Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
1992, augusztus 4^ kedd EGYRŐL TÖBBET Kutyák, macskák és társaik Budapest (KM - Cserve- nyák Katalin) — Az ellentétek kutya-, macskatartók és állatokat nem tartók között, úgy tűnik, jószerivel elsimítha- tatlanok. Az alkalmazkodást mindig az állattartótól várják el, aki már azzal bizonyítja erre való alkalmatlanságát, hogy a többiek ellenkezése ellenére állatot visz a lakásába. Külföldön (természetesen nyugaton) évtizedek óta működik egy olyan sajtószolgáltatás, amely éppen arra hivatott, hogy ezeket az ellentéteket békességgé változtassa, illetve terjessze az ember-állat kapcsolat reális ás felvilágosult szemléletét. Hazánkban a közelmúltban indult be ez a szolgáltatás Kutyák, macskák és társaik néven. Múlt havi Hobbi oldalunkban már közzé is tettük az információs szolgálat utazással kapcsolatos tanácsait, amelyekkel a nyári vakációra induló kutyásokat és macskásokat szerettük volna segíteni. Akkor — helyhiány miatt —. nem tudtuk bemutatni a „cégef, amely egyébként a megalakulása alkalmából sajtótájékoztatót is tartott a fővárosban, a Vajdahunyad várban. Az előadó dr. Alfred Hintenmüllér volt, aki korábban a Procter and Gamble, majd a bécsi Gallup Intézet kutatójaként vált ismertté, most az ausztriai Consent Betriebsberatung GmbH osztály- vezetője. Egy, hazánkban 1990-ben végzett reprezentatív felmérés eredményeiről számolt be, melyet a magyar állattartás témakörében végeztek, ezer, 16 évesnél idősebb felnőttet kerestek meg ehhez kérdőíveikkel. Nagyon érdekes dolgok derültek ki az összesítések elvégzése után. Magyarország az európai élmezőnyben foglal helyet azon háztartások alapján, amelyek kutyát ós/vagy macskát tartanak. Kutyát a családok közel egyharma- dában (31 százalékában) tartanak, s ezzel az előkelő negyedik helyen állunk. Elsők a franciák 38 százalékkal, másodikak a belgák (37 százalék), harmadik Írország (36 százalék). Az olaszok csak nyolcadikak, a hollandokkal együtt (20-20 százalék), a sor végén pedig a svájciak és a görögök állnak (12 illetve 11 százalékkal). A legtöbb macska Belgiumban van (29 százalék), őket a franciák és a svájciak követik (27 százalék), majd Ausztria (25 százalék), Hollandia (24 százalék), Anglia és hazánk következik 22 százalékkal. Az utolsók itt is a görögök, 9 százalékkal. Ha nem untatom túlságosan az olvasót még egy kis statisztikával, akkor hadd álljon itt néhány további adat: hazánkban a megkérdezettek közel fele-fele arányban városban illetve vidéken él. Érthető okokból a kutyások 74 százaléka vidéki, míg csak 26 százalék városi. Macskáknál ez az arány 76:24 a vidékiek javára. Területi megoszlásban a nyugati országrész vezet állat* szeretetben, ha nem is sokkal a déli és a keleti előtt. Legkevesebb négylábút a fővárosi otthonokban lelünk. Az is érdekes, hogy többnyire a négy, vagy annál nagyobb létszámú családokban jut még hely az állatkáknak is. Ezt a tudósok jó bizonyítéknak látják arra, hogy milyen fontos pedagógiai szerepe lehet (gondoskodást, gyengédséget tanul a gyerek) a nevelésben. Míg a vidéki életformához szervesen hozzátartozik az állattartás, a városokban szinte az egyetlen lehetőséget kínálja a természettel való kapcsolatra. A Kutyák, macskák és társaik sajtószolgálat azt tervezi, hogy a jövőben havonta jelentkezik információkkal, melyet lapunkhoz is eljuttatnak. Habár felül a gálya... Tapolcai Zoltán A heves szél akkora hullámokat vert a Sóstón, hogy azok átcsaptak a hajók tatján. Bár túlzásra hajlamos krónikás vagyok, de most nem a hullám volt nagyításra alkalmas. Hanem a hajó kicsi. Modell. Nem a Santa