Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
1992» augusztus 5^ szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 1 1 A korkedvezményről Felmondták a munkaviszonyomat annál a ktsz-nél, ahol öt évig dolgoztam. Ötvenöt éves vagyok, sajnos, az egészségi állapotom megromlott, mert Pécsen a bányában dolgoztam tizenegy és fél évig. Hallottam róla, hogy ha valaki ilyen munkahelyen dolgozott, akkor neki korkedvezmény jár. Szeretném részletesen megtudni, hogy mit ír elő ezzel kapcsolatban a törvény. Papp Gyula Nyíregyháza (Az 1975. évi II. törvény erre vonatkozó paragrafusa alapján a szervezet fokozott igény- bevételével járó, valamint az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek. Kétévi korkedvezmény illeti meg azt a férfit, aki legalább tíz éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi munka után egy év korkedvezmény jár. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a kormány állapítja meg. Levélírónknak azt javasolja a társadalombiztosítási igazgatóság, hogy tekintettel megromlott egészségi állapotára, lehetősége van rokkantsági nyugellátás igénylésére. Ehhez természetesen az orvosi bizottságnak meg kell állapítania a munkaképesség csökkenésének mértékét.) Ez a szabad piac? Úgy két hete pénteken kimentünk meggy eladáshoz ládákat vételezni a mándoki Tranzit felvásárlótelepre. A táblán ki volt írva, hogy a meggy felvásárlási ára huszonöt forint kilónként, átvétel vasárnap délután 2-től 5 óráig. Vasárnap a fél falu kivitte oda a meggyet, azt azonnal gépkocsira rakták és elszállították. Majd tíz nap múlva fizették az árát. M. A. felvásárló elküldte az egyik emberét azzal a megbízással hozzánk, hogy csak huszonegy forinttal fizesse ki a termelőket és semmiFelújították a kótaji volt Ibrányi Fráter-kúriát, s most végre illő köntösben pompázik a földszintes, barokk kiskastély. Az 1740-es években Ibrányi András huszárezredes építette, állítólag egy Krakkó melletti lengyel kastély mintájára. Sokan úgy hiszik, Jókai Mór ezt a kastélyt örökítette meg az Egy magyar nábob című regényében, mert a nábob Ibrányi volt, ám a kastélyt a század elején a Tahy család birtokolta. féle okot ne mondjon, ha kifogásolják. Hát tessenek már meggondolni, hogy annyian leadtuk a meggyet és kilónként négy forinttal kevesebbet kaptunk! Jó kis haszna lehetett belőle a felvásárlónak, mert több mázsa meggyet vitt el. Megfigyeltem egy asszonyt, nyolcezer forintnál többet vett fel a huszonegy forintos kilónkénti árral, akkor mennyi járt volna neki huszonöt forintjával? Mindenki méltatlankodott, háborgott. Egy ember kereste is a felvásárlót, de nem találta. Hát ez a szabad piac? így ki lehet minket használni, meggazdagodni rajtunk? Tudomásunk szerint a vállalkozó azon az áron lett volna köteles kifizetni a meggyet, amilyen árat ígért a táblán, amikor átvette tőlünk. Egyelőre úgy néznek ki a vállalkozások, hogy a vállalkozók egy része rajtunk hajtja be a kockázatát, ő semmit sem vállal a nyereségén kívül — a veszteségét, ha van neki ilyen egyáltalán, velünk fizetteti meg. Kistermelők Mándok Százszoros büntetés Tizenkilenc éves fiam június 17-én jegy nélkül szállt fel a sóstóhegyi buszra, az ellenőrök a helyszínen meg akarták bírságolni 667 forintra. Pénz nem volt nála, csak a személyi igazolványa, ezt bemutatta nekik, és szégyenében azt mondta, van bérlete, de otthon hagyta. Közölték vele, akkor két nap alatt mutassa be, nem mutatta be, mert valójában nincs bérlete, de nem is szólt nekünk arról, hogy mi történt. Pontosan egy hónapra rá nagy megdöbbenésünkre