Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

1992. augusztus 24., hétfő Kelet-Magyarország 3 Szövetkezzenek feldolgozásra is Piaci verseny a fogyasztókért Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Ta­pasztalatcserére érkezett pár napal ezelőtt Nyíregyházára dr. Szőke Károly, a Földmű­velésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Érdek­lődött a Szabolcs Húsipari Vállalat átalakulásáról, me­zőgazdasági témákban is tá­jékozódott. Látogatása végén beszélgettünk vele időszerű témákról. — A termelőket és a fo­gyasztókat egyaránt érdekli: mi lesz a húsipari vállalat­tal. Mit tapasztalt, milyen irányba halad az átalakulás? — Azzal kezdeném, hogy kinevezésem óta többször jártam ebben a megyében, így korábbi ismeretekkel is rendelkezem. Elmondhatom, hogy a vállalat csődbe jutá­sa már elkerülhetetlen volt. A régi struktúra idejét múl­ta. A cél az volt, hogy 1200 dolgozónak fizetést biztosít­sunk. Az átalakulás jó irányban indult el. Ügy tű­nik, a régihez képest sokkal kisebb létszámánál ugyanaz a munka, ugyanaz a cél el­végezhető, illetve elérhető. A feldolgozóüzemben a leg­utóbbi létszámot átvette egy budapesti kft. Pár nap alatt felfutott a termelés, a dol­gozók hérét tíz százalékkal emelték, ezzel is megte- remtevé az érdekeltséget. Piaca van a kft.-nek, így újabb 20—30 új dolgozó fel­vételére is lehetőség nyílik. A kft. vezetői már csak Fejlesztés Nyíregyháza (KM — T. K.) — Kanada—Magyarország Városfejlesztési és Környe­zetvédelmi Csereprogramot hirdet a Kanadai Urbanisz­tikai Intézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság. A külföldi intézetet a Ka­nadai Szövetségi Kormány Külügyminisztériuma is tá­mogatja abban, hogy a kör­nyezetvédelem és a város- fejlesztés terén minél több, konkrét anyagi hasznot is hozó kezdeményezést való­sítsunk meg a két ország­ban. A csereprogram 1992. szeptember 28—október 2. között budapesti konfe­renciával veszi kezdetét. A konferencián az önkor­mányzati döntési struktú­rákról és a felelősségről, a területfelhasználás, fejlesz­tés, tervezés, környezetvéde­lem témából, az informatika, információs rendszerek és az ingatlan-nyilvántartás köré­ből tartanak a legjobb ka­nadai szakemberek előadá­sokat. azért is jó kapcsolatot fog­nak kialakítani a termelők­kel, hogy elegendő és jó mi­nőségű alapanyaguk legyen. A fogyasztók pedig azért is örülhetnek az új szervezet­nek, mert ez a kisebb költ­ségei miatt több olcsóbb árut tud kínálni, s a válasz­tékbővítésről is gondoskodik. Aki a Szabolcs Húsipari Vállalat további átalakulá­sába, illetve fejlesztésébe befektet, az jó helyre teszi a .pénzét. A vállalat jó irányba alakul át, és ki fog kerülni a válságból. Kedvező hitel — A minisztériumban van-e válságstáb, vagy ah­hoz hasonló? — Válságból való kijutást közvetlenül nem menedzse­lünk. Nem is feladatunk. Pénzintézeti főosztályunk azonban intéz bizonyos fi­nanciális ügyöket. Fő célja azonban a szövetkezetek talpraállítása és a privatizá­ció segítése. Hangsúlyozom, hogy az életképes, reményt- keltő szövetkezetek talpra állítását támogatja a főosz­tály, és nem a csődbe jutott nagy vállalatokat, nagy ál­lami gazdaságokat. Ez év márciusától rendelkezésre áll töhb bankban az úgy­nevezett reorganizációs hi­tel. Tudtommal a mai napig Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből egyetlen szövetkezet sem igényelt ebből a hitel­ből, pedig ez igen kedvező a hitelt felvevők szempontjá­ból. Emiatt joggal kritizál­Tárca hatjuk a szövetkezeti veze­tőket. A hitelből mint a nö­vénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés és a feldolgo­zás fejleszthető. Egészséges versenyszellem — Több kisebb konkuren­se van a húsipari vállalat­nak, illetve a kft.-nek, Apa- gyon olasz közreműködéssel nagy húsfeldolgozót akarnak létrehozni. Mi erről a véle­ménye? — A konkurencia, az egészséges versenyszellem szükséges. Ám előre nem le­het megjósolni, hogy a ver­senyt majd az apagyi üzem fogja megnyerni. A húsipari vállalat, illetve a kft. fel­dolgozó kapacitása bővíthe­tő, itt jó a szakembergárda, elég jók a technikai feltéte­lek. A megye ellátását (és a szomszédos megyékét is) a jelenlegi húsüzemeik biztosí­tani tudják. Nem ismerem az plaszok távlati céljait. Nem tudom, hogy a környé­ken találna(k-e majd elég ál­latot, illetve alapanyagot. Vigyázni az arányokra — Annál is inkább jogos a kérdés, mivel csökkent az állattenyésztési kedv. A mi­nisztérium hoz-e intézkedé­E lhagytuk már Husztot, valahol Fakóbükk meg Felsöveresmart kör­nyékén jártunk, mikor meg­láttuk az asszonyokat. Az út­ra boruló hegyek árnyéká­ban ültek, vödrökkel körül­bástyázva magukat. Szedret árultak. De nem ám az Alföldről is­mert lágy, aprószemű ham­vaskék szedret, hanem igazi hegyi gyümölcsöt. Valóságos fává nőnek azok a vad bok­rok a kopár domboldalokon, s akkorák a tüskéik, hogy nyugodtan lehetne szalon­nasütő nyársként használ­ni őket. Ennek megfelelően a termése is. Mint egy-egy rigótojás. A színe bordós-fe- kete, húsa kemény, az íze kellemesen fanyar... csak egyetlen baja van, rengeteg a magja. Ám kiváló szomjoltó. Igazi, augusztusi kániku­la volt, már az aszfalt is ol- vadozott a napon, megörül­tünk a szedret áruló asszo­nyoknak. Nyomban meg­alkudtunk két, púpos vödör­re, hatszáz kupont, vagyis kétszáz forintot fizettünk ér­tük. Igen ám, de nem adták Nézó'jpont) Á kultúráért Dankó Mihály a vödröt. Mert hogy ott az is hiánycikk! Hová az ördög­be tegyünk húsz kiló gyü­mölcsöt ... ? Még korábban vettünk egy hordónyi karoskaskát, ki­pakoltunk hát belőle, s át- öntöttük a szedret. A határon álltunk vagy három órát, a gyümölcs las­san illatozni kezdett. S meg­jelent néhány muslica. Mire ránk került a sor, már való­ságos felhő vette körül az autót. Szegény határőrök, vámosok csak néztek, kik ezek az őrültek. Akik, ahe­lyett, hogy rezet, vagy bicik­lit hoznának, összelottyant szederrel próbálkoznak. Persze, nem akadékoskod­tak, alig várták, hogy eltűn­jünk a cefrerakománnyal. A neheze még csak ezután következett. El kellett dön­seket a tenyésztési kedv nö­velése érdekében? — Esetleg közvetve. Szep­temberben kerül a parla­ment elé a terméktanácsok létrehozása. Kedvező döntés, esetén még idén megalakul­hat többek közt a sertéste­nyésztők terméktanácsa. A minisztérium a tanácsokkal kö~zösen befolyásolni tudja majd a mennyiséget és mi­nőséget is. Én személy sze­rint termelőpárti vagyok. Magam is azt szeretném, ha a termelők is megtalálnák a számításaikat. Ám felhívom a figyelmet arra, hogy ebben a megyében is szövetkezze­nek feldolgozásra, ne csak termelésre. Kisebb feldolgo zóüzemeket jól működtet nek Nyugaton a termelői csoportok. A takarmányo zásnak és a termelésnek arányban kell lennie. Irreá lis lenne a tenyésztési kedv minden áron való felsrófo- lása. Főleg a megyében megtermelt . takarmányra kell alapozni. A messziről ideszállított takarmány, táp csökkentené a termelők be­vételét is. A hústermelésnek arányban kell lenni a feldol­gozó kapacitással és a fo­gyasztói igényekkel is. A munkanélküliséget, a foglal­koztatási gondokat első sor­ban nem háztáji állatte­nyésztéssel kell megoldani. Végezetül a megyei kister­melőit, szövetkezeteit na­gyobb kreativitásra, nagyobb kezdeményezőkészségre buz­dítom. teni, mihez kezdjük vele. Csináljunk belőle szörpöt! Jó lesz az ínséges téli hóna­pokban. Az ötvenfokos jósa- városi melegben hozzálát­tunk hát passzírozni a gyü­mölcshegyet. Beesteledett már, mire végeztünk, s te­le lett egy nagy, tízliteres kanna. Ahhoz már nem volt erőnk, hogy üvegekbe ki- porciózzuk, kitettük hát az erkélyre a kannát. Majd reg­gel befejezzük ... Éjjel erős, átható szagra, s furcsa kotyogásra ébred­tem. Az erkély felől jött a hang, álmosan kibotorkál­tam, az égvilágon semmit sem láttam. Reggel nyolc óra tájban éles sikításra ébredtem. A lányok áltak kint az erké­lyen, s rémülten tárgyalták, kit ölhettek meg itt az éjsza­ka. Mert a padló csurom vér .,. ! D ehogy volt az vér. Csak forrni kezdett a szeder, s két nap múlva oly tiszta, oly erős bor lett belő­le, hogy lepipálta a legjobb veresborokat iS. Az; én leg­nagyobb örömömre. Á kultúra mindenkié! — hirdette fennen az elmúlt időszak rendszere. S ehhez igye­kezett a tárgyi feltételeket is megteremteni. De vál­tozott a világ, s benne az ember. A rendszerrel a kul­túraközvetítés formái is összeomlottak. A művelő­dési házak üresen konga­nak, vagy kocsma, netán rongyosbutik lett belőlük. Tisztelet a kivételnek, an­nak a néhány kultúra­szentélynek, amelyek utol­só erőfeszítésként is igye­keznek hivatásuknak ele­get tenni. ; A nyolcvanas évek elején — érezve a tehetetlenséget és a veszélyt — az akkori népművelők különböző próbálkozásokat tettek, hogy visszatérjenek a régi, a bevált hagyományokhoz, s minél szélesebb rétege­ket vonjanak be a közmű­velődés alakításába. Már akkor szembetűnt, kívül­ről nem lehet kitalálni sen­kinek sem az igényeit. A felülről irányítás — és most nem kimondottan a poli­tikai behatású kultúrára gondolok —, ideje lejárt. De talán nem is volt igazán közel ez a magyar ember­hez. A néhány közösség — kí­sérleteivel — a iövőt jelen­tő utat szerette volna kita­posni. így jöhettek létre a „Legyen házigazda!” ak­ciók, vagy a közművelődé­si baráti körök, egyesüle­tek. S hogy mindez még­sem lett általános, köszön­hető a „szakmában” dol­gozók fáradságosnak, s an­nak, hogy az embereknek manapság magukra jut a legkevesebb idejük. Akkor úgy mondták: a „társadal­masítás” a cél, ma mindezt úgy módosítanám: „embe­resítés”. Jó lenne elérni, hogy a falu, a város lakói csak akkor éreznék jól ma­gukat, fia megtanulnának újra együtt lenni, a saját maguk kialakította prog­ramokba bekepcsolódni. Van is rá példa. Deroe- cserben,' a faluért tenni akarók létrehozták a köz­művelődési egyesületet. A vezető elmondta, hogyan valósult meg községükben, a spontán szerveződött kö­zösség irányításával, a „házon kívüli népműve­lés”. Van újságjuk, elő­adóesteket rendeznek, kis­csoportokat szerveznek. S mindezt ingyen, a saját ma­guk és a település szellemi jobbylására. Vakolat helyett SZEKERES TIBOR FELVÉTELE KOMMENTÁR Kerékkötők Kováta Dénes H ónapok óta dúl a há­ború ,a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Tiszaderzsen, ahol ketté­szakadt a képviselő-testü­let, áprilistól nem tudnak döntéseket hozni, emiatt jogilag, s gyakorlatilag törvényes irányítás nélkül maradt a település. A pol­gármester — törvényelle­nesen — népszavazást írt ki, hogy a lakosság olyan államigazgatási jogkörök­kel ruházza őt fel, mely a testületet illeti meg. A sza­vazópolgárok 29 százaléka eleget tett kérésének, de mivel mindez jogellenesen történt, a helyzet változat­lan. A megoldás kulcsa a parlament, majd a válasz­tók kezében lesz, először a T. Háznak kell kiírni a vá­lasztásokat. Furcsa helyzet, s ha nem is ilyen, de hasonlót megyénk néhány településén is átél­tünk, ahol a viszályok kö­vetkezményeként ismételt polgármester-választást kellett tartani, Demecser- ben és Nyírtasson egyéb­ként ugyanaz maradt az első számú vezető.m . A tiszaderzsi példa azon­ban intő jelként kell szol­gáljon valamennyi önkor­mányzat számára, hisz a viszálykodás a települések, s az ott élők helyzetéi ront­ja, esélyeit csökkenti, mondjuk abban az esetben, ha valamely fontos kérdés­ben egyéni vagy csoportsé­relmek (érdekek) miatt nem születik döntés'. Már­pedig több mint valószínű — bár vélhetően mindkét tábor a közérdekre hi­vatkozik — ilyen esetekben ez számit a legkevésbé egyes bajkeverők szemé­ben. S az ügyet a helybe­liek nem tudják megoldani, mert a képviselőket nem lehet visszahívni, mandátu­muk lejártáig (vagy önkén­tes lemondásukig) biztosan ülnek székükben. És bizony arra kényszeríteni az al­kalmatlant, hogy mondjon le, szinte lehetetlen. Leg­alábbis demokratikus esz­közökkel ... Pedig nem ártana, ha a kerékkötők leválthatók len­nének. Ezt a tiszaderzsi példa is élesen bizonyítja. A malom­nak... A Túrnak minden év­szakban, de különösen nyáron, nagy a vonz­ereje. Sokan megállnak a vízimalomnál, rákö­nyökölnek a korlátra és nézik a lassan höm­pölygő vizet. A látoga­tók megtelnek békével, nyugalommal. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE HÁTTÉR M

Next

/
Thumbnails
Contents