Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

1992, augusztus 4^ kedd EGYRŐL TÖBBET Kutyák, macskák és társaik Budapest (KM - Cserve- nyák Katalin) — Az ellentétek kutya-, macskatartók és álla­tokat nem tartók között, úgy tűnik, jószerivel elsimítha- tatlanok. Az alkalmazkodást mindig az állattartótól várják el, aki már azzal bizonyítja erre való alkalmatlanságát, hogy a többiek ellenkezése ellenére állatot visz a lakásá­ba. Külföldön (természetesen nyugaton) évtizedek óta mű­ködik egy olyan sajtószolgál­tatás, amely éppen arra hiva­tott, hogy ezeket az ellenté­teket békességgé változtassa, illetve terjessze az ember-állat kapcsolat reális ás felvilágo­sult szemléletét. Hazánkban a közelmúltban indult be ez a szolgáltatás Kutyák, macskák és társaik néven. Múlt havi Hobbi oldalunkban már közzé is tettük az információs szolgá­lat utazással kapcsolatos taná­csait, amelyekkel a nyári vaká­cióra induló kutyásokat és macskásokat szerettük volna segíteni. Akkor — helyhiány miatt —. nem tudtuk bemutatni a „cégef, amely egyébként a megalakulása alkalmából saj­tótájékoztatót is tartott a fővá­rosban, a Vajdahunyad vár­ban. Az előadó dr. Alfred Hintenmüllér volt, aki koráb­ban a Procter and Gamble, majd a bécsi Gallup Intézet kutatójaként vált ismertté, most az ausztriai Consent Be­triebsberatung GmbH osztály- vezetője. Egy, hazánkban 1990-ben végzett reprezentatív felmérés eredményeiről számolt be, melyet a magyar állattartás té­makörében végeztek, ezer, 16 évesnél idősebb felnőttet ke­restek meg ehhez kérdőíveik­kel. Nagyon érdekes dolgok derültek ki az összesítések elvégzése után. Magyarország az európai élmezőnyben foglal helyet azon háztartások alap­ján, amelyek kutyát ós/vagy macskát tartanak. Kutyát a családok közel egyharma- dában (31 százalékában) tar­tanak, s ezzel az előkelő ne­gyedik helyen állunk. Elsők a franciák 38 százalékkal, má­sodikak a belgák (37 száza­lék), harmadik Írország (36 százalék). Az olaszok csak nyolcadikak, a hollandokkal együtt (20-20 százalék), a sor végén pedig a svájciak és a görögök állnak (12 illetve 11 százalékkal). A legtöbb macska Belgium­ban van (29 százalék), őket a franciák és a svájciak követik (27 százalék), majd Ausztria (25 százalék), Hollandia (24 százalék), Anglia és hazánk következik 22 százalékkal. Az utolsók itt is a görögök, 9 százalékkal. Ha nem untatom túlságosan az olvasót még egy kis statisztikával, akkor hadd áll­jon itt néhány további adat: ha­zánkban a megkérdezettek kö­zel fele-fele arányban város­ban illetve vidéken él. Érthető okokból a kutyások 74 száza­léka vidéki, míg csak 26 szá­zalék városi. Macskáknál ez az arány 76:24 a vidékiek javá­ra. Területi megoszlásban a nyugati országrész vezet állat* szeretetben, ha nem is sokkal a déli és a keleti előtt. Legke­vesebb négylábút a fővárosi otthonokban lelünk. Az is érdekes, hogy több­nyire a négy, vagy annál na­gyobb létszámú családokban jut még hely az állatkáknak is. Ezt a tudósok jó bizonyítéknak látják arra, hogy milyen fontos pedagógiai szerepe lehet (gondoskodást, gyengédséget tanul a gyerek) a nevelésben. Míg a vidéki életformához szervesen hozzátartozik az ál­lattartás, a városokban szinte az egyetlen lehetőséget kínál­ja a természettel való kapcso­latra. A Kutyák, macskák és tár­saik sajtószolgálat azt tervezi, hogy a jövőben havonta jelent­kezik információkkal, melyet lapunkhoz is eljuttatnak. Habár felül a gálya... Tapolcai Zoltán A heves szél akkora hul­lámokat vert a Sóstón, hogy azok átcsaptak a hajók tatján. Bár túlzásra hajlamos krónikás vagyok, de most nem a hullám volt nagyításra alkalmas. Ha­nem a hajó kicsi. Modell. Nem a Santa Maria élethűen