Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

1992. augusztus 6., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Hogyan számítják ki a nyugdíjat? Nyíregyháza (KM — K. É.) — Kinek öröm, kinek szomo­rúság a nyugdíjba vonulás, de, sajnos, mind gyakrab­ban elmondhatjuk — gon­dolva a mind növekvő mér­tékű munkanélküliségre — manapság lassan biztonság is. Nem mindegy persze, mennyiből élünk aktív korunk után, mennyit visz majd ha­vonta a postás. Épp ezért jó tudni, hogyan, milyen szem­pontok szerint állapítják meg a nyugdíjat. Mi az alap? Az öregségi nyugdíj alapját a havi átlagkereset képezi. Mégpedig úgy, hogy az átlag- kereset meghatározásánál fi­gyelembe vett időszak 1988. január 1 -jét megelőző tartama alatt elért kereset, az év végi részesedés, valamint a ki­fizetett jutalom összege, to­vábbá az 1987. december 31. utáni időre eső adócsök­kentéssel kiszámított kereset együttes összege jöhet szóba, melyet az átlagszámítási idő alatt biztosításban töltött na­pok számának összegével kell elosztani. Az így kapott átlag- keresetet 365-tel szorozni, s 12-vel osztani kell. Szerencsére ennek az egy­szerűnek egyáltalán nem ne­vezhető műveletnek az elvég­zése nem a nyugdíjba vonuló feladata. Tsz-tagok gondja Megyénkben különösen ma­gas azoknak a száma, akik nem ipari üzemekből, hanem termelőszövetkezeti munka- viszonyukból mennek nyugdíj­ba. Az ő esetükben az általá­nos rendelkezéseket kell alkal­mazni azzal az eltéréssel, hogy az osztó szám megál­lapításánál nem vehetők fi­gyelembe azok a napok, ame­lyeken a tag gyermekgondo­zási díjat kapott, keresőképte­len volt, és betegségi segélyt nem kapott, vagy az, aki jog­szabály alapján kötelezően engedélyezett fizetésnélküli szabadságon volt. Ugyancsak nem vehetők figyelembe a házastárs szülője, gyermeke, temetése miatt, vagy a hatósá­gi idézések alapján állampol­gári kötelezettség teljesítésé­ben eltöltött napok sem. A mezőgazdasági szövetke­zeti tag szolgálati idejének kiszámításánál az 1987. de­cember 31. utáni keresetre vonatkozó összeget úgy szá­mítják ki, hogy minden har­minc napot egyhavi kereset­nek tekintenek. Kérjünk segítséget! A bonyolult jogi útvesztőkkel is bőségesen tarkított nyugdíj­kiszámítási módozatokat a tsz- tagok többsége önmagában képtelen elvégezni, de szeren­csére nem marad magára. Nemcsak a munkáltató, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hanem a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság szak­emberei is készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az ügyintézés lerövidítése, a nyugdíj összegének mielőb­bi megállapítása érdekében rendkívül fontos, hogy az ügyfelek lehetőleg valamennyi szükséges dokumentum bir­tokában jelenjenek meg a hi­vatalokban. Egészségünk érdekében A fokhagymáról Nyíregyháza (KM) — Kevés olyan fűszernövény van a világon, amelyet olyan régóta használnak, mint a fokhagymát. Hamar felismerték, hogy fűszere- zőértéke mellett gyógyító hatása is van. Javítja az emésztést, s rendszeres fo­gyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, meg­akadályozva ezzel az érel­meszesedés kialakulását. Emellett a fokhagyma ható­anyagai a vérnyomást is je­lentősen csökkentik. Magas illóolaj-tartalma baktérium­ölő hatású, de egyúttal ez adja a növény kellemetlen illatát is. A fokhagyma a talajok­ban nem válogat, termesz­tésénél inkább a vízigé­nyére és táplálékigényére kell odafigyelnünk. A csa­padékot elsősorban a kihaj­tás időszakában igényli, a közvetlen szerves trágyá­zást nem igényli. Két termesztési változata terjedt el, az őszi, illetve a kora tavaszi duggatású. Az ősszel szaporított fokhagy­mát június végétől, míg a tavaszit július közepétől szedhetjük fel. A beérést a bámuló, elszakadó levelek jelzik. Az érett fokhagy­mafejek külső borítólevelei papírszerűen levékonyod­nak, a héj bőrszerűen levá­lik. Felszedés után a fejeket egy-két napig a földön szá­rítjuk. Tisztítás után szárta- lanítva vagy szárral együtt csomózva tároljuk. Eltarthatóságukat tekint­ve két csoportra sorolhatók a fokhagymafajták: az ősz­szel telepítettek a tél folya­mán fonnyadnak, míg a ta­vasszal telepítettek