Kelet-Magyarország, 1992. augusztus (52. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-11 / 189. szám
1992. augusztus 11 „ kedd EGYRŐL TÖBBET Ózonözön Elsősorban a légzőszerveket károsítja Kelet-Magyarország 7 Az oldalt összeállította: TAPOLCAI ZOLTÁN Elektromos autók Környezetbarát francia városok Ha mostanság ózont mondanak, a legtöbb ember sapkáját fejibe vágva bámul az égre, és lesi a lyukat. Pedig, mondom, a magyar ember jobban értené, ha ózonügyben nem felfelé lesne, és a felelősöket sem arra keresné. Van ugyanis a fenti ózonnak egy talaj menti ózonrokona, amely minimális mennyiségben mindig is természetes alkotórésze volt földi levegőnknek. Nem is bántott sokáig senkit. Koncentrációja azonban manapság néha annyira megnő, hogy az állampolgárok egészségvédelme érdekében riadótervben előírt korlátozásokat kénytelenek életbe léptetni. Persze leginkább még mindig csak nyugaton, ahol mérőműszer is akad. A földi ózon a nyárra vár, hogy kedvező körülmények között nitrogén-oxidokból és illő szerves .végyületekből (szén-hidrogénekből) előállíthassa magát. Kedvező körülményeket számára a kora délutáni intenzív napsütés, a száraz, mozdulatlan levegő biztosít — nitrogén-oxidokat és szép-hidrogéneket pedig elsősorban a közúti gépjánmű-for- galöm. Szélben a kipufogógázok (ha még be nem szívtuk őket) gyorsan szétoszlanak, s legfeljebb savas esőt okoznak valahol. A tiszta, szélcsendes nyári időben ellenben az alul lévő hideg levegőrétegre rátelepedik a meleg, s a felszállni nem tudó szennyező anyagoknál ekkor indítja el a napfény a fotokémiai folyamatot. A városokban így termelődő és megrekedt ózon egyik fő okozója a nyári, úgynevezett Los Angeles-i (fotokémia) szmognak. Annak a kékesen Dél-bajor városokból 700 tonna műanyaghulladékot importált Győrbe a Toronyi Neo- plastik Kisszövetkezet, illetve a feldolgozásra alakult Houston Recycling Hungária Kft. A szállítmányban 3,5 kilónyi műanyag injekciós fecskendőt is találtak. A környezetvédelmi botrányként emlegetett eset hátteréről a közelmúltban tájékoztatták a sajtót. Halálra ítélve lebegő izének, amit Győrben, Budapesten is sokszor megcsodálhatunk... Nyílt terepen az ózon más taktikát választ. A nagy forgalmú tranzitutak, autópályák mentén keletkező — eloszlani nem tudó — szennyező anyagok lassan tovább sodródva keresik a kedvező földrajzi terepet, hogy ott megállapodva veszélyessé növeljék az ózonkoncentrációt. A földi ózon — ellentétben a közhiedelemmel — nagyon súlyos méreg. Határérték felett különösen a gyermekek, az idősek és a szabadban nehéz fizikai munkát végzők egészségét támadhatja meg. Az agresszív gáz elsősorban a légzőszerveket károsítja (súlyosságától függően előbb fejfájást, köhögést, rosszullétet okoz; majd fulladást, légszomjat, asztmás megbetegedést, A behozatali engedélyeket azzal a feltétellel kapták meg a magyar importőrök, hogy veszélyes hulladékot nem tartalmazhat a bálázott szemét, s az abból készült késztermékeket — virágtartókat, fóliákat, karókat — exportálják. Ha pedig felhasználásra alkalmatlan anyagok is bekerülnek, azokat maradéktalanul származási helyükre kell visszaszállítani. tüdővizenyőt), de megtámadja a szemet is. Sőt a gabonaszemet is, hiszen a mezőgazdasági növénykultúrában akár 15 százalékos terméskiesést okozhat (az USA-ban évi 12,4 milliárd dollárra teszik az így keletkezett kárt). Az ózon egyik fő okozója az erdőpusztulásnak és jut néki némi szerep az üvegházhatásnál is. Nem véletlen tehát, hogy — ahol rendszeresen mérik — igyekeznek a lakosságot megvédeni a veszélyes ózondúsu- lástól. Az intézkedések elsősorban az elsődleges szeny- nyező anyagok csökkentésére irányulnak, új szemléletű közlekedéspolitika érvényesítésére. Ennek központi eleme a városi egyéni autózás és parkolás feltételeinek nehezítése, a sebességhatárok leszállítása, a tömegközlekedés fejlesztése, a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése, A gyártók technológiai engedély nélkül kezdték meg az újrahasznosítást. A szemét feldolgozása közben bukkantak a fecskendőkre. Az eddigi szakvélemények szerint a fecskendők semmiképpen nem terjeszthettek AIDS-fer- tőzést. Ezzel együtt is a magyar törvények értelmében a kórházi eredetű hulladék veszélyesnek minősül. Szemétgyűjtés A szemét és hulladék összegyűjtésére és feldolgozására 15 évre szóló szerződést írtak alá egy grazi céggel csütörtökön Körmenden, a polgármesteri hivatalban. A szerződés szerint magyar-osztrák vegyes vállalatot alakítottak Müllex Körmend Kft. néven. Augusztus 1-jétől a Bartók- lakótelepről és környékéről, jövőre pedig az egész városból és harminc kilométeres körzetéből a cég gyűjti a szemetet. Azt a kezdeti időszakban a régi körmendi szeméttelepen tárolják, válogatják, a hasznosítható hulladékot pedig magyar gyárakban dolgozzák fel. A szerződés szerint 1995-re mintegy 200-250 millió forintos beruházással építik meg a Depó- nia elnevezésű új szemétégetőt és hulladékfeldolgozó üzemet Körmend határában. HARASZT0SI PÁL FELVÉTELE autópályák építésének tagadása, az árutranzit nehezítése, a közúti árufuvarozás vasútra vagy vízre terelése. Csak nálunk semmi. Még a betervezett sebességhatár- csökkentést is elnapolták őszre... Persze a motorizáció szent tehenéhez nyúlni mindenütt veszélyes. Ismerve az erőviszonyokat és az illetékes tárca „harcosságát,” intézkedés a minisztériumtól nem is várható. Lépni inkább azoknak a helyi önkormányzatoknak kellene, amelyek a lakosság egészségvédelmét két választás között is komolyan gondolják. Polgármester urak: jönnek a törökök, támad az ózon, itt a nyár. Ébresztő! (Katas György cikkét a Lélegzet című környezetvédelmi lapból vettük át.) Kevesebb a metángáz a légkörben Lassuló mértékben halmozódik fel metángáz a légkörben, és az is meglehet, hogy 2006-ra teljesen eltűnik az atmoszférából az ózonritkulást előidéző gázok egyike — tűnik ki amerikai kormánykutatók vizsgálataiból. De ez még nem jelenti, hogy kevésbé fenyegetne általános légköri felmelegedés — fűzték hozzá óvatosan. A kutatók megállapították, hogy a légkörben található metán szintjének növekedése évi egy százalékról felére esett vissza, és további csökkenő tendenciát mutat. Eredményeik a világ 37 pontján nyolc éven át végzett méréseken alapulnak. Az adatokat ráadásul független kutatások is megerősítették, például a kaliforniai egyetem egyik tudósának saját mérései. A metán a szén-dioxiddal és sok más gázzal együtt a Föld fölmelegedósét gyorsító úgynevezett üvegházhatás legfőbb előidézőinek egyike. Légkörbeli mennyisége — hasonlóan a szén-dioxidéhoz — erősen megnőtt az ipari forradalom kezdete óta, tehát azóta, amióta tart a szén, az olaj és a földgáz ipari méretű égetésének kora. 1995-ben előreláthatólag már sok ezer elektromos üzemű gépkocsi közlekedik Franciaország városaiban. A francia környezetvédelmi és ipari minisztérium és a nagy gépkocsigyártó vállalatok most megkötött megállapodása értelmében a gyárak bővítik a villanyautók gyártását, sorozatban készítik majd