kicsinyített másai szelték a habokat a Nemzetközi Sport- és Játékfesztiválon, hanem „spéci” robbanómotorral fel­szerelt, vízhűtéses, rádió-táv- írányítású hajótestek. Első rá­nézésre nem szépek. Célsze­rűek. A belső berendezés a le­hető legkisebb helyet foglalja el, a testen semmi cikomya, a lényeg a stabil suhanás, a for- dulékonyság. Ügyes kéz kell a távirányító karjainak mozgatá­sára, ha a bólyák között biz­tonsággal akarják hajóikat ve­zetni megfelelő tempóban a versenyzők. A versenyen kétféle pályát jelöltek ki a szervezők. (Tech­nikai és Tömegsportok Szö­vetség, Tóth Sándor vezetésé­vel, akit minden versenyre, rendezvényre elkíséri segítő­ként felesége is.) Az első pálya egy háromszög volt, ahol a gyorsaság a lényeg. A má­sodiknál úgynevezett kapukat alkottak a vízbe süllyesztett Jakab Gábor Sárospatakról érkezett Szekeres Tibor felvétele Válasz cikkünkre ■ Én is beleléptem Múlt havi összeállításunk­ban Belelóptem címmel jelent meg egy tárca, amely arról szólt, tenni kellene már valamit annak érdekében, hogy a parkokat, füves területeket ne díszítse az esztétikusnak ép­pen nem mondható kutyapi­szok. A tárca írója, úgymond, hangosan gondolkodott, hi­szen maga is kutyatartó, s eb­be a gondolkodásba kapcsoló­dott be Szekeres Pál, arany­koszorús mestertenyósztő, a Kotorék és Egyéb Vadász Munkakutyások Tiszántúli Egyesületének elnöke, a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kotorék szakosztá­lyának vezetőségi tagja, akitől levelet kaptunk a közelmúlt­ban. „Én is beleléptem" — írja. Ami nem is csoda, hisz utcá­jukban egyre több kutya jelenik meg, legtöbbjüket iskolás gye­rekek vezetik pórázon, minden bizonnyal szüleiktől, jó bi­zonyítványukért jutalmul kap­ták a nógylábúakat. De vajon mi lesz velük a nyár végén, amikor megkezdődik az isko­la? Szomorú tapasztalat, hogy nagy részük utcára kerül, sza­porítva ezzel az amúgy is elég nagy kóborkutya-állományt. Bizonyára sokan vannak még, akik nem tudják, a MEOE évekkel ezelőtt létrehozta Nyíregyházán a Westsik u. 3. szám alatt a kotorék- és egyéb kutyák telepét, ahol póráz és szájkosár nélkül kiszaladgál­hatják magukat a kutyusok. Itt nemcsak futtathatják kedven­ceiket a gazdik, hanem — mint Szekeres Pál írja — ki is képezhetik őket, csak élni kel­lene a lehetőséggel. A levelet — terjedelmi okok­ból — csak kivonatosan adtuk közre, az utolsó sorait azon­ban érdemes szó szerint közölni: „...próbáljunk meg együttélni a hobbit szerető és kissé gyűlölő embertársaink­kal, akik részben anyagiak, részben a természet nem sze­retető, vagy éppen az általunk nem megfelelő viselkedés mi­att nem szeretik állatainkat. Győzzük meg őket a termé­szet szeretetéről, az állatok barátságáról." betontuskókra akasztott bó- lyákból. A hajónak úgy kell be­mennie és kijönnie a kapun, hogy nem érintheti a habszi­vacs hengereket. Kanyarok, nyolcasok szédületes tempó­ban. A legérdekesebb résztvevő­je a versenynek a Homonna család volt Kisvárdáról. A nagyapa az „őrület" forrása. Ötvennyolc(l) évvel ezelőtt készítette az első repülőmo- delljét. Hajóra 1951-ben „szállt”, de az még vitorlás volt. Fia, Zoltán— már az ötvenhez közeledve — szintén vitorlás hajókkal kezdett. Elbeszélé­sükből ítélve külön íze volt an­nak a sportnak is. Egyszer állí­totta be a versenyző a vitor­lákat, aztán a szélre bízta a hajót. S célba talált, ha hoz­záértő tette vízre. Most már elektromos motor hajtja a modelljeiket, a díszes jachtokat. A családi hagyomá­nyokat az unoka viszi tovább, s nem is akárhogyan. A ti­zenkét éves Péter az autókat szereti jobban, tavaly megyei második, országos negyedik volt. Most megyei bajnok. Előző nap még az autójában berregett az elektromos motor, a