Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

1992. augusztus 13., csütörtök Kelet-Magyarország 3 Mindenki másként tudja Nyíregyháza (KM — Ko­vács Éva) Becsapták-e a ter­melőket, s ha igen, kik vol­tak a bűnösök? Olcsón, vagy árán vették-e át idén a meggyet, s kiknek a hasznát gyarapította az ára? Mind­ezekről a kérdésekről szá­moltunk be nemrég lapunk­ban, a tisztesség szabályai szerint mindkét felet meg­kérdezve. A termelők érdekeit Szűcs M. Sándor, parlamenti képviselő védte, mondván: közel egymilliár- dot vettek ki a felvásárlók a gazdálkodók, termelők zse­béből. A másik oldalon Hart József, az ország egyik leg­nagyobb meggyexportálója, a nyírtassi Papp-Ker. Kft. keres­kedelmi igazgatója sorolta ér­veit, mondván: idén dömping­ára volt a meggynek, mind itthon, mind pedig Nyugaton. Mit mondanak odafenn? A vita eldöntésében sokat segíthet az a telefaxüzenet, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Rend­tartási Főosztályának vezetője, Török Zoltán bo­csátott rendelkezésünkre. Üzenetének tartalma a követ­kező: ,,A PM. Agrárrendtartá­si Főosztály részéről tájékoz­tatom, hogy 1992. gazdasági évre az Európai Közösségek (EK) hivatalos lapjában meg­jelentetett referenciaárak mind cseresznyére, mind meggyre az alábbiak. Május 21-tol 30-ig 140,75 ECU, jú­niusban, 125,70; júliusban 115,49; augusztus 1-től 10-éig pedig 88,58 ECU. A fenti árak az első osztá­lyú, friss, előhűtött gyümölcs­re vonatkoznak. Az EK az alacsonyabb osztályokra refe­renciaárat nem állapít meg. A Magyar Gyümölcs Szö­vetségtől kapott tájékoztatás szerint a csonthéjas gyümöl­csök termelésében és keres­kedelmében érdekeltek közül megválasztott és felhatalma­zott szövetség május 22-én úgy döntött, hogy az alábbi, minimum exportárakat fogad­ja el, telephelyen, kamionba berakva, ipari gyümölcsként értékesítve: pipacsmeggy jú­nius 1-től 30-ig, 1,3 német márka kilogrammonként, jú­lius 1-től 15-ig szintén 1,3 márka. A pándi meggy kilója a fenti időpontban 1,1, illetve 0,8—0,9 márka kilónként, a lének való cigánymeggy pedig 0,7—0,65 német márkát ér­tek. Nem szólnak bele Ezen árak csak az EK or­szágokba irányuló gyümöl­csökre vonatkoznak. Az FM Agrárrendtartási Főosztálya az exportra igányuló gyümöl­csök belföldi minimumának kialakításában nem vesznek részt, a szövetség döntését tiszteletben tartják, a gyü­mölcsexport engedélyező la­pokat nem véleményezik.” Eddig a levél, melyet au­gusztus 6-án írt alá a Földmű­velődésügyi Minisztérium Agrárpiaci Rendtartási Főosz­tályának vezetője, s amely talán segít dönteni abban a kérdésben, olcsón vagy drá­gán vették-e a felvásárlók a meggyet. A fentiek értelmé­ben új megvilágításba kerül­het az a mondat is, melyet ál­lítólag egy felvásárló hangoz­tatott, s mely úgy szólt: még akkor is pénzénél marad, ha negyven forintot kell adnia a termelőnek a meggy kiló­jáért... Gazdálkodj okosan? A történet tanulságul szol­gálhat mindazon termelőknek es átvevőknek, akik a meggy után netán az uborkából az almából vagy a krumpliból szeretnék családjukat eltartani. Képcsarnokakció Becsületes adósok vagyunk Az árvizet követő időszakban, a tönkrement utak megja­vításához „jól jött” a Fehérgyarmaton megépített Aszfalt­keverő Üzem. A városszélen az akkori