Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
1992. augusztus 24., hétfő Kelet-Magyarország 3 Szövetkezzenek feldolgozásra is Piaci verseny a fogyasztókért Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Tapasztalatcserére érkezett pár napal ezelőtt Nyíregyházára dr. Szőke Károly, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Érdeklődött a Szabolcs Húsipari Vállalat átalakulásáról, mezőgazdasági témákban is tájékozódott. Látogatása végén beszélgettünk vele időszerű témákról. — A termelőket és a fogyasztókat egyaránt érdekli: mi lesz a húsipari vállalattal. Mit tapasztalt, milyen irányba halad az átalakulás? — Azzal kezdeném, hogy kinevezésem óta többször jártam ebben a megyében, így korábbi ismeretekkel is rendelkezem. Elmondhatom, hogy a vállalat csődbe jutása már elkerülhetetlen volt. A régi struktúra idejét múlta. A cél az volt, hogy 1200 dolgozónak fizetést biztosítsunk. Az átalakulás jó irányban indult el. Ügy tűnik, a régihez képest sokkal kisebb létszámánál ugyanaz a munka, ugyanaz a cél elvégezhető, illetve elérhető. A feldolgozóüzemben a legutóbbi létszámot átvette egy budapesti kft. Pár nap alatt felfutott a termelés, a dolgozók hérét tíz százalékkal emelték, ezzel is megte- remtevé az érdekeltséget. Piaca van a kft.-nek, így újabb 20—30 új dolgozó felvételére is lehetőség nyílik. A kft. vezetői már csak Fejlesztés Nyíregyháza (KM — T. K.) — Kanada—Magyarország Városfejlesztési és Környezetvédelmi Csereprogramot hirdet a Kanadai Urbanisztikai Intézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság. A külföldi intézetet a Kanadai Szövetségi Kormány Külügyminisztériuma is támogatja abban, hogy a környezetvédelem és a város- fejlesztés terén minél több, konkrét anyagi hasznot is hozó kezdeményezést valósítsunk meg a két országban. A csereprogram 1992. szeptember 28—október 2. között budapesti konferenciával veszi kezdetét. A konferencián az önkormányzati döntési struktúrákról és a felelősségről, a területfelhasználás, fejlesztés, tervezés, környezetvédelem témából, az informatika, információs rendszerek és az ingatlan-nyilvántartás köréből tartanak a legjobb kanadai szakemberek előadásokat. azért is jó kapcsolatot fognak kialakítani a termelőkkel, hogy elegendő és jó minőségű alapanyaguk legyen. A fogyasztók pedig azért is örülhetnek az új szervezetnek, mert ez a kisebb költségei miatt több olcsóbb árut tud kínálni, s a választékbővítésről is gondoskodik. Aki a Szabolcs Húsipari Vállalat további átalakulásába, illetve fejlesztésébe befektet, az jó helyre teszi a .pénzét. A vállalat jó irányba alakul át, és ki fog kerülni a válságból. Kedvező hitel — A minisztériumban van-e válságstáb, vagy ahhoz hasonló? — Válságból való kijutást közvetlenül nem menedzselünk. Nem is feladatunk. Pénzintézeti főosztályunk azonban intéz bizonyos financiális ügyöket. Fő célja azonban a szövetkezetek talpraállítása és a privatizáció segítése. Hangsúlyozom, hogy az életképes, reményt- keltő szövetkezetek talpra állítását támogatja a főosztály, és nem a csődbe jutott nagy vállalatokat, nagy állami gazdaságokat. Ez év márciusától rendelkezésre áll töhb bankban az úgynevezett reorganizációs hitel. Tudtommal a mai napig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből egyetlen szövetkezet sem igényelt ebből a hitelből, pedig ez igen kedvező a hitelt felvevők szempontjából. Emiatt joggal kritizálTárca hatjuk a szövetkezeti vezetőket. A hitelből mint a növénytermesztés, mind az állattenyésztés és a feldolgozás fejleszthető. Egészséges versenyszellem — Több kisebb konkurense van a húsipari vállalatnak, illetve a kft.-nek, Apa- gyon olasz közreműködéssel nagy húsfeldolgozót akarnak létrehozni. Mi erről a véleménye? — A konkurencia, az egészséges versenyszellem szükséges. Ám előre nem lehet megjósolni, hogy a versenyt majd az apagyi üzem fogja megnyerni. A húsipari vállalat, illetve a kft. feldolgozó kapacitása bővíthető, itt jó a szakembergárda, elég jók a technikai feltételek. A megye ellátását (és a szomszédos megyékét is) a jelenlegi húsüzemeik biztosítani tudják. Nem ismerem az plaszok távlati céljait. Nem tudom, hogy a környéken találna(k-e majd elég állatot, illetve alapanyagot. Vigyázni az arányokra — Annál is inkább jogos a kérdés, mivel csökkent az állattenyésztési kedv. A minisztérium hoz-e intézkedéE lhagytuk már Husztot, valahol Fakóbükk meg Felsöveresmart környékén jártunk, mikor megláttuk az asszonyokat. Az útra boruló hegyek árnyékában ültek, vödrökkel körülbástyázva magukat. Szedret árultak. De nem ám az Alföldről ismert lágy, aprószemű hamvaskék szedret, hanem igazi hegyi gyümölcsöt. Valóságos fává nőnek azok a vad bokrok a kopár domboldalokon, s akkorák a tüskéik, hogy nyugodtan lehetne szalonnasütő nyársként használni őket. Ennek megfelelően a termése is. Mint egy-egy rigótojás. A színe bordós-fe- kete, húsa kemény, az íze kellemesen fanyar... csak egyetlen baja van, rengeteg a magja. Ám kiváló szomjoltó. Igazi, augusztusi kánikula volt, már az aszfalt is ol- vadozott a napon, megörültünk a szedret áruló asszonyoknak. Nyomban megalkudtunk két, púpos vödörre, hatszáz kupont, vagyis kétszáz forintot fizettünk értük. Igen ám, de nem adták Nézó'jpont) Á kultúráért Dankó Mihály a vödröt. Mert hogy ott az is hiánycikk! Hová az ördögbe tegyünk húsz kiló gyümölcsöt ... ? Még korábban vettünk egy hordónyi karoskaskát, kipakoltunk hát belőle, s át- öntöttük a szedret. A határon álltunk vagy három órát, a gyümölcs lassan illatozni kezdett. S megjelent néhány muslica. Mire ránk került a sor, már valóságos felhő vette körül az autót. Szegény határőrök, vámosok csak néztek, kik ezek az őrültek. Akik, ahelyett, hogy rezet, vagy biciklit hoznának, összelottyant szederrel próbálkoznak. Persze, nem akadékoskodtak, alig várták, hogy eltűnjünk a cefrerakománnyal. A neheze még csak ezután következett. El kellett dönseket a tenyésztési kedv növelése érdekében? — Esetleg közvetve. Szeptemberben kerül a parlament elé a terméktanácsok létrehozása. Kedvező döntés, esetén még idén megalakulhat többek közt a sertéstenyésztők terméktanácsa. A minisztérium a tanácsokkal kö~zösen befolyásolni tudja majd a mennyiséget és minőséget is. Én személy szerint termelőpárti vagyok. Magam is azt szeretném, ha a termelők is megtalálnák a számításaikat. Ám felhívom a figyelmet arra, hogy ebben a megyében is szövetkezzenek feldolgozásra, ne csak termelésre. Kisebb feldolgo zóüzemeket jól működtet nek Nyugaton a termelői csoportok. A takarmányo zásnak és a termelésnek arányban kell lennie. Irreá lis lenne a tenyésztési kedv minden áron való felsrófo- lása. Főleg a megyében megtermelt . takarmányra kell alapozni. A messziről ideszállított takarmány, táp csökkentené a termelők bevételét is. A hústermelésnek arányban kell lenni a feldolgozó kapacitással és a fogyasztói igényekkel is. A munkanélküliséget, a foglalkoztatási gondokat első sorban nem háztáji állattenyésztéssel kell megoldani. Végezetül a megyei kistermelőit, szövetkezeteit nagyobb kreativitásra, nagyobb kezdeményezőkészségre buzdítom. teni, mihez kezdjük vele. Csináljunk belőle szörpöt! Jó lesz az ínséges téli hónapokban. Az ötvenfokos jósa- városi melegben hozzáláttunk hát passzírozni a gyümölcshegyet. Beesteledett már, mire végeztünk, s tele lett egy nagy, tízliteres kanna. Ahhoz már nem volt erőnk, hogy üvegekbe ki- porciózzuk, kitettük hát az erkélyre a kannát. Majd reggel befejezzük ... Éjjel erős, átható szagra, s furcsa kotyogásra ébredtem. Az erkély felől jött a hang, álmosan kibotorkáltam, az égvilágon semmit sem láttam. Reggel nyolc óra tájban éles sikításra ébredtem. A lányok áltak kint az erkélyen, s rémülten tárgyalták, kit ölhettek meg itt az éjszaka. Mert a padló csurom vér .,. ! D ehogy volt az vér. Csak forrni kezdett a szeder, s két nap múlva oly tiszta, oly erős bor lett belőle, hogy lepipálta a legjobb veresborokat iS. Az; én legnagyobb örömömre. Á kultúra