Kelet-Magyarország, 1992. július (52. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

Ez volt Buffalo Bill. Német-olasz-francia játékfilm {vasárnap, SAT-1., 17.05). Gordon Scott, mint Buffalo Bill, a fehér ember segíti a háborúban reménytelenül harcoló indiánokat. Wőrthi-tavi kastély (szerda, RTL, 20.15). Lennie Berger (Roy Black) és Anja Weber (Andrea Heuer) a Grossglocknerről néznek boldogan a völgybe. Új nyár, új ajánlat A Sárga Dombház diszkont (Nyíregyháza, Kossuth u. 8.) nyári ajánlata: Hús- és készételkonzervek, ivólevek, fűszerek, édességek, háztartási vegyi áruk, kozmetikai cikkek, napolajak, naptejek és sok más egyéb termék nagyker. áron Kínálatunkból: Csak nálunk akciós áron kaphatók: Kristálycukor 1/1 kg-os 42,50 Ft Top-Joy ivólevek l/l 43.- Ft Köretteszták (4 tojásos) 500 g 32.- Ft/cs Olympos citromle 1/1 53.-Ft Ételecet 10 %-os 1/1 51,30 Ft Piroska szörpök 78.- Ft/db + üveg Strandlabdák 72.- Ft-tól Strandpapucsok 498.- Ft Edzőcipők (bőr felsőrésszel) 2.300 Ft, és viszonteladóknak további 15 % engedmény. Színes televíziók és videomagnók 10 % engedménnyel BMX-kerékpárok (20 colos) több színben 6.500 Ft Nyáron is olcsóbban a belvárosban, a Sárga Dombház diszkontban. Üdvözlöm Önt! Török Zoltán vagyok, az Önhöz legközelebb eső FIAT márkakereskedés vezetője. Nálam megismerked­het a teljes FIAT- választékkal, s az autók szervizelése is biztosított A FIAT-választékból külön a figyelmébe ajánlom a FI­AT TTPO-t, mely már 1,1 millió Ft-tól kapható, s mivel galvanizált a karosszériája, 6 év garanciát kap rozsdásodás ellen. SZERETETTEL VÁROM ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT Borsodi Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. Tel.: (46) 23-211 1992. JÚLIUS 4-10. Mi a kedvenc műsora? Kiszely István antropológus- Mivel kevés az időm, igyekszem csak az igazán tartalmas műsorokat megte­kinteni. Legkedvesebb s vél­eményem szerint talán a leg­lelkiismeretesebben elké­szített műsor a Panoráma. Nem azért, mert hangyányi részem nekem is van a ké­szítésben, hanem mert igazi ismeretanyagokat közöl ma­gas szinten. Szívesen nézem az esti, 8 órai híradót, bár en­nek színvonala szerkesz­tőnként igen változó. Hiányo­lom a klasszikus régi magyar (Jókai, Mikszáth stb.) filmek ismétlését s az igazi .nagy" filmeket akkor is, ha azok technikailag ma nem tűnnek a legtökéletesebbeknek. Nem szeretem a gusztustalan show-műsorokat, a szellem­telen, kabarészerű ízléste­lenségeket, s nehezen vise­lem a legtöbbször jó műsorok előtt vetített Közjátékot - ezekben alkotóik részéről valami furcsa diszharmóniát vélek felfedezni. A rádióban a Király Edit szerkesztette Vasárnapi Újságot, a Szon­dát, a Rádiószínházat, a Ma­gyarosan és a Rádió dal­színháza műsorait kedvelem. Mint zenész, szeretem az ope­rát, a Magyar tájak dalait és a Halhatatlan magyar verset. Mindkét média részére el­szalasztott alkalom a ma­gyarságtudat s a történe­tiség-szemlélet erősítése. Amit ilyen téren az egyik mű­sor felépít a másik lerombol­ja. Nyár a televízió képernyőjén Tombol a vakáció. Persze csak önmaga kedvére. Úgy tűnik, a képernyő még nem­igen fogta fel, hogy immár két hete szünidő van. Sza­bad a gyereksereg. Vagyis óriási nézőkapacitás szaba­dult fel a televízió nagy örö­mére. Bár ez inkább az iró­nia fintora, merthogy az új helyzet alig fedezhető fel a műsorszerkezetben. A sab­lon, pontosabban a kitaposott út megy a maga pályáján. Minden szociológiai felmé­rés nélkül tudható: a szabad­idő s a korosztályok igénye erősen összefüggésbe hoz­ható. A gyereksereg hálás nézője az elektfonikus ké­szüléknek. Úgyszólván prog­ramsorozatokat lehet rájuk építeni. Az igény óriási, a kí­váncsiság szinte alig kielégít­hető. Számol is ezzel minden médium, s ha ad valamit ma­gára, a naptárába ugyancsak be van jegyezve: július, kezdődik a gyerekszezon. A lyukas és céltalan órákat meg kell tölteni értelemmel, a fogékonyság adott, az ér­deklődés megismételhetet­len. A korosztálynak szóló mű­faj változatban szinte kifogy­hatatlan. Ebben van az ere­je. Belefér a mese, a kaland, az ismeretterjesztés, a fantá­zia. Mind-mind külön biro­dalom, most kell meghódí­tani. S a feladatban az a szép, hogy a folyamatnak mindig új a kezdete. Való­jában tehát nem ismételhető, a kilépők s a belépők ál­landóan egymás sarkát ta­possák. Kolumbuszként kell tehát a csodát felfedezni s adni nekik, ami megilleti őket. Hálásak érte, megköszönik a közreműködést. Nem szó szerint, de értelmi azono­sulással izmosítván a fantá­ziájukat, bővítvón az is­meretkészletüket. S még a legegyszerűbb mese által is, hisz a lélek ilyenkor kezdi építeni a maga karakterét. Nem közömbös hát, hogy ki és hogyan segít a legna­gyobb munkában. A Magyar Televízió mű­soridejének sajnos a gyere­kekre szánt részarány csak töredéke a műsoregésznek. Az önálló magyar gyerekme- sefilm például teljesen ela­padt. Pedig emlékezzünk csak: Süsü, a sárkány vonzó és ma is épkézláb vállalko­zás. Siker. A folytatás is az lenne. A Frakk, a Kukon, a Ho-ho-horgász úgyszintén, ám legjobb esetben is az is­métlés szintjén találkozha­tunk vele. Maradnak a Ka- csamesók, a Hupikék tör- pikék, Az én kicsi pónim, a Gumimacik, az amerikai rajz­film örömére és dicsőségé­re. Persze hogy vonzóak, fordulatosak és igen látvá­nyosak ezek, ám kizáróla­gosán csak egy stílust .és felfogást propagálnak. A gye­reknek pedig létszükséglete a változat. Ébresztő - mondhatnánk egy fanyar fordulattal, dehát nem (nirajtunk múlik. Pedig tombol a vakáció. Hűsíteni kellene. Boda István A HÉT SZERZŐJE Kosztolányi Dezső A Közjátékban először hétfőn délelőtt a TV-1.-en 8.30-kor kaphatunk ízelítőt Kosztolányi hatalmas élet­művéből. A magyar irodalom kiemelkedő egyénisége Szabad­kán, 1885. március 29-én született, költő, író, a Nyugat első generációjának jelentős személyisége. Apai ágon írástudó nemesi elődöket tartott számon, anyai ágon szorgalmas gyógyszerészeket. Apja gimnáziumi igaz­gató volt. Szülővárosában megkülönböztetett figyelem, védettség övezte, otthon a nyugodt polgári légkör, a tisztes munkálkodás s az átlagosnál nagyobb művelt­ség, politikai síkon predig hazafias érzésekkel átszőtt konzervatív liberalizmus vette körül. Mindez messze­menően kihatott költői alkatára - írja a Magyar Irodal­mi Lexikon Kosztolányiról szóló írásának bevezetőjében. Kosztolányi különös, zaklatott sorsú művész. Nietz­sche, Schopenhauer, Platon, Ibsen, Leconte de Lisle, Heredia, Baudelaire ihletik bálványként, hatásukon túl azonban a mozdulatok, színek és a hőmérséklet vég­leteiben az ügyesen választott engedékeny anyag könnyed, sőt bravúros alakításai is felismerhetők már korai írásaiban. Költői jeliemének két legfontosabb ele­me a lázas zaklatottság és a mutatványosságra való hajlam. Túlfűtött érzelmi feszültsége, individuális ter­mészetű elszigeteltsége miatt csak nehezen jutott felfelé ívelő pályához, termékenyítő ösztönzéshez. Korai kö­teteinek (Boszorkányos esték, őszi koncert, Kártya­versek, Bolondok, Beteg lelkek. Mágia) halálkultuszában, extrém borzongásaiban, ellankadásaiban és topzódó idegtornáiban még igen nagymérvű az affektáltság. Ebben a különös zaklatottságban azonban benne van a kor általános feszültsége, a polgárság romlottabb részének ösztönös félelme és a jobbak még tisztázat­lan, de építő nyugtalansága is.

Next

/
Thumbnails
Contents