egész télen át szinte változatlanul jó minőségűek maradnak. A fokhagyma szárán kép­ződő részek nem magok, hanem léghagymák. Sza­porításra általában a hagy­ma gerezdjeit használjuk. Egy gerezdből a ter­mesztés végére a jól ismert fokhagymafej képződik. A léghagymákat is duggat- hatjuk, ekkor azonban az első évben csak gerezd nélküli hagymát kapunk. Záhonyiak Bátorligeten A záhonyi nyugdíjasklub tagjai évente szerveznek egy-egy kirándulást. Az idén bátorlkjeti körúton vettek részt. Útközben megtekintették Farkas Bertalan gyulaházi szülőházát Orosz József felvétele Tárca m kapu előtti lóca egy- /l szerű ülőalkalmatos- / I ság, két lába a földbe ásva. Fényesre koptatott desz­ka, s a fűben a gödör jelzi, gyakran van vendége. Délután két óra. A meggyfa koronája pontosan árnyékot borít rá. Egy idős férfi ül rajta, kezei kitámasztva, szunyókál. Nem zavarja az út forgalma, a porban csiripelő veréb, az ud­varról kihallatszó kiskacsa- sipítás. Félve szólítom meg. Sze­méről az álomtündér egy pil­lanat alatt tovaszáll. S a „Jó napotF-ot már vidáman vi­szonozza az idegennek. Gyor­san felteszem a kérdést, mely megállásra késztetett: azt sze­retném kideríteni, miről is kap­ta a nevét ez a kis tanya? Nem késik a barátságos válasz sem, summája: az itt lakó ős­telepesekről. A lehetőséget kihasználva tovább gombolyítja a beszéd­fonalát. Kiderül, Józsi bácsi, mert, hogy így hívják, köze­lebb áll a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. A hegyek közül jött a Rétközbe, az asszony után, de hamar megszerette a csen­det, a nyugalmat. Mikor meg­özvegyüli, Pest mellől hozott társat magának. A „Mama ne­hezen szokta meg, az első években nagy volt a mehet- nékje, de most már el sem lehetne zavarni”. Nyugdíjas vasutasként föl­det művel, s mivel nem lépett be a tsz-be a falutól jó távolra kell eljárni. Szerencsés, hogy van egy hű segítője, amitől se­mennyi pénzért nem szabadul­na meg, — a lova. Jó föld ez, csak tudni kell, hogy mikor kerüljön bele a mag. A kertben megterem a mák, a zöldség, csak most ez a szárazság... Ma már eleget dolgozott, — mondja — korán reggel le­szedte a mákot, a kifejtése, szerelése az asszony dolga. Van ugyan még kint két szekér széna, de ebben a melegben a kutyát sem érdemes kizavarni. A gyerekek szétrebbentek, mindegyik éli a maga életét, legfeljebb nyáron látogatnak haza az unokákkal. Még sin­csenek egyedül. A tanyában mindenki ismer mindenkit, tud­ják egymás gondját-baját. Ha kell, nem késik a segítség sem. Mintha csak ezt igazolná az úton haladók messziről szóló köszönése. A kispad a kapu előtt, a barátság padja. íme az idegen, már nem is idegen. Sok ilyen ülőalkalmatosság kellene a házak elé, talán közelebb hoz­ná rohanó világunk emberét. Leülve, lenne idő szót váltani, megismerni a szomszédot, a barátot. Kelet-Magyarország 1 1 Az oldalt összeállította: Kovács Éva Kárpótlási törvény Nyomtatványok a postán Értesülésünk szerint a leg­több kijelölt postahivatalba megérkeztek azok a nyom­tatványok, amelyeken a ter­mőföldet vásárolni szándé­kozók — a negyedik kárpót­lási törvény értelmében — bejelentik igényüket a föld- vásárlásra. A termőföld vásárlására fel­használható kárpótlási jegyről szóló törvény július 18-án lépett életbe és a már meglévő három kárpótlási törvénnyel együtt érvényes. Ezek szerint a kárpótlásra jogosultaknak igényüket a korábbi, rájuk vonatkozó törvényben megha­tározott határidőig kell benyúj­taniuk. Az első kárpótlási tör­vény augusztus 15-i, a máso­dik október 5-i, a harmadik ok­tóber 30-i határidőt ír elő. A földvásárlásra szóló — 30 forintért kapható — űrlapot értelemszerűen kell kitölteni: egy példányát a föld fekvése szerint illetékes önkormány­zathoz, egyet pedig a megyei kárrendezési hivatalba kell el­juttatni. A harmadik szelvény az igénylőnél marad. Az illetékes hivatal az igé­nyeket soron kívül, de leg­később 60 napon belül elbírál­ja, abban az esetben, ha a jo­gosult az őt megillető összes vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyéért ter­mőföldet kíván vásárolni. Elbírálás után a jegy banki letétben marad és a jogosult az árverésen letéti