mindenkié! — hirdette fennen az elmúlt időszak rendszere. S ehhez igyekezett a tárgyi feltételeket is megteremteni. De változott a világ, s benne az ember. A rendszerrel a kultúraközvetítés formái is összeomlottak. A művelődési házak üresen konganak, vagy kocsma, netán rongyosbutik lett belőlük. Tisztelet a kivételnek, annak a néhány kultúraszentélynek, amelyek utolsó erőfeszítésként is igyekeznek hivatásuknak eleget tenni. ; A nyolcvanas évek elején — érezve a tehetetlenséget és a veszélyt — az akkori népművelők különböző próbálkozásokat tettek, hogy visszatérjenek a régi, a bevált hagyományokhoz, s minél szélesebb rétegeket vonjanak be a közművelődés alakításába. Már akkor szembetűnt, kívülről nem lehet kitalálni senkinek sem az igényeit. A felülről irányítás — és most nem kimondottan a politikai behatású kultúrára gondolok —, ideje lejárt. De talán nem is volt igazán közel ez a magyar emberhez. A néhány közösség — kísérleteivel — a iövőt jelentő utat szerette volna kitaposni. így jöhettek létre a „Legyen házigazda!” akciók, vagy a közművelődési baráti körök, egyesületek. S hogy mindez mégsem lett általános, köszönhető a „szakmában” dolgozók fáradságosnak, s annak, hogy az embereknek manapság magukra jut a legkevesebb idejük. Akkor úgy mondták: a „társadalmasítás” a cél, ma mindezt úgy módosítanám: „emberesítés”. Jó lenne elérni, hogy a falu, a város lakói csak akkor éreznék jól magukat, fia megtanulnának újra együtt lenni, a saját maguk kialakította programokba bekepcsolódni. Van is rá példa. Deroe- cserben,' a faluért tenni akarók létrehozták a közművelődési egyesületet. A vezető elmondta, hogyan valósult meg községükben, a spontán szerveződött közösség irányításával, a „házon kívüli népművelés”. Van újságjuk, előadóesteket rendeznek, kiscsoportokat szerveznek. S mindezt ingyen, a saját maguk és a település szellemi jobbylására. Vakolat helyett SZEKERES TIBOR FELVÉTELE KOMMENTÁR Kerékkötők Kováta Dénes H ónapok óta dúl a háború ,a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Tiszaderzsen, ahol kettészakadt a képviselő-testület, áprilistól nem tudnak döntéseket hozni, emiatt jogilag, s gyakorlatilag törvényes irányítás nélkül maradt a település. A polgármester — törvényellenesen — népszavazást írt ki, hogy a lakosság olyan államigazgatási jogkörökkel ruházza őt fel, mely a testületet illeti meg. A szavazópolgárok 29 százaléka eleget tett kérésének, de mivel mindez jogellenesen történt, a helyzet változatlan. A megoldás kulcsa a parlament, majd a választók kezében lesz, először a T. Háznak kell kiírni a választásokat. Furcsa helyzet, s ha nem is ilyen, de hasonlót megyénk néhány településén is átéltünk, ahol a viszályok következményeként ismételt polgármester-választást kellett tartani, Demecser- ben és Nyírtasson egyébként ugyanaz maradt az első számú vezető.m . A tiszaderzsi példa azonban intő jelként kell szolgáljon valamennyi önkormányzat számára, hisz a viszálykodás a települések, s az ott élők helyzetéi rontja, esélyeit csökkenti, mondjuk abban az esetben, ha valamely fontos kérdésben egyéni vagy csoportsérelmek (érdekek) miatt nem születik döntés'. Márpedig több mint valószínű — bár vélhetően mindkét tábor a közérdekre hivatkozik — ilyen esetekben ez számit a legkevésbé egyes bajkeverők szemében. S az ügyet a helybeliek nem tudják megoldani, mert a képviselőket nem lehet visszahívni, mandátumuk lejártáig (vagy önkéntes lemondásukig) biztosan ülnek székükben. És bizony arra kényszeríteni az alkalmatlant, hogy mondjon le, szinte lehetetlen. Legalábbis demokratikus eszközökkel ... Pedig nem ártana, ha a kerékkötők leválthatók lennének. Ezt a tiszaderzsi példa is élesen bizonyítja. A malomnak... A Túrnak minden évszakban, de különösen nyáron, nagy a vonzereje. Sokan megállnak a vízimalomnál, rákönyökölnek a korlátra és nézik a lassan hömpölygő vizet. A látogatók megtelnek békével, nyugalommal. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE HÁTTÉR M
