Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

1992. augusztus 18., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország A dohányipar felrakta a lécet Fél lábbal is ugrani kell Ófehértó (KM - GB) — Amiről eddig évekig külön­böző bemutatókon különö­sebb eredmény nélkül csak beszéltek az ipar dohányter­mesztő szakemberei, az követendő példaként most megvalósult, s három hete egyhelyütt volt megtekint­hető Ófehértón, Tóth Sán­dor agrármérnök idén kiala­kított magángazdaságában. Itt létesített ugyanis minta­farmot a dohányipar, a gazdá­val közös anyagi tehervállalás­sal. Tette ezt azért, hogy be­mutathassa: miként is kell olyan minőségű dohányt ter­melni, amelyet elvár a — kül­földi (rész)tulajdonba kerülvén sokkal igényesebbé vált — cigarettagyártásunk, s mindezt olyan mennyiségben előállí­tani, ami már szép jövedelmet biztosít a gazdának is. Amikor végignézték az Ófe- hértóra látogatók ezt a korsze­rű technológiát, az egyöntetű, „ceruzavastagságú” palánta előállításának fortélyaitól, a bakhátas művelésen, a szigo­rúan 22 ezres tőszámon, az öntözéssel szabályozott táp­anyag-ellátáson át egészen a tetejezésig és a konzolos per­metezőgéppel, művelőútról végzett növényvédelemig, vegyszeres kacsgátlásig, so­kakban merült fel a gondolat: szép, szép, de miből? Honnan vegyen az ember egy ilyen korszerű gépekkel, berende­zésekkel fölszerelt dohány- farmhoz,annyi pénzt? Jó kérdés, amelyre az állami gazdaságirányításnak is meg kell hoznia a szükséges vá­laszt. Azaz, a dohányjöve­dékből többet kell fordítani a hazai dohánytermesztés meg­újítására. Különben a vál­lalkozók, ha csak a saját ere­jükre támaszkodhatnak, képte­lenek lesznek felvenni az ipar által odadobott kesztyűt, nem fognak tudni modernizálni. Még azzal együtt sem, ha a feldolgozók erejükhöz mérten meg is próbálnak a szokott módon segíteni. A cigaret­tagyárak pedig, mai deklarált A műtrágyát és a talajfertőtlenítő szert is a bakhátba keveri az olasz gép, amelyet tán ol­csóbban, itthon is elő lehetne állítani A bakhát tömör, sima felületébe vízadagolással ültetik a do­hánypalántát szándékuk ellenére, mégis­csak külföldről lesznek kényte­lenek megfelelő minőségű do­hányt behozni, ami felgyor­síthatja a hazai dohányter­mesztés elsorvadását. Ez vi­szont, mivel kiváltképpen a szegény Nyírséget érinti, hal­mozhatja az amúgy is bur­jánzó szociális gondokat. — A huszonnegyedik órá­ban vagyunk — mondta Bodó László a NYIDOFER osztály- vezetője —, a változás igénye sürget. Közös érdekévé vált, tán most először, a ter­melőnek, feldolgozónak egy­aránt a termeléskorszerűsítés. Megszűnt ugyanis az eddigi gyakorlat, a zárt láncolat, hogy az ipar szerződésre ter­meltetett és mind meg is vette, bonitálás után. Ezután csak akkor vesszük meg a dohányt, ha abból olyan fermentált ter­méket tudunk előállítani, ami a cigarettagyárnak szükséges. Mi természetesen azt -sze­retnénk, ha az a harmincezer család, aki érintett a do­hánytermesztésben ne váljon munkanélkülivé. Szárazfoltos paradicsom Nyíregyháza (KM - Sz. Cs.) — A rendkívüli kánikulai szárazság kedvező feltéte­leket teremtett a paradicsom egy veszedelmes kóroko­zója, az altemáriás száraz- foitosság számára. Tapasztalt kertészek egy­értelmű megfigyelései sze­rint a gomba, a száraz, me­leg viszonyokat kedveli, s a paradicsom fiziológiás (élet­tani) érésének előrehaladtá­val a betegség egyre inkább elhatalmasodik a védtelen növényeken. A zöldségágyásokban a szépen kifejlődött növénye­ken először csak az alsó le­veleken találkozhatunk 5-10 mm átmérőjű barna, száradó foltokkal, amelyek — a térké­pek szintvonalaira emlékez­tető — koncentrikus gyűrű- zöttséget mutatnak. A későb­biekben a kórokozó a szá­rakat is megbetegíti, de itt a nekrotikus foltok sajátos el­lipszis alakot öltenek. A vé­dekezés elmulasztása azt je­lenti, hogy a nekrotikus foltok a termésfürtök kocsánya t is megfertőzik, sőt a kocsány környékén lévő terméseket is megtámadják. A paradicsom bogyóin barna, besüppedő foltok keletkeznek, melyek a gomba