igazolással vesz részt, amit csak termőföld vásárlására fordíthat. Ha ezt felhasználta, az őt megillető fennmaradó összegért kár­pótlási jegyet kaphat. Ameny- nyiben a jogosult meggondolja magát és mégsem kíván földet vásárolni, a letéti igazolás elle­nében kárpótlási jegyét 1993. augusztus 15. után felveheti. Az igények felmérésére, az árverések ütemezésére és a földek kijelölésére az önkor­mányzatoknak ez év augusz­tus 31-ig földrendezési bi­zottságokat kell létrehozniuk. Ki a hadiárva? Nyíregyháza (KM) — A kár­pótlások idejét éljük, s eme örvendetes tény mellett is el­mondhatjuk, bizony jócskán akad még tisztáznivaló. A törvény betűin sokan nem tudnak eligazodni, így aztán megeshet, hogy azok is elesnek jogos járandósá­guktól, akiket pedig megil­letne az. Ezúttal arra keres­tünk választ: a törvény ér­telmében ki minősül hadiár­vának? A hadigondozással kapcso­latos kérdéseket a 21/1967. EÜM számú utasítás szabá­lyozza. Eszerint a hadiárvát 16. életéve betöltéséig illeti meg hadiárva-járadék. A hadi­árvának legfeljebb 18. élet­évének a betöltéséig folyósít­ható az ellátás, ha középisko­lai tanulmányokat folytat. A hadigondozási ellátásra jogo­sultságot a települési önkor­mányzatok állapítják meg. Ugyancsak az önkormány­zati szervek hatáskörébe tar­tozik a kiegészítő hadigondo­zási pénzellátásra való jogo­sultság elbírálása. Kiegészítő hadigondozási pénzellátásra a legalább 65 százalékos hadi­rokkantként, illetőleg hadiöz­vegyként nyilvántartott sze­mély jogosult. Ez utóbbi el­látási formát a 6/1992. (I. 16.) Korm. rendelet vezette be. A kiegészítő hadigondozotti pénzellátás összege hadirok­kant esetében havi 3000, hadi­özvegy esetében pedig havi 1500 forint. A hadigondozási ellátásokkal, illetőleg kiegészí­tő hadigondozási pénzellátás­sal kapcsolatos kérdésekkel a lakóhely szerinti illetékes ön- kormányzathoz célszerű for­dulni, ahol kérdéseire rész­letes tájékoztatást, igénye ér­vényesítéséhez segítséget kaphat. A hadiözvegy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kár­pótlásáról rendelkező 1992. évi XXXII. törvényben foglalt feltételek fennállása esetén kárpótlási jegyben folyósított kárpótlásra lehet jogosult, pél­dául ha a férj közvetlenül a harcoló alakulatok köteléké­ben teljesített szolgálat során vagy 1945. augusztus 1 -jét követően szovjet hadifogság­ban vesztette életét. A kár­pótlás iránti kérelmet a lakó­hely szerint illetékes kárren­dezési hivatalhoz léhet benyúj­tani. Mi folyik be az államkasszába? Nyíregyháza (KM) — Nincs veszélyben senkinek a nyugdíja — nyilatkozta nem­rég lapunk hasábjain a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság illetékese, aki azt is elmondta, nincs ok az aggodalomra, mert bár a TB kintlévőségei nagyok, fizetni mindenképpen fognak. Igaz, helyzetük nem könnyű, hiszen a tönkrement cégek, vállalatok nemcsak egymás­nak, a TB-nek sem fizetnek. Szerencsére az is köztudott, hogy a privatizációból szárma­zó jövedelem fokozatosan nő. így, ha kis mértékben is, de gyarapszik az állami buksza. Jelenleg mintegy 600 állami tulajdonban lévő vállalatnál folyik az átalakulás, a magán- tulajdonba adás előkészítése. A cégek 60 százaléka az ön­privatizációs program kereté­ben látott hozzá ehhez — mindezt a Pénzügy-minisztéri­um legújabb jelentése teszi közzé. Májusban 43 vállalatnál fejeződött be az átalakulás, jó­val több cégnél, mint a korábbi hónapokban. Általában havon­ta 15-18 cég alakult át koráb­ban részvénytársasággá, kft.- vé. Az ugrásszerű növekedés főleg azzal magyarázható, hogy az önprivatizációs eljárás réven gyorsulóban van a folya­mat. A privatizáció során Ma­gyarországra eddig összesen mintegy 81 milliárd forint érté­kű külföldi tőke áramlott. Ebből 22 milliárd forintnak megfelelő külföldi tőke az idén jött be az országba. Májusban érkezett a legtöbb pénz a határokon túl­ról, 16 milliárd forint. A külföldi részesedés aránya a vegyes vállalatokban 40-44 százalék. Az összes társaságot figye­lembe véve a külföldi tulajdoni hányad április végén 8 száza­lék volt, májusban azonban 3,7 százalékra csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents