Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
1992. július 8„ szerda olvasóink leveleiből Kelet-Magyarország Szociális rászorultság alapján Negyvennyolc éves asszony vagyok. Az elsők között voltam, akik elveszítették a munkahelyüket létszámleépítés miatt. Megkaptam a mun- kanélküli-segelyt, de az már lejárt. Munka sehol sincs, pedig én érettségizett létemre takarítónőnek is elmennék, hogy el tudjam tartani a két gyermekemet, mert egyedül tartom őket, elváltam az uramtól, az is csavarog, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetnie. Most senki se tud nekem felvilágosítást adni, hogy kihez vigyem a betegbiztosítási igazolványomat. vagy énnekem már az alapellátásra sincsen jogom, mert ellátatlan munkanélküli lettem önhibámon kívül? Kovács Lá szí óné Nyíregyháza (A Társadalombiztosítási Igazgatóság válasza szerint a munkaviszonyban nem álló és munkanélküli-járadékban nem részesülők betegbiztosítási igazolványát az önkormányzat jegyzője érvényesíti, ha az önkormányzat megállapította a szociális rászorultságukat. Amennyiben a szociális rászorultságot nem állapították meg, úgy lehetőség van arra, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatósággal önkéntes biztosítást kössenek betegségi-anyasági és egészségügyi ellátásra, amelynek az összege havi 1200 forint.) Mindent a vevőért? Átutazóban jártam Nyíregyházán június 6-án. Betértem a Bocskai u. 61. sz. alatti boltba, Végre megjelentek a szép építészeti formák Nyíregyházán. Díszeik — mint a félig már kész, félig még épülő emeletes sorház lámpái a Vasgyár utcán — különleges, romantikus hangulatot adnak a háznak Balázs Attila felvétele a táblán az ÉKV 68. sz. boltjaként szerepelt (1992. január 1 -jén privatizálták, bérlője van — a szerk.), de amit ott tapasztaltam a fiatal, nagyképű kiszolgálótól — talán vezetője a boltnak? — döbbenetes! A csemegepult mellett kissé beljebb léptem, hogy megmutassam a kedves Kislánynak, melyik pogácsát kérem. Erre kijött egy tarka bermudanadrá- gos (nem fehér köpenyes) fiatalember, és olyan hangon utasított rendre, hogy elképedtem. Mondtam, hogy egy kereskedő nem viselkedhet így, hiszen mi vagyunk a vevőért — erre még nagyobb szájat nyitott. Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy ilyen kereskedőkkel akarunk mi Európa felé haladni, ahol a vevőket az utcáról csalogatják be? FésűsImréné Szerencs és Vidéke ÁFÉSZ nyugdíjas boltvezetője,Tiszaluc Kisvárdai meleg víz Kisvárdán lakom a Tompos úti lakótelepen, magam és a lakótársaim nevében kérdezem, hogy mennyibe kerül Kisvárdán egy köbméter meleg víz? Sokan felszereltettük az órákat „csekélyke 13 000 forintért”. Most a szerződés átvételekor becsapottnak érezzük magunkat, mivel a szerződés 5. pontja szerint „A meleg víz előállításához szükséges hideg vizet is a szolgáltató biztosítja a fogyasztónak, ezért a fogyasztó köteles megfizetni a vízórával mért tényleges vízfogyasztásának megfelelő mennyiségű hideg vizet is”. ML itt érezzük magunkat becsapottnak, mert a két vízóra beszerelése előtt és közben sem világosítottak fel bennünket, pedig ezek után is érdeklődtünk a Szabolcs Távhőnél és a Szavicsavnál. Ott sem tudtak nekünk akkor pontos felvilágosítást adni. A Szabolcs Távhő és a mi számításaink szerint Kisvárdán egy köbméter meleg víz ára 124,80 forint. De ez nem meleg víz, mivel sorozatosan nincs meleg víz addig, amíg a csapot úgy negyedóráig jól ki nem engedjük, utána már langyosodni kezd a víz. Kérdezem, nem pazarlás ez. Mi rendszeresen fizetünk, akkor rendes szolgáltatást várunk el. Kíváncsi volnék, hogy mindenhol ilyen drága-e a meleg víz vagy csak itt, Kisvárdán? J. B.