azokat, a kormányzat pedig elősegíti, hogy a városokban kiépüljön a villamos autók „üzemanyag- töltő” állomásainak kezdeti hálózata, ahol az autósok feltölthetik járművük akkumulátorait. Az elektromos járművek kizárólag városi használatra készülnek majd, és részben a közületeket látják el velük, de magánszemélyeknek is árusítanak belőlük. A szakminisztériumok szerint ugyanis a gépkocsik nagy részét ma is csupán rövid, néhány kilométeres távokra használják a városokban, s jelenleg is igen sok a kicsi kocsi. Több millió az olyan Ohio állam szójababtanácsa a minap vásárolt egy 1992-es évjáratú Ford kisteherautót. Ebben nincs semmi rendkívüli, ám a vétel célja meglehetősen újszerű: ezen a járművön akarják bemutatni, hogy a szójaolaj kiváló üzemanyag. Az UPI jelentése szerint az ohiói szójababtanács városi háztartások száma, amelyekben két kocsi is van, a másodikat rendszerint legfeljebb rövid utakra, bevásárlásra használják, s erre az elektromos autó igen alkalmas lenne. A francia állam a megállapodás értelmében két év alatt félmilliárd frankkal támogatja az elektromos autók fejlesztését, a töltőhálózat kiépítését, valószínűleg tíz településen, nagyobb városban, ahol a légszeny- nyeződés különösen nagy, s a környezetkímélő elektromos autó igen hasznos lehet. Ehhez a fj-ancia villamos ipari vállalat is segítséget nyújt. A két nagy autóipari vállalat, a Renault és a Peu- geot-Citroén viszont kötelezettséget vállalt arra, hogy évente több ezer elektromos kisautót hoz forgalomba. A villamos meghajtású autó egyelőre drágább a benzinvagy dízelüzemű autóknál, de ha nagyobb sorozatban készül, csökkenteni lehet az előállítási költségeket. Első ízben történt meg, hogy tudósoknak sikerült átfúrniuk a három kilométer vastag grönlandi jégmezőt. A kilencmillió dolláros költséggel elvégzett tudományos kísérletet 1990-ben kezdték 3300 méteres tengerszint feletti magasságban Grönland nyugati partjainál. azért nem akar teljesen a szójára hagyatkozni, s fele részben dízelolajjal tölti fel a Ford tartályát. A gépkocsi motorjában egyébként semmiféle módosítást nem hajtanak végre a tanács tagjai, akik zömmel szójatermesztő farmerek, s csak mellékesen a szójadízel kifejlesztői. „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, elpusztítottad az utolsó halat, akkor fogsz rádöbbenni, hogy a pénz nem élet, nem ehető” — idézte a Magyarországi Zöld Párt alapító okiratának sorait Lengyel Endre, a Zöldek az Életért Alapítvány elnöke. Az élet védelmének érdekében hozták létre az alapítványt is, hogy elősegítsék a környezetvédő eljárások és technológiák magyarországi bevezetését. Zöld védjegyet kaphatnak olyen termelő cégek, illetve termékeik, amelyek eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak. Az alapítvány szakemberei természetesen ellenőrzik a minőségi bizonyítványt. Amennyiben a termék valóban környezet- barát, akkor segítséget nyújtanak bevezetéséhez. Abszolút környezetkímélő „Félkomfortossá” alakította át az elhagyott Trabantot egy győri lakos. A 13 gyerekes Szabó István muris fogatát egy szamár húzza MTI-foto Mi lesz a hulladékhegy sorsa? Savas eső nyomai a grönlandi jég alatt I VILÁGJÁRÁS Szójadízel Egy nemzetközi tudóscsoportnak sikerült lefúmia a Grönlandot borító jégmező alapjáig és ott savas eső nyomaira bukkant, amely a Vezúv '79-ben történt kitöréséből származik. Hasonlóképpen porszemeket találtak, amelyek a csernobili atomreaktor 1986-os katasztrófájára vezethetők vissza. Zöldek az Életért Alapítvány