spóratartóitól és spó­ráitól bársonyos, fekete pe-_ nészgyepet alkotva egyre nagyobbodnak. Az altemáriás szárazfol­tosság igen veszedelmes gombabetegség, mert a ta­lajra hullott, fertőzött növényi részekről gyorsan terjed tova a betegség az egészséges növényekre. Spórái többsej­tűek és minden egyes ré­szecske alkalmas arra, hogy csíratömlőt hajtson, és a lég­zőnyílásokon keresztül be­hatolhasson a növénybe (a paradicsomba). A fertőzés után a kórokozó a sejt közötti járatokban ter­jed el, majd a légzőnyí­lásokon át bocsátja ki spó­ratartóit és spóráit, vagy ahogy a szakemberek ezt a jelenséget nevezik: a gomba fruktifikál! Ezért időben véde­kezzünk Bravo 500-zal, köd- szerűen permetezve, s film­szerű permetlébevonatot biz­tosítva. Repedések az barackfán Nyíregyháza (KM - Sz. Cs.) — Több gyümölcstermelő panaszkodott, hogy kedvenc őszibarackfáin, illetve nektar- injain a törzseken — a fák déli oldalán — hosszanti repedé­seket észlelt. E kóros elvál­tozások egyértelműen fagysé­rülésekre utalnak, melyek megelőzhetők, ha a telepí­tések során kerüljük a fagyzu­gos helyeket, és ha talajvizs­gálatra alapozott, harmonikus tápanyagellátást biztosítunk csonthéjasaink számára. Egé­szen más a helyzet abban az esetben, ha a törzsön rákos, mézgás sebek tűnnek fel. Eb­ben az esetben egy vesze­delmes gombabetegség, a cy- tospórás elhalás fellépéséről van szó. Ez a kórokozó az ágsé­rüléseken, valamint a met­széshelyeken, illetve szüret után a visszamaradó gyü- mölcskocsányokon keresztül tipikus sebparazitaként betegí- ti meg a növényeket. A gomba támadása következtében — a sebzési helyektől kiindulóan — egyre nagyobbodó elhaláso­kat, valamint vessző- és ág­pusztulást lehet tapasztalni. Ezért mindig fontos teen­dőként kezeljük a metszési helyeket, a sérülések és sebek lezárását. Erre a célra kiválóan alkalmas a fabalzsam, a San- tar vagy a Cellcid. Lombhul­láskor és tavasszal rügy- fakadás előtt soha se marad­jon el a rezes lemosóperme­tezés. Egyes években, ha jég­verés éri a kajsziültetvényeket vagy ha rovarok rágta sérü­lések keletkeznek azokon, úgy a fertőzött ágak szinte guta- ütésszerűen pusztulhatnak el. Ezért ha jégverés éri kajszi­fáinkat, úgy ne késlekedjünk, hanem egy jól időzített orthoci- dos permetezéssel zárjuk le a sérüléseket. Ha elmulasztjuk a fenti kezeléseket, úgy az ágakon a fertőzés helye körül a gomba ágrákosodást okozhat. A kór­okozó az ágak hosszirányú tengelyével párhuzamosan el­lipszis alakú foltokat képez. Mivel a háncs- és faszövetek súlyosan roncsolódnak, erős mézgakiválás kíséri a be­tegséget. E sebeket ki kell faragni és sebkezelő anyagok­kal le kell zárni. Az oldalt összeállította: GALAMBOS BÉLA Mit tud az uborka? Nyíregyháza (KM) — Az egészséges, korszerű táp­lálkozáshoz alapvetően hoz­zátartozik a zöldségfélék fo­gyasztása. Kedvező étrendi és biológia hatása révén az uborka egyik legértékesebb zöldségnövé­nyünk. Száz grammjában 10-20 milligramm C-vitamin található, de ásványianyag­tartalma sem elhanyagolható, hiszen vasat, magnéziumot, kálciumot, káliumot, nátriumot, sőt foszfort is tartalmaz. Mivel igen magas a víztartal­ma, 95-97%, így kalóriatartal­ma elenyésző, s kedvező hatású a gyomor működésére. Kevesen tudják, de a ter­mészetgyógyászok egyértel­műen kimutatták, hogy az uborka leve reumatikus fájdal­mak gyógyítására sikeresen használható. Rendkívül változatos for­mában készíthető el, egyesek nyersen, mások salátának vagy főzeléknek elkészítve fo­gyasztják. Nagyon lényeges a szedések időzítése, hiszen az uborka mérete döntő mérték­ben meghatározza felhasznál­hatóságát! Sajátos recept szerint készül az erdélyi sósvizes uborka. Első teendőnk az legyen, hogy közepes méretű, de egyforma nagyságú uborkákat válogas­sunk ki. Kétórás vízben áz- tatás után felületüket dörzsöl­jük tisztára, mert ezzel a mód­szerrel könnyedén el tudjuk távolítani azokat — a héjon található — mikroorganizmu­sokat (baktériumokat), melyek az erjedést gátolhatnák. Hogy az értékes tejsavbak- tériumok minél gyorsabban behatolhassanak az uborka belsejébe, ezért négy oldalról hasítsuk be az uborkákat úgy, hogy azok még ne menjenek széjjel! Ezt követően az uborkát fa­hordócskákba vagy nagymé­retű üvegedényekbe rétegez- zük és közben kaprot, mustár­magot, tárkonyt, tormát, s meggyfaleveleket szórhatunk az uborkákra ízesítésként! Az uborka „berakása” után az edényt felöntőlével töltjük fel úgy, hogy 30 gramm sót adunk 1 liter vízhez, tehát egy 3 szá­zalékos sóoldatot alkalma­zunk. Az edény tetejére tegyünk egy tányért, s ha kell, „nyo- matóként” tiszta folyami ho­mokot töltsünk egy nejlonzacs­kóba, és azt helyezzük a tá­nyér közepére. így az uborkát a folyadék alatt tarthatjuk anél­kül, hogy az uborkák össze­nyomódnának, deformálódná­nak. • Az edényekben levő uborkát célszerű hűvös helyen er­jeszteni, mert így 3-4 hét alatt lezajlik a tejsavas erjedés, és az íz- és zamatanyagok har­monikusan fognak feltáródni. Az így elkészült erdélyi sósvizes uborka ezután jó étvággyal fogyasztható. F rissítő öntözés Nyíregyháza (KM - Sz. Cs.) — E rekkenő szárazságban legfontosabb teendőnk a zöld- ségriövények öntözése le­gyen. A paradicsom, a papri­ka, s az uborka rendszeres ön­tözést igényel. A karfiol, a ka­ralábé kisebb mennyiségű fris­sítő öntözést kíván: 2-3 na­ponként, 6-8 mm-nyi vízmeny- nyiséggel. A spárgatök igen vízigényes, mert csak 60 mm- nyi öntözővízzel éri be. A sós­ka 25-30, a másodvetésű zöld­borsó pedig 30 mm-nyi ön­tözővizet kíván. Tapasztalt kertészek jól tudják, hogy sok­kal könnyebb lesz a gyökér­zöldségek felszedése, ha a gondos talajporhanyítást 20- 25 mm-nyi öntözővíz kijut­tatása követi. Egészen más a helyzet a nyári fejes káposztánál. Annak érdekében, hogy egészséges, kemény fejeket növeljen, meg kell vonni tőle az öntözővizet, mert ellenkező esetben a fejek felrepednek. A csemegekuko­rica legfontosabb ápolási mun­kája továbbra is a gondosan végzett kapálás, a gyomta­lanítás. De nem szabad elfelej­tkezni a csövek érésének nyo­mon követéséről sem. Akkor kerítsünk sort a csövek sze­désére, ha a szemek a tejes­érés stádiumába kerülnek. Kevesen tudják, hogy a csemegekukorica nemcsak szénhidrátot és keményítőt tartalmaz, hanem fehérjetartal­ma is figyelemre méltó. Ezek mellett száz grammonként 8- 12 mg C-vitamint, valamint foszfort, vasat és kálciumot is találhatunk benne. Viszont sajátos ízét mindig a benne rejlő cukortartalom határozza meg. Ezért kell mindig tejes­érésben betakarítani, mert vi­aszérésben cukortartalma már csökkenni fog. Újabban igen divatos a pattogatni való vál­tozatának termesztése is, mely eredeti térfogatának többszörösére is kipattog. Betörni a piacra Nagydobos (KM — M. K.) — Szender Györgyöt és csa­ládját úgy ismerik Nagydobo­son, mint akik tesznek a boldogulásukért. Amikor egy évvel ezelőtt cukkinit, nagy szemű babot, s tököt kezdtek el termelni a hagyományosan termesztett paprika és para­dicsom mellett — vegyes volt a helyiek megítélése. A család kitartott az élelmiszer-technikus férj ötlete mellett, s a terméseredmény­nyel nem is volt gond. Az értékesítés — mint ismert — már nem volt ilyen könnyű. Egy kicsit tehát a szükség is adta az ötletet: a család feldol­gozza termelvényét. A „kon­zervgyári múir itt előnyt jelen­tett. Kialakították a megfelelő egészségügyi körülményeket, s a technikai feltételeket. Az ízek tájjellegűek — ugyan­akkor egyediek. A. licencet ter­mészetesen nem árulják el. Tény: a savanyú llben úszó nagy szemű bab; a gondosan sorolt cukkini; de a paprika is keresetté teszi Szenderék konzerveit. Arra is gondoltak, hogy reklámozzák készít­ményeiket. Keresték (keresik) a kapcsolatot a megyei, s más országrész kereskedelmi egy­ségeivel — kóstolóval egybe­kötött bemutatóra is vállalkoz­va —, elősegítendő a kereslet­kínálat számukra előnyös megteremtését. Az igazi szen­zációt a házilagosan főzött sütőtökdzsem jelenti. Nem adták fel ez évben sem, s bő­vítik a terméklistát mini csöves kukoricával, természetesen savanyúságként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents