Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

1992. augusztus 1., szombat Kelet-Magyarország ,3 Orvosháború Nyírbátorban A vesztes a beteg, aki vétlen és kiszolgáltatott Nyírbátor (K. M. — Kováts Dénes) — A kulisszák előtt és mögött zajlik az a küzde­lem, amelyet az alapellátás­ban dolgozó orvosok vívnak az egészségügyi központ igazgatójával. Azt vetik ve­zetőjük szemére, hogy dik­tatórikus módszerekkel irá­nyítja az intézet életét. Ö ezzel szemben azt állítja: az ellene felhozott vádak nem állják meg helyüket, egyéni érzelmek, s a pénzszerzés vágya motiválja az orvoso­kat. Hatan ültek a szobában (Kovács Lajos,, Ruzsinszki Judit, Hatos Árpád, Hatos Ágyi Rózsa, Tószegi András és Tóth Katalin), Kicsordult a pohár — jelentették ki — em­berileg vezetésre alkalmatlan­nak tartják dr. Gál Mihályt. — Ott kezdődtek a gon­dok, amikor a már az alpol­gármesteri székben (is) ülő igazgatót pályázat kiírása nél­kül hoszszabbította meg e tisztségében a képviselőtestü­let, annak ellenére, hogy 17 orvos írásban kérte: szeret­nék, ha meghallgatnák őket is. Antidemokratikusnak tart­ják, hogy így történt — mondták. — De talán nem is ez a legfőbb pond. Hanem az, hogy nem kéri ki a dönté­sek előtt a kollégák vélemé­nyét, vagy ha esetleg meg­hallgatja őket, nem veszi fi­gyelembe, rendszeresen lesöpri az asztalról a javasla­tokat. Lesöpri a javaslatokat*.’ A vita rendelési idő meg­határozásában csúcsoso­dott ki. Az orvosok — nem megfelelőnek tartva a jelen­legit — változást akartak elérni, mindhiába, pedig sze­rintük az új beosztás (dél­előtt mind az öt körzetben rendelés, déltől hatig ket­tőben ügyelet, amíg a tény­leges ügyelet meg nem kezdődik) az orvosoknak és a betegeknek is jobb lenne. Mert el kell jutni a fekvőbete­gekhez, s azokhoz, akikhez kihívják őket. Nem keveseb­bet dolgoznának, csupán ésszerűbben —állítják. Válaszként az igazgató fe­gyelmit akart adni, csupán a polgármester közbelépésére nem lett ebből semmi. Ennek ellenére a felhalmozódott bér­maradványból (jutalomból) ők nem kaptak, ki tudja miért. Talán ez volt a bosszú? Azt is főnökük szemére vetik az or­vosok, hogy a háziorvosi szer­ződések ügyében — bár a miniszter és az orvosi kamara elnöke állásfoglalást tett köz­zé — meg sem kérdezte a véleményüket, önkényesen döntött. Orvosellenesnek ér­zik mindezt, sérelmezve azt is, Gál Mihály nem segíti elő továbbképzésen való resztvé­Az új egészségügyi központ telüket sem. Ő és felesége bezzeg jár, pedig nem is prak­tizálnak. Egyéni sérelmek Érdekesnek tűnik, hogy Gál főorvos úr az egészségügyi központ vezetője, alpolgár­mester, az egészségügyi bi­zottság tagja, mellékállása van a felesege által vezetett intézményben, s másutt is. Felesége, aki a csecsemőott­hon igazgatója, az egyik bölcsődében jutott mellékál­láshoz (a másikat időköz­ben bezárták), óraadó középfokú oktatási intéz­ményekben. Napi fél órás elfoglaltságért több fizetést kap, mint a főállású gyer­mekgyógyászok — mond­ták az orvosok. Súlyos szavak. Mit mond ezekre dr. Gál Mihály? Az igazgató egészen másképp latja az ügyet, személye elleni támadásnak véli, mely mögött a pénz, s egyéni sérelem áll. Láthatóan felkészülve várt, előtte papír, a főbb gondola­tokkal, táskájában — mint leg­többször — jogszabályok gyűjteménye. — Vagy végig hallgatja az évekkel ezelőttre visszanyúló előzményeket is, vagy nem mondok semmit, mert nem lenne érthető — fogadott. Egyébként is íratlan etikai szabály, hogy hallgattassák meg a másik fél is. így történt. Mit lehet erre mondani? Ér­deklődöm, tehát végighallga­tom. Lépcsőzetes munkakezdés Az igazgató részletesen ecsetelte, hogy az egyik or­vos, aki tulajdonképpen moz­gatója az egész ügynek, evekkel ezelőtt fegyelmit ka­pott mulasztásáért, azóta nem békül, ellenségévé vált. Ő bujtotta fel a többieket is, a legfőbb ürügy, most a ren­delési idő kérdésköre. Egy A SZERZŐ FELVÉTELE 1981-es jogszabály szerint, mely ma is érvényes, napi két rendelést ír elő egy kör­zetben. Ki is alakult egy olyan beosztás, mely révén a nap minden szakában van orvos a körzetekben, lépcsőzetes munkakezdéssel — s be­fejezéssel — oldották meg. Persze, egyeseknek, a ma­gánrendelés miatt ez már akkor sem tetszett. Pedig a fő cél szerinte, hogy a beteg a nap minden szakában or­vost találjon, lehetőleg a sa­játját. Erre jó, hogy délelőtt és délután is rendelnek né­hány órát. Akkoriban 3 hóna­pon át folyt a vita, de jobb megoldást nem találtak. Egyébként pedig a Munka Törvénykönyve szerint a munkarend beosztása a munkáltató joga — tette hozzá. — Az állampolgár tudja — fejtette ki az orvosigazgató — hogy az egészségügyi alapel­látás biztosítása az önkor­mányzat feladata, így, ha gondja van, a testületen kéri számon, jogosan. Ezért került az ügy a képviselők elé, mi­után megtárgyalta az egész­ségügyi bizottság, órákon át tartó vita során. Nem kaptak jutalmat S ekkor jött a váratlan fordulat: az orvosok levélben értesítették a város vezetőit, kiírták a rendelőajtóra, közzé­tették a Szuperinfóban és a Kelet-Magyarországban az ál­taluk jónak tartott rendelési időt. — Ez egyszerűen önkényes cselekedet volt — kommentált Gál Mihály — ilyet nem tehet­tek volna. Arról nem beszélve, hogy a rendelet szerint ügye­leti szolgálat csak a munkaidő után kezdődhet. A testület végül vita után úgy döntött, az eredeti az érvényes, de visz- szatér majd a kérdésre, ke­resve a racionális megoldást. Ezt követően megbeszélésre hívtam össze az orvosokat, átadva a polgármester levelét, s a jegyző jelenlétében kértem, vegyék le a megté­vesztő kiírást, értesítsék a pácienseket. Erre napokon át többen nem voltak hajlan­dóak. A fegyelmi eljárást vé­gül nem folytattam le, de jutal­mat nem kaptak az érintettek. Mert a bérmaradvány, bármit is mondanak, az jutalomként osztható ki. Tudom, hogy nem szerencsés, ha a nyolcórás munkaidőből hatot a rendelő­ben kell töltetni, de amíg nincs újabb ide vonatkozó jogsza­bály, nem tehetünk mást. Ha mindenki önmagának hatá­rozná meg, mennyit legyen a rendelőjében, hová jutnánk? Azért építettük 118 millióért ezt a szép és korszerű intéz­ményt, hogy délután ne talál­hassa meg benne a beteg az orvosát? — Én két dolgot várok el a kollégáktól, — tette hoz­zá. — Az egyik, hogy tart­sák be a rendelési időt (mely során természetszerű, hogy esetenként ki kell menni sür­gős hívásra), másrészt, hogy vizsgálják meg a beteget. Ez olyan nagy dolog? Érvek és ellenérvek Gál Mihály időnként nem kis indulattal, de kategorikusan cáfolta az ellene felhozott vádakat. Kijelentette: az ügyekben, melyek az egész intézményt érintik, kikéri az il­letékes vezetők, a szakszer­vezet véleményét, s arról nem ő tehet, hogy a jogszabályok szerint sok esetben a végső döntés joga az övé. Erre néha szükség is van, hisz például a betegbiztosítási kártyapénz elosztásakor erősen maguk felé hajlott az orvosok keze... Megválasztásáról csupán annyit: ellenszavazat nélkül hosszabbította meg megbíza­tását a testület. Az elmúlt években is beosztották, ki megy konferenciára, s nem egy kolléga szakvizsgáját sze­mélyesen támogatta. Az talán természetes, hogy szakmai munkát is végezni akar, ezért a mellékállása, az alpolgármesteri posztot pedig — a bizalomnak köszönhe­tően — tiszteletdíjasként látja el. Feleségének nem ő a munkáltatója — mondta — nem ő határozza meg bérét. Különben is, másoknak szin­tén van mellékállása. Ő úgy érzi, sokat tett Nyírbátor egészségügyi ellátásának fej­lesztéséért. A vélemények ellentmon­dóak. Egy azonban bizonyos, a háborúskodás senkinek sem tesz jót. S félő: az igazi vesztes a csatározások követ­keztében esetleg a háttérbe szoruló beteg lesz. Ez pedig senkinek nem áll, állhat érde­kében! Hongkongból jöttem A nevem: Jessie Y. Gu Vincze Péter Kisvárda (KM) — A régi Kisvárda nyüzsgő kereske­dőéletének központja volt a Csillag utca. Mintha most visszatérne a régi lüktetés. A Csillag utcán üzletek sora várja a vásárlókat, benne a legkülönfélébb árukínálat­tal. A közelmúltban még csak színesedett ez a kíná­lat egy „Keleti ház”-zal és egy kínai büfével. A tulajdonos Jessie Y. Gu, már hét hónapja van váro­sunkban, s indította el — ahogy Ő mondja- „bikininyi” üzletével üzletét. Jessie két éve Hongkongból érkezett hazánkba 1990 de­cemberében. Budapestre ér­Jessie Y. Gu az üzlete előtt A SZERZŐ FELVÉTELE kezvén magyarul kezdett ta­nulni. Barátaival egy étterem nyi­tásával próbálkozott, előbb Budapesten, majd Kecskemé­ten valamint Székesfehérvá­ron. De sehol sem talált meg­felelő helyet, s talán fogadta­tást sem egy kínai étterem­nek. Budapesten egy kis kony­hában hozta létre első kis üz­letét. Kínai termékeket árusító boltot. Kisvárdára egy barátja ré­vén jutott el, s megszeretve a várost, amiről így beszél „na­gyon szép kis város”, tért vissza és telepedett le, ez év januárjában. Üzletében férfi, női és gyer­mekruhák mellett igazi kínai bazár található. A termékek több mint kilencven százaléka kínai. Terveiben az üzlet to­vábbi bővítése szerepel. Nem tett le eredeti tervéről sem, az étteremről, Üzletének szom­szédságában — igaz egy bü­fékocsiban — kínai ízeket kí­nál. De vállalnak, külön rende­lésre, reggeli, ebéd és vacso­ra készítését is a különleges­séget kedvelőknek. Jessie Y. Gu júniusban meglátogatta szüleit. S boldo­gan tért vissza Kisvárdára. „Nagyon jól érzem magam. Nagyon rendesek az itt élő emberek. Barátságosak, min­denki kedves hozzám.” — mondja tört magyarsággal s szája szögletében mindig buj­káló mosolyával. Máthé Csaba B ombaüzletnek már nem igazán lehet nevezni a maszek benzinkutakat, de a haszon­ból még mindig tisztessége­sen meg lehet élni. Sommá­san így lehetne jellemezni a manapság slágervállalko­zásnak számító töltőállomá­sok megnyitását. Ha Nyu- gat-Európában szinte min­den faluban megél egy-egy benzinkutat üzemeltető tu­lajdonos, akkor nálunk sem lehet másképp, kalkulálják a megyénkbeliek. Jelenleg 11 magánbenzinkút tervezése, építése, kivitelezése zajlik és ezzel még nem zárult le a hullám, hiszen mások is hasonló elképzelést fontol­gatnak. Nagy pénzekről már nem­igen lehet beszélni egy ma­gánbenzinkút megnyitása­kor, legfeljebb a beruházás költségeit kell ecsetelni. Az úttörő szerepet vállaló nyír­bogának a nyitáskor alig 30 forintért kapták a benzint, most több mint 60 forintért, de az árrés egy századnyit sem változott, ugyanannyi a hasznuk most, mint két éve, az extraprofitot különböző alapok használják fel, illetve az állami költségvetés hiá­nyát mérséklik. A szolgálta­tások bővítésével próbálnak minél több autóst becsalo­gatni, ilyen a napokban át­adott műszaki állomásuk, ahol a zöldkártyához szük­séges vizsgálatot is elvég­zik. A sokat emlegetett infra­strukturális beruházásokhoz hozzátartozik a benzinkút­hálózat kiépítése, bár sok­szor az ellentábor vélemé­nye is hallatszik, mely sze­rint kell a szolgáltatások bő­vülése, de ennél nagyobb szükség van a termelés át­alakítására, a munkahely­teremtő támogatásokat erre érdemesebb fordítani. Ugyanakkor egy községről alkotott kép kialakításában jelentős szerephez juthat egy csinos benzinkút szám­talan szolgáltatásával és kulturált kiszolgáló személy­zetével. Még egy momentum szükséges: a sikerhez, a benzinárnál ne a csillagos ég legyen a határ, és to­vábbra is legyen olyan au­tós, aki a számtalan adóte­her ellenére azért kihozza'a garázsból négykerekűjét. Munkára várva SZEKERES TIBOR FELVÉTELE Kommentár Nyilvánosság nélkül Kováts Dénes M egrázó, és tanulsá­goktól sem mentes riportot sugárzott hétfőn a Nyírgyházi Városi Televízió, amikor a meg­döbbentő taxisgyilkosság ügyének jelenlegi állásáról, számos véleményről szá­molt be. Megszólaltak a szülők, a taxisok, az ügyésznő, az ,,utca embe­re", s ki-ki érzelmeinek, vér- mérsékletének megfelelően nyilatkozott. Egymással merőben el­lentétes álláspontok hang­zottak el a büntetés mérté­kéről, egyesek a halálbünte­tés visszaállítását javasol­ták, részben a szemet sze­mért elv, részben a legsú­lyosabb ítélet kiszabhatósá­ga miatt. Mások úgy vélték: a bíróság joga, hogy a jelen­legi törvények alapján ítél­kezzen, ebbe nincs beleszó­lása a lakosságnak. Hangulatkeltést láttak né- hányan az ügy felélesztésé­ben, de nem kévéé ■ azok száma, akik úgy vélik: nem szabad elfelejteni,' esetleg „csupán" elhallgatni.az ilyen ügyeket. Mert sokan félünk, hogy magunk is áldozattá válunk, s — bár feltámaszta­ni senkit sem lehet — leg­alább azt az érzést szeret­nénk átélni: a bűnösök sú­lyosan megbűnhődnek. Talán ezért is. furcsa — bár a jog lehetőséget ad rá — hogy zárt ajtók mögött kezdődött meg a tárgyalás. Hiszen egyrészt a természe­tes kíváncsiság, másrészt a tisztánlátás ' vezeti azokat, akik szeretnék figyelemmel kísérni az eseményeket, megtudni minél többet a szörnyű tettről. Mert a köz­vélemény érdeklődik, tájéko­zódni akar, nem felejt. Tra­gédiát, értelmetlen halált, súlyos bűncselekményt egy­könnyen nem is lehet... HÁTTÉR Autós­Nezoponjj w remények

Next

/
Thumbnails
Contents