Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
1992. augusztus 27., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet'Magyarország ] 1 Pénzt nem tudunk adni Beszélgetés a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökével A megyei önkormányzat 1991. április 4-i ülésén a testületi munka előkészítésére, megalapozott szakmai vélemények kialakítására hat bizottságot hozott létre. Egyikük — talán a legtöbbet foglalkoztatott bizottság — a pénzügyi ellenőrző bizottság, amelynek vezetőjévé Fodor Jánost, Nagykálló polgármesterét választották. Vele beszélgettünk a bizottság közel másfél éves munkájáról. » Milyen fontosabb vizsgálatokat végzett a bizottság az elmúlt időszakban? — Legfontosabb tennivalóinkat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, ám ezek mellett a nem tervezett programoknak is eleget kellett tennünk. Olyanokra gondolok, mint a megyei gyógyszertári központ vizsgálata volt. Vizsgáltuk a NYÍRTOURIST működését, a belső ellenőrzés helyzetét, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés helyzetét, ezt például a megyei apparátus közreműködésével tekintettük át, de több vizsgálatunkba külső szakértőket is bevontunk. Meg kell néznünk a költségvetést, és minden esetben a módosítást is véleményeznünk kell. » A legutóbbi közgyűlésen jelentős helyet kapott a megyei önkormányzat betételhelyezése a tönkrement gá- vavencsellői takarékszövetkezetnél... — Megállapításaink nagy része megjelent már a Kelet- Magyarországban. Az akkori közgyűlésen is azt mondtam, amit most: mi nem tudunk abban véleményt alkotni, hogy a pénz elhelyezésében valakinek anyagi érdekeltsége volna, nem is vélelmezhetjük, nincs is hozzá jogosítványunk. A betét elhelyezése az önkormányzati törvénynek megfelelően történt, arról nem tehet a megyei önkormányzat, hogy közben a takarékszövetkezet csődbe jutott. » Hogyan értékelné a bizottság kétéves működését? — Sokrétű volt és rendszeres. Elég gyakran ülésezünk, ahogy a feladatok diktálják. Ami számomra megnyugtató: két év után is a bizottság tagjai — a nem képviselő-testületi tagokat is ideértem — rendszeresen részt vesznek üléseinken. Előfordul, hogy valaki nem tud eljönni, kimenti magát, de véleményét szóDan, írásban vagy telefonon akkor is eljuttatja hozzánk. » Vannak-e olyan témák, amelyeket szeretnének áttekinteni, de nincs rá idő? — Igen. Jó volna megismerni például a megyei közgyűlés vezetői — az elnök, az alelnök — által végzett, a munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát. Ez egy következő időszak feladata lehet. Miként az is: hogyan oldja meg saját belső ellenőrzését a megyei közgyűlés hivatala, s haté- kony-e a külső intézmények ellenőrzése. Én személyesen nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a mechanizmus jól működik. » Tud-e segíteni a bizottság a pénzügyi gondoK enyhítésében? — Nagyon sok helyen elsősorban a pénzügyi gondok akadályozzák az intézmények- működését, működtetését, ezt mi gyakran és visszatérően látjuk. Nem véletlen az, hogy a költségvetés-tervezetek vitája sokkal hosszabb ideig tart, mint más témáké, hiszen az igények sokkal nagyobbak, mint a lehetőségek. Ehhez viszont a normatív támogatás, illetve a privatizációból származó bevétel csak részben nyújtanak fedezetet. Pénzt nem tudunk adni, de az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázatok elkészítésében részt vettünk, és az elnyert pénz elosztásánál is kikérte a megyei vezetés a véleményünket. Részesei voltunk a nagy megyei rendezvények támogatásához odaítélt pénzek elosztásának, a javaslatok kidolgozásának. » Elfogadja-e a bizottság javaslatait a testület? — Általában igen. Volt rá példa, hogy az elnöki javaslatA bizottság tagja Fodor János elnök, Bírta Sándor, Nagy Sándor, Révész László, Cserepes Sándor, Kabdos József közgyűlési tagok, Deme Géza, a Kereskedelmi és Hitelbank igazgatója, Kótís Ivtöhály, a kisvárdaí Kereskedelmi Bank igazgatója és Vajda Sándor a nyírbátori OTP- fkók vezetője, te . ■ ■ ' ' •••'. J‘ ■: tál a bizottság nem értett egyet, s a közgyűlés a mi álláspontunkat támogatta. Egyébként az a tapasztalat, hogy ha jól előkészített a javaslat, akkor azt a közgyűlés elfogadja. Legutóbb például a magasabb osztályba jutott sportegyesüietek támogatásának ügye került a testület elé, ami nem volt előkészítve, mi is csak a szünetben tárgyaltunk róla. A testület nem fogadta el. » Nem okoz önöknek gondot, hogy a megyei közgyűlésnek még annyi hatalma sincs, mint a legkisebb település önkormányzatának? — Mi — és azt hiszem a többi bizottság nevében is elmondhatom — nagyon komolyan vesszük ezt a munkát. Látszik ez abból is, hogy az ülésekről alig akad hiányzó. Az biztos, zavar bennünket, hogy a közgyűlésnek túl nagy kompetenciája nincs a megye ön- kormányzataira. Ez nem lenne baj, mert a helyi önkormányzatok önállóan dolgozhatnak, ezt törvény biztosítja. Hiányzik azonban a megye közbeiktatott szerepe, a középszint. Most az önkormányzatok közvetlenül a minisztériumokkal, a főhatóságokkal vannak kapcsolatban, Még szerencse, hogy megnyílt az ÁFI kihelyezett fiókja, mert lehetetlen helyzet volt, hogy most az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos minden kérdés tisztázására Pestre kellett utazni. » A bizottság szakmai feladatokat lát el. Segít-e ez a tagoknak otthoni munkájában? — Egyfajta rátekintést ad a bizottság valamennyi tagjának a mégyei intézmények működésének megismerése kapcsán, így az ott szerzett ismereteket, tapasztalatokat jpl tudjuk hasznosítani. Például a középfokú intézmények, a kórház, a gyermekvédő intézet átvilágítása jó szempontokat adott arra, hogy otthon hasznosítsuk az észrevételeket, a megállapításokat, és főként a hogyant. Hasznosítani lehet például a költségvetési vita során, vagy az intézmények vizsgálódásakor szerzett tapasztalatokat, és ennek a bizottsági tagokat adó önkormányzatok látják hasznát. Igény szerint A térség gazdasági igényeinek megfelelően a tisza- berceli Bessenyei György Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola azt kérte a megyei önkormányzattól, hogy a következő tanévtől járuljon hozzá a szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint a zöldségtermesztő szakmák összevonásához, s ezután általános kertész szakmaként indíthassa a képzést. Az indokok között első helyen az állt, hogy a két szakma tanterve minimális eltéréssel megegyezik, ugyanakkor a jelenlegi képzési rendszerben a tanulók csak az egyik szakmáról kapnak bizonyítványt. A változtatás több esélyt ad majd az elhelyezkedésre, ha a megyei önkormányzat legközelebbi ülésén a kérést jóváhagyja. Foglalkoztatás Most jön a hetedik Közhely ma már, hogy az általános iskolából kikerült fiatalok jelentős része sem továbbtanulni, sem munkába állni nem tud, különösen érvényes ej: az állami nevelt fiatalok esetében. Ezért határozott úgy a megyei közgyűlés 1991 decemberében, hogy legyen ezután a Tiszadobi Gyermekváros és Szakmunkásképző iskola egyik kiemelkedő feladata a szakmunkás- képzésből kimaradt ifjúsági korú fiatalok foglalkoztatásának, illetve speciális képzésének megszervezése. Az intézmény vezetése és nevelőtestülete kidolgozta azt a programot, amely a várható igények szerint alakítja a képzési struktúrát. Ez egyrészt az eddiginél negyvennel több tanulólétszámot jelent, másrészt a szakmunkásképzésben bőrdíszművesek, ács-állványozók, bádogosok és asztalosok képzését, a speciális szakiskolában pedig kísérleti jelleggel bevezeti a háziasszonykép- zést, palántanevelő-zöldség- termelő munkakörre, gyümölcstermelő munkakörre, bőripari programra (táskakészítő) és kisállattenyésztő munkakörre képez fiatalokat. Természetesen ehhez is a megyei közgyűlés jóváhagyó határozata szükséges. Nem a szurkolók vágyát fejezi ki ez a cím a hatodik gól írtán, arról van szó, hogy az 1991. évi XX. törvény alapján a komplex idegenforgalmi feladatok összehangolását a megyei önkormányzat feladatává tette, ezért látszik szükségesnek, hogy az önkormányzat a hat meglévő bizottsága mellé egy hetediket, egy idegenforgalmi bizottságot is hozzon létre. Ennek a bizottságnak az idegenforgalom területi érdekeit kell majd összehangolni az országos érdekekkel, gondoskodni az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról,' Véleményt nyílvánítani a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, öszszehangolni az idegenforgalmi fejlesztéseket, elemezni az idegenforgalom alakulását, dönteni idegenforgalmi feladatok támogatásáról, költségvetési keretek elosztásáról, elsősorban pályázatok kiírása útján. Hosszú lenne felsorolni azokat a tennivalókat, amelyek az új bizottságra várnak, ennek ellenére olyan döntést is hozhat a megyei önkormányzat, hogy nem alakít újabb bizottságot, hanem a mostani kommunális és területfejlesztési bizottság létszámát növeli meg és e bizottság feladatává teszi az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok elvégzését. Az oldalt összeállította: Balogh József Vállalni a felelősséget Ismét napirendre került egy személyi kérdés a megyei közgyűlés augusztus 19-ei rendkívüli ülésén, amelyen másodszori nekifutásra sem sikerült érdemi döntést hozni. A de- mecseri gimnázium igazgatói posztjának betöltése maradt el, vagyis Demecserben úgy kezdődik meg néhány nap múlva a tanév, hogy nem lesz igazgató, még csak megbízott igazgató sem, mert ő sem kapta meg a megbízáshoz szükséges szavazatot. A legutóbbi