Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
6 Kelet-Magyarország EGYRŐL TÖBBET 1992. július 8., szerda Milyen a francia rendőr?----------Párizsi tanulságok Ahol a föld; a tag, a lakóhely Beszélgetés dr. Sveda Bélával a kárpótlási jegyek földre váltásáról Nyíregyháza (KM — K. É.) — Két hétig volt a párizsi rendőrök vendége Vasas Szilárd alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési osztályának vezetője. Élményeiről, tapasztalatairól kérdeztük. — A francia nemzeti rendőrség meghívásának tettünk eleget. A kéthetes továbbképzésen 15-en vettünk részt az ország különböző helyeiről, elsősorban a bűnügyi, bűnmegelőzési terület rendőrei. Minden költséget a franciák álltak, ezzel is segítve, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatokat saját hazánkban hasznosíthassuk. — A magyar rendőrségre sokak szerint bizony alaposan ráfér a megújulás. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a franciák nincsenek a legjobbak között, ha a bűnügyi helyzetet, a köz- biztonságot nézzük... — Pontosan így van. Mégsem volt haszontalan az út, hiszen a legfontosabbat, a szemléletváltást segítette. Rám rendkívül nagy benyomást tett a francia rendőrök viselkedése, az, mennyire toleránsak és kulturáltak valamennyien. Franciaországban minden kapcsolat a rendőr és az állampolgár között megszólítással, köszönéssel kezdődik, az egyenruha elegáns és megnyerő, a rendőr nem ellenség, hanem segítő és barát. — Sokkal gazdagabbak a francia rendőrök, mint a magyarok? — Nem mondhatnápn. A rendőrök felszereltsége a mienkkel közef azonos, alig néhány vonatkozásban jobb. Gépjárműveik semmivel sem jobbak, mint ma már a mienk, talán a számítógépek terén járnak előttünk. A franciák programként hirdették meg, hogy a rendőrségi épületek barátságosak, hangulatosak legyenek: ez a szemléletváltás alapvető része. A francia rendőr mosolyogva fogadja az ügyfelet, aki a főbejáraton érkezik, a bűnözők a hátsó kapukon, s közel sem ilyen barátságos fogadtatás mellett közlekednek. Ez is bizonyítja, hogy éles különbséget tesznek a becsületes állampolgárok, s a bűnözők között. A francia rendőrnek sok olyan dolgot is illik tudnia, amivel akár az utcán hozzá forduló idegennek is segítségére lehet. Az útbaigazítástól kezdve egészen addig, mi a pontos teendő, ha valakit megharap egy kutya. — Mi az, ami a francia példákból pénz nélkül is átvehető, a magyarországi bűnüldözésben követhető? — Rám igen nagy benyomást tett, hogy a francia jogrend kevésbé gyanakvó a rendőrrel szemben, mint a magyar. Szívesen látnám itthon is azt a jogszabályi környezetet, amelyek között francia kollegáink dolgoznak. Náluk ugyanis a bíróságok, ügyészségek minden kételkedés nélkül elfogadják, amit a rendőr állít. Náluk akár az egyéni szabadságjogok is korlátozhatók, ha az a többség érdekeit veszélyezteti. Ott a rendőrség vallomása mellé nem kell fél kiló papír és két tanú, miközben nálunk lassan odáig jutunk, hogy nyomozó, ügyvéd nélkül nemigen tárgyalhat a gyanúsítottal, miközben a bűnözők vígan üzengetnek, taktikai utasításokat adhatnak egymásnak. Bár a franciáknál a bűnözés összetétele a mienknél lényegesen kedvezőbb, mégis több és könnyebb az őrizetbevótel. A gyanúsított 48 óráig az ügyvédjével sem tárgyalhat. A rendőrségi fogda pedig a mienknél jóval egyszerűbb: mindössze egy prices van benne, jobb esetben egy primitív WC. Rádióról, tv-ről szó sem lehet, a cellákat videokamerákkal tartják megfigyelés alatt. A francia jogrend hisz a rendőröknek, s a rendőrségen tett vallomást komolyan veszi í A bíróságon súlya van a bűnöző rendőrségen tett vallomásának, s azt utólag sem lehet módosítani, visszavonni. A bűnöző jogai akkor nyílnak meg, amikor a vizsgálóbíró elé kerül. Összességében elmondható, hogy a franciák szigorúbban járnak el a bűnösökkel, a mások ellen vétőkkel, s aki gyanúba keveredik, szigorú eljárásra, kivizsgálásra számíthat. — Miközben a hazai közvélemény