fesztiváli modellversenyen már hajóját repítette a hul­lámok tetején. Gazdikereső Változatlanul temérdek kíscica vár jó cédára. Cím a jzerkeszt őségben. Qt tacskó keveréket (10- 11 hetesek) ajánlott fel aján­dékba a nyíregyházi Papp Gábor (Honfoglalás u. 24,). A kutyusok közül három fe­kete, egy fehér és egy pedig zsemleszínű. Másfél évo3 tacskó keve­rék (zsemleszínű) szukának és egy németjuhász ke­verék (szürke) kankutyának keres gazdát Kiss János (cím: Nyíregyháza, Hősök tere 8. ÍJ1.) Természetesen ő is ajándékba adja az ebe­ket. Németjuhász keverék anyának kiskutyái születtek (ismeretlen apától), ezek most héthetesek, keresünk nekik gazdákat A cím: Nyír- egyháza, Vég utca 25/b. (A volt szovjet laktanya kör­nyékén van ez az utca.) Kelet-Magyarország 1 1 Az oldalt összeállította: Cservenyák Katalin Hogy hívnak? Ezek a kis négyhónapos szibériai tigrislányok egyelőre még „gyere ide” névre hallgatnak. A keresztelőjük — amikor már „rendes”, testhez álló nevet kapnak — au­gusztus 20-án lesz a sóstói vadasparkban, ugyanis ott laknak. Főként a gyerekektől várnak javaslatokat, az oda látogatók a belépő mellé kapnak egy papírt is, ezen kell feltüntetniük, szerintük melyik lenne a legtalálóbb név á; két nagymacskának. A győztes egy évig Ingyen járhat az állatkertbe, ráadásul ajándékkot is kap. Cservenyák Kataun felvétele Vájtfülűek a vágottak közt Fut a boxer körbe-körbe Érdekes tudósítást kaptunk Antal Szabolcstól és Tamástól, egy nyíregyházi ikerpártól, akik tenyésztőként és érdek­lődőként jártak a „vágott fülű” fajták mátrafüredi CAC-kiál- lításán. A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Égyesületének gyön­gyösi csoportja kétévente szervezi kiállítását Sástón. Dobermannokat, dogokat, bo- xereket, schnauzereket, ná­polyi masztiffokat, kaukázusi juhászkutyákat, törpe pinsche- reket, briard és flandriai pász­torkutyákat vártak gazdástul. A szervező csapat, amely már országos és klubkiállításokon edződött, jelesre vizsgázott, hisz rádió, telefon, számítógép segítette a verseny adatainak feldolgozását. Tudósító ikerpárunk . dr. Várszegi Zsoltot a verseny egyik bíróját arról faggatta, hogy mit szól arról az európai kampányról, amelyik meg akarja tiltatni ezen fajták fülé­nek és farkának vágását. — Három ok miatt kezdték vágott füllel tenyészteni őket. Jobban szellőzik, kevésbé gyulladékony, a kutya karak­teréhez jobban illik, a gyakran előforduló verekedés közben a vágatlan fül sérülékenyebb, nehezen kezelhető, gyógyítha­tó, s érzékeny. Amúgy egyenlő eséllyel indulnak a versenye­ken, nem számítjuk hibának a fül állását. A vágatlan fülnek azonban bizonyos tartásúnak, nagyságúnak kell lennie. Progr amaj ánlat A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rendezik meg a magyar fajtakutyák első országos CAC-kiállítását au­gusztus 9-ón délelőtt 9 és dél­után négy óra között. Aki ép­pen a közelben tölti nyári sza­badságát, s ellátogat oda, ha­gyományos magyar kutyafaj­tákkal ismerkedhet meg, ezek pedig a következők: komon­dor, kuvasz, sima szőrű ma­gyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár, puli, pumi és mudi. ZOO-iskolába várják a ter­mészet és az állatok iránt érdeklődőket augusztusban a sóstói vadasparkban. Érdek­lődni a 11-195-ös számon le­het, vagy személyesen a park­ban. * Kártyaiskola Csak emlékeztetőül: au­gusztus 15-éig küldhetik be az újságunkból kivágott kártyala­pokat (összesen tízet) azok az olvasók, akik értékes kártya­paklikat szeretnének nyerni. A sorsolás eredményét a követ­kező hobbi oldalban közöljük. A Cím: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. A borítékra ne feledjék el ráírni: Kártyaiskola.

Next

/
Thumbnails
Contents