-né Kisvárda, Tompos úti lakótelep- k Jogászszemmel Az öröklésről Dr. Bartha Sándor Még nem voltunk házasok, amikor a férjem örökölt és vett belőle egy telket. Később erre építettük fel a családi házunkat, együtt fizettük a részleteket, de a lakás az ő nevén van. Született három gyermekünk, szeretnénk tudni, hogy ha én meghalnék, mire volna joguk, és a ház fele része az enyém-e? — tudakolta egy nagykállói olvasónk. A férje külön vagyonát képező telken az életközösség ideje alatt közösen felépített ház házassági vagyonközösséget képez. A tulajdonjogot lehet vagyonjogi szerződéssel szabályozni, a fél tulajdonjog után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ha olvasónknak tulajdonjoga nincs vagyonközösség címén az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, halála esetén a gyermekei hivatkozhatnak erre, és a hagyatéki eljárásban örökléssel szereznek rá tulajdonjogot, a túlélő házastársa özvegyi jogával terhelten. Sajnos tíz évi házasság után a férjem alkoholizmusa miatt fel kellett bontanunk a házasságunkat — írta egy nyíregyházi olvasónk. — A bíróság nem döntött a lakás- használat ügyében, mert megegyeztünk egymással, hogy a két nagy szobát én használom a lányaimmal együtt, övé marad a kis szoba. Egy ideig nem is volt nagyobb baj, de újabban olyan reszeg mindennap, hogy tör-zúz, és a lányaim szeme láttára nőket hoz fel a lakásba, hiába tiltakozom. Féltem a lányaimat, mind a kettőt pszichológushoz kell hordani, mert reszketnek az apjuktól, aki fenyegeti őket. A lakásból nem akar elmenni, nem tudom, hogy mit csináljak, de ez így tovább nem mehet... A házassági bontóperben a bíróság kérelemre ítélettel dönti el a volt közös lakás használatát. A mai lakásviszonyok között mérlegelni kell, hogy valamelyik házastársat fel íehet-e jogosítani a lakás kizárólagos használatára. Ehhez a másik házastárs olyan magatartását kell bizonyítani — a szóbeli állítás nem elég — ami a közös használatot, a további egy fedél alatt élést lehetetlenné teszi. Erre alapot szolgáltat a másik fél tett- legessége, botrányos magatartása, bűnöző életmódja stb... Ha ilyen magatartás nem állapítható meg, a családvédelmi szempontok és érdekek szolgálhatnak a döntés alapjául. Ebben az esetben a lakást elhagyó fél részére a megszűnő bérleti jog ellenében kártalanítást kell fizetni. A bíróság ilyen esetben is alapos vizsgálat és bizonyítási eljárás lefolytatása után hozza meg a döntést. C. M. miskolci olvasónk nagyszülei a megyében éltek. Anyai nagyapja nemrég meghalt, előbb a lánya és a veje javára készített végrendeletet, utána egy újabbat, de akkor már olvasónk véleménye szerint nem volt cselekvőképessége tudatában, másra hagyta a házat. Olvasónk édesanyja is elhunyt, kérdi, hogy érvénytelenné válik-e az eredeti végrendelet. A szülei javára készült végrendeletet az édesanyja halála nem teszi érvénytelenné. Hatálytalanítja azonban a később kelt, újabb végrendelete. Majd a hagyatéki eljárás során hivatkozhat arra levélírónk, hogy nagyapjának az új végrendelet készítésének időpontjában nem volt végrendelkezési képessége a levélben említett okok miatt. Ha ennek a végrendeletnek a megtámadása sikeres lesz, a korábbi végrendelet rendelkezései az irányadók. Az oldalt összeállította: TÓTH M. ILDIKÓ Verekedés a csárdában Büfés háború a strandon Tisza-parti eszem-iszom Május elsején este 8 óra tájban bementünk Tokajban a régi halászcsárdába, de bár ne tettük volna. Tizenketten voltunk, három család gyerekekkel együtt. Megrendeltük a vacsorát, a gyerekek minden áron túrós tésztát