a rohamosan szaporodó bűnözés miatt aggódik, egyesek rögtön pánikba esnek, ha a magyarországi rendőri munka szigorodik. Igen nehéz eldönteni, melyik út a helyes. — Márpedig a közrend, közbiztonság nemcsak a franciáknál, nálunk is politikai kérdés. Ha azt akarjuk, hogy javuljon, jobb munkára, nagyobb szigorra van szükség, épp a becsületesen élők, a nagy többség érdekében. A franciáknál senkit sem sért, hogy a hivatásos rendőrök mellett mindig ott vannak az úgynevezett sorrendőrök, azaz a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalok. Egy gyakorlott rendőr mellé a kiképzést befejező katonákat osztanak be, amiből több haszon is származik: több ember több dologra figyel, nem fenyeget a hivatalos személy megtámadása, s a vendéglátók elmondása szerint a fiatalok is szívesebben teljesítenek szolgálatot az utcán, mint a laktanyákban. Arról már nem is beszélve, hogy közülük leszerelés után — a munkát megismerve és megszeretve — számosán jelentkeznek rendőrnek. A megelőzést szolgálja az is, hogy akinek van mit védenie, az meg is tesz mindent annak védelmében. A bankok, pénzintézetek saját biztonsági szolgálatot szerveznek, a lakosság is óvja értékeit. Nagy örömünkre szolgált, hogy az út során találkoztunk magyar rendőrhallgatókkal is, akik szabályos oktatás keretében igyekeznek elsajátítani a francia rendőrség tapasztalatait. Nyíregyháza (KM — Balogh József) — Közeleg az első kárpótlási törvény kínálta lehetőség kihasználásának határideje: augusztus 15-éig jelentheti be igényét, aki kárpótlási jegyéért földet akar vásárolni. A második kárpótlási törvény esetében 1992. október 5., a harmadik törvény esetében október 30. a határidő. A visszaigényléssel, a kárpótlással kapcsolatos egyéb fontos kérdésekkel kerestük meg dr. Sveda Bélát, a megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjét. I Hol igényelheti vissza földjét az, aki elköltözött abból a faluból, ahol eredetileg a földje volt? — Az első kárpótlási törvény szerint az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van; aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január t-jén és az árverés időpontjában is tagja; akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. A kárpótlásra jogosult tehát bejelentheti igényét arra a termőföldre, ahol azt elvették, ahol 1991. január 1-jén és az árverés időpontjában a nagyüzem tagja, s végül azon a településen, ahol 1991. június 1-jén állandó lakóhelye volt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bejelentést annál az önkormányzatnál kell megtenni, ahol az általa megszerezni kívánt föld fekszik. mm Milyen adatokat kell tartalmaznia a bejelentésnek? * — Az igénybejelentést a polgármesteri hivataloknál beszerezhető formanyomtatványokon kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes helyi ön- kormányzat polgármesteri hivatalába. A bejelentésnek szükséges tartalmaznia azt a kárrendezési hivatalt, ahova a jogosult a kárpótlás iránti kérelmét benyújtotta. Feltétlenül szükséges hivatkozni a boríték sorszámára. Fontos hivatkozni a megszerezni kívánt termőföld művelési áganként meghatározott AK-értékére, valamint a termőföld vásárlására felhasználni kívánt kárpótlási jegy (utalvány) összegére. Közölni kell azt is, hogy a megszerezni kívánt termőföld melyik településen található, illetve, hogy ki a termőföld jelenlegi tulajdonosa (használója, kezelője) és mi a tervezett hasznosítás módja. Természetesen közölni kell a kárpótlásra jogosult személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve és lakcíme). Felmérik, egyeztetik I Mi az önkormányzat további feladata a hozzájuk érkezett bejelentésekkel? — A törvény akként rendelkezik, hogy a meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében a helyi önkormányzatnak legkésőbb 1992. augusztus 31-éig földrendező bizottságot kell alakítani. A bizottság tagjai: a helyi önkormányzat megbízottja, továbbá az igénybejelentők közül a képviselő-testület által megválasztott 6-10 személy. Gondoskodni kell a bizottságban a nem helyben lakók képviseletéről is. A helyi önkormányzat feladata továbbá, hogy a bejelentésekről az illetékes kárrendezési hivatalokat, ill. a földrendező bizottságot a bejelentés példányának megküldésével folyamatosan értesíti. A földrendező bizottságok a bejelentések alapján felmérik, egyeztetik és összesítik a bejelentett igényeket, és javaslatot tesznek a kárrendezési hivataloknak az árverések ütemezésére és az árverezésre kerülő földek kijelölésére. I Ezek szerint a kárrendezési hivataloknak tovább bővültek a feladatai? — Igen. A helyi önkormányzattól megkapott bejelentéseket, ill. a kárpótlás iránti kérelmeket — a törvény rendelkezése szerint — soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell elbírálnunk. Fontos megjegyezni, hogy a kárrendezési hivatalok a bejelentés alapján akkor bírálják el a határidőn belül benyújtott kárpótlás iránti kérelmeket, ha a jogosult az őt megillető összes vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni, és a kérelem elbírálásához a szükséges adatok rendelkezésére állnak. ■ Mit kell érteni e törvényi rendelkezésen? — A törvény ide vonatkozó szabályozásánál három kérdést fontos elemezni. Az egyik, hogy a jogosult az őt megillető összes kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni. Ez egyszerűnek tűnik. Ha valakinek 80-90 ezer forint értékű kárpótlási jegye van, és termőföldet kíván vásárolni, csak abban az esetben élvezi a soronkívüliséget, ha az ösz- szes kárpótlási jegyéért csak termőföldet vásárol. Nincs tehát olyan lehetőség, hogy valaki soronkívüliséget igényel, kedvezően bírálják el a 90 ezer forint értékű kárpótlási igényét, s ebből mindössze 20-30 ezer forintért akar termőföldet vásárolni. A másik eset, ha valaki mondjuk 200 ezer forint értékű kárpótlási jeggyel rendelkezik, ennek a jogosultnak elegendő, ha 100 ezer forintért vásárol csak termőföldet, ugyanis részére a fennmaradó összegnek megfelelő kárpótlási jegyet a kárpótlási jegy forgalmazására feljogosított pénzintézet kiad- ia. I Intéznek-e más esetekben soron kívül ügyeket? — Talán legsarkalatosabb pontja a törvény rendelkezésének az, hogy csak azokat a kérelmeket bírálja el a kárrendezési hivatal soron kívül, mely kérelmek elbírálásához a szükséges adatok rendelkezésre állnak. Közismert, hogy a megyében közel 60 000 kárpótlás iránti igényt nyújtottak be. Az is közismert, hogy a beadványok nagyon nagy százaléka adat-, ill. okirathiányos. Azokat a kérelmeket, ahol az elbíráláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, csak később, az adathiányok pótlását követően tudjuk elbírálni. — Rendelkezik a törvény arra vonatkozóan is, hogy nem tarthat igényt a jogosult soron kívül elbírálásra, ha a kérelem vagy a bejelentés benyújtására nem a jogszabályban meghatározott módon került sör. (Nincs bent kárpótlási igénye, nem az önkormányzathoz jelenti be a megszabott határidőn belül, nem formanyomtatványon jelenti be igényét, a bejelentés nem tartalmazza a felsorolt adatokat.) Soron kívüli elbírálás — Fontos felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a soron kívül elbírált kérelmet követően a kárpótlásra jogosultat megillető kárpótlási jegy banki letétben marad. A Kár- rendezési Hivatal által kitűzött árverésen a jogosult a hivatal jogerős határozatával és a letét igazolásával vesz részt. Ez azt jelenti,-hogy az árverésen a kárpótlásra jogosult nem a kárpótlási jeggyel vesz részt, hanem egy banki igazolással, melyből kitűnik, hogy milyen összegű kárpótlási jeggyel rendelkezik, amiért termőföldet kíván, ill. kell vásárolnia. Abban az esetben, ha a jogo,- sult a részére kiadott letéti iga1 zolás alapján nem vásárolta meg a termőföldet, a letétben lévő kánj^tlási jegyhez csak 1993. augusztus 15. után juthat hozzá. — Nem lehet érdeke, tehát, egyetlen kárpótlásra jogosultnak sem az, hogy a