Maria élethűen kicsinyített másai szelték a habokat a Nemzetközi Sport- és Játékfesztiválon, hanem „spéci” robbanómotorral felszerelt, vízhűtéses, rádió-táv- írányítású hajótestek. Első ránézésre nem szépek. Célszerűek. A belső berendezés a lehető legkisebb helyet foglalja el, a testen semmi cikomya, a lényeg a stabil suhanás, a for- dulékonyság. Ügyes kéz kell a távirányító karjainak mozgatására, ha a bólyák között biztonsággal akarják hajóikat vezetni megfelelő tempóban a versenyzők. A versenyen kétféle pályát jelöltek ki a szervezők. (Technikai és Tömegsportok Szövetség, Tóth Sándor vezetésével, akit minden versenyre, rendezvényre elkíséri segítőként felesége is.) Az első pálya egy háromszög volt, ahol a gyorsaság a lényeg. A másodiknál úgynevezett kapukat alkottak a vízbe süllyesztett Jakab Gábor Sárospatakról érkezett Szekeres Tibor felvétele Válasz cikkünkre ■ Én is beleléptem Múlt havi összeállításunkban Belelóptem címmel jelent meg egy tárca, amely arról szólt, tenni kellene már valamit annak érdekében, hogy a parkokat, füves területeket ne díszítse az esztétikusnak éppen nem mondható kutyapiszok. A tárca írója, úgymond, hangosan gondolkodott, hiszen maga is kutyatartó, s ebbe a gondolkodásba kapcsolódott be Szekeres Pál, aranykoszorús mestertenyósztő, a Kotorék és Egyéb Vadász Munkakutyások Tiszántúli Egyesületének elnöke, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kotorék szakosztályának vezetőségi tagja, akitől levelet kaptunk a közelmúltban. „Én is beleléptem" — írja. Ami nem is csoda, hisz utcájukban egyre több kutya jelenik meg, legtöbbjüket iskolás gyerekek vezetik pórázon, minden bizonnyal szüleiktől, jó bizonyítványukért jutalmul kapták a nógylábúakat. De vajon mi lesz velük a nyár végén, amikor megkezdődik az iskola? Szomorú tapasztalat, hogy nagy részük utcára kerül, szaporítva ezzel az amúgy is elég nagy kóborkutya-állományt. Bizonyára sokan vannak még, akik nem tudják, a MEOE évekkel ezelőtt létrehozta Nyíregyházán a Westsik u. 3. szám alatt a kotorék- és egyéb kutyák telepét, ahol póráz és szájkosár nélkül kiszaladgálhatják magukat a kutyusok. Itt nemcsak futtathatják kedvenceiket a gazdik, hanem — mint Szekeres Pál írja — ki is képezhetik őket, csak élni kellene a lehetőséggel. A levelet — terjedelmi okokból — csak kivonatosan adtuk közre, az utolsó sorait azonban érdemes szó szerint közölni: „...próbáljunk meg együttélni a hobbit szerető és kissé gyűlölő embertársainkkal, akik részben anyagiak, részben a természet nem szeretető, vagy éppen az általunk nem megfelelő viselkedés miatt nem szeretik állatainkat. Győzzük meg őket a természet szeretetéről, az állatok barátságáról." betontuskókra akasztott bó- lyákból. A hajónak úgy kell bemennie és kijönnie a kapun, hogy nem érintheti a habszivacs hengereket. Kanyarok, nyolcasok szédületes tempóban. A legérdekesebb résztvevője a versenynek a Homonna család volt Kisvárdáról. A nagyapa az „őrület" forrása. Ötvennyolc(l) évvel ezelőtt készítette az első repülőmo- delljét. Hajóra 1951-ben „szállt”, de az még vitorlás volt. Fia, Zoltán— már az ötvenhez közeledve — szintén vitorlás hajókkal kezdett. Elbeszélésükből ítélve külön íze volt annak a sportnak is. Egyszer állította be a versenyző a vitorlákat, aztán a szélre bízta a hajót. S célba talált, ha hozzáértő tette vízre. Most már elektromos motor hajtja a modelljeiket, a díszes jachtokat. A családi hagyományokat az unoka viszi tovább, s nem is akárhogyan. A tizenkét éves Péter az autókat szereti jobban, tavaly megyei második, országos negyedik volt. Most megyei bajnok. Előző nap még az autójában berregett az elektromos motor, a fesztiváli modellversenyen már hajóját repítette a hullámok tetején. Gazdikereső Változatlanul temérdek kíscica vár jó cédára. Cím a jzerkeszt őségben. Qt tacskó keveréket (10- 11 hetesek) ajánlott fel ajándékba a nyíregyházi Papp Gábor (Honfoglalás u. 24,). A kutyusok közül három fekete, egy fehér és egy pedig zsemleszínű. Másfél évo3 tacskó keverék (zsemleszínű) szukának és egy németjuhász keverék (szürke) kankutyának keres gazdát Kiss János (cím: Nyíregyháza, Hősök tere 8. ÍJ1.) Természetesen ő is ajándékba adja az ebeket. Németjuhász keverék anyának kiskutyái születtek (ismeretlen apától), ezek most héthetesek, keresünk nekik gazdákat A cím: Nyír- egyháza, Vég utca 25/b. (A volt szovjet laktanya környékén van ez az utca.) Kelet-Magyarország 1 1 Az oldalt összeállította: Cservenyák Katalin Hogy hívnak? Ezek a kis négyhónapos szibériai tigrislányok egyelőre még „gyere ide” névre hallgatnak. A keresztelőjük — amikor már „rendes”, testhez álló nevet kapnak — augusztus 20-án lesz a sóstói vadasparkban, ugyanis ott laknak. Főként a gyerekektől várnak javaslatokat, az oda látogatók a belépő mellé kapnak egy papírt is, ezen kell feltüntetniük, szerintük melyik lenne a legtalálóbb név á; két nagymacskának. A győztes egy évig Ingyen járhat az állatkertbe, ráadásul ajándékkot is kap. Cservenyák Kataun felvétele Vájtfülűek a vágottak közt Fut a boxer körbe-körbe Érdekes tudósítást kaptunk Antal Szabolcstól és Tamástól, egy nyíregyházi ikerpártól, akik tenyésztőként és érdeklődőként jártak a „vágott fülű” fajták mátrafüredi CAC-kiál- lításán. A Magyar Ebtenyésztők Országos Égyesületének gyöngyösi csoportja kétévente szervezi kiállítását Sástón. Dobermannokat, dogokat, bo- xereket, schnauzereket, nápolyi masztiffokat, kaukázusi juhászkutyákat, törpe pinsche- reket, briard és flandriai pásztorkutyákat vártak gazdástul. A szervező csapat, amely már országos és klubkiállításokon edződött, jelesre vizsgázott, hisz rádió, telefon, számítógép segítette a verseny adatainak feldolgozását. Tudósító ikerpárunk . dr. Várszegi Zsoltot a verseny egyik bíróját arról faggatta, hogy mit szól arról az európai kampányról, amelyik meg akarja tiltatni ezen fajták fülének és farkának vágását. — Három ok miatt kezdték vágott füllel tenyészteni őket. Jobban szellőzik, kevésbé gyulladékony, a kutya karakteréhez jobban illik, a gyakran előforduló verekedés közben a vágatlan fül sérülékenyebb, nehezen kezelhető, gyógyítható, s érzékeny. Amúgy egyenlő eséllyel indulnak a versenyeken, nem számítjuk hibának a fül állását. A vágatlan fülnek azonban bizonyos tartásúnak, nagyságúnak kell lennie. Progr amaj ánlat A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rendezik meg a magyar fajtakutyák első országos CAC-kiállítását augusztus 9-ón délelőtt 9 és délután négy óra között. Aki éppen a közelben tölti nyári szabadságát, s ellátogat oda, hagyományos magyar kutyafajtákkal ismerkedhet meg, ezek pedig a következők: komondor, kuvasz, sima szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár, puli, pumi és mudi. ZOO-iskolába várják a természet és az állatok iránt érdeklődőket augusztusban a sóstói vadasparkban. Érdeklődni a 11-195-ös számon lehet, vagy személyesen a parkban. * Kártyaiskola Csak emlékeztetőül: augusztus 15-éig küldhetik be az újságunkból kivágott kártyalapokat (összesen tízet) azok az olvasók, akik értékes kártyapaklikat szeretnének nyerni. A sorsolás eredményét a következő hobbi oldalban közöljük. A Cím: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. A borítékra ne feledjék el ráírni: Kártyaiskola.