akartak enni. Nekünk kihozták a vacsorát, de a gyerekeknek nem, ők már nagyon türelmetlenek voltak. Szóltunk a pincérnek, aki egy hölggyel szórakozott, hogy előbb legyen szíves kihozni a vacsorát, utána azt csinál, amit akar. A hölgy odajött hozzánk, hogy mi csak ne foglalkozzunk a pincérrel. Kár, hogy nem álltunk fel és nem hagytuk ott a csárdát. A pincér a társaságunkban lévő egyik férfit egyszerűen rálökte az asztalra, a másikat rugdosni kezdte. Hirtelen a semmiből ott termett nyolc pincér, kirobbant a verekedés. Az egyik gyerek elájult félelmében, a társaságunkban lévő egyik férfi orrcsontja eltört, a másik bordazúzódást szenvedett. Hívtuk a főnöknőt, hogy hozzon mentőt, rendőrt, de megtagadta. Addig tele volt az üzlet, olyan hirtelen kiürült, hogy csak széjjelnéztünk, és már nem láttuk a vendégeket. Később Nyíregyházán feljelentést tettünk, az orvossal látleletet készíttettünk. Sajnos a pénzünk ott maradt, kiverték a tárcát a kezemből, másnap telefonált a vezető, hogy mehetünk a pénzünkért, mert megtalálták, de amikor odamentünk, a pénznek már hűlt helye volt. Jó lenne, ha az illetékesek odafigyelnének erre a csárdára. Név és cím a szerkesztőségben Gergelyiugornya (KM — TMI) — Úgy tartja a legenda, hogy amikor Árpád vezér ideérkezett a Tisza partjára, azzal biztatta lovát: „Ugorj, na!” A túlsó partra éviekéivé pedig azt mondta hű paripájának: „Na, menj!” így adott nevet Ugornyának és Naménynak. Már a legenda is összeboronálta egymással a két helyet. A híres ugornyai strand területe a vásárosnaményi ön- kormányzaté. Nagy a felelőssége, hiszen a Bereg egyik gyöngyszemét, a gyönyörű természeti tájképet kell megőriznie, mert ez a táj hozza ide az embereket elsősorban. Ha a hídról a strandra nézünk, a finom homokban napfürdő- zőket, a Tisza csillámló habjaiban lubickolókat látjuk. De a fák közül kipiroslik valami oda nem illő folt, zavarja a látványt. Versenysemlegesség? Egy Robur az, büfékocsi, úgy tizenöt méterre a folyótól, félig a lombok takarásában, lángost, röviditalt, kólát stb. árulnak benne. Éttől a kisbusztól beljebb vagy húsz méterre, U alakban sorakoznak egymás mellett a pavilonok, vendéglők. A vendég kapkodja a fejét, hová üljön le enni, inni. A június közepétől augusztus végéig tartó szezonban nagy harc folyik a vendégekért. Érthető hát a húsz vállalkozó felzúdulása, milyen alapon árusíthat lent a parton a büfékocsi tulajdonosa, a laskodi polgármesterasszony férje. Ilyen külsejű kisbuszt a piacokra is ritkán engednek be, nemhogy a külföldiek is látogatta Tisza- partra... Fényképeket kértek — Már a múlt rendszerben is voltak itt büfékocsik, de nem engedték le egyiket se a partra — mondja Kiss László, a vállalkozók szóvivője. — Mi már itt vagyunk négy éve, egy sokkal kisebb büfénk volt villany, víz nélkül, és a Köjál is örökösen sürgetett minket, hogy ez így nem lehet, a tanács is, hogy rontja a Tisza képét. Minden segítséget összeszedtünk, hogy építsünk egy modem, esztétikus pavilont, de ez a kocsi nem rontja? Ha egy tisztességes büfékocsival bejön, azt mondom, rendben van — és sorolja a többiek nevét, hogy nekik is, milyen szigorú kívánalmaknak megfelelő épületet kellett építeni. — Tavaly aláírásokat gyűjtöttünk, hogy ne engedjenek be büfékocsikat, mert úgyis elegen vagyunk — fűzi hozzá a felesége. — Mi nem tudjuk levinni a partra a pavilonunkat és a többiek se. A szezonra száz-százötvenezer forint a kiadásunk, dobhatjuk ki a lán- gostésztát, virslit, kiflit, mert a vendégek nem jönnek ide föl. Az ő helyükben én se jönnék. De akkor hol a verseny- semlegesség?... Az egyenlő esély? A strand bejáratánál oldalt üres, pázsitos térség. Tavaly és azelőtt ott álltak a büfékocsik, nem háborogtak a vállalkozók, hívták, csalogatták a vendégeket, de az választott. Ha morogtak is magukban a pavilonosok, hogy a másiknak már megint jobban megy az üzlete, különleges előnnyel (kivéve a választékot, kiszolgálást) senki sem bírt a többiek rovására. Ahogy Petkó Györgynek, a helyi polgármesteri hivatal műszaki csoportvezetőjének a szavait hallgatom, sejtem, lesz még háborúság az ugornyai Tisza-parton. A képviselő-testület már februárban felkészült az idegenforgalmi idényre, és úgy döntöttek, hogy korlátozott számban beengedik a mozgóárusokat a partra. Hat helyet találtak, június elején a Tisza- part gondnokával kijelölték ezeket. — Fényképeket kértünk a vállalkozóktól — teríti elém a kisbuszok, lakókocsik színes képeit a csoportvezető. — Ennek alapján döntöttük el, hogy a hat jelentkező megkaphat- ja-e az engedélyt. Öt mozgóárus van, a hatodik más jellegű szolgáltatást ad. Még két hely van a Robur mellett, és kettő a nádtetős Horgony étterem mellett. — És a kerítésnél a szabad területet miért nem foglalhatják el? — Ott voít a kis vízmű, parkírozó lesz azon a helyen. Valamint a szabadtéri színpadot is itt állítjuk fel. — A képviselő-testület — mondja — senkivel sem kivételezett, hiszen minden jelentkező kapott engedélyt a mozgóárusításra. Jobb megoldást nem találtak, hogy az üdülő forgalmát ne akadályozzák, és ne legyenek szem előtt sem. Magasak az árak Kérdés persze, hogy kinek a szeme előtt? Mert a hőségtől elpilledt fürdőzők a legelső helyen állnak meg általában, hogy csillapítsák éhüket, szomjukat. Kánikulai napokon ötezer vendég is van, őket nem szolgálhatja ki az öt büfékocsi, ez szolgálhat vigaszul a pavilonosoknak. A képviselő-testület álláspontja szerint minél több árust kell beengedni a partra, hogy letörjék az elég magas árakat. Ám erre nincs garancia, mert az árakat ők nem befolyásolhatják. A legnagyobb probléma mégis az, hogy a nagy versenyben esetleg mindenki tönkremegy, a mozgóárusok sem fogják megtalálni a számításukat. A vendégek számát nem lehet előre tudni. El kellene gondolkodni azon, hogy nincs így is elegendő választási lehetőségük az üdülőknek, ha enni, inni, bevásárolni, szórakozni akarnak. És sajnos a pénzük is egyre kevesebb manapság... Szerkesztői üzenetek A múlt heti számunkban Megfellebbezhető címmel rövid tájékoztató jelent meg arról,.. .hogy ki jogosult a négyezer forintos szociális támogatásra. Egy szó tómaradása miatt-ez esetleg félreérthető, ezért helyesen: A szociális támogatásra való jogosultság' teltétele a munkanélküli-járadék folyósításának kimerítése. Annak a munkanélkülinek, aki munkanélküli-segélyben, vagy átmeneti munkanélküii-ja- radékban részesült, nem állapítható meg a jogosultsága. DEMETER JÓZSEF, Nagykálló: 1993. január 1- jétol a földhasználat ellenértékét a felek haszon- bérleti szerződésben kell, hogy rögzítsék. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint többek között földjáradékra jo§&sultTa. téesz közös hasznaiäfä'jga . került föld haszonélvezője K, l„ Nyíregyháza: A CSÉB-Évgyűrű Biztosítás- a csoportos élet- és balesetbiztosítások kiegészítő biztosítása. Két évi tartam után a biztosított az Állami Biztosítótól évi negyvenegy százalékos kamatra . kölcsönt vehet fel. Az ÁB a kölcsön után a felvétel időpontjában a bankok által alkalmazott legmagasabb lakossági kölcsönkamatot és költségeket számítja fel. TÓTH GÁBORNÉ, Nyírbátor: Az ügyet csak, sajnos, bíróság ítélheti meg, ha önök nem tudnak egyezséget kötni egymással.
