Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

4 Kelet-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1992. augusztus 21., péntek Legyen az újrakezdés napja Antall József beszéde a központi ünnepségen Ünnepi ülés a megyeházán Budapest (MTI)' —. Szent István a rp^gyáfság számára a nemzeti, ’függétlepség és a keresztény Európához való tartozás jelképe — hangsú­lyozta Antall József az au­gusztus 20-i központi állami ünnepségen, amelyet állam- alapító királyunk budai vár­beli szobránál tartottak. Az ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormány több tagja, vala­mint a diplomáciai testüle­tek képviselői és számos köz­életi személyiség is. Kiemelte a kormányfő: Szent István nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megteremtése, és neki kö­szönhető, hogy az ország nem vált egyetlen birodalom vazallusává vagy hűbéresévé sem. Ez az önálló, szuverén Magyarország az, ami meg­határozta államalkotó, nem­zeti programunkat — tette Kereszténydemokrata na­pot tartottak a KDNP me­gyei szervezetei Szatmárcse- kén, ahol dr. Szilágyiné Császár Terézia alelnök mondott beszédet. A kultúr- házban és a Tisza-parton egész napos, majális jellegű program fogadta a nagyszá­mú közönséget. Az államalapító Szent István ünnepe alkalmából Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye ál­lami, társadalmi vezetői, országgyűlési képvise­lők részvételével ünnep­séget és fogadást rende­zett Debrecenben, a Me­gyeháza belső udvarán szerdán Virágh Pál cím­zetes államtitkár, a két megye köztársasági meg­bízottja. Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője mondott ünnepi megem­lékezést. Az alelnök többek közt ezt mondta: — Ezen a napon lerójuk hálánkat és fejet hajtunk or­szágalapító szent királyunk előtt. Évszázadokon át ellent­mondások közt élt ez az or­szág. Az első ellentmondás a kereszténység és a magyar­ság ellentéte volt. A másik ellentét volt, amely a rend és a szabadság között állt fenn. Mi, mai magyarok tör­ténelmi pillanatokat élünk át hazánkban és Európában. Ragaszkodnunk kell a több mint ezeréves értékeinkhez és' felelősen kell cseleked­nünk. Az egység, a tenniaka- rás nemcsak a keresztények kiváltsága kell, hogy legyen. Azt se feledjük: nagy bűnt követ el az, aki megfosztja népünket a reménytől és a kilátástalanságot kínálja. Ne­künk, kereszténydemokra­táknak ki kell mondanunk, hogy közmegegyezésre is szükség van a megújuló Ma­gyarországért folyó napi küz­hozzá Antall József, hangoz­tatva, hogy mindez nem je­lent nációnalizmust, soviniz­must,’ a.más népek feletti uralkodás vágyát, hiszen a magyarság ezeréves történel­me során sohasem a haza határain kívül kereste bol­dogulását. A kormányfő — felidézve a magyarok világtalálkozó­ján is kifejtett gondolatait — ismételten nemzeti tragédia­ként értékelte az országot kétharmadnyi területétől és lakosságának felétől meg­fosztó trianoni békeszerző­dést. Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy a magyarság ön­mérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Euró­pa követelményeit, és ezért szigorúan megtartja a hel­sinki és a párizsi megállapo­dásban foglaltakat a határok sérthe tétlenségéről. Elzz el egyidejűleg azonlban a ki­delem során. Ünnepeljük István királyt, ünnepeljük magyarságunkat, a jobb jö­vőbe vetett bizalommal és meg-megújuló akarattal. Szilágyi Dezső, a KDNP mátészalkai szervezetének elnöke sok hívet hozott az ünneplésre, amely délután kulturális programmal foly­tatódott. Erdélyből, Szilágy- pérről a vegyes kórus jött el, hogy műsort adjon. Nagysi­kere volt a nyíregyházi SLIP táncklubnak, a Nyír­teleki asszonykórusnak, a helyi fúvószenekarnak és a helyi cigányegyüttesnek. Nyírparasznyán emlékmű­vet avattak a két világhábo­rúban elesett hősök emléké­re. Itt dr. Fekete Zoltán, a köztársasági megbízott terü­leti hivatalának vezetője mondott ünnepi beszédet. Rövid emlékbeszédet mon­dott a helybeli idős Drabik István, aki megjárta a má­sodik világháború poklát. Olcsvaapátiban helyi ösz- szefogással emlékművet épí­tettek a második világhábo­sebbségeknek — így a hatá­ron túl élő magyar népcso­portoknak is — meg kell kapniuk az emberi, nemzeti­ségi jogokat. A Szent István-i örökséget méltatva a kormányfő vége­zetül azt hangsúlyozta, hogy a harc és az elnyomatás után most az építés idejét éljük. Beszédét zárva azt kérte a jelenlévőktől, hogy államala­pító királyunk ünnepe legyen az újrakezdés, egy új Ma­gyarország születésének a napja. Az erre az alkalomra el­készült új kápolna előtt tar­tott ökumenikus istentiszte­lettel kezdődött csütörtökön az államalapító tiszteletére rendezett nagyszabású ün­nepség az ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban. Emberek ezrei hallgatták az ünnepi szónok, Szabad György szavait. rúban elesettek emlékére, egy ravatalozót is létrehoz­tak. Mindkét létesítményt augusztus 20-án avatta fel a falu népe. Itt a magyarság történelmével és az új ke­nyérrel kapcsolatban ünnepi beszédet mondott Halász Csaba polgármester. Nyírmihálydiban látvá­nyos szabadtéri színpadot ácsoltak augusztus 20-ra. A Magyarok III. Világ- találkozója Csütörtökön „Találkozás magyar értelmiségiekkel” címmel rendezett kerekasz- tal-ibeszélgetésekkel, viták­kal folytatódott Budapesten a Magyarok III. Világkong­resszusa. A beszélgetések a jog, a kárpótlás, a gazda­ság, a népegészségügy, a nemzeti tudat, az iskolaügy és politikai témakörökben zajlottak. A küldöttek egy csoportja a Magyar Nemzeti Múze­umiba látogatott, hogy a vi­lágkongresszus képviseleté­ben tisztelegjen a magyar szent korona előtt. A Ma­gyarok III. világkongresz- szusának küldöttei ugyan­ezen a napon ellátogatták a Magyar Nemzeti Galériába, a Hadtörténeti Múzeumba és a Kiscelli Múzeumba is. Itt lépett fel többek közt a Balkányi táncegyüttes, szí­nes műsort adtak a nyírbá­tori zeneiskola diákjai is. A helyi iskola a jeles ünnepen vette fel Petőfi Sándor ne­vét. A nyírmihálydiáik egy új kézilabdapályát is avat­tak az ünnep tiszteletére. Megszépült — és mére­teiben jelentősen bővült — általános iskola várja a ne-, bulókat az új tanév kezde­tén Tunyogmatolcson. Au­gusztus 20-án ünnepélyesen felavatták az új, 12X24 mé­teres, hagyományos szerke­zetű tornatermet és kiszol­gálóhelyiségeit. A 10 tanuló- csoportos iskola (két cso­porttal ugyanis náluk mű­ködik a dolgozók ifjúsági tagozata is) eddig csupán egy elavult feltételrendszerű tornaszobával és egy bitu­menes pályával rendelke­zett. A 15 millió forint értékű beruházás 60 százalékát a helyi