kaptunk egy tértivevényes felszólítást, hogy fizessünk be a kézhezvételtől számított nyolc napon belül ezerkilencszáz- negyven forintot. (18 Ft menetdíj + 1800 Ft pótdíj és 122 Ft kezelési költség). Mivel nem utazunk autóbuszon, nem tudtuk, hogy az 5/1992. (I. hó 23.) KHVM, valamint az önkor-' mányzat rendelete alapján a pótdíj összege az ellenőrzéstől számított 30 napon belül ezernyolcszáz forintra emelkedik. Félreértés ne essék, mi is elítéljük a gyermekünket, amiért bliccelt, és egyetértünk a büntetéssel, amit azért kap, mert jegy nélkül utazott a buszon. Ugyanakkor azonban úgy hisszük, az lett volna a becsületes a Volántól, hogy a 667 forintos pótdíj kifizetéséhez kiküldenek egy csekket, de ők megvárták, hogy leteljen az egy hónap, és majdnem háromszorosára nőjön a pótdíj. Szó nélkül kifizettük volna az Harasztosi Pál felvétele eredeti büntetést, sőt még mi kértünk volna bocsánatot a Volántól gyermekünk viselkedéséért, de ezt nem tartjuk tisztességesnek. így a büntetés százszorosa(l) a jegy árának. A fiunk kétségbeesésében elvitte az öltönyét és farmerjeit a Bizományiba, hogy a büntetést kifizethesse, de ezekért sem kapott annyi pénzt, amennyiből kitelne. Bármikor lerójuk a 667 forint büntetést, de a többit nem vagyunk hajlandók, hiszen a Volánnak értesítést kellett volna küldenie a bírságolásról, és befizetési csekket mellékelni, mint ahogy a rendőrök is hagynak papírt, ha tilos parkolásért megbüntetnek. Név és cím a szerkesztőségben Leszakadt Nyíregyházán, a Sátor utca felett magasfeszültségű vezeték húzódik. Az egyik része, a 33-as számú háznál, már vagy egy éve leszakadt. Szóltunk a TITÁSZ-nak, nem intézkednek, pedig nagyon balesetveszélyes, mivel az út felett van. Ha pedig nem kell félni tőle, jó lenne megnyugtatni az ott élőket. Hanyu Frigyes Nyíregyháza, Sátor u. 33. Jogászszemmel Rokkantnyugdíjasok a téeszben Dr. Somogyi János L. B. nyírségi olvasónk a szülei után — akik téesztagok voltak halálukig — vagyonne- vesítési igényt nyújtott be a té- eszhez. Neki nővére is van, ő nem élt ezzel az igényével. Néhány hete levélírónk megkapta az értesítést, hogy ő és testvére mennyi üzletrészhez jutott. Csakhogy nagyon furcsállja, hogy az üzletrész — amely névre szóló, átruházható — a nővére nevén is van, holott ő arról lemondott azzal, hogy nem kérte. Helyesen cselekedett-e a téesz ügyintézője? — kérdezi. A szövetkezeti üzletrész olyan értékpapír, amely kifejezi, hogy valakinek mekkora a része a szövetkezet üzletrésztőkéjéből. A szövetkezeti üzletrész — miután értékpapír — átruházható, örök ölhető, és a szövetkezet alapszabályában meghatározott mértékű részesedésre jogosít. Az üzletrész, mint értékpapír, lényegében bemutatóra szól, azonban a termelőszövetkezet tagja kérheti, hogy részére névre szóló értékpapírt állítson ki a szövetkezet. A vagyonnevesítést minden egyes örökösnek külön-külön kellett kérnie, ebből eredően a vagyonnevesítést nem kérő örököst vagyonnevesítésben nem kellett részesíteni. A vagyonnevesítési határozat megtámadására csak a szövetkezet tagja jogosult, ebből következően, ha a kívülálló sérelmezi a nyilatkozatot — mint jelen esetben levélírónk —, akkor a szövetkezet ellen indíthat polgári pert. A kétféle megoldás között az a különbség, hogy olvasónkat ebben az esetben nem köti a harmincnapos megtámadási határidő, a polgári pert az általános elévülési időn belül indíthatja meg a tsz ellen. Azonban az volna a legcélszerűbb megoldás, ha a tsz korrigálná a tevedósét. Egy nyírmadai olvasónk több társa nevében arra kért választ, hogy az állami gazdaság az alkalmazottak részére történő földalapképzés során figyelmen kívül hagyhatta-e a rokkantnyugdíjasokat, illetőleg egyoldalú intézkedéssel megvonható-e tőlük az illetmény- föld. Az állami gazdasági alkalmazottak részére történő földalapképzésnél az vehető figyelembe, aki 1991. január 1- jéig és azt követően is az állami gazdaság alkalmazottja. A rokkantnyugdíjazással az alkalmazotti jogviszony megszűnik. A húsz aranykoronáig terjedő földalapképzésnél ennek megfelelően a rokkant- nyugdíjasok a jogszabály rendelkezése szerint nem vehetők figyelembe, illetve csak abban az esetben, ha a nyugdíj mellett az állami gazdaságban munkaviszonyt létesítettek. Amennyiben a kollektív szerződés rendelkezése szerint a rokkantnyugdíjasokat szociális juttatásként az illetményföld megillette, az a kollektív szerződés módosítása nélkül nem vonható meg. Á. Gy.-né szatmári olvasónk arról kér tájékoztatást, hogy a termelőszövetkezeti tag korábbi tagsági viszonyát a vagyonnevesítéskor kérelem, vagy jogszabály kötelező rendelkezése folytán kellett-e figyelembe venni. A vagyonnevesítéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés szerint mindazok, akik 1991. január 1-jéig és az átmeneti törvény hatályba lépésének napján (1992. január 20-án) is tagjai voltak a termelőszövetkezetnek, külön jog- nyilatkozat nélkül kapnak szövetkezeti üzletrészt. Ebből egyértelműen következik, hogy az ezekkel a feltételekkel rendelkező tagok esetében a korábbi tagsági viszonyt a termelőszövetkezetnek a vagyonnevesítés során be kellett volna számítania. A vagyonnevesítési határozat ellen, annak meghozatalától számított harminc napon beiül az illetékes bíróságnál lehetett keresetet benyújtani. Munka van, állás nincs! Árnyékmunkások külföldről (1.) Nyíregyháza (KM - TMI) — Egyre nő a munkanélküliség a megyében, június elején majdnem ötvenegyezer munkanélkülit tartott számon a megyei munkaügyi központ. Számításaik szerint azonban karácsonytájt már a megye keresőképes lakosságának közel egynegyede lesz munkanélküli...! Ez a didergető előrejelzés még félelmetesebb annak a tükrében, hogy munka van elég, csak épp álláshelyek nincsenek. Bizonyítéka ennek az a több száz (ezer?) külföldi „árnyékmunkás", akik a járadék lejárta után jövedelem nélkül maradt, vagy a havi négyezer forintos támogatásból nyomorgó téesztagok stb. helyett a földeken hajladoznak, szedik a paradicsomot, meggyet, őrzik a juhokat; könyveket árulnak, főznek, felszolgálnak... — holott a munka a magyar munkanélkülieknek kellene. Lassan iparág lesz Lassan iparággá válik a kárpátaljai, román munkások ku- liztatása. Egyes vállalkozók igen hamar meggazdagodnak belőle: nem kell utánuk társadalombiztosítási járulékot, adót, egyéb kiadásokat fizetni. És ők csöndes, alázatos emberek, nem követelőznek, megalszanak az isten szabad ege alatt, vagy akiokban, nem kémek fizetési cédulát, munkaruhát, nincs szakszervezetük... Nélkülözve élnek otthon, kell a pénz a családnak, s ha tudják is, hogy törvénytelenül dolgoznak Magyarországon, megalkudnak a lelkiismeretükkel. Ám sokan fel sem tételezik, hogy a vállalkozó csupán a saját zsebére, jogtalanul, engedély nélkül dolgoztatja őket. — Nem is ezekre haragszunk — fakad ki egy beregi ember, mutatva a kajszibarackosban szüretelő kárpátaljaiak népes csoportját —, enni csak kell nekik is! Nyomorultak ezek, mint mi vagyunk... De a vállalkozót — s mondja is az ügyeskedéséről megyeszerte hírhedt ember nevét — legszívesebben földig vernénk, már bocsánat az őszinte