hivatal félrevezetésével fiktív módon jelenti be a termőföldtulajdon megszerzésére irányuló kérelmét, ugyanis ez esetben 1993. augusztus 15-éig banki letétben marad. Ezáltal tehát nincs abban a helyzetben, hogy a rendes eljárás során kerüljön igénye elbírálásra, melynek következménye, hogy hamarabb hozzájuthat a kárpótlási jegyhez. Megragadom az alkalmat, s kérem valamennyi ügyfelünket, hogy csak azok nyújtsák be soronkívüliség iránti kérelmüket, akik valóban termőföldet kívánnak vásárolni az összes kárpótlási jegyükért, Hl. a 100 ezer forint értékű kár- ptit'.i“j.Kjye^. ';••• I A kitűzendő árverésekről megtudhatnánk-e valamit? — Az első kárpótlási törvény végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet rendelkezései szerint a kárrendezési hivatal a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek árverésének legkorábbi időpontját az azt követő 60 napon belül tűzi ki, hogy a gazdálkodó szervezetnek megküldött ösz- szesített értékesítésben megjelölt aranykorona-érték 30 százalékának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta. Ez azt jelenti, hogy egy településen belül az árverezés akkor tűzhető ki, ha a bejelentett igénylők számának kárigénye legalább 30 százalékban jogerősen elbírálásra került. — A megyei Kárrendezési Hivatal azt a gyakorlatot folytatta, hogy a kérelmek elbírálása ne legyen irányított, ne csak néhány község legyen kedvezményezett helyzetben. Tekintve azonban, hogy a központi elvárásoknak is megfelelően az első árveréseket szeptember 15-ével szeretnénk kezdeni, feltétlenül szükségessé vált bizonyos irányítottság alkalmazása. Rendező elvként vettük figyelembe, hogy az adott településnek viszonylag kevés számú kárpótlási jogosultja, kisebb AK-értékű igény- bejelentése, továbbá, hogy a község hangulata nyugodt, kiegyensúlyozott legyen. I Nem változik-e ez a rendező elv, tekintettel az új jogszabály rendelkezéseire? — Feltétlenül változnia kell. Az előbbiek tervezése időszakában ugyanis még nem volt lehetőség a földrendező bizottságok létrehozására. Ennek a bizottságnak, mint korábban említettem, fő feladata a törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése. így feltétlenül közre kell működnie az árveréseken, de főleg az árveréseket megelőző egyezségek létrehozásában. Az új törvény rendelkezése szerint ugyanis az árverés vezetőjének kiemelt feladata, hogy az árverés megkezdése előtt kísérelje meg az egyezség létrehozását. Ez nyilván feltételezi, hogy az árverés megkezdése előtt a Jöldrendező bizottság tagjai, valamint a kárpótlásra jogosultak bizonyos fokú egyezséget, megállapodást kötnek egymással, meghatározva az árverésre kijelölt táblák mikénti elosztását. Ebben a körben — amennyiben a kárpótlásra jogosultak között az egyezség létrejött —.minden egyes kialakítandó földrészletre 1000 Ft AK alapul vételével kell figyelembe venni a kikiáltási árat. Ha a kárpótlásra jogosultak között az egyezség létrejött, a továbbiakban úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el. További rendelkezése a törvénynek, hogy a jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kárpótlási jegyet névértékben használhatja fel. Elegendő földalap I Megfelelő mennyiségű kárpótlási földalap áll-e rendelkezésre a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben? — A statisztikai adatok szerint elegendőnek kell lenni a kijelölt földalapoknak a kárpótlásra jogosultak részére. Statisztikai adatok szerint közel 3 millió AK-értékű termőföld van a szövetkezetek tulajdonában, ezzel szemben a bejelentett összesített AK-érték alig haladja meg az 1,5 millió AK-t. Egyébként különösebb probléma akkor sem lehet, ha településen belül nem tudják kielégíteni a kárpótlásra jogosultak termőföldigényét. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az állam az állami tulajdonban lévő földekből kínálatot biztosít azoknak, akiknek a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.