önkormányzat állta, a fennmaradó összeget pedig tornaterem-építési pályáza­ton nyerték. Az ünnepi tudósításo­kat készítették: Balázs Attila, Baraksó Erzsébet, Harasztosi Pál, Kállai Já­nos és Nábrádi Lajos. A két személyi kérdés kö­zül egyik sima volt a megyei közgyűlés szerdai ülésén: felmentették Balogh Károlyt, az ibrányi gimnázium igaz­gatóját, aki pályázat útján elnyerte a nyírbátori gim­názium igazgatói tisztét, ki­nevezni azonban csak akkor tudja a nyírbátori önkor­mányzat, ha előző állásából felmentik. Megtörtént. A demecseri gimnázium­ban viszont úgy kezdődik meg a tanév, hogy nem lesz igazgató, még csak megbízott igazgató sem, bár a szemé­lyét tekintve ugyanaz a Kas- kó Sándorné igazgatóhelyet­tes veszi vállára az irányítás gondjait, aki a megbízást kapta volna. A demecseri önkormányzat jegyzője azzal a kéréssel fordult a megyei közgyűléshez, hogy a megbí­zást a korábbi igazgató kap­ja, ezt a kérést azonban a testület nem támogatta, de nem kapta meg a szükséges szavazatokat az eredeti je­lölt sem. Az ünnepi ülésen Medgye- si József, a megyei képvise­lő-testület elnöke köszöntöt­te a megjelenteket abból az alkalomból, hogy végre azt ünnepelheti az ország, ami­től mindig is ünnep volt au­gusztus 20-a, Szent István királyt, az államalapítást. Az ünnepségen köszöntötte a megjelent országgyűlési kép­viselőket, a meghívottakat és dr. Virágh Pál címzetes ál­lamtitkárt. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye köztársasági megbízott­ját. Az ünnepi műsorban szava­lat, Schubert-művek hang­zottak el, majd a Himnusz hangjai után Miklós Elemér, a megyei közgyűlés kulturá­lis bizottságénak elnöke mondott ünnepi beszédet. Nyíregyháza (KM I — K. D.) — Az el­múlt időszak zö­mében „kisebb” 1 ügyeket hozott a rend őrei számára, ez persze nem azt jelenti, hogy a káro­sultak számára ne jelentene nagy bosszúságot, s kárt. A szokásosnak mondható kerékpár- és egyéb lopások, a raktár-és boltbetörések kö­zött egy jelentősebb volt: is­meretlen tettes a Szabolcsim Vállalat nyíregyházi raktár- helyiségéből bronzból készült szivaittyúlapátokat tulajdo­nított el 240 ezer forint ér­tékben. Emellett — sajnos — ismét volt példa feleség-, il­letve élettársverésre. Több rendkívüli haláleset ügyében is vizsgálatot foly­tat a rendőrség, bűncselek­ményre utaló nyomok egyik­nél sem voltak, öngyilkosság, illetve más ok lehet a hát­A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatal a következő napokra több településre kitűzte a terme­lőszövetkezetek által kijelölt földterületre az árverést. Milotán a művelődési ház­ban szeptember 22-én 10 óra­kor kezdődik az árverés, ahol az Űj Élet Tsz. által kijelölt 025/a, a 095, a 053, és a 07h helyrazji számú területek kerülnek kalapács alá. Ófe- hértón szintén a helyi mű­velődési házban tartják az árverést szeptember 24-én 10 órától a Búzakalász Mg. Tsz. által kijelölt termőföldterü­letre. Az árverés a követke­ző elnevezésű táblákat érin­ti: Lejtőhegy, Pinkekút, Bú­zaföld, Leveleki, Lakatos. Vállajon szeptember 25-én 10 órakor kezdődik az árve­rés a művelődési ház nagy­termében a Rákóczi Tsz. ál­tal kijelölt termőföldterület­re. Az árverés az Erdőnyilas,. Elzt követően adták át a me­gyei közgyűlés által adomá­nyozott díjakat. A „Szabolcs-Szatmár-Be- regért” díjat dr. Mohácsi László nyugalmazott osztály- vezető főorvosnak, a megye egészségügyének fejlesztésé­ben kifejtett tevékenységé­ért, Balázs József SZOT-dí- jas és kétszeres József Atti- la-díjas írónak, a megye múltjának hiteles megismer­tetéséért, írói munkásságá­ért; „Művészetért” díjat Má­té Eta színművésznek, a Nyíregyházi Móricz Zsig- mand Színház alapító tagjá­nak művészi munkásságáért; „Túri Sándor”-dijat Lakatos Károlynénak, a nyírbátori Éltes Mátyás általános isko­la nyugdíjba vonuló igazga­tójának, a megyében végzett eredményes pedagógiai mun­kásságáért; „Egészségügyért” díjat Kapocs Zoltánnak, a Szakolyi Szociális Foglalkoz­tató Intézet igazgatójának a szociális gondoskodás terüle­tén kifejtett tevékenységé­ért; „Tudományért” díjat dr. Frisnyák Sándor tanszékve­zető főiskolai tanárnak a me­gye társadalmi és történeti földrajzának kutatásában, az általános iskolai tanárkép­zésben kifejtett eredményes tevékenységéért; „Művelő­désért” díjat Fehérvári Jó­zsef nyugdjías fafaragónak több mint három évtizedes pedagógiai, népművelői mun­kájáért, eredményes alkotói tevékenységéért; „Ifjúságért­és sportért” díjat Oláh Ti­bornak, a kisvárdai Besse­nyei György Gimnázium nyugalmazott testnevelő ta­nárának a megye sportjának fejlesztésében, a szakember- nevelésben kifejtett kima­gasló tevékenységéért. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Még az elmúlt napok kró­nikájához tartozik a követke­ző történet, melynek Máté­szalka volt a helyszíne. Ott egy magánkereskedő háza előtt egy külföldi rendszámú Mazda gépkocsival több em­ber jelent meg, pisztolynak és kézigránátnak látszó tárggyal fenyegetőzték, mondván, ha nem kapnak félmillió forintot, felrob­bantják a kereskedő gépko­csiját. A házigazda fiának bejelentésére rendőrjárőr ér­kezett a tetthelyre, őket meg­látva azonban a zsarolók a Mazdába ültek, s elmenekül­tek. A rendőrség folytatja az ügy felderítését. Négy fiatalkorú fiú a Ti- szaberceli révnél üdülőket rövidítette meg, ellopva ru­hákat, kempingfelszerelé­seket. A zsákmány egy része előkerült a házkutatás során, a fiúk ellen eljárás indult. Kertalatti, Somogyi, Hidere, Hosszúér, Gyümölcsös, Róka- stuk, Bátori jobb, Hosszúér, Csereszőlő mögötti Cseresző­lő, Aporliget elnevezésű te­rületeket érinti. Tiszanagy faluban október 2-án lesz árverés a nagyüze­mi táblákra a kultúrház- ban. Itt a Kék-Kisbékény, a Lyukashalom, a Vágottpart, a Lóheréskert, a Gyümölcsös és a Nagy lapos részen jut­hatnak területhez az érdek­lődők. Baktalórántházán október 5-én 10 órától tartják a helyi művelődési házban az árve­rést. Itt a Dózsa Tsz tábláiból a 04/a, a 0176, a 0182, a 0124, és a 0252 helyrajzi számú te­rületeket érinti az árverés. Nyírjákón ugyanezen a na­pon a 092/b, a 08/a, a 011/a, a 0115/1, a 08/b, a 011/b, a 055/a, á 092/a, valamint a 083/b helyrajzi számú terüle­tekre tartanak árverést. A tunyogmatolcsi iskola bő vítménye. Államalapítónkra emlékeztünk Forró nyomon Dr. Szilágyiné Császár Terézia kereszténydemokraták között. térben. Árverések megyénkkel Zsarolik Mátészalkán Olcsvaapátiban Halász Csaba polgármester Nyírparasznyán katonai pompával avatták ünnepi beszédét mondja. a háborús emlékművet.

Next

/
Thumbnails
Contents