szóért! — villámlik a szeme. — Kértünk tőle munkát, mert a faluban már többeknek megszűnt a munkanélküli-járadéka. Hát azt felelte, nagy a szánk, követelőzünk, aztán meg sokat pihengetünk. Vannak neki olcsó munkásai, menjünk a polgármesteri hivatalba segélyért... A megye, s az ország is, ezeknek a vállalkozóknak a jóvoltából a szó szoros értelmében részt vállal más országok határ menti térségeinek munkanélküli-problémáiból. Holott a saját gondjainkkal sem tudunk megbirkózni. A munkaügyi központ ellenőrei naponta járják a megyét, és igen szigorúan megbüntetik az ámyékmunkások foglalkoztatóit. Tettenérés a bizonyíték Nem könnyű az ellenőrzés, mert rajta kell kapni a munkásokat, s ha a vállalkozók megorrintják, hogy feltűntek a faluban, községben, rögvest elbújtatják, vagy busszal elviszik a munkásokat. Ennek ellenére — szerencsére — egyre több vállalkozóra sikerül rábizonyítani, hogy törvénytelenül dolgoztatja a külföldieket. Kántorjánosiban, szinte megélhetési forrás lett a munkaerő-importálás. Egy helyi lakos például generálkivitelezést vállalt az esztergomi Suzuki gyárban. Romániában toborzott tizenhat építőipari szakmunkást, és már tavalytól Esztergomban dolgoztatta őket; busszal hozta, vitte a brigádot, néha a családot is látni kell... Április elején derült rá fény, hogy „elfelejtette” bejelenteni őket, logikusan, engedélyt sem kért a foglalkoztatásukhoz a munkaügyi központtól. Jó hasznot vágott zsebre a munkájuk után. Azok, szegények, meg örültek annak a pénznek, amit ő fizetett nekik, vitték innen az ennivalót, vagy a forintot. Otthon négyszer annyi lejt kaptak érte, s máris jobban élt a család. Munkaerőimportálás Újfehértón a lakosok bejelentették, hogy egy budapesti, faipari termékeket gyártó káefté román munkásokat dolgoztat a volt építőipari üzemben. A cégnek azonban fogalma sem volt róla, hogy a vállalkozó — egy másik kántorjá- nosi ember — munkásai honnan jöttek. Ő a vállalkozóval kötött szerződést, a dolgozók többsége pedig magyar nevű volt, és magyarul is beszélt. Az ellenőrzés számos visszaélésre derített fényt, erről jövő heti oldalunkban számolunk be olvasóinknak. Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Szerkesztői üzenetek SÓS KÁROLY, Nyírbátor: A 99/1991. (VII. 25.) Korm. rendelet alapján 1991. augusztus 1-jétől — a legkorábban — havi tíz százalékkal, minimum hatszáz forinttal, maximum ezerkétszázzal kellett felemelni az 1990. december 31-ét követően, de 1992. január 1. előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátásokat. Viszont a rendelet azt is kimondja (és sajnos, ez vonatkozik az ön esetére), hogy nem jár nyugdíjemelés a minimum és maximum- összegben meghatározott ellátásokban részesülőknek. NAGY MIHÁLYNÉ, Tiszavasvári: A szomszédja tévedett, hiszen 1992. január elsejétől vonható le az adóalapból a gyermekenként havi ezerháromszáz forint és csak azok után a gyermekek után érvényesíthető ez a kedvezmény, akikre a szülő családi pótlékot kap. DÁNIEL ANNA, Nyíregyháza: Magánforgalomban megvásárolni kívánt családi házhoz az OTP az érvényben lévő rendelet szerint nem adhat szociálpolitikai támogatást, mert ez nem tartozik a szociálpolitikai kedvezményre jogosító lakásvásárlási formákhoz. EGY KOLLEKTÍVÁNAK üzenjük Mátészalkára: Az átalakulás nem érinti a dolgozók munkaviszonyát, sem munkaszerződés-módosításra, sem áthelyezésre nincs szükség. A munkakönyvbe csupán a munkáltató nevének a változását kell bejegyezni. Felmondáskor, a végkielégítés kiszámításánál ekképp a jogelődnél eltöltött időt is figyelembe kell venni.