önkormányzat kel­lő területet biztosított erre a célra. Időközben a levegő szennyezése komoly gondot okozott, de a megépített szűrőberendezések segítségével panaszok csökkentek. MOLNÁR KÁROLY FELVÉTELE Célegyenesben a befőzés (Nyíregyháza — KM — R. J.) — Még alig köszöntöttük a nyár beköszöntét és már itt a befőzés ideje. Vajon a keres­kedelem hogy áll a kellékek­kel, hozzávaló dolgában, ké­szülhetnek-e a konyhákban a télire való eltevés művele­teire? — Mi tagadás, az utánpót­lás nem volt mindig folyama­tos a tartósítószerek minde­gyikéből és a celofán—fólia szállításában is voltak fenn­akadások — tájékoztat Bacsó Gábor, az Alföld Élelmiszer és Vegyianyag Kiskereskedel­mi Vállalat nyíregyházi raktár­házának áruforgalmi vezetője. — Komoly ígéretet kaptunk szalicil szállítására, folyama­tosan kapható viszont nát- riumbenzoát, ami a célnak tö­kéletesen megfelel. — A 720 milliliteres üveg 19 forint, a másfél literes 42, a két és fél literes pedig 35 — sorolja érdeklődésünkre Bar- kaszi Mária eladó az Állomás téri, ,42. számú VASVILL DEPÓ-ból, Nyíregyházáról — és kapható kupak is, hatkör- mös 4 forint 50 fillérért. Tárca y evőkém már ki tudja hányadik boltba fordult be csüggedetlenül. A pultok mögött imitt szeleburdi tanulóféle leánykák viháncol- tak, amott korosabb hölgyek komolykodtak, de a polcok mindenütt az áruféleségek va­lóságos arzenálját kínálták. Zoknik, gombok, pertlik, madzagok színpompáztak, va­gyis minden meg­nyerő és bizalom- gerjesztő volt, holott a felszín alatt sötét erők járták boszor­kánytáncukat. — Hózentróger van ? — kér­dezte Vevőkém a született optimisták hangsúlyával — akarom mondani nadrágtartó. — Ha akarja mondani a ked­ves vevő akkor mondja, de nincs — válaszolt Eladókám amolyan tervgazdálkodásból visszamaradt kárörömfélével, foghegyről. — Benéznék a jövő héten — ágált bizonytalanul Vevőkém, hiszen gyerekkorától fogva tudta, hogy a reményt soha nem szabad elveszíteni. Már­pedig ő kibírt úttörőtábort, KISZ-gyűlést, szemináriumot, felvonulást, munkaversenyt, akkor a nadrágtartó átmeneti hiánya nem foghat ki rajta. — Ne fáradjon, a jövő héten se lesz. — Na de miért, az Isten sze­relmére? Gáz van a gumiültet- vényeken, vagy netán csata csattog már a csattgyárak kör­nyékén is? — Megszűnt az NDK. A KGST-szereposztás szerint ott gyártották a hózentrógert, akarom mondani nadrágtartót. A Vörös Októberben, és a Május 1.-ben meg a hozzá való nadrágot. Amióta a fal ledőlt, a németek már nem tö­rődnek a nadrágunkkal. Ha csúszik, hát csússzon. — Szerintem pedig most is gyártanak nadrágtartót, aka­rom mondani hózentrógert, csak azt látják, hogy mi ma­gyarok nem akarjuk az Isten­nek se felkötni a gatyát. —A gatyát madzaggal szok­ták felkötni. Azt tudok adni. — Kösz nem kérek. Amíg tart a hózentrógerom, akarom mondani nadrágtartóm, addig tart, közben meg hátha hozunk a csehektől. — Miből gondolja? — Átvesszük a szlová­koknak szánt tételt. — Vagy nem. Mert az is le­het, hogy a kormány keze van a dologban. Eleve ellenzi a hózentróger, akarom mondani nadrágtartó behozatalát, hogy előbb vagy utóbb minden de­rék magyar derékszíját hord­jon. Azt mindig szorosabbra és szorosabbra lehet húzni. — Tudja, csak az nem mind­egy, hogy azt a bigyót ki