rendes közgyűlésen az igazgatói székre pályázók egyike sem szerezte meg a minősített többséget a kinevezéshez, így az a döntés született, hogy megbeszélik a helyettessel, s ha vállalja, egy évre, az újabb pályázat meghirdetéséig, illetve annak elbírálásáig ő vezeti az intézményt. így tűzték a témát a rendkívüli közgyűlés napirendjére. Mielőtt a szavazás megtörtént volna, az elnök bejelentette: a demecseri önkormányzat jegyzője kéréssel fordult a megyei közgyűléshez, hogy a helyi képviselő-testület akarata alapján a volt igazgató kaphassa meg a megbízást, az intézmény eddigi eredményei alapján ő alkalmas az intézmény vezetésére, s rá voksolt a tantestület nagyobbik része is. A megyei közgyűlés nem méltányolta a demecseri ön- kormányzat kérését, s egy-két felszólaló hanghordozásából arra is következtetni lehetett, hogy korántsem csak egy iskola sorsáról van itt szó, sokkal inkább a Demecserben meglévő áldatlan állapotokról, amelyeknek csupán egyik színtere a gimnázium. Aki nem ismeri, milyen csatározások helyévé vált a rétközi nagyközség az elmúlt közel két esztendőben, az azt is hiheti, hogy a megyei önkormányzat dacol a helyivel, hiszen az ottaniak akaratát nem engedi itt érvényre jutni. Pedig nem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy a megyei önkormányzat nem akarja átvállalni annak az ódiumát, amit a Demecserben létező hatalmi harcok felszínre hoztak. Tény, hogy a döntés halogatása sem lehet megoldás. Most a tanév elkezdődik, igazgató pedig nincs. A helyi hatalmi villongások következtében a megyei és a demecseri testület közé emelkedett vita lehetséges, hogy az oktatás rovására megy, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy növeli a tantestület megosztottságát. Ezért kellene nagyobb határozottságot mutatni a gimnázium gazdájának, mert az intézményért ők vállalják a felelősséget. Pályázati felhívás A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Közgyűlés szociális és egészségügyi bizottság az alábbi témákban pályázatot hirdet. Témák: 1. A mentálhigiénés ellátás és programok feltételeinek (tárgyi, személyi stb.) megteremtése és javítása az intézményi és ezen kívül eső szférában (egyesületek stb.). 2. Az egészségügyben és a szociális ellátás területén végzett tudományos tevékenység, tudományos ülések és konferenciák, valamint egyéb tudományos rendezvények, tanulmányutak, speciális továbbképzések, kiadványok támogatása 3. Az egészségügy és a szociális ellátás speciális területein tevékenykedő társadalmi szervezetek, egyesületek programjainak támogatása. 4. Elsősorban az ifjúság körében végzett megelőző, felvilágosító munka, konkrét megelőző programok, az egészséges életmódra nevelés, az egészségkultúra fejlesztését szolgáló új kezdeményezések, programok, tevékenységek támogatása. Összesen 1 millió Ft kerül felosztásra a bizottság döntése alapján. A pályázaton részt vehetnek: — intézmények, (állami, ön- kormányzati, egyházi stb.), — egyesületek, — társszervezetek (társadat mi szervezetek), — tudományos testületek és egyesületek. Kérjük, hogy társadalmi és egyéb szervezetek és egyesületek csak konkrét programokkal pályázzanak. Sportcélú programokat a bizottság nem támogat. Iskolák, illetve oktatási intézmények — az egészség- nevelés és a prevenció területén — konkrét, új, vagy a megyében újnak számító programokkal pályázzanak. A pályázandó célhoz saját anyagi erőt is biztosítani tudók előnyben részesülnek. A pályázatok beadásának határideje: 1992. szeptember 15. A pályázatokat a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal intézmény- fenntartó osztály címére kérjük küldeni. Ha gond elkölteni,.. A legutóbb: megyei közgyűlésen történt kezdeményezés alapján felhívással fordulok a települési önkormányzatokhoz, i rogy a területfejlesztési alapból elnyert támogatások felhas. válását .saját hatáskörben vizsgálják felül. A kezdeményezést megerősítve szükség van arra, hogy azok a felépülési önkormányzatok, amelyek a gáz és egyéb infrastrukturális rerület- fejlesztópí célokra elnyert támogatásokat 1992-ben nem tudják felhasználni, legkésőbb szeptember első napjaiban jelezzék azt az ÁFI-hoz, hogy a szerződést módosíthassák. Amennyiben az akadályközlés elmarad, és az ÁFI-val kötött szerződést nem korrigálják, úgy a támogatást elvonhatják, de akadályozzák azokat a települési önkormányzatokat is, amelyeknél a fejlesztési célok pénzhiány miatt nem valósulhatnak meg 1992-ben Azon települési önkormányzatoknak, amelyeknek az 1992. évre ütemezett támogatási összeg felhasználásával gondjai vannak, szíveskedjenek közvetlenül az ÁFI-val a szükséges egyeztetést és szerződésmódosítást elvégezni. SWsdgyesi József a megyei közgyűlés elnöke
