, fürtös pu­lira. A kutyának egyébként Zsiga a neve, s akárcsak mi, meg­babonázva figyeli a tyúkól fa­lát. Pontosabban nem is a falat nézi- Egy bolondul cikázó fecskefiút bámul, mely időről időre feltűnik az udvar fölött. Siklórepülésben érkezik, majd a falhoz érve átváltozik kolib­rivé. Szárnycsapásai követ­hetetlenek, mintha csak fel­gyorsított természetfilm kockái peregnének előttünk. így szitál öt-hat másodpercig, majd leheletfinom mozdulattal leemel egy kis fekete pontot a falról. Aztán huss... hogy fél perc múltán megint visszatér­jen. Azok a fekete pontok legyek. Fáznak ők is, ezért telepednek a falra, mely őrzi még a teg­napi meleget. Nem is rajtuk csodálkozunk mi, hanem azon a fecskén. Fo­galmunk sincs, honnan ke­veredett ide. Egész nyáron színét sem láttuk, s fészekről sem tudunk a környéken. Különös kérdések sorjáznak bennünk. Honnan tudhatta meg, ez a láthatólag kölyök- madár, hogy itt terített asztal várja? Miképpen tanulta meg, hogy mi az ehető, s mi az, amitől jobb, ha óvakodik? S ha már jóllakott, hová hú­zódik? Visszamegy a szülői házhoz, vagy éli a délceg le­gényéletét? Az én fejemmel alig meg­válaszolható kérdések. A fecs­ke arcán persze semmi töp­rengés, tipródás. O valami hi­hetetlen biztonsággal teszi a dolgát, éli az életét. A lehető legkiegyensúlyozottabb lény ezen a világon. Hányán vannak, akik cse­rélnének vele, velük! Lennénk mi fecskék, ők pedig emberek. Vajon mit szólnának mind­ehhez ők, a madarak...? Kállai János T J allgatom, mint min- 11 dig, szeptember 9-én is a Napindítót. Pattanásig feszített drámaiságú hely­színi riport hangzik el Két- egyházáról. Kitört a ma­gyar-cigány „háború"! Akit megszólaltatnak, rá­erősít: igen, az Hivatalos közlemény még nincs, de lesz. Az mindig van, mert kell, mert mindenkinek az igazat kell megtudnia a történtekről. Most, egye­lőre, így félhajnalban any- nyiban értesül az ország a határ menti összecsapásról, hogy két ház leégett, két (vagy több?) embert kórház­ba kellett szállítani, lovak pusztultak, lövések is dör- rentek... Sok a bizonytalan­ság. A zűrzavaros hangorkán­ból következetesen és vi­szonylag nyugalmat sugal- lóan válik ki a kolléganő hangja. Igyekszik, amennyi­re a körülmények engedik, pontosan, minden lénye­gesre figyelve tájékoztatni. Mert ez a dolga. Ekkor csattan az érthető" kétségbeeséstől biztosan vé­gig sem gondolt mondat: „Maga újságíró, mégsem- csinál semmit!" Megdöb­benek. Hiszen én is az va­gyok, és itthon, nem égő szó- ■ bábán kortyolgatom a kávé­mat. A riporternő pedig ott van, a „tűz" közvetlen köte­lében, a fékevesztett indula­tok poklában, és tudósít, hitt ad, nyugtat, és mégis szá­mon kérik rajta, hogy nem teszi a dolgát! Miért? Mi lenne más a teendője, mint amit éppen csinál? Sőt! Többet is akar segíteni, mint ami éppen „indokolt" lenne. Mert em­ber, mert együttérző ember, mert jobbítani akaró állam­polgár. Vödröt kér, maga is oltani akarja a lángokat. És, „mellesleg", elvégzi azt, amiért odaküldték, vagy amiért önszántából oda­ment. KOMMENTÁR Valahol Telefóniában Szőke Judit P zavak, szavak... hány­ig szór mondtuk már el például, hogy fejleszteni kell a kommunikációs infra­struktúrát. Terjedőben a munkahelyeken a telefax, de ha a jámbor magyar állam­polgár szóban szeretné elin­tézni privát dolgait, még egy nagy településen is város­néző túrára kell indulnia, hogy működő készüléket ta­láljon. Ha pedig talál, ró­zsakertet hagy maga után, mire vonalat kap. Orszá­gunk kétezer helységében pedig csak nappal és ki­zárólag kurblis, azaz kézi kapcsolással tud kontaktus­ra lelni. Ha hirtelen árvíz támad, tűzvész keletkezik, vészhely­zet van, járvány üti fel a fe­jét, óriási károk származ­hatnak a telefonellátatlan­ság miatt. Hogy is zár­kózhatnánk fel Európához, mikor még a szomszéd vá­rost is csak nagy üggyel- bajjal tudjuk elérni! Nem mondom én, hogy a jóléti északi államokhoz mérics­kéljük magunkat (ahol száz lakosra 67 fővonal jut, míg nálunk vidéken 7-8), de jó lenne határozottabban el­húzni az ázsiai országoktól, ott ugyanis nem sokkal alacsonyabb ez a ráta. A Matáv, mióta levált a postáról, nagyon komoly nemzeti érték birtokosa. Ha úgy tetszik, ebben a minő­ségében is monopolhelyzet­ben van. Meghirdette a fa­luprogramot, kötvényeket bocsátott ki. Léte garantál egy halaszthatatlanul fontos szolgáltatást, de nyilván üzleti érdekei is fűződnek a magyar távközlési forrada­lom kirobbantásához Eh­hez a forradalmi helyzet már régóta érett. A külföldi üzleti világ élénken érdek­lődik leendő sikerágazatunk iránt. Csak itthon találnak süket fülekre a telefonok. Pedig micsoda készüléke­ket, digitális csodákat lehet látni a kiállításokon! Csak a mi telefóniát megváltó ma­gyar csodánk várat még magára. Néző^ont^ A krónikás sorsa Idős papoknak épül otthon Nyíregyházán a Korányi utcában , Elek Emil felvetele Balogh Géza Fecskekölyök

Next

/
Thumbnails
Contents