há­nyadik lukba bújtatja. Ha mára gatyát — akarom mondani nadrágot — ilyen jól elszabták a szabászaink. Nézog) Honi Leó! Cservenyák Katalin E bben az elképesztő hőségben még az is rákap a fagyira, jég­krémekre, aki egyébként nem tartozik a nagyfogyasz­tók közé. Ráadásul, mióta megjelent a Schöller Leó és az Eszkimó, szinte képte­lenség ellenállni a kísértés­nek. Persze, a reklámjuk sem kutya. ízléses kis zászlók jelzik mindenütt az elárusí­tóhelyeket, célhoz érve pe­dig gusztusos plakátokról mosolyognak le a vevőre a különböző termékek fényké­pei, precízen feltüntetve mellettük, mit rejt a csoma­golás: vaníliát, csokit, epret, avagy banánt. S ami a leg­fontosabb, az árat is. Ez utóbbi több okból okos talál­mány. Először is tudja, mi­hez tartsa magát az ember. Ha csak egy húszasa van, érje be vaníliarúddal, és ne kívánja meg a Noggert. Mert az negyvenöt. A sor elejére érve ne kelljen kér­dezősködnie, mi mennyibe kerül, s ne kezdjen akkor kotorászni a pénztárcájá­ban, akadályozva ezzel, hogy a mögötte álló tizedik időben hűtse torkát. így van ez a drágának mondott Balatonon, a fővá­rosban, de még a legeldu­gottabb kis településeken is. Kivéve Nyíregyházát. Váro­sunk, úgy látszik, ebből a szempontból is kivételnek számít. Elképedve láttam a sóstói tavi strandon, s még néhány ABC-ben is, hogy ügyes kezek gondosan átra- gasztgatták az eredeti ártáblázatot, s még mielőbb valaki jótékony leértékelést feltételezne, megnyugtatom, épp az ellenkezőjét csele- kedték. Arról már nem be­szélve, hogy a rendelésnél célravezetőbb azt kérdezni: tessék mondani, a képen láthatók közül van-e vala­melyik a hűtőben is. Persze, az áremelést sokszorosan meg lehet in­dokolni. (Vajon mit szólná­nak hozzá Schöllerék és Eszkimóék?!) Légióként a szállítással és a távolsággal. Én azonban úgy gondolom, ez a távolság most az egy­szer nem a kilométerekre értendő... Magyarok Világlapja Havonként 64 színes oldalon Az Új Magyar Hírekről, amely korábban Magyar Hírek címmel a Magyarok Világszövetsége lapjaként jelent meg — az átalaku­lás nehézségein átvergőd­ve 1992 augusztusától új címmel, küldetését imár jobban kifejező Magyarok Világlapja fejléccel jelenik meg a színes 64 oldalas havilap. Céljai nem változtak; szeretne összekötőka­pocs lenni a határainkon kívül szorult és a szétszó- ratásban élő magyarok, valamint az itthoniak kö­zött. A Magyarok Világlap­ja ennek szellemében a magyar—magyar párbe­széd orgánuma, rajta ke­Kommentár resztül válthat szót, cse­rélhet eszmét az erdélyi magyar az Amerikában élővel, a pozsonyi az újvi­dékivel s így módon igyekszik szolgálni min­den vallási, politikai és fi­lozófiai elfogultságokon felülemelkedve a tizen­hatmilliós, szétszórt, még­is egyetemes magyarság ügyét. A lap távoltartja magát a napi politikai küzdelmek­től. Ezt annál inkább is megteheti, mert minden szervezettől — beleértve a Magyarok Világszövetsé­gét is — független alapít­vány adja ki, melynek egyetlen célja a világ ma­gyarságának szolgálata. Hol van Amerika? Kovács Éva 7 ó dolog a tömeg­kommunikáció, számtalan gondra, bajra javasol megol­dást. Hasznos tanácsokkal, tudnivalókkal lát el mindnyá­junkat, s kár lenne tagadni, ily módon könnyebb lehet az élet. Most éppen azok örülhetnek a rádió haszná­nak, akik a New York-i Met- ropolitanbe kívánnak bejut­ni. Hallgatom a rádió reggeli adását, s nem tudom, ko­molyak vagy csak viccelnek azok, akiket hallgatok. Arról folytatnak elmélyült diskur­zust, mit tegyenek azok, akik egyik napról a másikra úgy döntenek, Amerikába utaznak, s ha már elvégez­ték apróbb-nagyobb ügyei­ket, este a világhírű operá­ba is beugranak. Mint a ri­portalanytól megtudjuk, bár nem egyszerű, de kivitelez­hető a dolog, jegyszerzésre számtalan lehetőség kínál­kozik: kereshetjük az ügy­nökséget, kérdezhetjük a jegyirodát, de hívhatjuk köz­vetlenül telefonon az opera­pénztárat is. Hallgatom a riportot és gondolkodom: vajon való­ban ez most a mi legna­gyobb bajunk? Vajon hány ember számára hasznos ez az információ, hányán lehet­nek azok, akik a beszélge­tés után megkönnyebülten felsóhajtanak? S míg az egyik énem így ,,rosszalko­dik", a másik próbálja sorolni az ellenérveket: Nem baj, ha tudjuk, hogyan juthatunk be a New York-i operaházba, s milyen jó, hogy már efféle bajokon is tovább léphetünk. Magammal sem tudok hát zöldágra vergődni, s gondo­lom, ebben nem vagyok egyedül. Többen csak lehet­nek, akik arra lennének kí­váncsiak, hogyan vészeljék át a mostani nehéz napokat, hogyan osszák be csekélyke jövedelmüket, miből vegye­nek gyermeküknek, táskát, tollat, füzetet. Utóbbiak kö­zött bizonyára számosán vannak olyanok, akik nem hogy a New York-i operába, életük során még a budapestibe se igen fognak eljutni. Más információkra várnak, más gondok megol­dására lenne szükségük, s ha ezeken túllesznek, lehet, hogy egyszer úgy érezhetik: számukra nem a tengeren túlon, hanem hazájukban van Amerika. Még HÁTTÉR kereslet a Képcsarnok áruira, a műalkotásokra? — Vannak törzsvásárlóink is, újabban pedig megjelentek az üzletben a vállalkozók, akik az irodájukat a nálunk kapha­tó bútorokkal rendezik be, vagy saját részükre, a laká­sukba vásárolnak. Sokan vásárolnak részletre nagyobb értékű tárgyakat, azután nem tudnak fizetni. Mi­lyennek tapasztalják a törlesz­tési morált? — Szerencsére a mi üzle­tünknek jó híre van az ország­ban, mert ha részletre vásá­rolnak is vevőink, a szabolcs- szatmár-beregi emberek álta­lában becsületes adósnak bi­zonyulnak. Ennek is köszön­hető, hogy a Képcsarnok-üz­letek elmúlt évi eredményeit összevetve a nyíregyházi az országban az első helyre ke­rült, és az idei féléves adatok alapján is az első három kö­zött van. Nyíregyháza (KM — B. E.) — Kedvezményes vásárlási akciót rendeznek a Kép­csarnok nyíregyházi Ben- czúr-termében ebben a hó­napban, amelynek céljáról Leitner Istvánná üzletveze­tőt kérdeztük. — Ebben az időszakban az általános megélhetési gondok mellett speciális nyári kiadá­sok is terhelik a családi kasz- szát, mint például a nyaralás plusz költségei, vagy a szep­temberi iskolakezdéssel kap­csolatos kiadások. Ezért ren­dezi meg a Képcsarnok ezt az akcióját, amelynek során a nálunk forgalmazott kiegészí­tő kisbútorokra tíz, az iparmű­vészeti tárgyakra húsz-száza­lékos kedvezményt adunk. A cél az, hogy vásárlóinkat megtartsuk, vagy újabb vevő­ket nyerjünk meg. Manapság vannak, akik napi kenyérgondokkal küsz­ködnek. Ilyen időkben van-e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents